Category:HU/681021 - Lecke SB 8.9.7 - Seattle

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda: . . . valamit Prahlāda Mahārāja imáiról.

brahmādayaḥ sura-gaṇā munayo 'tha siddhāḥ

sattvaikatāna-gatayo vacasāṁ pravāhaiḥ

nārādhituṁ puru-guṇair adhunāpi pipruḥ

kiṁ toṣṭum arhati sa me harir ugra-jāteḥ

(SB 7.9.8)

Amikor az Úr Nṛsiṁha megjelent – ​​ez az a kép; láttátok már – egy nagy démon, Hiraṇyakaśipu megölése érdekében. Hiraṇyakaśipu nagy hatalommal rendelkező materialista volt, és nem hitt Istenben. Általában a materialista emberek nem képesek megérteni, hogy mi Isten. Ez általánosságban így van.

A Bhagavad-gītāban az áll, hogy bhogaiśvarya-prasaktānāṁ tayāpahṛta-cetasām (BG 2.44). Bhoga. A bhoga érzéki élvezetet jelent, az aiśvarya pedig gazdagságot, kincset, tehetősséget. Azok a személyek, akik nagyon ragaszkodnak az érzéki kielégüléshez, és anyagi gazdagságra vágynak, bhogaiśvarya-prasaktānāṁ tayā, és ilyenkor apahṛta-cetasām... az apahṛta jelentése zavarodott; cetasām, tudatosság. Az ilyen emberek azt hiszik, hogy „Ezek a dolgok fognak megmenteni engem”. Soha nem gondolnak arra, hogy mindezeket maguk mögött kell hagyniuk, és egyedül kell távozniuk.

Pont úgy, ahogy egy madár repül az égen, neki is mindent maga mögött kell hagynia, és a saját erejéből kell repülnie. Nincs más segítség. Miért a madár? Nézzük ezeket a repülőgépeket, sugárhajtású repülőgépeket. Amikor felszállunk az égbe, elhagyva ezt a földet, többé nem számíthatunk a földi erőnkre. Ha a repülőgép elég erős, akkor repülhetünk; különben veszély fenyeget.

Hasonlóképpen, azok az emberek, akik nagyon materialisták, azt hiszik, hogy ez a gazdagság, tekintély és anyagi erő megmenti őket. Nem. Ez zavarodottság. Ezért mondja a Bhagavad-gītā: tayā apahṛta-cetasām. Az apahṛta-cetasām jelentése, akinek a tudatát összezavarták ezek az anyagi kincsek. Az ilyen emberek számára tayā apahṛta-cetasām vyavasāyātmikā buddhiḥ samādhau na vidhīyate. Samādhi.

A samādhi a vyavasāyātmikāban való koncentrációt, a niścayātmikā-buddhiḥt jelenti. A niścayātmikā azt jelenti, hogy szilárdan meg vagyunk győződve arról, hogy „csak a Kṛṣṇa-tudat menthet meg engem”. Ezzel a meggyőződéssel az efféle emberek nem rendelkezhetnek. Kikről van szó? Azokról, akik túlságosan érzékiek és az anyagi gazdagság után vágynak.

bhogaiśvarya-prasaktānāṁ

tayāpahṛta-cetasām

vyavasāyātmikā buddhiḥ

samādhau na vidhīyate

(BG 2.44)

És a vyavasāyātmikā buddhiḥ magabiztosságot jelent. Vyavasāyātmikā buddhiḥ ekeha kuru-nandana. A Bhagavad-gītāban fogjátok tanulmányozni.

Nos, hamarosan megkapjuk a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van című könyvet. Szóval, a Bhagavad-gītāt és az Úr Caitanya tanításait, valamint a Śrīmad-Bhāgavatamot. Bármit is nyomtattunk már ki, nagyon szépen tanulmányozzátok azokat. És azt hiszem, azok, akiket ez a katonai tanács zaklat, ma egy Kārttikeyának címzett írásból kaptam utalást arra, hogy ha egy fiú igazolja, hogy lelki tudatosságot vagyis teológiai tanulmányokat folytat... akkor nem hívják be. Szóval, kiállítunk egy hiteles bizonyítványt. Most már hivatalos, felszentelt lelkészként vagyok nyilvántartva a hazátokban. Azt hiszem, kiállíthatok egy bizonyítványt. Ez szép lesz.

