Category:HU/670217 - Lecke CC Adi 07.106-107 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda:

. . . īśvara-vacana

vyāsa-rūpe kaila yāhā śrī-nārāyaṇa

(CC Adi 7.106)

bhrama, pramāda, vipralipsā, karaṇāpāṭava

īśvarera vākye nāhi doṣa ei saba

(CC Adi 7.107)

Már beszéltünk erről a dologról, az īśvara-vacanáról, az Istenség Legfelsőbb Személyisége által kimondott dologról, amelyben nincs hiba. Kijelentéseinkben, írásainkban, mivel feltételekhez kötöttek vagyunk, négyféle hibát vétünk – hibákat követünk el, néha illúzióba esünk, néha megpróbálunk csalni, valamint érzékeink mindig tökéletlenek. Szóval, bármilyen tudást is fogok megosztani veletek vagy elmondani nektek, az mind tökéletlen.

Nem várhattok el tökéletes tudást egy tökéletlen embertől. Pont úgy, mint amikor egy orvos, amikor beteg, egy másik orvos gondjaira bízza magát. Nem önmagáról gondoskodik, mivel abban az időben tökéletlen orvos. Mivel beteg, ezért tökéletlen, bár orvos. De beteg állapotában nem veszi át az irányítást önmaga felett. Egy másik orvos gondjaira bízza magát. Ez a rendszer.

Nos, amikor a gazemberek és bolondok tökéletlen állapotukban tökéletesnek gondolják magukat, akkor veszi kezdetét a világ összes rendellenessége. A gazemberek és bolondok nem gondolják magukról, hogy „Én gazember és bolond vagyok”. Pont úgy, ahogy Caitanya Mahāprabhu jelenik meg a lelki tanítómestere előtt... nem Ő nevezte meg saját Magát – a lelki tanítómestere találta úgy, hogy „Te vagy az első számú bolond”. Szóval, mindig készen kell állnunk arra, hogy beismerjük a tökéletlenségünket. De az ilyen tökéletlenség nem... található meg az īśvarában. Az īśvara irányítót jelent. Ha az irányító tökéletlen... tegyük fel, hogy egy ember a felelős, egy ilyen és ilyen osztály igazgatója, egy oktatási osztályé, és ha ő bolond, akkor mi értelme foglalkoztatni egy ilyen embert?

Ezért az īśvara, az irányítók, nem rendelkeznek ilyen hibával. Ezt kell először is elismerni. Hibátlanok. És mit mondjunk a Parameśvaráról? Kétféle īśvara létezik. Īśvara, te is īśvara vagy, de most tökéletlen állapotban vagy. Amikor tökéletessé válsz, īśvara, irányító leszel. Például, a jelenlegi feltételekhez kötött állapotban mindannyiunkat az érzékek irányítanak. Szóval, amikor legalább az érzékeknek az irányítójává válsz, akkor īśvara leszel. Most az érzékek irányítanak minket, de amikor ténylegesen az érzékek irányítójává válsz, akkor īśvara leszel. Akkor kevesebb lesz a hiba, kevesebb az illúzió, kevesebb a csalás, és tökéletesség lesz.

Tehát az Úr, Isten... Isten kívül esik ezeken a tökéletlenségeken. És mik a szentírások? A szentírások Isten szavai. Minden szentírásban megtaláljuk: "Isten azt mondta". A Bibliában ez áll: „Isten azt mondta: »Legyen teremtés.«” Nos, miért kötjük Istent a teremtéshez? Mert az tökéletes lesz. Ha Isten azt mondta: »Legyen teremtés«, akkor a teremtés tökéletes lesz.

Nem látod, hogy ez a teremtés mennyire tökéletes? Vízre van szükségünk, méghozzá nagyon sokra, nagy mennyiségre. Isten tehát úgy teremtette meg a földet, hogy a föld háromnegyedét víz borítja. És a víz sós. Miért? A víz el van raktározva. Ha nem sós, akkor lebomlik (megromlik). És hogyan osztódik el a víz?

