Category:HU/680615 - Előadás - Montreal

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda: (maṅgalācaraṇa imák)

cakṣur unmīlitaṁ yena tasmai śrī-gurave-namaḥ

śrī-caitanya-mano-'bhīṣṭaṁ sthāpitaṁ yena bhū-tale

svayaṁ rūpaḥ kadā mahyaṁ dadāti sva-padāntikam

he kṛṣṇa karuṇā-sindho dīna-bandho jagat-pate

gopeśa gopikā-kānta rādhā-kānta namo 'stu te

tapta-kāṣcana-gaurāṅgi rādhe vṛndāvaneśvari

vṛṣabhānu-sute devi praṇamāmi hari-priye

vānchā kalpatarubhyaś ca

kṛpā-sindhubhya eva ca

patitānāṁ pāvanebhyo

vaiṣṇavebhyo namo namaḥ

śrī-kṛṣṇa-caitanya

prabhu-nityānanda

śrī-advaita gadādhara

śrīvāsādi-gaura-bhakta-vṛnda

hare kṛṣṇa hare kṛṣṇa kṛṣṇa kṛṣṇa hare hare

hare rāma hare rāma rāma rāma hare hare

Hölgyeim és uraim, ez a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom feléleszti eredeti tudatunkat. Jelenleg, az anyaggal való hosszú kapcsolatunk miatt a tudatunk szennyezetté vált, akárcsak az esővíz, amikor lehullik a felhőből, a víz szennyezetlen, desztillált víz, tiszta, de amint a víz ráesik erre a földre, sok piszkos dologgal keveredik. Amikor a víz lehull, nem sós, de amikor megérinti az anyag, vagy a föld, sóssá, ízletessé vagy valami hasonlóvá válik.

Ehhez hasonlóan, eredetileg, lélekként, a tudatunk szennyezetlen, de a jelenlegi anyaggal való kapcsolatunk miatt a tudatunk beszennyeződött. Ezért van a tudatunknak oly sokféle fajtája. Az emberek közötti nézeteltérések ennek a szennyezett tudatnak köszönhetők. Én valahogy így gondolom; te viszont másképp. Ezért nem értünk egyet.

Ám eredetileg a ti tudatotok és az én tudatom egy volt. És mi az az egy? Ez a tudat... tiszta tudatosság az, hogy "Isten hatalmas, és én az Ő örök szolgája vagyok". Ez a tiszta tudatosság. Amint utánozni akarjuk, vagy mesterségesen eggyé akarunk válni Istennel, azonnal elkezdődik a szennyeződés. Van egy bengáli vers, amelyben ez áll:

kṛṣṇa bhuliya jīva bhoga vānchā kare

pāśate māyā tāre jāpaṭiyā dhare

(Prema-vivarta)

A magyar fordítás így hangzik: „Amikor az egyéni lélek elfelejti örök kapcsolatát Istennel, és megpróbál uralkodni az anyagi természet vagy az erőforrások felett, ezt az állapotot, ezt a feledékeny állapotot māyānak, vagy illúziónak nevezik.”

Jelenleg, különösen ebben a korszakban, nagyon erős az Istennel való örök kapcsolatunkat illető feledékenységünk. És a transzcendentális hang, a Hare Kṛṣṇa éneklésével az első lépés az, hogy szívünk vagy elménk megtisztul minden piszkos dologtól. Ez nem egy elméleti állítás, hanem tény. Ha folyamatosan énekeljük ezt a mantrát, a Hare Kṛṣṇát, az nem nehéz. Bár szanszkrit nyelven ejtik ki, mindenki képes énekelni, ahogyan ezen a találkozón is elkezdtük énekelni, és ti is csatlakoztatok hozzánk; az összes tanítványom mind amerikai. Egyikük sem indiai, de mégis nagyon szépen megtanulták, és nem nehéz. És nem kerül semmibe.

