Category:HU/670327 - Lecke SB 01.02.14-16 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda:

tasmād ekena manasā

bhagavān sātvatāṁ patiḥ

śrotavyaḥ kīrtitavyaś ca

dhyeyaḥ pūjyaś ca nityadā

(SB 1.2.14)

Ezt a verset a múltkori találkozón megtárgyaltuk. Ahhoz, hogy megértsük az Abszolút Igazságot, mindenkinek kötelessége hallani, śrotavyaḥ kīrtitavyaś ca, és énekelni; a dhyeyaḥ pedig meditációt vagy emlékezést jelent, dhyeyaḥ; pūjya imádatot jelent; nityadā, rendszeresen.

Kit? Bhagavān sātvatāṁ patiḥ, az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki minden igaz ember ura. Ő mindenki ura, de különösen a bhakták tartják úgy, hogy az Úr mindenki ura. A démonok viszont nem törődnek Istennel, és Isten sem törődik velük. Hadd végezzék a saját munkájukat, és érleljék (arassák) le a saját gyümölcsüket. Isten nem vállal felelősséget a démonokért, viszont a bhaktáiért felelősséget vállal.

Ezért a bhakta kötelessége hallani. A hallás folyamatába a Bhagavad-gītā, a Śrīmad-Bhāgavatam tartozik. És a kīrtitavyaś ca, és az elbeszélés is. Amíg valaki nem mesél, vagy amíg nem beszél, valaki más nem hallhat. Szóval, két folyamat zajlik: valaki hall, és valaki énekel. És amikor hallunk és énekelünk, akkor megjelenik a meditáció.

Ha figyelmesen hallunk, akkor a meditációnak és a pūjának jelen kell lennie. A pūjā imádatot jelent. Az imádat egyszerű folyamata ebben a korban ez a cselekvés, amit mi is végzünk – éneklés, hallás, gyümölcsök, virágok felajánlása és ennek a lámpásnak a felmutatása. Ez egyszerű, ennyi az egész. Van... a védikus irodalom szerint sok... hatvannégy eleme van az imádatnak. Ez ebben a korban nem valósítható meg. Szóval, ez így rendjén van.

Nos, ez a folyamat segít megérteni az Abszolút Igazságot. Csak kövesd ezt az ekena manasā elvet, rendíthetetlen figyelemmel, anélkül, hogy a figyelmed bármilyen más témára elterelődne. Ha ezt az elvet követed, az ekena manasā elvét, azaz hallani, énekelni, gondolni Rá és imádni Őt... ezt az egyszerű folyamatot. Ez a Śrīmad-Bhāgavatam utasítása.

yad-anudhyāsinā yuktāḥ

karma-granthi-nibandhanam

chindanti kovidās tasya

ko na kuryāt kathā-ratim

(SB 1.2.15)

Mi ennek a folyamatnak az előnye? Ennek a folyamatnak az előnye a karma-granthi-nibandhanam. Karma-granthi-nibandhanaṁ chindanti. A chindanti elvágást jelent. Mi az, hogy elvágás? Tevékenységeinknek van egy csomója. A szertartás elvégzése nélkül, vagy a hallásra, éneklésre, gondolkodásra és imádatra vonatkozó utasítások követése nélkül nem tudunk kiszabadulni anyagi tevékenységeink nagy csomójából.

Amíg anyagi tevékenységekben veszünk részt, egymás után folynak a cselekedeteink, akár egy tekercs filmen. Láttunk filmet – egyik kép jön a másik után, egy kép, egy kép, egy... száz és ezer és millió kép van. Hasonlóképpen, a múltbeli tevékenységeim alapján most ebben a képben vagyok.