Szóval, vyavasāyātmikā buddhiḥ. A vyavasāyātmikā buddhiḥ azt jelenti, hogy teljes mértékben biztos vagyok abban, hogy a Kṛṣṇa-tudat meg fog menteni, és semmi (más) nem menthet meg. Ez a teljes bizalom. Ezért, akik Kṛṣṇa-tudatosak, egyben szilárdan hisznek egyben, Kṛṣṇában.

vyavasāyātmikā buddhir

ekeha kuru-nandana

bahu-śākhā hy anantāś ca

buddhayo 'vyavasāyinām

(BG 2.41)

Az avyavasāyinām azt jelenti, azok, akik nincsenek Kṛṣṇa-tudatban, akik pislákolnak, számukra van a bahu-śākhā sok ága. Azt hiszik, „Ez fog engem megmenteni”, „Ez fog engem megmenteni”, „Az fog engem megmenteni”, „Az fog engem megmenteni”. Viszont, aki teljesen átadta magát Kṛṣṇának, az tudja, és biztos benne, hogy Kṛṣṇa fogja megmenti őt. Ez minden.

Nagyon könnyű Kṛṣṇa-tudatossá válni. Egy. Isten egy. Isten nem lehet sok. Isten egy. Máskülönben az Istennek nincs értelme. Isten jelentése, Isten definíciója, „a személy vagy entitás, akihez mérten nincsen vele egyenlő, sem tőle felsőbbrendű”. Senki sem felsőbbrendű Nála, és senki sem egyenlő Vele. Asama ūrdhva. Az asama egyenlőt jelent. A sama egyenlőt jelent. Asama. Egyikünk sem egyenlő Vele. Senki sem egyenlő Vele, és senki sem magasabb rendű Nála. Ez Isten. Ezért Isten egy. Nem lehet sok Isten, ugyanakkor Isten sokféle formában terjesztheti ki Önmagát. Ez más dolog.

Szóval, ez a Hiraṇyakaśipu nem volt biztos a dolgában. Azt hitte... anyagilag felfuvalkodott volt, és azt gondolta, hogy ő Isten. Amikor a fia... szerencsére a fia, Prahlāda Mahārāja, Nārada kegyelméből nagy bhakta, Vaiṣṇava volt, és mindig Kṛṣṇa-tudatban volt. Amikor iskolába járt, ötéves fiú volt, és természetesen az iskola ateista iskola volt... akárcsak manapság, egyetlen iskolában, főiskolán sem ösztönzik a teológiai tanulmányokat. Minek nevezzük ezt? Világi állapotnak. Így fokozatosan olyanokká válunk, mint ez a Hiraṇyakaśipu. Hiraṇyakaśipu megpróbált, Rāvaṇa megpróbált, Kaṁsa megpróbált Isten nélkül létezni, de ők voltak azok, akik megszűntek léteztek.

Ezért senki sem létezhet. Szóval, ez a Hiraṇyakaśipu sokféle anyagi módon próbálta megvédeni magát, de amikor túlságosan rosszul bánt ártatlan bhakta fiával, akkor Kṛṣṇa megjelent Nṛsiṁha-devaként, és nagyon félelmetes volt – annyira félelmetes volt, hogy az összes félisten eljött lecsillapítani Őt, de Ő dühösen hörgött. Nos, Istenben is ott a harag. Valaki azt mondja, "Miért kellene Istennek haragudnia?" Nem, Istenben benne van a harag.

Istenben minden benne van. Egyébként honnan származna a harag? Ő mindennek a forrása, ám Ő abszolút. Az Ő haragja ugyan olyan jó, mint az Ő kegye. Ez a különbség. Amikor mi haragosakká válunk, nincs irgalom. Az irgalom távol áll tőlünk. Ám Isten, Kṛṣṇa, mivel abszolút, akár haragszik, akár irgalmas, Ő ugyanaz.

Az „Isten jó” kifejezés – jó, amikor haragszik, és jó, amikor irgalmas. Ez a különbség. Az anyaggal szennyezett állapotban nemcsak Isten, de még Isten hívei is ugyanazt a tulajdonságot mondják magukénak. Néha látjuk, hogy a szentek, mint Nārada, Śiva, szintén haragosak lesznek és megátkoznak valakit, de ez az átok áldássá válik. Ezért ez abszolút állapot.

