Category:HU/680718 - Leckerészlet - Montreal
Prabhupāda: ...felhő nem takarhatja el a napot. Lehet, hogy egy felhő borítja az eget száz mérföldön át, de vajon lehetséges-e eltakarni a napot száz mérföldnyi felhővel? A nap maga százezerszer nagyobb, mint a Föld. Szóval, a māyā nem fedheti be a Legfelsőbb Brahmant. A māyā befedheti a Brahman apró részecskéit. Szóval, minket befedhet a māyā, vagyis a felhő, de a Legfelsőbb Brahmant soha nem fedheti be a māyā.
Ebből adódik a véleménykülönbség a māyāvāda filozófia és a vaiṣṇava filozófia között. A māyāvāda filozófia azt mondja, hogy a Legfelsőbb be van fedve. A Legfelsőbbet nem lehet befedni. Akkor hogyan lehetne Ő a legfelsőbb? A befedés válik a legfelsőbbé. Ó, annyi és annyi érv van... Ugyanakkor mi úgy tartjuk, hogy a felhő a nap apró részecskéit fedi be. De a nap marad olyan, amilyen egyébként is. És gyakorlatilag látjuk is, amikor sugárhajtású repülőgéppel utazunk, amikor a felhők felett vagyunk.Feljebb nincs felhő. A nap tiszta. Az alsóbb rétegekben van némi felhő. Ha több ezer mérfölddel feljebb megyünk, egyetlen felhőt sem látunk – mindenhol napsütés van.
Kérdés van?
Bhakta (1): A felhő az elménkben van, vagy az égen is?
Prabhupāda: Minden az elmédben van. Igen. Meg kell tisztítanod az elmédet. Ennyi az egész. Ceto-darpaṇa-mārjanam (CC Antya 20.12).
Az egész folyamat az elméd megtisztítására irányul. Igen?
Bhakta (2): Prabhupāda, még ha az elme meg is tisztul, vajon nem folytatódik-e az anyagi jelenségek objektív, átmeneti létezése? Még ha az elme meg is tisztul, az anyagi világ továbbra is létezik, amíg a... (homályos)... feloldódik, tehát továbbra is van átmeneti létezés.
Prabhupāda: Igen.
Bhakta (2): Nos, az élőlényekben megnyilvánuló anyagi elv eltűnt?
Prabhupāda: Nem. Az anyagi elv (és az élőlény*) fej-fej mellett haladnak. A felhő mindig ott van az égen, de ha te a felhő felett vagy, akkor minden rendben van. Vagyis, az anyagi elvek fölé kell emelkedned. Az anyagi elvek fölé emelkedni azt jelenti, hogy mindent Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇával összhangban fogadsz el. Ez fog megmenteni. A felhők fölé kell emelkedned. Ahogy a sugárhajtású repülőgép is elvegyül a barátságos égben. Nekünk is a barátságos energiát, a lelki energiát kell magunkévá tennünk. Mahātmānas tu māṁ pārtha daivīṁ prakṛtim āśritāḥ (BG 9.13). Mahātmā, akik mahātmāk, nagy lelkek, azon természet menedékét keresik, ahol nincs többé felhő. Akkor az nagyon szép, folytasd. Szóval, a felhők fölé kell emelkednünk. Ne hagyjuk, hogy az anyagi természet befolyásoljon minket, hanem Rādhārāṇīnál, a lelki természetnél keressünk menedéket, ne Durgānál.
Bhakta (2): De a felhő továbbra is létezik az elmében.
Prabhupāda: Ez nem számít. A rendőrség létezik, de ha nem vagy bűnöző, akkor semmi köze hozzád. Nem félsz a rendőrségtől. Mām eva ye prapadyante māyām etāṁ taranti te (BG 7.14).
A rendőrségnek semmi köze a törvénytisztelő személyekhez. Hadd maradjon ott a māyā. Semmi közöd hozzá.
Igen?