Szóval, mi is ez a Hare Kṛṣṇa? A Hare az Úr energiáját jelenti, a Kṛṣṇa pedig az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Szóval, ez egy ima. Csak három szava van: Hare, Kṛṣṇa és Rāma. Három szó. Ez tizenhat szóban rendeződik el: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Tehát, a mi mozgalmunk abból áll, hogy arra kérünk benneteket, fogadjátok el ezt a tizenhat szót – nem is tizenhat szót; hármat: Hare, Kṛṣṇa, Rāma. De úgy van elrendezve, hogy tizenhat szót tartalmaz.

Bárki képes lehet szívből befogadni ezt a három szót, és énekelni. Univerzális. És ha azt gondolod, hogy „Ó, a Kṛṣṇa egy hindu isten neve”, és ha bármilyen kifogásod van ellene, akkor nem kell énekelned a „Kṛṣṇa” nevet, de kell, hogy ismerj egy nevet, amit Istennel kapcsolatban használsz. Pont úgy, ahogyan a mohamedánok Allahnak, a zsidók Jehovának, vagy valaki valami másnak nevezi. Ez nem számít. Ha úgy vélekedsz, hogy „Miért énekeljem az indiai Kṛṣṇa nevet, a szanszkrit Kṛṣṇa nevet?”, erre az Úr Caitanya azt mondja, hogy Istennek milliónyi és milliárdnyi neve van. Ha úgy gondolod, hogy ez a Kṛṣṇa név nem túlságosan megfelelő, elfogadhatsz bármilyen nevet. Ez nem számít. A mi javaslatunk az, hogy énekeld Isten nevét. Ez a mi javaslatunk.

Ezért egyetemes ez. Ha akarod, énekelheted a Jehova nevet, vagy énekelheted Allah nevét, de arra kérünk, hogy Isten nevét énekeld. Nagyon nehéz? Egyáltalán nem nehéz. Az Úr Caitanya azt mondta, hogy Istennek számtalan neve létezik a különböző nyelvek, országok és társadalmak szerint. És mindegyikük Isten erejét hordozza magában. Ha létezik Isten, akkor Isten Abszolút – ezért nincs különbség az Ő neve és Önmaga között.

Az anyagi világban, a kettősségek világában különbség van a „víz”, mint elnevezés, és a víz, mint szubsztancia (anyag) között. A víz név különbözik a víz szubsztanciától. Amikor szomjas vagy, ha egyszerűen csak azt ismétled, „víz, víz, víz, víz”, a szomjúságod nem fog csillapodni. Szükséged van a víz szubsztanciájára. Ez anyagi. Ám lelkileg a Kṛṣṇa név, Allah név vagy Jehova név ugyanolyan jó, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége.

Ezért, ha a Hare Kṛṣṇát énekled..., megkérdezheted, miért énekeljük a Hare Kṛṣṇát. A Hare Kṛṣṇát, ezt a nevet az Úr Caitanya énekelte, aki ötszáz évvel ezelőtt vezette be ezt a mozgalmat Indiában. Mi az Úr Caitanya nyomdokait követjük. Mivel Ő a Hare Kṛṣṇát énekelte, ezért mi is a Hare Kṛṣṇát énekeljük. Ugyanakkor az Úr Caitanya azt javasolta, hogy Istennek számtalan neve van, és bármelyiket lehet énekelni, és nincsenek kőbe vésett szabályok és előírások az éneklés tekintetében. Nem arról van szó, hogy fel kell készülni, vagy képezni kell magunkat, vagy hozzá kell szoktatni magunkat az énekléshez. Nem. Mindenki (énekelheti*).