Nos, a jelenlegi tevékenységem egy újabb képet hoz létre. A múltbeli tevékenységeim alapján ezt a jelenlegi testet teremtettem meg. Hasonlóan, a jelenlegi tevékenységem által is a következő testemet teremtem meg. Szóval, zajlik a lélekvándorlás. Ám, ha ezt a Kṛṣṇa-tudatot követed, akkor karma-granthi-nibandhanaṁ chindanti. Ezt a csomót lépésről lépésre felvagdosod.

Tehát, ha ez ilyen szép... a Bhāgavatam azt mondja: yad-anudhyāsinā. Egyszerűen ennek az eljárásnak a követésével, yad-anudhyāsinā yuktāḥ, a elfoglaltságunk segítségével, karma-bandha-nibandhanam, a tetteink eredményének orsóját, chindanti, elvágjuk. Kovidāḥ, ha egy intelligens emberről van szó, tasya ko na kuryāt kathā-ratim. Egy intelligens ember miért ne hallgathatna Kṛṣṇáról szóló témákat? Van-e ebben bármilyen nehézség? Ha ezzel az egyszerű folyamattal elvághatod az örök...

Nem örök; mindenféle történelmi nyomot nélkülözve... nem tudjuk, mikor vette kezdetét ennek az én gyümölcsöző cselekedeteimnek a sorozata. Az eredménye az, hogy egyszerűen csak egyik testből a másikba vándorlok. Ha ez most megszűnik, és a következő testemben elnyerem az örök életemet, az örök tudásomat és az örök boldogságomat, miért nem fogadom el ezt? Kovida. Bármely intelligens ember, vajon miért nem fogadja el ezt a folyamatot?

Karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhājām. Van egy nagyon szép vers a Brahma-saṁhitāban. Ott ezt olvashatjuk:

yas tv indra-gopam athavendram aho sva-karma-

bandhānurūpa-phala-bhājanam ātanoti

karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhājāṁ

govindam adi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi

(Bs. 5.54)

„Imádom, tiszteletteljes hódolatomat ajánlom Govindának.” Miért? „Mert Ő az, aki anyagi tevékenységeim kötelékét elvágja.” Ő vágja el. Mi ez a hang?

Mukunda: Talán a szomszéd.

Prabhupāda: Ó. És másokkal mi lesz? Vajon csak a bhakták gyümölcsöző cselekedetekbe való belegabalyodása vágódik el, és mi a helyzet a többiekkel? Azt mondják, yas tv indra-gopam athavendram aho sva-karma. Nos, különböző szinten elhelyezkedő élőlények vannak. Létezik egy élőlény, egy nagyon kicsi, mikroszkopikus baktérium. A neve indra. Ne higyjük, hogy a baktériumok a múltban ismeretlenek voltak. A baktériumokat is ismerték. A védikus irodalomban ismerték őket. Szóval, közülük az egyik... különböző neveik vannak. Nem csak egyszerűen azt mondják, hogy "a baktérium". Szóval, az egyik baktériumot indra-gopának hívják.

Nagyon kicsi. Mikroszkóppal látható. A Brahma-saṁhitā azt mondja, hogy ettől az indrától, az indra-gopa baktériumtól kezdve egészen Indráig... létezik egy másik Indra is, őt a mennyek királyának hívják. Az ő neve is Indra. Ezt a baktériumot indra-gopának hívják, a másik Indrát pedig, aki a mennyek királya, (ugyancsak) Indrának hívják.

A Brahma-saṁhitā azt mondja, hogy ettől az Indrától kezdve egészen addig az Indráig... hogy ettől a baktériumtól kezdve egészen a mennyek királyáig, yas tv indra-gopam athavendram aho sva-karma (Bs. 5.54), mindenki a saját cselekedetei szerint élvez vagy szenved.

Gopam aho sva-karma-bandhānurūpa-phala-bhājanam ātanoti. Bandha, ugyanaz a dolog, nibandhanam. A gyümölcsöző eredmény csomója szerint mindenki élvez vagy szenved. Karmāṇi nirdahati kintu ca bhakti-bhājām: de aki Kṛṣṇa-tudatban és odaadó szolgálatban él, annak a karma-nibandhanája ketté van vágva. Karmāṇi chindanti.