Vendég: Swāmījī, mi mindig Viṣṇu és Kṛṣṇa képeire gondolunk. Itt tele van képekkel, és a szokásos Viṣṇu, Lakṣmī képek is it vannak. Amikor a „tudat” és az „élet” szavakra Isten képére alkalmazva gondolunk, értelmesnek tűnik. De hogyan alkalmazzuk a tudatosság és az élet fogalmát egy olyan Istenre, akit ilyen kifejezésekkel képzelünk el, mint ez a kép itt?
Prabhupāda: Kép... a kép... mi nem egy képet imádunk.
Vendég: Nem, én Istent nagyon elvont értelemben értettem, ahogyan a Brahmanról beszélünk...
Prabhupāda: Isten megvalósításának vannak fokozatai, szintjei. A Brahman megvalósítása Isten első megvalósítása. Pont úgy, mint amikor el akarsz jutni a... ha a fényhez, a napsütéshez jutsz el, az első élményed a napsütés. De ha még tovább mész,... ha képes vagy belépni a Nap bolygójára, az a második szint. És ha meg tudod találni a Nap bolygó uralkodó istenségét, az egy további szint.
Hasonlóképpen, a Brahman azt jelenti, hogy kiszabadulsz a tudatlanság, vagyis a māyā sötétségéből. Ez a Brahman megvalósítás. De ha továbbmész, akkor megvalósítod a Felsőlelket, a Paramātmāt. És ha még továbbmész, akkor megvalósítod az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Brahmeti paramātmeti bhagavān iti śabdyate (SB 1.2.11). A... pont mint az előző példában, a napfény, a nap és a napisten, ők egyek és ugyanazok. Ám amikor a napsütésen állsz, nem mondhatod, hogy a napistent látod. Az tévedés lenne. De aki kapcsolatban áll a napistennel, az már a napbolygón van, a napisten előtt van, és napsütésben van. Érthető? Igen.
Brahmeti paramātmeti bhagavān iti śabdyate. Advaya-jñāna. Vadanti tat tattva-vidas tattvaṁ yaj jñānam advayam (SB 1.2.11). Advayam, ez a fény mindenhol jelen van. Akár a napsütésben, akár a napbolygón, akár a napistenben, a fény jelen van. Nincs sötétség. Hasonlóképpen, akár a személytelen Brahmanban maradsz, akár a Paramātmāban merülsz el, akár a Legfelsőbb Személyiséggel társulsz, ez mind lelki szint.
De ha összehasonlítod, akkor az a személy, aki közvetlen kapcsolatban áll a napistennel, sokkal felsőbbrendűbb, mint az, aki a napfényben áll. Nem állíthatja, hogy egyenlő helyzetű. A napfény ott lehet a szobádban. Ez nem azt jelenti, hogy a napistennel társulsz.
Nos, a személytelen Brahman megvalósítása szintén a Brahman megvalósítás. A személyes Brahman megvalósítása a legmagasabb szint. Brahmaṇo 'ham pratiṣṭhā (BG 14.27). A Bhagavad-gītāban láthatod, Kṛṣṇa azt mondja: „A személytelen Brahman Bennem nyugszik.” Ahaṁ pratiṣṭhā. Pont, mint ahogy ez a táska is ezen az asztalon nyugszik. Az asztal fontosabb, mint ez a táska. Hasonlóképpen... pont mint a Nap. Bár látjuk, hogy olyan, mint egy korong, és napsütés borítja az egész univerzumot, ez nem azt jelenti, hogy a napsütés fontosabb, mint a napkorong.
A napkorongnak köszönhető, hogy a napsütés beragyogja az egész univerzumot. És ha azt gondolod, mivel a napsütés az egész univerzumot beragyogja, ezért hatalmasabb, mint a napkorong – hát nem. A napkorong jelentősége nagyobb, mint az univerzálisan eloszlatott napsütésé.
