Category:HU/680612 - Lecke SB 07.06.01 - Montreal

Leckék időrendben, 1968

Prabhupāda: . . .

sādvaitaṁ sāvadhūtaṁ parijana-sahitaṁ kṛṣṇa-caitanya-devaṁ

śrī-rādhā-kṛṣṇa-pādān saha-gaṇa-lalitā-śrī-viśākhānvitāṁś ca

hare kṛṣṇa hare kṛṣṇa kṛṣṇa kṛṣṇa hare hare

hare rāma hare rāma rāma rāma hare hare

kaumāra ācaret prājño

dharmān bhāgavatān iha

durlabhaṁ mānuṣaṁ janma

tad apy adhruvam arthadam

(SB 7.6.1)

Az előző találkozónkon ezt a verset tárgyaltuk. A lényege: „Már egészen gyermekkortól kezdve, egészen gyermekkortól kezdve kell a fiúkat, a gyerekeket tanítani erre az Isten-tudatra, vagyis a Kṛṣṇa-tudatra.” A modern civilizációnak az a hibája, hogy elkényeztetett gyerekeket nevelünk. Ezért, amikor felnőnek, amennyiben hippikké vagy kommunistákká válnak, az nem az ő hibájuk, hanem a gyámjaik hibája. A gyámjaik hibája. Amikor az emberek szembemennek a társadalmi konvenciókkal, az nem a fiatalok hibája, hanem az oktatási rendszer hibája, a szülők hibája, a tanárok hibája. Mert ők nem tanítanak.

Prahlāda Mahārāja azt mondja, hogy már egészen gyermekkortól kezdve kell tanítani az embert. Láttam Indiában a mohamedánokat, akik nagyon sajátságosak ezzel kapcsolatban. A kisgyermekeknek tíz év alatt... már a kezdetektől fogva a Koránt tanítják nekik a mecsetekben. Láttam. Delhii központomban, amely közvetlenül a Jama Masjid mögött van. Hallottátok már a Jama Masjid nevet. Ez a világ legnagyobb mecsete. Sok külföldi látogatja meg. Shah Jahan császár építtette, mondjuk, úgy háromszáz éve, vagy talán egy kicsit korábban.

Szóval, a mohamedánok nagyon igényesek arra, hogy a Koránt a kezdetektől fogva tanítsák. Ez egy nagyon szép rendszer. Vagy a Koránt tanítod, vagy... a Koránt, a Bibliát, vagy a Bhagavad-gītāt, mindegy – az embernek rendelkeznie kell az Isten-tudat eszméjével. Így aztán tud fejlődni. Szóval, ezt a lehetőséget fel kell ajánlani a gyerekeknek. Ha nem, akkor ők nem igazi gyámok, igazi szülők vagy igazi tanítók.

Miért? Durlabhaṁ mānuṣaṁ janma. Prahlāda Mahārāja ezen tanítása nem a Bhāgavatamra vonatkozik. Jegyezzétek meg. Prahlāda Mahārāja azt mondja, dharmān bhāgavatān, „az Istentudat vallása”. Nem a hindu vallásról, a mohamedán vallásról vagy a keresztény vallásról beszél. Dharmān bhāgavatān.

Ahogy az elmúlt napokban már kifejtettem, a Bhāgavata Istenre vonatkozót jelent. Szóval, bármi is legyen az Istenről alkotott elképzelésed, már gyermekkorodtól fogva beléd kell ivódnia annak, hogy „Van Isten”. Ténylegesen van Isten. Isten tagadása vagy az, hogy „Isten halott”, egyszerűen gazemberség. Bármilyen vallást vagy szektát is vallj, Prahlāda Mahārāja azt mondja, hogy az embernek rendelkeznie kell az Istentudat fogalmával. Mi nem mondjuk, és Prahlāda Mahārāja sem mondja, hogy Kṛṣṇa-tudat. Természetesen Kṛṣṇa Istent jelenti.