Nos, a Krisna-tudatosság előnye az, hogy bármit is teszünk az elmúlt életünkben, és annak megfelelően kapjuk ezt a testet... akár istentelen, akár jámbor, bármit is tettél, az rendben van. Ne hidd, hogy azért, mert jámbor cselekedeteket végzünk, kiszabadulunk a gyümölcsöző cselekvés rabságából.

Nem. Ez ugyancsak nem lehetséges. Többször is elmagyaráztam, hogy ha jámbor cselekedeteket végzünk, akkor az eredmény az lesz, hogy egy nagyon jó családban, arisztokrata családban, gazdag családban, jámbor családban, híres családban születhetünk. Ezek az eredmények. Janma.

Vagy janma aiśvarya. A janma azt jelenti, hogy a nagyon gazdag ember, aki gazdag vagy előkelő családban született, azt jelenti, hogy automatikusan gazdag emberré válik Janmaiśvarya-śruta (SB 1.8.26). Vagy valaki nagyon magasan képzett vagy nagy tudású emberré válik, śruta. És śrī; A śrī szépséget jelent: vagyis nagyon szép ember lesz belőle. Ezeket a dolgokat jámbor cselekedetekkel lehet elérni. És hasonlóképpen, istentelen cselekedetek végzésével nagyon csúnyává, bolonddá válunk, nagyon alacsony családba vagy állati családba születünk, és nagyon szegények leszünk. Ezek a különböző cselekedetek eredményei.

Most miért... mondhatná valaki: "Ha a következő életben egy nagyon gazdag családban leszek, és nagyon gazdag ember leszek, és nagyon tanult ember, nagyon szép ember, miért ne ragadnám meg ezt a lehetőséget?" Ám egy intelligens ember azt mondja: "Még ha ilyen lehetőségben lesz is részem, az anyagi nyomorúság akkor is jelen van." Nem arról van szó, hogy mivel egy gyermek egy nagyon gazdag családban fog megszületni, nem kell az anyja méhébe mennie, és elszenvednie a következményeket. Janma-mṛtyu-jarā-vyādhi (BG 13.9). A születés, a halál, a betegség és az öregség szenvedése egyformán jelen van, akár egy nagyon híres családban születik valaki, akár egy nagyon alacsony családban, akár Indiában, akár Amerikában születik.

Ez a szenvedés, a négyféle szenvedés mindenhol jelen van. Nemcsak Indiában és Amerikában, hanem ezen a bolygón is, de még ha a Holdra, vagy a Napra mész is, ābrahma-bhuvanāl lokāḥ, még a legmagasabb bolygón is... a modern tudós azt mondja, hogy ha a legmagasabb bolygóra akarunk eljutni, az negyvenezer évig tart... nem. Négyszázezer évig. Valami ilyesmit mondanak. Szputnyik által. Tehát, bárhová is mész... az Úr Kṛṣṇa azt mondja: ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino 'rjuna (BG 8.16): A születés és halál ismétlődése folytatódni fog. Ezért az intelligens ember, az intelligensek bele fognak egyezni: "Ó, miért folytassam ezt a születési és halálozási folyamatot? Miért ne élhetném meg az örök életemet?" Ha alkatomnál fogva örök vagyok, ha alkatomnál fogva boldog vagyok, és ha örökké tudással teli vagyok, és most ez az anyagi természet fed be, miért ne kezdeném el ezt a folyamatot, hogy megállítsam a karma-bandhanát, ezt a folyamatos születést és halált, az egyik helyről a másikra való vándorlásomat?

Bhāgavatam ezért azt mondja, yad-anudhyāsinā yuktāḥ karma-granthi-nibandhanam (SB 1.2.15). Ha valaki képes túllépni a születés és halál láncolatán, miért ne kezdhetné el egy intelligens ember a Kṛṣṇa-tudatnak ezt a folyamatát?