Nos, a személytelen Brahman-megvalósítás olyan, mint a napsütés megvalósítása, de vannak más szintek is. A legmagasabb szint pedig a Legfelsőbbel való kapcsolat. Csakúgy, mint ezen a képen, személy társul személlyel. (szünet)
Egy másik szempont, hogy egyéni lélekként szükségünk van kapcsolatra, személy a személlyel. Ilyen a természetünk. A Bhāgavatam így válaszol: ye 'nye 'ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvad aviśuddha-buddhayaḥ (SB 10.2.32). Ha valaki a Brahman puszta személytelen megvalósításában gondolkodik, és azt hiszi, hogy felszabadult, akkor az intelligenciája szennyezett. Ye 'nye 'ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvad aviśuddha-buddhayaḥ. Az aviśuddha azt jelenti, hogy nem mentes a szennyeződéstől. Az intelligenciája nem szabad. Miért? Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho (SB 10.2.32).
A már említett példa is felhozható. Tegyük fel, hogy egy sugárhajtású repülőgéppel a Naphoz vagy a Holdhoz utazol, de napsütésben vagy. Jóval a felhőzet felett jársz. A felhők, mondjuk, néhány mérföldig magasságig vannak, után, ha feljebb mész, nincs több felhő. Vége. Ha hét mérföld fölé mész, ó, nincs több felhő. Nincs szó māyāról. Ez rendben van. De ha folyamatosan csak mész, ha nem keresel menedéket valamelyik másik bolygón, akkor a következő lépésed az lesz, hogy vissza kell jönnöd. Nem maradhatsz abban a személytelen napsütésben. Menedéket kell keresned. Ha nem találsz menedékre, akkor visszajössz.
Hasonlóképpen, az imperszonalisták most azt gondolhatják, hogy megvalósították a Brahmant, de mivel természetüknél fogva társaságra vágynak, anélkül, hogy megszereznék a Legfelsőbb Úr társaságát, vissza kell térniük, hogy kapcsolatba kerüljenek ezzel az esztelenséggel (anyagi léttel*). És ezt gyakorlatilag láttuk is. Sok sannyāsī: brahma satyaṁ jagan mithyā, "A Brahman az igazság, a világ pedig hamis." Elfogadják a sannyāsát, aztán egy idő után kórháznyitási ügyekbe kezdenek. Visszatérnek a politikához, a kórházakhoz, a filantrópiához, a jóléti cselekedetekhez. Miért? Ha brahma satyaṁ jagan mithyā, ha ez az egész világ hamis, akkor miért mész bele ebbe a kórház-dologba? Mert nem találja a helyét. Nincs elfoglaltsága, és társaságra vágyik. Szolgálni akar, de nem Kṛṣṇát szolgálja. Azért jön (vissza*), hogy az ostoba māyāt szolgálja. Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padam (SB 10.2.32). Miután elfogadta a sannyāsát és mindenféle lemondást, mivel nincs menedéke a Legfelsőbb Úr szolgálatában, visszajön, hogy szolgálja ezt az ostobaságot, amiről lemondott. Mithyā, ez hamis. Újra visszatér a hamishoz. Láttam egy sannyāsīt Indiában, nagyon művelt, nagyon jó tudós volt. Most a börtönben rothad. Politikai mozgalomhoz csatlakozott. Azt akarja, hogy... véget vessen ennek a Pakisztán ügynek és sok más dolgoknak. Szóval, politikus lett.
Vivekananda 1893-ban jött el ide, hogy a Vedāntát prédikálja. Most a kórháznyitás dolgában foglalja le magát. Ha elfogadtad a sannyāsát, brahma satyaṁ jagan mithyā, "A világ hamis; a Brahman a valóság", akkor miért ereszkedsz le újra a hamis szintre? Muszáj, mert nincs ismerete a valóságról. Szolgálni akar, de mivel nem találta meg, hol végezzen szolgálatot, vissza kell jönnie, hogy elköteleződjön ezen a mithyā szinten, amelyet mithyāként utasított el.
Szóval, āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho (SB 10.2.32). Még a lemondásaik és a bűnbánatuk által is oly magasra emelkednek fel... ugyanaz a példa: egy nagyon szép szputnyik, amely óránként 20 000 mérföldet száguld, egyre feljebb és feljebb megy... (szakadás) (vége)
This category currently contains no pages or media.