Ám ha valakinek kifogása van „Kṛṣṇa” ellen, mert ez a név indiai vagy szanszkrit, vagy mert Kṛṣṇa Indiában jelent meg, az nem számít. Minket a filozófia, a tanítások érdekelnek. Akárcsak Buddha. Ő is indiai volt. Hindu volt, kṣatriya. És miért fogadja el a buddhizmust oly sok ember a világon – egész Japán, egész Kína, Burma és... miért? A filozófia miatt. Akárcsak a kereszténységet, a keresztény vallást. A keresztény... Az Úr Jézus Krisztus Jordániában jelent meg. De... Jordániában vagy Jeruzsálemben?

Hayagrīva: Palesztinában jelent meg. (a júdeai Betlehemben – ford. megj.)

Prabhupāda: Palesztinában. Valahol ott, igen. Tehát nem volt európai, amerikai, indiai vagy kínai, de van sok kínai keresztény, sok indiai keresztény, európai keresztény, amerikai keresztény. Nos, ha kialakul valamilyen vallási elképzelés egy adott országban, nem szabad úgy hinnünk, hogy az arra az adott országra vonatkozik. Nem. Ez tévedés. Isten egy. Akárcsak a nap. A nap egy. Ez nem azt jelenti, hogy ha a nap Amerikában jelenik meg, akkor amerikai nappá válik. Nem. A nap az nap. Sem amerikai, sem indiai. Viszont kering. Kering. Néha amerikai földön jelenik meg, néha indiai földön, néha kínai földön.

Van egy nagyon szép vers a Cāṇakya-ślokában, amely... példázza a széles látókörűséget. Na hi harate jyotsnā chandraś caṇḍāla-veśmani. Caṇḍāla. A védikus felfogás szerint a caṇḍāla, a kutyaevő osztály nagyon alantas szolgálatot végzők osztálya. A kasztrendszeren kívül esnek. A caṇḍāla az ötödik dimenzió. Brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra – ez a négy osztály az elfogadott. Akik ezen túl vannak, azokat caṇḍāláknak nevezik. Szóval, Cāṇakya Paṇḍita azt mondja, „Még ha valaki caṇḍāla is, az nem jelenti azt, hogy a holdfény nem fog sütni rá.” A Hold annyira nagyvonalú, hogy nem számít, vajon brāhmaṇa vagy caṇḍāla háza-e. Nem számít.

Akárcsak akkor, amikor esik az eső... láttad, tapasztaltad: nincs szükség esőre a tenger felett. Egy hatalmas víztömeg az egész, ám az eső ott is esik. Miért? Mert nem részrehajló, mindenkinek szól. Az eső nemcsak a szárazföldnek, hanem a tengernek is kijár. Hasonlóképpen, egyik Istentudatos mozgalom sem azt jelenti, hogy arra az adott országra vagy arra az adott területre szól. Nem. A Bhagavad-gītā vagy a Śrīmad-Bhāgavatam nem a hinduknak vagy az indiaiaknak szól. Mindenkinek szól. Figyeld meg. Dharmān bhāgavatān.

Prahlāda Mahārāja azt mondta, hogy "A gyermekkortól kezdve kell Isten tudományát tanítani az embernek." A Dharmān bhāgavatān jelentése Isten tudománya. Csak próbáld megérteni a dharma szót. A dharma szót általában "vallásnak" fordítják (az angol nyelvterületen). Ám a dharma nem egy bizonyos típusú hitet jelent. Nem ez a szanszkrit jelentése. A dharma a természetes tulajdonságot jelenti. Ezt jelenti. Mindennek van valamilyen természetes tulajdonsága, jellemzője (ismérve). Mindennek.