Mi az a Kṛṣṇa-tudat? Most éppen azt mutatjuk be. Hallgatjuk a Śrīmad-Bhāgavatamot, hallgatjuk a Bhagavad-gītāt és énekelünk – hallunk és énekelünk. Aztán gondolunk valamire. Amíg nem gondolunk rá... mivel bármit is hallunk és énekelünk, természetesen arra kell gondolnunk. És pūjyaś ca, és felajánlunk egy kis virágot és egy kis gyümölcsöt, és tiszteletünket fejezzük ki a Legfelsőbb Úrnak, Kṛṣṇának. Ő jelen van. Nos, felmerül-e bármilyen nehézség?

A Bhāgavatam tehát azt mondja: „Ki ne végezné ezt a folyamatot? Felejtsd el, mi vagy. Végezd ezt a folyamatot, és megszabadulsz az ismétlődő születéstől és haláltól.” Karma-granthi-nibandhanam. Chindanti kovidās tasya ko na kuryāt kathā-ratim (SB 1.2.15). „Ki az a bolond, aki ne tenné ezt?” Vagy „Melyik intelligens ember ne tenné ezt?” Nagyon szépen megfogalmazva: „Melyik intelligens ember ne tenné ezt?” De inkább, ki az a bolond, aki ne tenné ezt? Szóval:

śuśrūṣoḥ śraddadhānasya

vāsudeva-kathā-ruciḥ

syān mahat-sevayā viprāḥ

puṇya-tīrtha-niṣevaṇāt

(SB 1.2.16)

Ez a mentalitás, hogy legyen némi vonzalmam Vāsudeváról hallani. ...a Vāsudeva-kathā jelentése Kṛṣṇa, hallani Kṛṣṇáról. Kṛṣṇának számos tevékenysége van. A világban számos szentírás létezik – azok kétségtelenül elfogadják Istent. Ám Isten cselekedeteiről nincs semmi információ. Ez a különbség a Śrīmad-Bhāgavatam és más szentírások között.

A Bhagavad-gītāban Kṛṣṇa személyesen beszél önmagáról, és a Śrīmad-Bhāgavatam is Kṛṣṇáról beszél... Vyāsadeva által. Gyakorlatilag a téma ugyanaz. A Bhagavad-gītāban Maga az Istenség Legfelsőbb Személyisége beszél, a Śrīmad-Bhāgavatamban pedig az összeállító, a szerző, Vyāsadeva beszél Kṛṣṇáról.

Szóval, a kṛṣṇa-kathā. Tele van kṛṣṇa-kathāval. Ez a két fontos védikus irodalom tele van kṛṣṇa-kathāval. És Caitanya Mahāprabhu... mi Caitanya Mahāprabhut imádjuk. Ő állítólag... Ő Kṛṣṇa inkarnációja. Ezért is tanácsolta azt mindenkinek, hogy yāre dekha tāre kaha kṛṣṇa-kathā. Tāre kaha kṛṣṇa-kathā. Azt mondta:

āmāra ājñāya guru hañā tāra' ei deśa

yāre dekha tāre kaha 'kṛṣṇa'-upadeśa

(CC Madhya 7.128)

Azt mondta: „Mindannyian…” Aki találkozott az Úr Caitanyával, vagy aki az Úr Caitanya tanítványi láncolatában van, annak az Úr azt tanácsolta: „Légy lelki tanítómester.” Hogyan? „Az Én parancsomra. Azt parancsolom neked, hogy légy lelki tanítómester.” És aztán… „Én egy bolond vagyok.” „Nem. Te nem vagy bolond.

