Category:HU/670322 - Lecke SB 07.07.46 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda:

. . . kiyān deha-bhṛto 'surāḥ

niṣekadiṣv avasthāsu

kliśyamānasya karmabhiḥ

(SB 7.7.46)

Prahlāda Mahārāja a Kṛṣṇa-tudatról oktatja barátait, akik mind kisgyerekek. Oly sok mindent tanít. Az elmúlt néhány napban erről a témáról beszélgettünk. Most eléjük terjeszti megfontolásra. „Kedves barátaim” – deha-bhṛtām –, „azok, akik elfogadták ezt az anyagi testet”, asura… Az asura démonokat jelent. Ő is egy ateista családhoz tartozott. Az apja nagy ateista volt, és minden barátja… mivel az apja király volt, így minden barátja történetesen ennek az ateista királyságnak a polgára volt. Szóval, mindegyiküket asurának szólítják. Az asura démont, istentelent jelent. Kétféle ember van, asura és sura, vagy deva és asura. Kik tehát az asurák és kik a devák? A deva vallásost jelent, az asura pedig istentelent, vagy ateistát.

A védikus irodalomban találunk egy meghatározást, miszerint kétféle ember létezik. Dvau bhūta-sargau loke daiva āsura eva ca (BG 16.6). Kétféle ember van ezen a világon: viṣṇu-bhakto bhaved daiva. És kik... a daiva jelentése istenfélő. Kik istenfélők? Viṣṇu-bhaktaḥ, azok, akik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hívei, vagy akik Kṛṣṇa-tudatban vannak, istenfélőnek nevezik őket. És az āsurák tad-viparyayaḥ (Padma Purāṇa). A tad-viparyayaḥ éppen az ellenkezőt jelenti. Mit jelent az ellenkező? Az ateistát. Amint hallanak valamit Istenről, ó, tűzzé válnak: "Mi ez az Isten? Én vagyok az Isten." Szóval, ő asura. Prahlāda Mahārāja ezért az aszuráktól, a barátaitól kérdezi: „Kedvesem…” A barátokat néha erős szavakkal szólítják meg. Ha barátságos szavakkal szólnak hozzájuk, rá sem hederítenek. Prahlāda Mahārāja ezért egyenesen nekik szegezi, hogy „Ti mind ateisták vagytok.” De barátok között beszélt. Nem sértésből mondta. És igazából mindannyian ateisták fiai voltak. Szóval, azt állítja: „Kedves barátaim”, nirūpyatām iha svārthaḥ, „csak próbáljátok megérteni, mi a ti érdeketek. Nem vagytok tisztában a saját érdeketekkel.”

Mindenkit önzőnek neveznek: „Én önérdekű vagyok.” Igen. Neked önérdekűnek kell lenned. Mindenkinek önzőnek kell lennie… és ilyen a természetünk. Én a saját érdekemre gondolok; te a saját érdekedre gondolsz. Amikor filantrópokká válunk, akkor is ott van az önérdek. „Nagyon... jóléti munkás szeretnék lenni a társadalomban, mert a saját érdekem az, hogy elnöknek vagy valami magas rangú tisztségviselőnek válasszanak meg.”

Ó. Nos, az önérdek természetes. Ez nem visszataszító. Ha önzővé válsz, az nem visszataszító. Ez szép. Viszont nem tudod, mi a te önérdeked. Prahlāda Mahārāja azt állítja, hogy nirūpyatām: „Csak próbáld meg kielemezni, mi a te önérdeked.”

nirūpyatām iha svārthaḥ

kiyān deha-bhṛto 'surāḥ

karmāṇy ārabhate dehī

niṣekadiṣv avasthāsu

kliśyamānasya karmabhiḥ

(SB 7.7.46)

A munkád által próbálsz boldog lenni. Mindenki a munkája segítségével próbál boldog lenni. Egy ember, egy átlagos munkás, ő is a munkája segítségével próbál boldog lenni, és egy nagy kapitalista is a munkája segítségével próbál boldoggá válni. Viszont a Bhagavad-gītā azt mondja, milyen értelemben is próbálnak boldoggá válni? A test vagy az érzékkielégítés segítségéveval próbálnak boldoggá válni. Viszont meddig leszel képes kielégíteni az érzékeidet? A te érdeked más: nem az érzékkielégítés. A te érdeked az, hogy megtaláld, mi vagy.

A Bhagavad-gītā nagyon szépen leírja, hogy te ez a tudat vagy. Avināśi tu tad viddhi yena sarvam idaṁ tatam (BG 2.17). Te vagy az az állandó, a tudat. És mi ez a tudat? Ez a tudat, a tiszta forma, az a Kṛṣṇa-tudat, azaz: "Én Isten szolgája vagyok." Ez a tiszta tudat. Amíg a tudatom megjelölések alatt van: „Amerikai vagyok”, „Indiai vagyok”, „Kínai vagyok”, „Orosz vagyok”, „Hindu vagyok”, „Muszlim vagyok”, „Keresztény vagyok…” Ezek mind a testemnek köszönhető megjelölések. Ám valójában sem amerikai, sem indiai, sem keresztény, sem hindu, sem muszlim nem vagyok, hanem örökké Isten szolgája vagyok.