Ó, ott a nap. A nap elpárologtatja a vizet, ami azt jelenti, hogy a só mínuszba kerül, és a tiszta víz elpárolog az égbe, és ez az egész világon eloszlik. És a hegy legmagasabb csúcsán tárolják, hogy a gravitáció segítségével egész évben le tudjon folyni a folyókon, csatornákon át, és vizet kaphass.

Most nézd – tanulmányozd a természetet –, milyen tökéletesen van megalkotva. Te tudsz ilyet alkotni? Nem. Ez nem lehetséges. Amikor vízhiány van, az eget kell kémlelned. Nincs rá hatalmad. A tudományod nem tud eredményeket felmutatni, amikor hiány van, nincs eső – nem tudsz esőt teremteni. Várnod kell. Ezért minden, amit az Úr alkotott, tökéletes. Szó sincs tökéletlenségről.

Pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam eva avaśiṣyate, pūrṇam adaḥ pūrṇam idaṁ pūrṇāt pūrṇam udacyate (Īśo-invokáció). A védikus nyelvben úgy mondják, hogy a Legfelsőbb Úr teljes és tökéletes. Ezért bármit is teremt, az is tökéletes és teljes. Valójában ebben az anyagi világban nincs szűkösség. A helytelen gazdálkodásunkkal teremtettük meg a szűkösséget. A helytelen gazdálkodásunkkal.

Valójában az egész világ, az egész földi bolygó az összes ott élő lényé. Ő értük lett teremtve. Isten zöldségféléket teremtett az állatoknak, gyümölcsöket, virágokat, gabonaféléket, ti pedig elveszitek a tejet az állatoktól. Mindannyian békésen éldegélnek. De mi, ostobák, gazemberek, mi megteremtettük ezeket a megkülönböztetéseket: "Ó, ez amerikai", "Ez indiai", "Ez kínai", "Ez orosz", "Én ez vagyok", "Én az vagyok", "Ó, én keresztény vagyok", "Én hindu vagyok". Miért? Ti mindannyian Isten szolgái vagytok, Istentől függtök. Isten a vezető. Csak gondolkozzatok így, és az egész tökéletessé válik.

Minden megvan, tökéletes. Az elrendezés, a természet elrendezése olyan, hogy szépen ehetsz – bármilyen testi vágyad is legyen, elegendő mennyiség áll rendelkezésre. Vegyél belőle, egyél szépen, élj békésen és hasznosítsd Isten szavait. Ott a Biblia. Ott a Korán. Ott vannak a Védák. És próbáld megérteni Istent, és tökéletessé tenni az életedet, és visszatérni Istenhez. Ez az egész irányelv.

Szóval, Isten elrendezésében nincs hiba. Ezt kell mindenekelőtt megérteni. Caitanya Mahāprabhu azt mondja, hogy a Vedāntát, a Vedāntát maga Isten állította össze. Ezt magyaráztuk el tegnap. Az Úr Kṛṣṇa azt is mondja, hogy vedānta vid vedānta kṛd ca aham (BG 15.15): „Én vagyok a Vedānta összeállítója és én vagyok a Vedānta ismerője.” Ha Isten, ha Kṛṣṇa nem ismeri a Vedāntát, akkor hogyan tudná összeállítani a Vedāntát? A Vedānta jelentése „a tudás végső szava”. Mindannyian a tudást keressük, és a Vedānta a tudás végső szavát jelenti.

Szóval, Caitanya Mahāprabhu mindenekelőtt megállapítja, hogy a Vedānta-sūtrában nem találhatsz hibát; ezért nincs jogod értelmezni. Mivel ostoba gazember vagy, hogyan érintheted meg és kommentálhatod a sūtrákat, amelyeket Isten, a Legfelsőbb Tökéletes állított össze? De mi nem ismerjük el, hogy „gazember vagyok”. „Azt hiszem, hogy nagyon tanult vagyok, nincs hibám, tökéletes vagyok.” Ezek ostobaságok.