Nos, Hiraṇyakaśiput Nṛsiṁha-deva megölte, és mindenki félt, nagyon félt, mivel „Isten ilyen félelmetes alakban jelent meg, félig oroszlán, félig ember képében, négy kézzel”. Szóval, senki sem tudta megnyugtatni Őt. Mindenki félt. Aztán Prahlāda Mahārāját kérték meg – aki mindössze ötéves fiú volt –, hogy „Nṛsiṁha-deva egyébként a te védelmedre jelent meg. Ezért próbáld megnyugtatni az Urat.”

A fiú nagyon vidám volt. Így imádkozott: brahmādayaḥ sura-gaṇa munayo 'tha siddhāḥ: „Látom, hogy itt oly sok nagy személyiség van, mint amilyen Brahmā, Śiva és Indra, Candra, minden nagy félisten.” Brahmādayaḥ sura-gaṇāḥ. A sura-gaṇāḥ jelentése félistenek; és a munayo, „nagy szentek, bölcsek, mind itt vannak”. És siddhya. Siddhya. A siddhya jelentése a Siddhaloka lakói.

Van egy bolygó ebben az univerzumban, amelyet Siddhalokának hívnak. A Siddhaloka azt jelenti, hogy ott a lakosok rendkívül emelkedett ​​lények. Ők is materialisták. Ők ugyancsak nem lelki lények. Ám mégis, anyagilag annyira fejlettek, hogy a leírásuk... itt, ezen a bolygón valami géppel repülünk az égen a világűrben, de ott, azon a bolygón, a Siddhalokán, az emberek annyira emelkedettek, akár anyagilag, akár lelkileg... valójában anyagilag emelkedett ​​lények. Ezek materialisták, akik gép nélkül is tudnak repülni az égen. Gép nélkül. Ahová csak akarnak, elmehetnek. Bármit akarnak, azonnal (megjelenik*)... ez a yoga-siddhi.

Számtala yogahirdetéstről hallottatok már. Valójában, amikor valaki tökéletessé válik a yogában, az aṣṭa-siddhi-yogában, a nyolcféle anyagi tökéletességben, akkor a legkisebbé... kisebbé válhat, mint az atom. Bárhonnan kijuthat. Légmentesen bezárod, becsomagolod, de ki fog jönni. Ezt hívják animā-siddhinek.

Valójában ez Benáreszben így megtörtént. Volt egy svāmī, Trailuṅga Swaminak hívták. Trailuṅga Swami meztelenül bolyongott az utcán. A kormány... ez nem túl régi történet, mondjuk úgy 150 évvel ezelőtt történt Benáreszben. Szóval, ő meztelen yogī volt, és sem a kormány, se, a rendőrség nem engedélyezte. Ezért háromszor letartóztatták és őrizetbe vették, és háromszor kijött. Aztán nagyon híres emberré vált pusztán azzal, hogy a yoga egyik tökéletességét bemutatta. Ez azt jelenti, hogy egy yogī ki tud szabadulni.

Nemcsak Trailuṅga Swami, hanem gyermekkorunkban láttunk egy Mr. Chakravartit is egy cirkuszban, aki ezt a szerepet játszotta. Becsomagolták. Először is, a kezeit és a lábait szorosan összecsomózták, lezárták. Aztán egy zsákba tették, és a zsákot is lezárták. Aztán ezt a zsákot egy dobozba tették. A dobozt lezárták és lepecsételték. És kijött a dobozból – mindenki jelenlétében. Láttuk. És ismét látták, hogy ily módon volt becsomagolva.

Tehát, yoga siddhi, ezek a csodálatos dolgok működnek. Hasonlóképpen, az ember járhat a vízen. Nem fog megfulladni. Olyan könnyűvé válik, hogy lebegni tud a levegőben. Ezek... ezek a siddhya. A siddhya azt jelenti, hogy azok a személyek, akik azon a bolygón élnek, automatikusan rendelkeznek vele, azáltal, hogy ott születnek meg... akárcsak azok, akik a nyugati országokban, Amerikában vagy Európában születnek meg, anyagilag gazdagabbak, mint más országokban. Hasonlóképpen, Kṛṣṇalokán is, azok, akik ott vannak, automatikusan mind Kṛṣṇa szeretői. Hasonlóképpen, sok különböző bolygó van, különböző típusú lakosok vannak. Mi... milyen tudásunk van nekünk?