Egyszerűen csak a kṛṣṇa-kathāról kell beszélned.” Itt van ez a két kṛṣṇa-kathā – semmit sem kell kitalálnod. Nem kell megterhelned az agyadat meditációval, spekulációval. Minden adott. Egyszerűen csak ezt kell tenned, ezt kell csinálnod: „Itt a kṛṣṇa-kathā. Itt a Bhagavad-gītā és itt a Bhāgavatam. Kérlek, csak hallgassátok.” Ez a ti dolgotok.

Nem kell nagyon tanult spekulánssá válnod. Pont úgy, mint ahogy rengeteg könyv van tele spekulációval. Nem kell azokkal foglalkoznod. Caitanya Mahāprabhu nagyon egyszerű megoldást kínál: yāre dekha tāre kaha 'kṛṣṇa'-upadeśa (CC Madhya 7.128). A Kṛṣṇa-upadeśa jelentése Kṛṣṇa tanítása – Kṛṣṇa által adott tanítás az Úr Kṛṣṇáról szóló utasítások. Ha ezt teszed, lelki tanítómesterré válsz.

Nos, így van ez. Egyszerűen csak hallanunk kell. Tegyük fel, hogy írástudatlanok vagytok, nem tudjátok elolvasni a Bhagavad- gītāt. Vagy... természetesen sokan közületek nem beszélnek szanszkritul, így nem tudjátok elolvasni, de itt az angol fordítás. És hallani is képesek vagytok. Bhagavān, az Úr, megadta nektek a hallás lehetőségét. Isteni ajándékkal megáldott fületek van. Ha figyelmesen hallatok, mindent meg fogtok tanulni.

Régebben az emberek természetesen nagyon intelligensek voltak. Pusztán hallás útján (tanultak). Nem kellett semmilyen jegyzetet készíteniük, illetve semmilyen könyvet sem kellett elolvasniuk, csak egyszerűen hallás útján (jegyezték meg a dolgokat). Tehát, śrotavyaḥ. Ezért ajánlja a Bhāgavatam azt, hogy először is halljatok. Egyszerűen hallás által. És ha gondolkodtok, lelki tanítómesterré fogtok válni, és terjeszteni fogjátok ezt a tudást.

śuśrūṣoḥ śraddadhānasya

vāsudeva-kathā-ruciḥ

syān mahat-sevayā viprāḥ

puṇya-tīrtha-niṣevaṇāt

(SB 1.2.16)

Nos, hogyan fejleszthető ez a kṛṣṇa-kathā hallására irányuló mentalitás? Ez is śuśrūva. Nagyon őszintének kell lenned, śuśrūva. És kíváncsinak kell lenned, hogy hallj. Śuśrūva. Aki nagyon vágyik a hallásra, az a jövőben lelki tanítómesterré válhat. Śuśrūva śraddadhānasya, hittel. Vāsudeva-kathā-ruciḥ. A ruci ízt jelent, a vāsudeva-kathā pedig Kṛṣṇát, Kṛṣṇáról szóló dolgokat jelent.

Személyes tapasztalatomról beszélek, hogy mennyire fontos ez a hallás utáni vágy. Amikor 1933-ban először találkoztam a lelki tanítómesteremmel... nem... 1922-ben találkoztam vele először. Aztán évekig Kalkuttán kívül voltam, és nem tudtam találkozni vele. A következő találkozásunk 1933-ban volt.

Abban az időben egyszerűen csak lelki tanítómesterem többi tanítványától érdeklődtem – akkor még nem voltam lelki tanítómester... mármint tanítvány – „Mikor fog Őszentsége beszélni Velem?” A lelki tanítómesterem feljegyezte ezt az információt, és azonnal örömmel fogadott, mondván: „Ez a fiú nagyon kedves. Nagyon kíváncsian hall. Nem megy el.”

Nos, ez egy nagyon jó tulajdonság. Aki kíváncsivá válik a hallásra, śradda śuśrūṣoḥ. A śuśrūṣoḥ arra vonatkozik, aki nagyon kíváncsi a hallásra – ugyanakkor a szolgálatra is. Ez a két tulajdonság. Śuśrūṣoḥ. Śraddadhānasya (SB 1.2.16), hittel. Vāsudeva-kathā-ruciḥ. Az ilyen számára a kṛṣṇa-kathā hallásának íze nagyon könnyű. És syān mahat-sevayā.