Az összes élőlény természetes tulajdonsága (ismérve) a szolgálat. Ez a természetes tulajdonsága. Senki sem mondhatja közülünk, aki ezen az összejövetelen ül, hogy „Én nem vagyok szolga”. Mindannyian szolgák vagyunk. Menj fel a legmagasabb emberig, a miniszterelnökig, vagy az Egyesült Államok elnökéig, mindenki szolga. Senki sem állíthatja, hogy „Én nem vagyok szolga”. Szóval, akár keresztény vagy, akár hindu, akár mohamedán, de akkor is szolgálnod kell. Nem arról van szó, hogy azért, mert valaki keresztény vagy hindu, nem kell szolgálnia. Akárcsak az a sok indiai, akik eljöttek ide. Mivel foglalkoznak? Szolgálnak. Itt szolgálnak valamilyen céget, valamilyen intézményt vagy valamilyen egyetemet. A szolgálat Indiában is jelen volt; a szolgálat itt is jelen van. Nos, ez a vallás.

A vallás (vagyis a dharma) tulajdonságot jelent. Jellemzőt... nem tudod megváltoztatni a tulajdonságodat. Bármilyen körülmények között is élsz, a tulajdonság megmarad. Ez a vallás (vagyis a dharma) jelentése. Dharmān bhāgavatān. A bhāgavatān pedig azt jelenti, hogy (az a valami) Istenre vonatkozik. És mi ez, mi Isten és köztem való kapcsolatunk ezen jellemzője? Ezt hívják vallásnak. A vallás azt jelenti, hogy, ó, Isten jellemzői, az élőlény jellemzői, és hogy ezeket össze kell kapcsolni.

Isten jellemzője, hogy Isten hatalmas. Ez a jellemzője. És mi kicsik, parányik vagyunk. Ez a mi jellemzőnk. Ha nem vagyunk kicsik, vajon miért szolgáljuk a hatalmast? A szolgálat azt jelenti, hogy kell lennie valakinek, aki hatalmasabb nálam. Ha más nem, legalább a pénz hatalmasabb nálam. Ha nem is az embert szolgálom, hanem az uramat, aki kifizet engem, úgy az a hatalmasabb (nálam).

Nos, igazából ebben az anyagi világban nincs tényleges szolgálat. Mindenki az érzéki élvezet szándékát szolgálja. Akárcsak az, hogy holnaptól postai sztrájk lesz. Mit jelentsen ez? Nem a kormányt vagy a közt szolgálják, hanem a fizetésüket (mert annak érdekében sztrájkolnak). Nem igaz? Amint kevesebb a fizetés, sztrájkolnak. Ezért van bennem a szolgálat szelleme, és emiatt kell szolgálnom valakit (vagy valamit, mint ebben az esetben). Ez a természetes jellemzőm. Nem tagadhatod. Meg kell találnod, hogy mire kellene a szolgálatodat összpontosítanod, hogy ne érjen csalódás. Erre van szükség.

Van egy vers a Bhāgavatamban. Egy bhaktáról szól, aki felvette a sannyāsát. A sannyāsa a lemondott élet rendjét jelenti. Ahogy a ruhámról is láthatod, ezt hívják sannyāsának. A sannyāsa jelentése... ez egy szanszkrit szó, sat-nyāsa. Ez a sannyāsa. A sat a Legfelsőbbet, az Abszolút Igazságot jelenti, a nyāsa pedig azt, hogy lemondott. Aki mindenről lemondott a Legfelsőbb szolgálata érdekében, azt sannyāsának* hívják (* a sannyāsa a rend, a sannyāsī pedig az a személy aki az adott rendbe belépett). A sannyāsa nem egy bizonyos típusú ruhát vagy egy bizonyos típusú szakállat jelent. A sannyāsa azt jelenti, hogy még akkor is sannyāsīvá válhatsz, ha ez a kabát-nadrág van is rajtad – mindegy –, feltéve, hogy az életedet Isten szolgálatának szentelted. Ezt hívják sannyāsának. A Bhagavad-gītā világosan kimondja: anāśritaḥ karma-phalaṁ kāryaṁ karma karoti yaḥ, sa sannyāsī... sa sannyāsī sa yogi ca na cānya akriya (BG 6.1). A vers jelentése: anāśritaḥ karma-phalaṁ. Ebben az anyagi világban mindenki valamilyen fizetségért vagy jutalomért dolgozik, de ha valaki nem fizetésért vagy jutalomért, hanem kötelességből teszi... anāśritaḥ karma-phalaṁ kāryam. A kāryam jelentése: „Meg kell tenni.” Karma karoti yaḥ: „Ha így cselekszik valaki, akkor sa sannyāsī, ő sannyāsī.”