Ahogy mi is azonnal elkezdtük énekelni. Nem voltatok felkészülve rá, de csatlakoztatok hozzánk, velünk együtt tapsoltatok, táncoltatok. Ehhez hasonlóan nincs miért aggódni, nincs semmilyen szabály vagy előírás. Egyszerűen csak énekeljetek. És ez nagyon könnyű. Séta közben énekelhettek bármilyen nevet, amit csak szeretnétek. Mi a " Kṛṣṇa" nevet kedveljük. Mindig énekeljük: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare/ Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare. Miközben az utcán sétálsz, buszon utazol, vagy bármi mást csinálsz, még ha közben a kezeddel dolgozol is, énekelheted. Semmit sem veszítesz vele, nincs mire költened, de a nyereség hatalmas. Miért nem próbálod meg? Próbáld meg. Ezt kérjük.

A hasznod ebből az lesz, hogy fokozatosan megérted, mi vagy. Az egész civilizáció, a modern civilizáció, abban a téves elképzelésben él, hogy „Én ez a test vagyok”. A Śrīmad-Bhāgavatamban azt mondják: „Aki a test fogalmában él, az nem jobb, mint egy szamár vagy egy tehén.” Yasyātma-buddhiḥ kunṇape tri-dhātuke (SB 10.84.13). Ez egy nagyon hosszú vers. Mi valójában nem ez a test vagyunk. Nos, ha ezt a mantrát énekeljük, Hare Kṛṣṇa, akkor megérthetem, mi vagyok. És amint megértem, hogy nem ez a test vagyok, a cselekedeteim meg fognak változni.

Mivel jelenleg az életemet a testi felfogás alapján történő cselekedetek határozzák meg. Mivel ez a test egy adott helyen, egy adott országban született, ezért mondom azt, hogy "amerikai", "indiai", "kínai" vagy "német" vagyok; e test miatt. És mivel ezen a testen keresztül kapcsolatban állok egy nővel, ezért a nőt a feleségemként fogadom el. Több százezer nő van, de az a nő, akinek ezzel a testtel van kapcsolata, a feleségem. Több ezer és millió gyermek van, de egy gyermeket, akinek bensőséges kapcsolata van ezzel a testtel, a fiamnak nevezem.

Tehát, ha a testet tévesen (magunkkal) azonosítjuk, akkor megérthetjük, hogy az ezzel a világgal való azonosulásunk is hamis. A valódi azonosulás, ahogy a védikus irodalomban is áll, ahaṁ brahmāsmi, "Én Brahman vagyok". Az "Én Brahman vagyok" azt jelenti, hogy "Én lélek vagyok. Én nem vagyok ez az anyag." Nos, ezt a tévhitet kell eltávolítani. Természetesen képtelenség, hogy mindenki megértse, vagy hogy mindenki képes legyen megérteni ezt, de ha az emberi társadalom egy bizonyos százaléka megérti, azonnal megoldást talál számos problémára – megérti az ahaṁ brahmāsmit. És hogy miként juthatunk el ehhez a megoldásoz, azt a Bhagavad-gītā írja le.

A Bhagavad-gītā Isten tudománya. Akár a keresztény Bibliában vagy bármely más szentírásban, legyen az mohamedán, keresztény, zsidó vagy buddhista... az ahaṁ brahmāsmi azt jelenti, hogy „én lélek vagyok”, ennek a felismerését jelenti. Amint ez a felismerés megtörténik, a többi dolog azonnal követi. Mi következik? Brahma-bhūtaḥ prasannātmā (BG 18.54). Az ember azonnal vidámmá válik. Amíg testi életfelfogásban vagyunk, nem lehetünk vidámak. Tele vagyunk szorongással. És amint megértjük, hogy „én nem ez a test vagyok, én lélek vagyok” – a következő pillanatban vidámakká válunk. Nem fogunk szorongni.

Tele vagyunk szorongással, mert testi életfelfogásban élünk. Akárcsak az az ember, akinek van egy nagyon drága autója, és az utcán vezeti. Nagyon vigyáz, nehogy baleset érje az autót, nehogy összetörjön. Oly sok szorongásban van része. De az az ember, aki gyalog megy az utcán, neki ilyen aggályai nincsennek.