Viszont a śāstrából kell tudást merítenünk. Ezért a Vedānta-sūtra azt mondja: śāstra-cakṣuṣat. Meg kell értened, hogy a tudásodat hiteles szentírásokból kell megszerezned, nem kísérleti tudással. A kísérleti tudás nem lehet tökéletes, mert a tudásszerzés eszközei tökéletlenek. Szóval, bármilyen módon is bánjunk tökéletesen ezekkel az eszközökkel, azok a magunk módján, alapvetően tökéletlenek. Ezért nem lehet tökéletes tudásod.

Ha tökéletes tudásra vágysz, akkor ezt a hiteles szentírást kell megértened. Csakúgy, mint itt, ebben a Śrīmad-Bhāgavatamban, megértjük, hogy létezik Brahmā, vagyis léteznek a félistenek, és a siddhák. El kell tehát fogadnunk. Ezeket a dolgokat kísérleti tudással nem értheted meg. Pusztán úgy, ahogy van. Ezért mutatom be ezt a Bhagavad-gītāt úgy, ahogy van. Akkor megérted. Ez a tudás, a tökéletes tudás. Különben, ha értelmezed, ha nem hiszel benne, akkor nem lesz a tiéd. Nincs más út.

Ugyanez a példa. Csakúgy, mint – újból megismétlem –, ha tudni akarod, hogy ki az apád, az egyetlen tanú az anyád. A magasabb bizonyíték végleges. Ha kísérletet akarunk tenni arra, hogy ki az apád, az nem lehetséges. Ez a kísérleti tudás nem lehetséges. El kell fogadnod. Hasonlóképpen, az apa tökéletes megismeréséhez vagyis a Legfelsőbb tökéletes megismeréséhez el kell fogadnod a Védák legfelsőbb verzióját. Akkor az tökéletes.

Szóval, sok különféle bolygó létezik ebben az univerzumban és lelki bolygók ezen az univerzumon túl. Keśava tuar jagata vicitra. Isten teremtése nagyon változatos. Nem szabad tehát azt hinnünk, hogy ez minden. Ez Dr. Béka tudása. Dr. Béka tudja, hogy "Ez a kis kút a minden." Nincs ismerete a Csendes-óceánról. Hasonlóképpen (kuncogva) ezek a Dr. Békák ebben az anyagi világban azt hiszik, hogy ez a bolygó a minden, és 25 000 mérfölddel efölött, az mind űr. Nem.

panthās tu koṭi-śata-vatsara-sampragamyo

vāyor athāpi manaso muni-puṅgavānām

so 'py asti yat-prapada-sīmny avicintya-tattve

govindam ādi puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

(Bs. 5.34)

Brahmā, az első osztályú, az első élőlény ebben az univerzumban, azt mondja, panthās tu koṭi-śata-vatsara-sampragamyo vāyor athāpi manaso. Ha te, nem beszélve ezekről a repülőgépekről, de ha el tudsz készíteni egy repülőt mentális síkon... a mentális sík az, hogy itt ülsz, azonnal át tudod helyezni magad tízezer mérföldre innen, vagy még messzebbre, azonnal, egy másodpercen belül. Pont úgy, mint ahogy én itt vagyok Amerikában, Los Angelesben, és India körülbelül tizenötezer mérföldre van ettől a helytől. De azonnal, egy másodpercen belül azt gondolhatom, hogy ott ülök a szobámban. Hogy lehet ez? Az elme rendkívül erőteljes. Láthatod.

Ez praktikus. Az elmédet azonnal áthelyezheted. Szóval, hogyan hasonlíthatod össze ezekkel a repülőgépekket? Képesek-e a repülőgépek... a repülőgépek jelentése vāyu. A vāyu levegőt jelent. Ezek mind szanszkrit nyelven szerepelnek a szentírásokban. Ezek nem túlságosan új dolgok. Értitek? Panthās tu koṭi-śata-vatsara-sampragamyo vāyor atha. A vāyu levegőt jelent, a ratha pedig repülőt, repülőgépet. Szóval, akár repülőgéppel... a repülőgép nem olyan gyors. A sugárhajtású repülőgépek ötszáz vagy ezer mérföld/órás sebességgel száguldanak, de az én mentális síkom tizenötezer mérfölddel tud száguldani másodpercenként. Értitek? És gondoljunk bele, hogy akkor a léleknek milyen gyorsnak kellene lennie.