Csak próbáld megérteni. Anāśritaḥ karma-phalaṁ. Dolgozol. Miért dolgozol? Vagy fizetésért, vagy profitért, vagy haszonszerzés érdekében. Máskülönben senki sem dolgozik csak úgy, a semmiért. Kell, hogy legyen valamilyen haszon. Ám aki ezt a megszerzett hasznot nem érzékkielégítésre használja fel, hanem kötelességből dolgozik, kāryaṁ karma karoti – sa sannyāsī sa yogi ca, az ilyen személy valójában sannyāsī és yogī (is egyben).

Hallottátok már a yogī szót. A yogī azt jelenti, hogy nincs más dolga. A sannyāsī és a yogī ugyanaz, mert a yogīnak sincs más dolga. Egyszerűen csak megpróbálja az elméjét Viṣṇura összpontosítani. Dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ (SB 12.13.1). Yoginaḥ. Nem ezekről a fekete yogīkról van szó, hanem az igazi yogīkról. Az igazi yogī azt jelenti, hogy állandóan meditál, dhyānāvasthita. A dhyāna meditációt jelent. Dhyānāvasthita manasā. Hol végeznek meditációt? Az elmében. Ez az elme összpontosítását jelenti. Dhyānāvasthita manasā. Mi ennek az alapelve? Dhyānāvasthita-tad-gatena manasā paśyanti yaṁ yoginaḥ (SB 12.13.1). Yam, akinek. Ez a Legfelsőbb Viṣṇut jelenti. Aki az öszpontosítás által a Legfelsőbbet, Viṣṇut mindig az elméjében látja, azt yogīnak nevezik. A yogī nem arra gondol, hogy valamiféle mágikus mutatványt vagy torna mutatványt mutasson be. Ezek... az āsana vagy légzőgyakorlatok az összpontosításban fognak segíteni, a pratyāhārában. Itt ez a kifejezés, a pratyāhāra. A pratyāhāra azt jelenti, hogy az érzékszerveidet az anyagból meríted, és Viṣṇu érdekében foglalkoztatod azokat. Ez a yogī.

Szóval, a bhakta-yogīk, akiket a Kṛṣṇa-tudatban tanítunk, a legkiválóbb yogīk, mivel arra képezik őket, hogy az érzékeiket a Kṛṣṇa-tudaton kívül eső dolgokra irányítsák. Megpróbálják az érzékeket mindentől elvonni, és Kṛṣṇára alkalmazni azokat. Ahogy a Hare Kṛṣṇát is megpróbáljuk énekelni. Amikor a Hare Kṛṣṇát énekeljük, az azt jelenti, hogy elvonjuk az elménket minden más tevékenységtől, és megpróbáljuk az elménket és a fülünket a Kṛṣṇa hangrezgésre öszpontosítani.

Mivel Kṛṣṇa, lévén az Abszolút Igazság, nincs különbség Kṛṣṇa személye és Kṛṣṇa neve között. Az abszolút világban nincs relativitás. Ezért, amikor a Kṛṣṇa hangvibrációra összpontosítasz, az azt jelenti, hogy az Abszolút Igazságra összpontosítasz, és ez a yogī (által végzett) folyamat. A yogīk... valaki gondolhatja: „Itt nincsen testgyakorlat, nincsen légzőgyakorlat. Hogyan válhatnak yogīkká?”