Miért szorong annyira az autóban ülő ember? Mert az autóval azonosította magát. Ha az autó, ha baleset történik, ha összetörik, az jut eszébe: "Elvesztem. Ó, az autóm elveszett." Jóllehet, különbözik az autótól, mégis az azonosulás, a hamis azonosulás miatt gondolkodik így. Hasonlóképpen, mivel mi is hamisan azonosítjuk magunkat ezzel a testtel, ezért rengeteg problémánk van az életben.

Ha megoldást akarunk találni az élet problémáira, akkor meg kell értenünk, hogy ki vagyok. És amíg ez a kérdés nem merül fel az elménkben – nemcsak a tiédben, hanem mindenki elméjében –, akkor… úgy kell tekintenünk, hogy bármit is teszünk, az a mi vereségünk, mert mindent hamis tudatosságban teszünk.

A Śrīmad-Bhāgavatamban ez áll: parābhavas tāvad abodha-jātaḥ (SB 5.5.5). Az abodha-jātaḥ jelentése: aki bolondnak született. Mindannyian született bolond vagyunk. Miért? Életünk kezdetétől fogva úgy tudom, hogy „én ez a test vagyok”, bár nem vagyok ez a test. Ezért születünk mindannyian bolondnak – mindenki. És ezért a védikus civilizáció szerint az embernek másodszor is meg kell születnie. Az egyik születést az apa és az anya egyesülése teszi lehetővé. Ezt a születést állati születésnek nevezik. Janmanā jāyate śūdraḥ. (Prema-vivarta)

Születése szerint mindenki śūdra, vagyis az emberiség legalacsonyabb osztálya. És saṁskārād bhaved dvijaḥ (Prema-vivarta): „A megújulás által az ember kétszer születetté válik.” És mi ez a megújulás? Annak megértése, hogy „Mi vagyok én”. Saṁskārād bhaved dvijaḥ. Veda-patād bhaved vipraḥ (Prema-vivarta): „És másodszor… a második születése után, ha kísérletet tesz megérteni a lelki tudományt, Isten tudományát, akkor viprának hívják.” A vipra jelentése, teljesen tudatos. És brahma jānātīti brāhmaṇaḥ (Prema-vivarta): „És amikor megérti, hogy ő Brahman, ő egy lelki lény, akkor brāhmaṇává válik.” Talán hallottad már, hogy Indiában a brāhmaṇákat a társadalom legfelsőbb embereinek nevezik. Miért? Mert tudja, hogy „Én Brahman vagyok; én nem ez az anyag vagyok.” Brahma jānātīti brāhmaṇaḥ.

Brahman megértésével prasannātmā helyzetbe kerülsz, örömtelivé válsz; na śocati na kāṅkṣati, soha nem fogsz bánkódni semmilyen veszteség miatt, és nem fogsz vágyakozni semmilyen úgynevezett nyereségre, na śocati na kāṅkṣati. Samaḥ sarveṣu bhūteṣu, és minden élőlényt ugyanazon a szinten fogsz látni (megtapasztalni). Mad-bhaktiṁ labhate parām (BG 18.54). A megvalósításnak ebben a szakaszában megértheted, mi Isten, és milyen kapcsolatban vagy Istennel.

Ezért ez a mozgalom arról szól, hogy az ember megérti önmagát, hogy ki ő. Ez természetesen nagyon egyszerű kérdés és válasz. A minap tartottunk néhány előadást egy... (homályos) ...vasárnapi iskolában, és felszólítottam az egyiket, egy kisfiút, és megkérdeztem tőle: "Mi ez?" Azt mondta: "Ez a kezem, ez a fejem, ez a lábam, ez a testem, ez a nadrágom, ez a ..." És megkérdeztem tőle: "Te hol vagy? Csak annyit mondasz, hogy 'enyém, enyém, enyém', és te hol vagy?"