Mert itt, az anyag... van anyag: föld, víz, tűz... aztán levegő. A levegő nagyon finom. A föld durva. A víz durva. A föld, a víz, aztán a tűz. A tűz finomabb, de durva. De ettől még finomabb a levegő, és még finomabb az éter, és még finomabb az elme, és még finomabb a lélek. Értitek? Szóval képzeld csak el, ha az elme olyan erős, hogy innen tizenötezer mérföldre tud átrepülni egy másodperc alatt, mennyivel gyorsabb és erősebb a lélek.

Szóval, ezek a yogīk gyorsan elérik a mentális sík szféráját. A yogīk képesek átköltözni. Indiában még mindig sok yogī van, aki kora reggel körülbelül négyezer mérföldet utazik fél óra alatt, és négy különböző zarándokhelyen fürdik meg fél órán belül. Igen. Szóval, a yogīkus erők olyanok... milyen yogīkat láttunk? Siddhaḥ, siddhaḥ. A félistenek, siddhaḥ... ők személyek; ez nem mese.

Prahláda Mahārāja tehát azt mondja: "Ezek a félistenek, ezek a nagy szentek, ezek a siddhák, hogyan váltak ilyen hatalmassá?" Sattvaikatāna: az anyagi jóság kötőerejében helyezkednek el. Ha a jóság kötőerejében vagy, egyre nagyobb lelki erőre teszel szert.

És ha a tudatlanság és a szenvedély kötőerejében vagy, akkor nem tudsz fejlődni. Itt kell maradnod, vagy le kell zuhannod. Ha a tudatlanság kötőerejében vagy, akkor egészen az állatvilágba süllyedsz. Ha a szenvedély kötőerejében vagy, akkor végső soron Európában és Amerikában maradhatsz, ennyi az egész. Ám, ha a jóságban vagy, akkor felfelé is haladhatsz. Ezeket a Bhagavad-gītā magyarázza el. Ūrdhvaṁ gacchanti sattva-sthāḥ (BG 14.18)

Azok, akik a jóság kötőerejében vannak, még ha lelkileg nem is annyira fejlettek, hogy beléphessenek a lelki királyságba, a bolygórendszer felsőbb régióiba kerülnek, mint amilyen a Siddhaloka, Janarloka, Maharloka. Ūrdhvaṁ gacchanti sattva-sthā madhye tiṣṭhanti rājasāḥ. És a középső bolygórendszerben... a középső bolygórendszer, ez a Föld a középső bolygórendszerben van, a mennyország is.” Bhūr bhuvaḥ svaḥ. A Gāyatrī mantrát énekled: bhūr bhuvaḥ svaḥ, ezek középen vannak. Aztán efelett van Mahar, Jana, Tapa, Satya – négy. Három és négy, hét van fent és hét van lent a bolygórendszerben.

Azok tehát, akik a jóság kötőerejében vannak, a felsőbb bolygórendszerbe emelkednek. Ūrdhvaṁ gacchanti sattva-sthā madhye tisthanti rājasāḥ jaghanya-guṇa-vṛtti-sthā. A jaghanya nagyon utálatos jellemet jelent. Értitek? Értelmetlenségeket enni, és ostobaságokat művelni, ostoba szokásokkal élni. Csak alig több, mint az állatok, ennyi az egész. Jaghanya-guṇa-vṛtti-sthā adho gacchanti tāmasāḥ. Egyre csak lefelé, lefelé, lefelé, lefelé mennek. Ezeket a dolgokat magyarázzák el ott.

Szóval itt, ezek a brahmādayaḥ sura-gaṇā, a félistenek, élükön az Úr Brahmāval, a siddhákkal, a nagy szentekkel és a magasztos yogīkkal, hogyan váltak azokká? Úgy, hogy sattvaikatāna-gatayo vacasāṁ pravāhaiḥ. Folyékonyan beszélnek nagyon szép szavakat használva, mint amilyen az ima. Bármikor az Úr neve... Kṛṣṇa neve Uttamaśloka. Az uttama, uttama jelentése kiválasztott, magas rangú. Valójában nem magas rangú; transzcendentális. Az ut, az ut jelentése „transz”, a tama, tama jelentése „sötétség”, a śloka pedig „verseket” jelent. Tehát az uttamaśloka olyan versekre vonatkozik, amelyek nem ebből az anyagi világból valók.