Igazi yogīnak lenni azt jelenti, hogy az elmét Viṣṇura összpontosítjuk. Dhyānāvasthita. Viṣṇu eredeti formája Kṛṣṇa, és ezért az elmét Kṛṣṇára kell összpontosítani, akár hangrezgés által is; mivel nem áll fenn azonossági különbség a Kṛṣṇa név vibrációja és maga Kṛṣṇa között, ezért ez a yoga gyakorlásának legmagasabb szintje.

És az életet Kṛṣṇa szolgálatának kell szentelni. Minden tanuló, minden tanítvány azzal foglalkozik, hogyan terjessze Kṛṣṇa üzenetét. Sokféleképpen igyekeznek megtalálni annak a lehetőségét. Megszervezik a prasāda kiosztását, hogy az ember vonzódhasson hozzá, vagy legalább egyszer hallhassa a Kṛṣṇa szót, amikor Kṛṣṇa-prasādát fogyaszt, vagy hallhassa a „Kṛṣṇa” vibrációt, vagy valami mást, Kṛṣṇa tanításait. Szóval, ez a Krisna-tudat mozgalma. A Bhagavad-gītā azt ajánlja, yoginām api sarveṣāṁ mad-gatenāntarātmanā (BG 6.47): „Ő egy első osztályú yogī.” Kicsoda? „Aki magában mindig Kṛṣṇára gondol.” Ez yogagyakorlat.

Így tehát a bhāgavata-dharma, a bhakti-yoga vagyis a yogagyakorlat – mind szinonimák. Nincs különbség közöttük. Viszont ez a legegyszerűbb folyamat. Itt vannak a tanulók, akik bár nem a testi āsanát, a praṇāyāmát gyakorolják, azt automatikusan elvégzik, mivel minden tevékenység középpontjában az elme áll. Az elme mindig Kṛṣṇában merül el. Ez a bhāgavata-dharma.

Ahogyan azt már többször is kifejtettük ezeken az órákon, ez a összpontosítás elengedhetetlen. És ezt az élet kezdetétől fogva, a kaumārától kell tanítani. A kaumāra az öt évestől a tizenöt évesig terjedő kort jelenti. A tizenhatodik évtől elkezdődik az ember... ifjúsága és mondjuk negyven éves korig tart. Aztán a középkor hatvan éves korig tart. Aztán hatvan év után az ember öregnek számít. Ez a különböző korok meghatározása. Szóval, kaumāra ācaret prājñaḥ. Ha valaki intelligens, ha bölcs... a prājña bölcset jelent. Ha bolond, gazember, akkor ez nem neki való.

A Caitanya-caritāmṛta ezért azt mondja: kṛṣṇa yei bhaje sei baḍa caturā. A caturā nagyon intelligenst jelent. Amennyiben valaki nem kimondottan intelligens, nem értheti meg a Kṛṣṇa-tudat filozófiáját. És ha megpróbálod számbavenni az intelligens embereket, természetes módon a számuk nagyon csekély lesz. Ha meg szeretnéd számolni, hogy ebben az utcában hány fiú szerzett diplomát és tett doktori vizsgát, jó, ha egyet vagy kettőt találsz. De ha megpróbálod számbavenni az írástudatlanokat vagy a teljesen képzetleneket, sokra fogsz ráakadni. Szóval, nem a mennyiség alapján kell ítélkeznünk, hanem a minőség alapján, a minőség alapján.

Nos, a Kṛṣṇa-tudat esetében, még ha nem is jön túl sok tanuló, de bármelyik tanuló, aki megértette ezt a filozófiát, nagyon intelligens. Nagyon intelligens. Ha érdekel, beszélhetsz velük, és próbáld megérteni, mit értettek meg ők Isten tudományából, és elégedett leszel vele.