Hasonlóképpen mindenki megértheti azt, hogy mi vagyok én. Ha arra gondolsz, ha meditálsz magadon, ha látod a kezed, "Én vagyok-e ez a kéz?", akkor azt fogod mondani: "Nem, ez az én kezem." "Én vagyok-e ez a láb?" Azt fogod mondani: "Nem, ez az én lábam." "Én vagyok-e ez a fej?" "Nem, ez az én fejem." Akkor te hol vagy? Nos, az a személy, aki ezen gondolkodik: "Ez a kezem, ez a fejem, ez a lábam, ez a nadrágom, ez a kabátom", az te vagy.

Aztán láttad-e már azt a dolgot? Láttad-e már az apádat, láttad-e már az anyádat, vagy láttad-e már a fiadat. Láttad-e már az igazi apát, aki az apa testében van? Láttad-e már az igazi fiút, aki a fiú testében van? Nem. Akkor az egész oktatásról alkotott elgondolásod, az egész élethelyzetről és problémákról alkotott elgondolásod – egy hamis világról szól.

Ezért van a jelen pillanatban szüksége a világnak erre a mozgalomra. Ceto-darpaṇa-mārjanam (CC Antya 20.12, Śikṣāṣṭaka 1). Ez tisztítja meg a mentális állapotodat. Ceto-darpaṇa-mārjanaṁ bhava-mahā-dāvāgni-nirvāpaṇam. És amint megérted önmagad, minden probléma – társadalmi, politikai, gazdasági – minden megoldódik, és fokozatosan megvalósítod a transzcendentális életedet.

A transzcendentális életed örömteli. Ānanda-mayo 'bhyāsāt (Vedānta-sūtra 1.1.12). A transzcendentális élet azt jelenti, hogy mindig örömmel teliek, örömteliek vagyunk. Ez a mi természetünk. Vágyakozunk az örömteli életre, de nem tudjuk, hová vágyakozzunk, hogyan érjük el. Természetünknél fogva örömteliek vagyunk. A Vedānta-sūtrában ez áll: ānandamayo 'bhyāsāt (Vedānta- sūtra 1.1.12): "Az élőlény természeténél fogva örömteli." Ám az örömömet befedi ez az anyagi megértés. Tehát, el kell távolítanom ezt az anyagi megértést; akkor ismét örömtelivé válok. Ez a mozgalom egy nagyon tudományos mozgalom, és hiteles kijelentéseink vannak. Nem dacolhatsz a tekintéllyel, a tekintéllyel. Amikor olvastam az Unitárius Egyháznak az irodalmát, az egyik helyen tagadta a tekintélyt, a másik helyen pedig számos tekintélyt idézett. Számos tekintélyt idézett. Miért? Ha tagadod a tekintélyt, akkor miért idézel más tekintélyeket? Tehát, a tekintéllyel nem dacolhatsz. Ezt nem teheted. Életed kezdetétől fogva, amikor gyerek voltál, azt kérdezted a szüleidtől: "Anya, apa, mi ez?" Miért? Mert ilyen az élet kezdete. Egy lépést sem tehetsz meg tekintély nélkül. A tekintély az, aki irányít téged. A tekintély engedélyével vezeted az autódat – "Tarts jobbra." Miért? Miért nem vele dacolsz?

Tehát, a tekintélynek engedelmeskednünk kell. De a nehézség abban van, hogy ki a tekintély? Amit tanulnunk kell, arra ki a tényleges tekintély. Nos, a tekintély alatt azt kell érteni, akinek nincsenek hibái, akinek nincsenek illúziói, aki nem csal, és akinek az érzékei tökéletesek. Ő a tekintély. Ez a tekintély definíciója. Egy feltételekhez kötött lélek, aki... egyszerűen... "Tévedni emberi dolog." Bármelyik emberi lény biztosan hibákat fog elkövetni.