Amikor a Brahma-saṁhitāt olvassuk, govindam ādi puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi, ezek a szavak, ezek a rezgések nem ebből az anyagi világból valók. Ezek transzcendentális rezgések, e világ felettiek. Sattvaikatāna-gatayo vacasāṁ pravāhaiḥ. És annyira tanultak, hogy folyékonyan imádkoztak az Úrhoz uttamaślokát használva, válogatott transzcendentális hangokkal. De nārādhituṁ puru-guṇair adhunāpi pipruḥ: de az Úr még mindig nem nyugodott meg.

Bár ezek a nagy személyiségek rendkívül szépen, válogatott versekben adták elő imáikat, és azok transzcendentális rezgések, mégsem tudták megnyugtatni az Urat. És kiṁ toṣṭum arhati sa me ugra-jāteḥ ... harir ugra-jāteḥ: "Akkor hogyan lenne lehetséges ez a számomra, hiszen egy olyan apától születtem, aki a legszenvedélyesebb volt. Szóval, a testem a legmegvetnivalóbb. Ezt a testet förtelmes apától kaptam. Szóval, én hogyan tehetnék kedvére az Úrnak, amikor ők kudarcot vallottak?"

Ilyen a vaiṣṇava. Nem büszke. Nem büszke. Mivel Brahmā, Lakṣmī és az összes félisten és szent személy arra kérték őt: „Kedves Prahlādám, próbáld meg.” Ez azt jelenti, hogy ő hatalmasabb, mint az összes jelenlévő személy; különben hogyan kérhetnék tőle? Pont úgy, mint amikor egy összejövetelen valakitől azt kérik: „Kérlek, vezess minket”, az azt jelenti, hogy az a személy, az a vezető mind közül a legnagyobb.

Ezért Prahlādát fogadják el a legnagyobb személyiségnek, nagyobbnak, mint Brahmā, mint a félistenek, mint a yogīk. De ez az alázat, a szelídség. Ez... a Bibliában is azt mondják, hogy az alázatosak és szelídek léphetnek be Isten országába. Szóval, alázatosságából, szelídségéből fakadóan fejezi ki magát, mutatja be magát úgy, hogy „Ezek a nagy személyiségek nem tudták megnyugtatni az Urat. Hogyan lehetséges ez számomra, akinek a teste egy szenvedélyes apától született?” Ez nagyon szép. Nos, egy vaiṣṇava, Caitanya Mahāprabhu megtanította nekünk, hogyan hirdessük ezt a Kṛṣṇa-tudatot. Ne csüggedjünk el, ha a rendőrség akadályoz, ha az emberek panaszkodnak. Ők ezt fogják tenni. Pont mint... miért ez a rendőrség és a nyilvánosság? Ez a szegény, ártatlan fiú, az ötéves, mert énekelt, az apja az ellenségévé vált. Az apja, akkor mit is mondhatnánk másokról. Szóval, ez így van. Bármelyik...

Ha megpróbáljuk nyomon követni a világ történelmét, mindig találunk olyan embereket, akik Kṛṣṇa vagyis Isten mellett állnak; üldözték őket. Az Úr Jézus Krisztust keresztre feszítették; Haridāsa Ṭhākurát huszonkét piacon megbotozták; Prahlāda Mahārāját az apja megkínozta. Szóval, történhetnek ilyen dolgok. Természetesen Kṛṣṇa meg fog védeni minket. Ezért ne féljetek.

Ne féljetek, ha valaki kínoz titeket, valaki kötekedik veletek. Habozás nélkül tovább kell élnünk a Kṛṣṇa-tudatban, és Kṛṣṇa megvéd minket. Ha még jobban kínoznak benneteket, akkor Kṛṣṇa megjelenik Nṛsiṁha-devaként, és védelmet nyújt nektek. Ti mindannyian Prahlādák vagytok, Prahlāda képviselői. Őrizzétek meg bizalmatokat Kṛṣṇában, és Ő védelmet nyújt nektek, és folytassátok a Hare Kṛṣṇa éneklését.

Nagyon szépen köszönöm. (a bhakták felajánlják hódolatukat)

Nos, valami kérdés?