Még egy kezdő tanuló is nagyon kielégítően fog válaszolni. Mivel amint Kṛṣṇa-tudatossá válsz, és követed a szabályokat, valamint az előírásokat a hiteles lelki tanítómestered irányítása alatt, te magad is hitelessé válsz. És amint hitelessé válsz, a belső válasz megérkezik, mert Kṛṣṇa ott van benned.

Kṛṣṇa mindenhol jelen van. A „Kṛṣṇa” nem azt jelenti… akárcsak a napfény, a napfény is mindenhol jelen van – hasonlóképpen, Kṛṣṇa mindenhol jelen van. Ahogy a Brahma-saṁhitāból tudjuk, aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham (Bs. 5.35): „Kṛṣṇa vagy Isten jelen van ebben az univerzumban és ebben a szobában, a szívedben, sőt még az atomban is.”

Aṇḍāntara-stha-paramāṇu-cayāntara-stham. Szóval, Kṛṣṇa jelen van benned. Amint őszintévé válsz, Kṛṣṇa belülről válaszol. Ha őszintén vágysz Kṛṣṇára, vagyis Istenre, úgy a segítség kétféleképpen érkezik: kívülről, belülről. Kívülről,a tudás könyveiből; a lelki tanítómester utasításaiból kívülről kapsz segítséget. És amint komolyan követed, belülről is kapsz utasítást. Belülről.

A Bhagavad-gītāban ez áll: teṣāṁ satata-yuktānāṁ bhajatāṁ prīti-pūrvakam (BG 10.10): „Aki komolyan, hittel és odaadással végzi a szolgálatomat.” Prīti-pūrvakam. A prīti szeretetet jelent, nem hivatalosat – amint kevesebb a fizetés, ó, ott a sztrájk. Nem az a fajta szeretet. Kormánytisztviselőkként tartják számon őket, és nagyon hűségesek az ország szolgálatában, de amint az ország vagyis a kormány nem fizet, mindent visszautasítanak. Szóval, Kṛṣṇa szolgálata nem olyan, hogy amint Kṛṣṇa...

Gyakorlatilag Kṛṣṇa mindent megad. Aki tudással rendelkezik, aki intelligens, az tudja, hogy Kṛṣṇa mindent megad neki. Valójában Kṛṣṇa mindennel ellát, akár szolgálod, akár nem. Kṛṣṇa oly kedves. Még azok is, akik nem közvetlenül szolgálják Kṛṣṇát... mindenki Kṛṣṇát szolgálja, de nem közvetlenül. Mi a különbség a hétköznapi ember és a Kṛṣṇa-tudatú ember között? A különbség az, hogy a Kṛṣṇa-tudatú ember tudja, hogy: „Én Isten örök szolgája vagyok. Ezért hadd szolgáljam Kṛṣṇát önként.” És mások is Kṛṣṇát szolgálják, de erőszakkal, māyā közvetítésével, a természet tulajdonságai (kényszere) által. Akárcsak az az állampolgár, aki megszegte a törvényeket; a börtönben kényszer alatt ő is betartja a törvényeket – „Ha nem engedelmeskedsz, megbüntetnek.” Ezt hívják börtönéletnek. És ha engedelmeskedsz a törvényeknek, akkor nem vagy törvényen kívüli, a börtön falai közül kilépve szabad vagy. Szóval, akár engedelmeskedsz, akár nem, az állam törvényeit kell szolgálnod. Hasonlóképpen, akár Kṛṣṇa-tudatos vagy, akár nem vagy Kṛṣṇa-tudatos, szolgálnod kell. A nem Kṛṣṇa-tudatos állapotban az érzékeidet kell szolgálnod. A Kṛṣṇa-tudatos állapotban viszont közvetlenül Kṛṣṇát szolgálod. Ez a különbség.

Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam (CC Madhya 19.170). És ha Kṛṣṇát szolgálod, akkor megtisztulsz, az érzékeid megtisztulnak. Pontosan úgy, mint a már említett példa, amikor egy állampolgár szabad és önként engedelmeskedik az állam törvényeinek, akkor mentes a szennyeződéstől. És amint engedetlen, beszennyeződik; ezért börtönbe kerül. Hasonlóképpen, anyagi létünk azt jelenti, hogy fellázadtunk Kṛṣṇa vagyis Isten akarata ellen – ezért folytatjuk a létért való küzdelmet. És amint újból engedelmeskedünk Kṛṣṇának, mindig emlékezni fogunk arra, hogy a mi ismérvünk a szolgálat. Szóval, ha természetes módon szolgáljuk Istent, akkor boldogok vagyunk, és ha természetellenes módon tesszük, ha az érzékeinket szolgáljuk, akkor boldogtalanok vagyunk. Ez a különbség. Szolgálnod kell.

Az intelligens ember így gondolkodik: „Egész életemben a kéjt, a haragot és a vágyat, meg oly sok mindent szolgáltam.” Szolgálunk. Mindig emlékezz arra, hogy amikor valakit szolgálunk, nem őt, a személyt szolgáljuk, hanem a vágyainkat. Mivel az illető fizet nekem valamennyit, és ebből a fizetségből kielégíthetem az érzékeimet, ezért nem szolgálok senkit sem, hanem az érzékeimet. Ez mindennek a lényege. Ez mindennek a lényege. Hasonlóképpen, ha Kṛṣṇát szolgálod, ugyanazt a szolgálatot végzed. Az egyetlen különbség, hogy ez nem az érzékkielégítés... az érzékek szolgálata, hanem az érzékek tulajdonosának, Hṛṣīkeśának a szolgálata.

Kṛṣṇa másik neve Hṛṣīkeśa. A Hṛṣīka érzékeket jelent, az īśa pedig Urat. Kṛṣṇa az érzékek Ura. Ezért a másik neve Govinda. Szóval, ha az érzékek szolgálata helyett az érzékek Urát szolgálod, akkor a természetes állapotban vagy, és ezt hívják bhāgavata-dharmának. Szóval, a bhāgavata-dharmában nincs semmi természetellenes, vagyis a Kṛṣṇa-tudatban nincs semmi természetellenes. Nagyon is természetes. Egyszerűen csak át kell váltanod az egyik tudatszintről a másikra. Az saját érzékeid szolgálata helyett Isten, vagyis Kṛṣṇa érzékeit kell szolgálnod. Ezt hívják bhāgavata-dharmának.

Nagyon szépen köszönöm. (szünet)

Bhakta (1): . . . Hogyan szentelheti magát az ember legjobban Kṛṣṇa szolgálatának, vagy hogyan használhatja fel legjobban az idejét... (homályos)... Kṛṣṇára?

Prabhupāda: Ezért kell a lelki tanítómesterednek vezetnie téged. Amúgy honnan tudhatnád? Ez lehetetlen. Bármelyik iskolába mész is, a tanárnak kell vezetnie téged. Máskülönben semmilyen képzettségre sem fogsz szert tenni. Nos, ez is egyfajta oktatás, Kṛṣṇa-oktatás. Szóval, találnod kell egy hiteles iskolát, találnod kell egy hiteles tanárt, és akkor fogj hozzá a tanuláshoz. Ennyi az egész. Ha a Kṛṣṇa-tudat érdekében egy mérnökhöz mész, akkor nem Kṛṣṇa-tudatot fogsz tanulni. De ha mérnökhöz mész, hogy mérnök lehess, akkor mérnökké fogsz válni.

Sajnos az oktatási rendszerünkben ugyan vannak különböző tanszékek, de valójában olyan részleg nincs, ahol a Kṛṣṇa-tudatot tudományosan tanítanák. Ez napjaink kiemelkedő szükséglete. Ám, ha őszintén szeretnél tanulni, tad-vijñānārthaṁ sa gurum eva abhigacchet (MU 1.2.12), akkor a Védák utasítása is ezt jelzi: „Akkor egy hiteles személyhez kell fordulnod, akitől megtanulhatod a Kṛṣṇa-tudatot.” Akkor meg fogod tanulni.