És ez is lehetségessé válhat, ha elég szerencsések vagyunk ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljünk egy nagy lélekkel, mahat-sevāval. A mahat nagyot jelent. És ha szolgáljuk őt, ha örömet akarunk szerezni neki, mahat-sevayā viprāḥ: "Kedves brāhmaṇáim" – így szólította meg őket -, puṇya-tīrtha-niṣevaṇāt. És puṇya-tīrtha. Sok szent hely van. Azokat puṇya-tīrthanak nevezik. Szent...

Kétféle szent hely létezik. Pont úgy, mint amikor elmész egy helyre... mint Vṛndāvana vagy Kankhar. Indiában van... a keresztényeknek is van szent helye. A mohamedánoknak is van szent helyük, Medina, Mekka.

Nektek van egy Jeruzsálemetek. Hasonlóképpen, ezeknek... azoknak, akik a védikus elveket követik, vannak saját helyeik, szent helyeik. Valaki... aki járt Indiában, láthatta Haridwart, Kankhart, Lakshmanjhulát, Prayāgot, Vṛndāvanát és Rāmeśvaramot. Sok hely van.

Szóval, ezen szent helyek szolgálatával... ezen szent helyek szolgálatával azt jelenti, hogy... sok jó lélek van, nagyszerű lélek. Nos, ha ilyen nagyszerű lelkekre bukkansz, ők ott a saját dolgaikat adják elő. Szóval, ha rábukkansz egy jó transzcendentalistára, és ha hallasz tőle, akkor az életed megváltozhat.

Szóval, puṇya-tīrtha-niṣe... vagy néha az ilyen személy, ők is bejárják az egész világot. Nos, ha kapcsolatba kerülsz egy ilyen személlyel, és ha hallasz tőle, akkor kialakul a vāsudeva-kathā-ruciḥ. Akkor kifejlődik a hajlamod arra, hogy Kṛṣṇáról és Vāsudeváról hallj.

Ez az a két... dolog, amelyre nagyon vágyakoznod kell. És amikor vágyakozol, Kṛṣṇa küldeni fog a számodra. Kṛṣṇa benned van. Amint megérti, hogy „Itt van egy személy, aki valóban transzcendentális felemelkedésre vágyik”, kapcsolatba hoz egy ilyen személlyel. Ilyen emberek mindenhol vannak. Jelen vannak a világban. Ez nem ritka. Természetesen ebben a korban nagyon ritka. Ám, ha őszinték vagyunk, ha lelkesek vagyunk...

teṣāṁ satata-yuktānāṁ

bhajatāṁ prīti-pūrvakam

buddhi-yogaṁ dadāmi taṁ

yena mām upayānti te

(BG 10.10)

A Bhagavad-gītāban az áll, hogy Kṛṣṇa, vagyis a Felsőlélek a szívedben lakozik. Nincs nagyon messze, nagyon távol. Ő ott van benned, benned ül. Te is a szívedben ülsz, és a Legfelsőbb Úr is, mint Felsőlélek, ott ül. Ti ketten ott ültök, mint barátok. Az Upaniṣadban az áll, hogy két barát, két madár ül ugyanazon a fán. Nos, ez a test a fa, és te ott ülsz.

Szóval, amint őszintékké válunk, vágyakozunk arra, hogy fejlesszük lelki tudatosságunkat, Ő megadja a lehetőséget nekünk. Buddhi-yoga. Ez a buddhi-yoga, az intelligencia. Ő megadja (az inteligenciát). Miért? Yena mām upayānti te: hogy az által az ember elérhesse a Legfelsőbb Úr megértésének tökéletességét. Ezt Ő adja meg. Komolynak és nagyon lelkesnek kell lennünk. Amíg nem válsz lelkessé...