Tamāla Kṛṣṇa: Hogyan léphetünk be a jóság kötőerejébe?

Prabhupāda: Csak próbáld meg követni a négy elvet, ahogy előírtuk: nincs bódító szerek használata, nincs szerencsejáték, nincs tiltott szex és nincs húsevés. Ennyi az egész. Ez a jóság. Ez a jóság. Ezek a tilalmak benne foglaltatnak. Miért? Azért, hogy a jóságban maradhass. Minden vallásban...

A Tízparancsolatban is azt látom, hogy "Ne ölj". Ugyanez a dolog van ott is, de az emberek nem engedelmeskednek. Ez azonban más lapra tartozik. Egyetlen vallásos ember sem lehet vallásos, amíg nincs a jóság kötőerejében. Egy szenvedélyes vagy tudatlanságban lévő ember nem emelkedhet fel a vallásos síkra. A vallásos síkban lenni a jóságban lévőt jelenti. Akkor értheted meg.

A jóság szintjén értheted meg az Össz Jót. Ha a tudatlanság szintjén vagy, ha a szenvedélyes szintjén vagy, hogyan értheted meg az Össz Jót? Ez nem lehetséges.

Ezért az embernek a jóságban kell lennie, és ez a jóság azt jelenti, hogy be kell tartania a tilalmakat. Akár a Tízparancsolatot, akár ezt a négy parancsolatot követi, ugyanarról van szó. Ez azt jelenti, hogy jóságban kell lennie. Az egyensúlynak a jóságban kell lennie. A Bhagavad-gītāban ez áll: paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān (BG 10.12).

Arjuna Kṛṣṇát a legtisztább lénynek fogadta el. Hogyan közelítheted meg a legtisztább lényt anélkül, hogy Te is megtisztulnál? Ezért ez a lépcsőfok a megtisztuláshoz, mivel beszennyeződtünk.

Tehát a megtisztuláshoz... az Ekādaśīt miért tartjuk meg? Hogy megtisztuljunk. Brahmācārya tapasya, lemondás, vezeklés, cölibátus, az elme állandó Kṛṣṇa-tudatban tartása, a test állandó tisztán tartása - ezek a dolgok segítenek nekünk a jóságban maradni. Jóság nélkül ez nem lehetséges.

Ugyanakkor a Kṛṣṇa-tudat olyan jó, hogy még ha valaki a szenvedély és a tudatlanság kötőerejében van is, azonnal a jóság síkjára emelkedik, feltéve, ha beleegyezik, hogy betartja a szabályokat és előírásokat, és énekli a Hare Kṛṣṇa mantrát. A Hare Kṛṣṇa éneklése és a szabályok és előírások betartása érintetlenül tart benn a jóságban. Légy nyugodt. Kudarc nélkül. Nagyon nehéz ez? Nos? Jól van.

Madhudviṣa: Prabhupāda, vajon az Úr Nṛsiṁha-deva megjelenését megjósolták-e a śāstrák, a Védák, vagy az Úr mindig olyankor jelenik meg, amikor híveinek nagy szükségük van a védelmére?

Prabhupāda: Nem. Általában azt mondják, hogy valahányszor eltérések vannak a vallási elvek végrehajtásában, és valahányszor túl sok a vallástalanság, akkor jelenik meg az Úr. Yadā yadā hi dharmasya (BG 4.7). Ez áll a Bhagavad-gītāban. Mivel... amint valamilyen zavargás tör ki a város bármely negyedében vagy részén, azonnal rendőri intézkedések történnek.

Szóval, ez Isten királysága, akár anyagi, akár lelki. Ezért mindenkinek engedelmeskednie kell Isten törvényének. Ez a vallás. A vallás azt jelenti... mit értesz vallás alatt? A vallás azt jelenti... akár egy jó állampolgár. Mit értesz jó állampolgár alatt? Az olyat, aki betartja az állam törvényeit. Mi tehát a vallás? A vallás azt jelenti, hogy engedelmeskedünk Isten törvényeinek. Ennyi. Vallás.