Bármilyen tanult is legyen, bármilyen fejlett is legyen, hibáznia kell. Ezért van ez a mondás: "Tévedni emberi dolog." És illúzióba fog esni. És minden emberben ott van a csalásra való hajlam. Még egy gyerek is csalni akar. Az anya megkérdezi: "Ó, mi van a kezedben?" Ó, a gyerek azt mondja: "Nincs, anya, nincs semmi", jóllehet, az anya látja, hogy van nála valami. Szóval, a csalásra való hajlam jelen van.

És mindenekelőtt az érzékeid tökéletlenek. Büszkék vagytok a szemeitekre: "Látni akarok." Mit látsz? Ha a villany kialszik, a látási képességed azonnal megszűnik. Ha nincs nap, a látásképességed elvész. Csak bizonyos feltételek között látunk. Ezért tökéletlenek.

Tökéletlen érzékekkel nem juthatsz tökéletes tudáshoz, spekulatív úton. El kell fogadnod egy tekintélyt. Csakúgy, mint akkor, amikor tudni akarod, ki az apád, arra az anyád a tekintély. Az anya azt mondja: "Itt van az apád", el kell fogadnod. Nem végezhetsz kutatást. Az anya a végső tekintély abban, ki az apád. Hasonlóképpen kell elfogadnunk egy tekintélyt, és ha az a tekintély nem egy feltételekhez kötött lélek, ha ő egy felszabadult lélek, ha nem csaló, ha az érzékei nem tökéletlenek, ha nem követ el hibákat, ha nincs illúzióban, ha ettől a tekintélytől szerzel tudást, akkor a tudásod tökéletes. Ez a folyamata.

Ilyen tekintélyelvű irodalomunk van, ez a védikus irodalom. Letesztelheted az eszeddel, az érveiddel, a filozófiai téziseiddel – mindennel. A filozófiai alap nélküli, tudományos alap nélküli vallás csak érzelem. De a filozófián és tudományon alapuló vallás, az az igazi. Nos,a Bhagavad-gītā egy ilyen könyv. Bármilyen kérdésre, bármilyen vizsgálatra, bármilyen kétségre – minden válasz nagyon szépen megvan benne. Ezzel kapcsolatban egy-két verset elmagyarázok nektek.

A Bhagavad-gītā egy helyen azt mondja, hogy… az Úr azt mondja:

sarva-yoniṣu kaunteya

sambhavanti mūrtayo yāḥ

tāsāṁ mahad yonir brahma

ahaṁ bīja-pradaḥ pitā

(BG 14.4)

Az Úr azt mondja, hogy nyolcszáz, ööö, 8 400 000 lélforma létezik, az élet különböző formái, fajai. Vannak vízi élőlények, vannak növények, fák, férgek, baktériumok, aztán madarak, vadállatok, és végül az emberi faj, mindössze 400 000. Kṛṣṇa tehát azt mondja, hogy „az élet minden faja – mindegy, hogy ember vagy kutya, macska – élőlény, és én vagyok minden élőlény magot adó atyja.” Milyen jó, hogy egyszerűen megérthetitek. Ha megértitek ezt a verset, akkor lehet némi fogalmatok az egyetemes testvériségről. Ha egyetemes testvériséget akartok létrehozni, meg kell találnotok a középpontot – az egyetemes atyát.

Nos, ezek a kérdések és válaszok itt adottak, és itt van Isten tudománya, taníthatjuk Isten tudományát, a Śrīmad-Bhāgavatamot. Ezek a könyvek az emberi társadalomnak szólnak, és ha felhasználod a könyvben átadott tudást, és ha énekled ezt a Hare Kṛṣṇa mantrát, látni fogod, hogyan javul az életed, hogyan válsz tudásban teljessé, boldogságban teljessé, és hogyan haladsz előre az örök életed felé.

Nagyon szépen köszönöm. Ha van bármilyen kérdés, nyugodtan feltehetitek. (vágás) (vége)