Isten látni akarja, mennyire vagy lelkes. A lelki megértés iránti lelkesedésünk és őszinteségünk fejlesztésével Isten segíteni fog nekünk. Śuśrūṣoḥ śraddadhānasya vāsudeva-kathā-ruciḥ syān mahat-sevayā (SB 1.2.16). A Mahat-sevā azt jelenti, ha véletlenül kapcsolatba kerülsz egy nagy személyiséggel, egy nagy lélekkel, aki ismeri Kṛṣṇa tudományát, olyankor csak próbálj örömet szerezni neki. Ezért énekeljük minden reggel a yasya prasādādād bhagavat-prasādaḥt.

Azáltal, hogy örömet szerzünk egy ilyen nagy léleknek, a lelki tanítómesternek, yasya prasādādād bhagavat-prasādaḥ, örömet szerezni neki annyit tesz, mint örömet szerezni Istennek. Mivel ő Isten képviselője. Yasya prasādād bhagavat-prasādo yasyāprasādān na gatiḥ kuto 'pi. Ha nem tudjuk kielégíteni Kṛṣṇa képviselőjét, hiteles képviselőjét, akkor nincs remény. Nincs remény a lelki fejlődésünkre.

Ezért reggel az első kötelesség az, hogy dhyāyan stuvaṁs tasya yaśas tri-sandhyam. Emlékeznünk kell az ő dicsőségére, és legalább háromszor a nap folyamán tiszteletteljes hódolatunkat kell felajánlanunk neki, vagyis tri-sandhyamot. A tri-sandhyam jelentése... reggel, miután vége az éjszakának és elkezdődik a nappal, ez az első sandhyam, találkozási pont.

És amikor a nap a meridiánon van, az egy másik találkozási pont. És amikor a nappal elmúlik és elkezdődik az éjszaka, az egy további csomópont. Tehát, a tanuló kötelessége, hogy háromszoros felajánlja tiszteletét a hiteles lelki tanítómesternek.

Szolgálj tehát, mahat-sevā, mert ez fog segíteni a lelki tudásban való előrehaladásban. Syān mahat-sevayā viprāḥ puṇya-tīrtha-niṣevaṇāt (SB 1.2.16). És a szent helyek meglátogatásával ugyszintén. Nos, nem mindig lehetséges meglátogatni a szent helyeket. Lehet, hogy egy nagyon távoli helyről van szó.

Ám, ha lehetőséged adódik egy hiteles lelki tanítómesterre, egy nagy lélekre, ha megpróbálsz örömet szerezni neki, kielégíteni őt, az alkalmassá tesz arra, hogy megízleld a kṛṣṇa-kathāt, a Kṛṣṇára vonatkozó témákat.

Nagyon szépen köszönöm. Kérdés van?

Bhakta: Swāmījī?

Prabhupāda: Igen.

Hívő: Vajon az első alkalommal bárhol felajánlhatja-e tiszteletét valaki, vagy el kell mennie oda, ahol a lelki tanítómestere tartózkodik?

Prabhupāda: Mit mondasz? Nem értem. Miről van szó?

Hívő: Vajon a tanítványnak legalább háromszor közvetlenül a lelki tanítómesteréhez kell-e mennie tiszteletét leróni, vagy ott kell tiszteletét lerónia, ahol éppen van?

Prabhupāda: Nos, amennyiben lehetséges közvetlenül hozzá fordulni, azt az esélyt ki kell használni. De ha nem, ha nem lehetséges, akkor a képe előtt vagy az elmében kell leróni a tiszteletet. Igen. De ha közvetlenül elérhető, akkor azt ki kell kihasználni.

Van még kérdésetek?

Rendben. Kezdjünk a kīrtanába.

(félre) Ugyanazt a verset követed a könyvből? (szünet) (vége)