Hölgybhakta (1): Még ha nem is ejted ki a Śrīmad-Bhāgavatamban található szanszkrit imákat, ha nem ejted ki őket helyesen, vagy...

Prabhupāda: Miért nem? Ki tudod mondani azokat helyesen. Mindent, amit meg tudsz tanulni. Pont úgy, ahogy én beszélek angolul. Az angol nem az anyanyelvem, de megpróbáltam megtanulni, és teszem a dolgom Ennyi az egész. Hasonlóképpen, bármilyen nyelvet megtanulhatsz. Megtanulhatsz szanszkritul. Nagyon szépen ki tudod ejteni. Tanulást igényel. Ennyi az egész.

Hölgybhakta (1): Van-e annak bármilyen hatása, ha nem ejtik ki azokat rendesen?

Prabhupāda: Nos, a kiejtés lehet, hogy egy kicsit más. Ez nem számít. Akárcsak az, ahogy én beszélek angolul. Lehet, hogy nem pont olyan, mint az amerikai vagy kanadai angol, de végzem a dolgomat. Ennyi az egész. Ez nem számít. Senki sem mondja nekem, "Swāmījī, nem úgy ejted ki a szavakat, mint egy angol." (kuncogás) A téma érdekli őket. Ennyi az egész. (szünet)

Bhakta (2): Hogyan lehet egy ötévesnek tanítani a Kṛṣṇa-tudatot, aki még csak gyerek? Mit jelent tanárnak lenni? Milyen tanítást...

Prabhupāda: Te hogy tanulsz? Ti is fiatalok vagytok. Bárkit, aki egyáltalán nincs tudatában a Kṛṣṇa-tudatnak, gyereknek kell tekinteni. Nem számít, hány éves. Nem a kortól függ, hanem a tudásától. Szóval, nemcsak a kisgyerekek, hanem bárki, aki tudatlan a szóban forgó tudományt illetően, őt is gyereknek kell tekinteni. És bárki, aki ismeri ezt a tudományt, azt idősnek kell tekinteni. Vṛddhatvaṁ vāyasā vinā. Van egy szanszkrit szó, amely szerint: "Egy ember a kora ellenében is megöregedhet." Ez ellentmondásos.

Hogyan öregedhet meg valaki anélkül, hogy korossá válna? Tegyük fel, hogy egy férfi, egy fiú, tizenhat éves... akárcsak Śukadeva Gosvāmī. Már tizenhat évesen a Śrīmad-Bhāgavatamot tanította, de annyira művelt volt, hogy amikor megérkezett az összegyűltek körébe, az összes nagy bölcs, beleértve az apját is, felállt, hogy üdvözölje őt. Szóval, ő volt a legidősebb. Idősebb volt, mint az apja. Miért? Mert annyira művelt volt. Tehát, a gyermeki mivoltunk vagy tapasztalatunk, az öregség, mind a megszerzett tudás értelmében szemlélendő. Ha valaki fejlett a tudásban, akkor idősebbnek kell tekinteni. És ha valaki nem fejlett a tudásban, akkor gyermek. Ennyi az egész. Gyermeknek lenni nem azt jelenti, hogy valaki ötéves fiú. Akárcsak Prahlāda Mahārāja, ő is mindössze ötéves volt, és nézzétek csak, milyen szépen tanít. Szóval, idősebb, mint bárki más. Legalábbis idősebb, mint az ateista apja.

Mindig emlékezz arra, hogy aki nem jártas egy adott témában, az abban gyermek. És aki teljesen tájékozott egy témában – nem számít, hány éves –, azt idősnek kell tekinteni. (szünet) (vége)