Vallást nem gyárthatsz, ahogy törvényt sem gyárthatsz. A törvényt az állam alkotja. Te nem hozhatsz létre törvényt. Ha azt mondod: „Én létrehoztam ezt a törvényt”, kit érdekel a te törvényed? Hasonlóképpen, az úgynevezett vallás, az értelmetlen vallás, rengeteg mesterséges vallás létezik, kit érdekel? Az nem vallás. A vallás Isten törvényét jelenti. Dharmaṁ tu sākṣād bhagavat-praṇītam (SB 6.3.19). Ez a vallás. Ahogy a Bhagavad-gītāból is megértjük, Kṛṣṇa azt mondja: sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66): „Adj fel minden más dolgot. Pusztán válj Kṛṣṇa-tudatossá.” Ez a vallás. Ez a parancsolat; ez a szó. Kṛṣṇa-tudattá válni, Kṛṣṇa-tudatossá válni annyit tesz, mint vallásossá válni, a jóságban lenni, és haladni az önmegvalósításban. Minden teljes. Semmilyen vallást nem lehet összehasonlítani a Kṛṣṇa-tudattal. Bármelyik vallásost kihívhatunk: „Gyertek, nézzétek meg, próbáljátok ki és hasonlítsátok össze.” Ugyanaz az ige: „Ti mindannyian, '69-esek, nőjetek fel ehhez.” Szóval, senki sem érhet fel a Kṛṣṇa-tudathoz, ez annyira jó.

Jaya-gopāla: Milyen fajta élőlény Māyādevī?

Prabhupāda: Hogyan?

Jaya-gopāla: Milyen élőlény típus Māyādevī?

Prabhupāda: Ő vaiṣṇavī. Kṛṣṇa nagy bhaktája. Viszont elfogadott egy hálátlan feladatot: büntetni. A rendőr őszinte kormánytisztviselő, de elvállalt egy feladatot, senki sem szereti. (nevet) Ha idejön egy rendőr, azonnal zavarba jöttök. Ám ő a kormány őszinte szolgája. Ez Māyā helyzete. Az ő dolga, hogy megbüntesse ezeket a gazembereket, akik eljöttek ide szórakozni. (nevetés) Értitek? Ő azonban Isten őszinte szolgája.

Jaya-gopāla: Ez olyan, mint egy munkakör (poszt)?

Prabhupāda: Igen. Ez egy munkakör, hálátlan munkakör. Senki sem köszöni meg, mindenki gúnyolja. Értitek? Ám ő egy nagy bhakta. Eltűri és büntet. Ez minden. Daivī hy eṣā guṇamayī mama māyā duratyayā (BG 7.14). Csak azt akarja látni, „Válj Kṛṣṇa-tudatossá, faképnél hagylak”, ennyi az egész. A rendőrség dolga az, hogy „Válj törvénytisztelő állampolgárrá, akkor semmi közöm hozzád.” Minden további nélkül. „És amíg nem vagy törvénytisztelő, addig rugdosni foglak, amennyire csak tudlak.” Szóval, Māyā dolga ilyen.

És mi panaszkodunk: „Miért rugdosol? Miért rugdosol?” „Igen, rugdosni foglak, mert nem vagy Kṛṣṇa-tudatos. Azzal teszlek Kṛṣṇa-tudatossá, hogy rugdoslak, rugdoslak, rugdoslak. Ez minden. Ez az én dolgom.”

A mi dolgunk az, hogy könyörögjünk: tṛṇād api sunīcena (CC Adi 17.31). A mi prédikációs módszerünk nem a rugdosás. A mi prédikációs módszerünk dante nidhāya tṛṇakam (Caitanya-candrāmṛta 8.90). Azzal, hogy füvet veszünk a fogaink közé, padayor nipatya, leborulunk lábaid előtt, és kāku-śataṁ kṛtvā ca ahaṁ bravīmi, és százszor hízelgünk neked, csak egy dolgot akarunk tőled: „Légy Kṛṣṇa-tudatos.” Ez a mi eljárásunk.

És Māyā, az ő eljárása más. Azt fogja mondani: „Miért válnál Kṛṣṇa-tudatossá? Csak élvezz, én pedig szépen rúgdosni foglak. Ez minden.” És ő elfogadja: „Igen, rugdoss, és hagyd, hogy élvezzek, de én nem megyek ezekhez a Kṛṣṇa-tudatos emberekhez.” (nevetés) Értitek?

Gyakorlatilag Māyā dolga, (és*) a mi dolgunk ugyanaz, de az ő eljárása más, a mi eljárásunk más. Az emberek kedvelik az ő eljárását. (szakadás) (vége)