Category:HU/680629 - Leckerészlet - Montreal

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda:...az ātmā és a Paramātmā ugyanaz, de mennyiségileg az ātmā és a Paramātmā különböznek egymástól. Tehát, a Felsőlélek mindenhol jelen van. A Felsőlélek ott van benned, a Felsőlélek ott van bennem, a Felsőlélek jelen van minden hölgyben és úrban, fiúban és lányban, akik itt jelen vannak. Viszont az ātmā az egyéni ātmā.

Ő a saját testében van jelen. Például, azért, hogy érezheted, mi történik a testedben – érezheted a tested örömét és fájdalmát –, viszont nem érezheted mások testének örömét és fájdalmát, azért vagy egyéni. Mások is egyéniek.

Viszont a Paramātmā, Ő mindenhol jelen van. Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham (Bs. 5.35). Ezt az ātmāt és Paramātmāt, kṣetrát, kṣetrajñát nagyon szépen elmagyarázza a Bhagavad-gītā tizenharmadik fejezete. Hasznodra fog válni, ha elolvasod. Az Úr azt mondja, hogy ez a test a kṣetra. A kṣetra a cselekvés mezejét jelenti. Mindenki a teste (adottságai*) szerint cselekszik, amelyet az anyagi természet kegyéből kapott. A test a cselekvés mezeje, és te vagy én, az ātmā, mi vagyunk a test tulajdonosai. Minket kṣetrajñának hívnak. És Kṛṣṇa azt mondja: kṣetra-jñaṁ cāpi māṁ viddhi sarve kṣetreṣu bhārata (BG 13.3). Nos, én jelen vagyok az én testemben, te is jelen vagy a te testedben, ám a Paramātmā, vagyis a Felsőlélek mindenki testében jelen van. Egy másik példa is említhető. Ebben a házban sok lakás van. Én ebben a lakásban lakom; egy másik bérlő egy másik lakásban lakik. Ugyanakkor a tulajdonos lakja be, vagyis ő az összes lakás tulajdonosa. Ez a különbség az ātmā és a Paramātmā között. Én vagyok a tulajdonosa azoknak a dolgoknak, amelyeket az anyagi természet nekem ajánlott fel, de Isten, vagyis a Paramātmā mindennek a tulajdonosa. Ez a különbség.

Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27). A prakṛti, az anyagi természet az én kívánságaim szerint lát el olyasmivel, amire vágyom. Ő biztosítja az összetevőket. Ha ember akarok lenni, akkor ad egy annak megfelelő testet, ha kutya akarok lenni, ad egy ahhoz hasonló testet. Szóval, valójában az anyagi természet karmai között vagyunk, és életről életre különböző testekben sodródunk az anyagi természet hatására. Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ (BG 3.27). Hogyan működik a prakṛti, a természet? Az általunk megszerzett tulajdonságok szerint működik. Gunaiḥ.

Három tulajdonság létezik: a jóság minősége, a szenvedély minősége és a tudatlanság minősége. Bizonyos típusú tulajdonságok beszennyeznek minket, és a természet annak alapján biztosít a számunkra egyfajta testet. És 8 400 000 testféleség van, és mi ciklikusan áthaladunk rajtuk. És amint bhaktává válunk, vagy a Paramātma után kutatunk, olyankor megszabadulhatunk az ismétlődő születés és halál körforgásától.

Ez a yogarendszer... A meditáció a Paramātmā felfedezését jelenti. A Paramātmāt a śāstrák a következőkkel jellemzik: az arculatával, a testével, a kezével, a Felsőlélekkel. És az embernek ezen kell meditálnia. És a meditáció által, midőn az ember eléri a samādhit, állandóan a Felsőlélekre összpontosítva, megszabadul ettől az anyagi köteléktől. Ez az önmegvalósítás. Ez a felszabadulás. A Paramātmā és az egyéni ātmā, vagyis az élőlény minőségileg egyek, de mennyiségileg különbözőek. Igen.

Igen?

Indiai férfi: A Bhagavad-gītā elmagyarázza, hogy az Úr minden bhaktát megvéd, és Prahlāda Mahārāja, ebben az életében Prahlāda Mahārājaként az apja démonná válik, és harcolnia kell Nṛsiṁhával. Ez azt jelenti, hogy ez egy előző élet karmája, és imádkozik... imádkoznia kell az Úrhoz, hogy védje meg őt. Vagy magától értendő-e, hogy védelemben részesül? Akkor miért kell imádkoznia?

Prabhupāda: Ő védelem alatt állt. A bhakták nincsenek a karma hatása alatt. A Brahma-saṁhitāban ez áll: karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhajām (Bs. 5.54). Prahlāda Mahārāját apja oly sokféleképpen kínozta, de rá ez nem volt hatással. Nem volt hatással. Látszólag... Ahogy a keresztény Bibliában is olvassuk, az Úr Jézus Krisztust megkínozták, de őt ez nem érintette. Ez a különbség a hétköznapi ember és a bhakták, vagyis a transzcendentalisták között. Világosan volt látható, hogy kínoznak egy bhaktát, de őt magát ez nem érintette.

Van egy példa, szép példa. Akárcsak a macska – a macska a szájában hordozza a kiscicákat, és az egeret is a szájában hordozza. Nyilvánvalóan látható, hogy egy macska a szájában hordozza a kiscicáit, ami azt jelenti, hogy fájdalmat éreznek. De nem szenvednek. Ez tény. Inkább nagyon kényelmesen érzik magukat.

Érted? Ám amikor a macska, ugyanaz a macska, elkap egy egeret, az az életébe kerül. De te csak azt látod, hogy mindkettőt a szájában cipeli. Hasonlóképpen, amikor egy nagy bhaktát kínok közé helyeznek, nem érez semmit. Ugyanakkor a démon azt gondolja, hogy: "Én kínzom őt."

(szünet) Igen?

Vendég: (homályos) . . . Govinda Kṛṣṇa szolgálatában?

Prabhupāda: Igen. A Govinda Kṛṣṇának egy másik neve. A go teheneket jelent, a go termőföldet jelent, és a go érzékeket is jelent. A go-nak három jelentése van. Tehát... és az inda jelentése: örömet adó. Tehát, örömet okoz az érzékeknek, örömet okoz a teheneknek és örömet okoz a termőföldnek. Ez azt jelenti, hogy valahányszor Kṛṣṇa megjelenik, a föld nagyon kellemessé válik. A termelés, a körülmények, minden nagyon kellemessé válik.

Tehát a Govinda jelentése, aki örömet okoz az érzékeknek és a teheneknek. Kṛṣṇa az Ő hajlékában, Kṛṣṇalokán mindig elfoglalt tehénpásztorfiúként. Surabhīr abhipālayantam (Bs. 5.29). Mindig a teheneket gondozza. Mindig tehenek veszik körül. Surabhīr abhipālayantam. Látod, itt a kép. Egy tehén. Govinda a tehénpásztor fiát jelenti, vagy azt, aki örömet okoz az érzékeknek. Gopāla. A go (szótő) ugyanaz. A go teheneket jelent, a pāla pedig csordákat. Aki tehéncsordákat tart, az szintén Gopāla. Ez minden. (szakadás) (vége)