Prahlāda Mahārāja azt állítja: „Ha örökké Isten szolgája vagy, akkor találd meg a feladatodat, az örök feladatodat. Ez a kötelességed az emberi létformádban. Ne tévesszen meg a megjelelölés.” A Krisna-tudat azt jelenti, hogy megszabadulsz minden megjelöléstől. Sarvopādhi-vinirmuktam (CC Madhya 19.170). Meg kell szabadulnod minden megjelöléstől. Tat-paratvena nirmalam. És a Legfelsőbb Úrral kapcsolatban nirmalammá kell válnod. A nirmalam azt jelenti, hogy minden szennyeződéstől mentes.

Tegnap este a tévéseknél egy fiú megkérdezte tőlem: „Swāmījī, te teljességében a lelkiségre törekszel. Miért használod ezt az agyagot tilakaként, és miért használsz oly sok mindent, ami anyag?” Nos, elmagyaráztam neki – talán tudod –, hogy valójában ebben az értelemben anyag nincs, mert igazából minden a Legfelsőbb Lélekből árad ki. Minden belőle árad ki... Janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1). Mi az Abszolút Igazság? Az Abszolút Igazság az, amiből minden kiárad – a forrás, a kútfő, a forrása mindennek.

Szóval, bármit is látunk... természetesen jelenleg feltételek, anyagi feltételek között vagyunk. Amit csak látunk, az minden anyagi. Ám még ez az anyagi energia is lelki, mert a lélekből, a Legfelsőbb Lélekből származik. Tegyük fel, hogy bármi, ami a tűzből származik, forró. Tűz, bármi, ami abból származik... bármi, amit megfigyelsz. Naponta főzöl, és amint főzöl valamit, az nagyon forróvá válik, és amit kiveszel belőle...az is forró. Nem érhetsz hozzá. Természeténél fogva minden forró, avagy minden lelki, mert a lélektől származik, a természeténél fogva.

Mint a napfény. A napfény a nap minden tulajdonságával rendelkezik. A napfénynek van hőmérséklete. A napfénynek megvilágító ereje van, ahogy az eredeti napnak is. Hasonlóképpen, bár az egész teremtés, a teljes megnyilvánulás a Legfelsőbb Úr energiájának megnyilvánulása, minőségükben nem különböznek. Minőségükben nincs különbség.

Csakúgy, mint a napsütés és a Nap: lehet, hogy a Nap bolygóján nagyon magas a hőmérséklet. Legyen. Ám azt nem mondhatjuk, hogy a Nap forró, míg a napsütés hideg. Nem. Ez nem történhet meg. Ez nem történhet meg. Lehet, hogy a hőmérséklete egy bizonyos mértékben alacsonyabb, ám van hőmérséklete. Ez a jele annak, hogy a napból származik, onnan árad ki.

Hasonlóképpen, a Bhagavad-gītāban azt találjuk, hogy ez az egész megnyilvánulás különböző energiaféleségekből áll. Ezt erősítik meg a Védák, a védikus irodalom, az Upaniṣad is: parasya śaktir vividhaiva śrūyate (Śvetāśvatara Upaniṣad 6.8). Az Úr energiája különbözőképpen nyilvánul meg. Pont úgy, mint ez a fény. Vegyük ugyanezt a példát, a tüzet.

A tűz egy bizonyos helyen van, de különféle módokon nyilvánul meg. Világít, egy helyről osztja szét a hőjét. Hasonlóképpen, a Legfelsőbb Úr is lehet nagyon-nagyon messze. Ő nincs nagyon-nagyon messze, mert energiája által jelen van. Akárcsak a napfény. A nap nagyon messze van tőlünk, de ragyogása által közvetlenül előttünk van. Megérthetjük, mi a nap. Hasonlóképpen, ha a Legfelsőbb Úr energiáját tanulmányozod, akkor tudatos, vagyis Kṛṣṇa-tudatos vagy.

Vagyis, ha Kṛṣṇa energiájával foglalkozol, akkor Kṛṣṇa-tudatossá válsz. És amint Kṛṣṇa-tudatossá válsz, elválaszthatatlanná válsz. Nem válsz el Tőle. Pont úgy, ahogy minőségileg a napfény és a nap is forró, meleg; ehhez hasonlóan, te is ugyanaz a lelki energia vagy, vagyis ez az egész világ lelki energia, semmi más, csak... nincs semmi más, csak lelki. Sarvaṁ khalv idaṁ brahma (Chāndogya Upaniṣad 3.14.1). Minden Brahman. És hogyan lehet ezt megvalósítani? Ha minden Brahman, akkor miért különülünk el, "Ez anyagi, ez lelki"? (Mert) Ez māyā. Ezt hívják māyānak. A māyā illúziót vagyis feledékenységet jelent.

Hogyan történik? Pont úgy történik, mint ahogyan a napfényt fedi el a felhő. A napfényt felhő borítja be – nem az egész napfényt. A napfénynek néha csak egy jelentéktelen részét borítja be a felhő. És amikor azt felhő borítja be, annyi kellemetlenség adódik. Pont úgy, mint ahogy New Yorkban mondod, amikor látod, hogy süt a nap, azt mondod: "Ó, a mai nap nagyon szép." Miért szép? Mert a teljes égbolt nyitva áll; ezért nagyon szép. És amint vége... felhő borítja, nem találod olyan boldogítónak. Hasonlóképpen, ha el tudod űzni a tudatlanság felhőjét, akkor valójában Krisna-tudatossá válsz. A tudatlanság felhője.

És mi ez a tudatlanság felhője? A tudatlanság felhője az, hogy "Én vagyok az élvező". A tudatlanság felhőjének első megjelenése... (szünet) (vége)