Caitanya Mahāprabhu mondanivalója az, hogy a bolond ember miért próbálja értelmezni és kommentálni a Vedāntát, ami önmagában is tökéletes? Szükséged van-e arra, hogy ennek a fények a segítségével lásd a napot? Hogyan lehetséges ez? A nap maga olyan szépen meg van világítva, hogy nincs szükséged más fényre ahhoz, hogy lásd a napot. Ha azt mondom: „Kedves fiam, kérlek, gyere velem, és vedd ezt a fényt. Megmutatom neked a napot az égen”, ó, azt fogod gondolni: „Ó, Swāmījī ostoba. Mire jó ez a fény?” „Mi haszna ennek a fénynek?” Hasonlóképpen, milyen tudással rendelkezel ahhoz, hogy… kommentálni akarod a Vedānta-sūtrát? Az már önragyogó.

A kezdetben: athāto brahma jijñāsā (Vedānta-szútra 1.1.1). Most rendelkezel ezzel az emberi létformával. Most teljes tudatossággal rendelkezel. Nem vagy olyan, mint egy állat. Nem vagyunk olyanok, mint a kutyák és a macskák. Most próbálod megérteni, hogy mi vagy, hogy Brahman vagy, hogy mi a lélek. Nem ez-e a kötelességed? Vajon egyszerűen csak elégedettnek kell lenned azzal, akár az állatoknak, hogy eszel, iszol, párosodsz és gyermekeket nemzel, és néha jön a halál, aztán el is megy? Azt hiszed, hogy ez az életed tökéletessége? Nem. A Vedānta azt mondja: athāto brahma jijñāsā. Ez az élet a lelki megvalósítás érdekében van. Nem a macskák és kutyák életéért, az érzékkielégítésért.

Ezt teszik. A disznók egész nap érzékkielégítést végeznek, esznek, és amint van… nő, ó, van szex. Szerinted ez az emberi élet? Nem. A Vedānta azt mondja, hogy nem, ez nem az emberi élet. Az emberi élet célja megérteni, mi a lélek, mi ennek a megnyilvánulásnak, a janmának a háttere. A Vedānta-sūtra tehát azonnal válaszol: janmādy asya yataḥ (SB 1.1.1): „A Brahman, a Legfelsőbb Abszolút Igazság az, aki mindezen megnyilvánulások háttere.”

Ha a Brahman a háttere ennek a megnyilvánulásnak, akkor mindannyian élőlények vagyunk, és intelligensek. Tudjuk, hogyan kell szépen csinálni a dolgokat. Rendelkezünk intelligenciával. És azt hiszed, hogy akiből kiáradtunk, annak nincs intelligenciája? Nincs érzéke? Személytelen? Mi ez az ostobaság?

Apámtól születtem. Tegyük fel, hogy nem láttam; közvetlenül a születésem után meghalt az apám. Szóval, gyermekkoromban, vagy akár midőn anyám terhes volt, meghalt az apám, így nem láttam az apámat. Olyan sok eset van. Csakúgy, mint Parīkṣit Mahārāja. Az apja meghalt, miközben az anyja méhében volt. Nem látta az apját. Ez azt jelentené, hogy az apja személytelen? Bármelyik átlagember megértheti: "Apámtól kaptam ezt a testet, és nagyon intelligens vagyok. Szépen tudom a dolgokat csinálni. Természetesen az apám egy személy. Hogyan válhat személytelenné?", jóllehet én magam nem láttam.

Szóval, ez magával vonja, janmādy asya yataḥ... ...a vedānta-sūtra azt mondja, hogy „akitől minden ered”. Vagyis Ő nem személytelen. Ezért a Bhāgavatam nagyon szépen elmagyarázza ezt a verset, ezt a sūtrát. Janmādy asya yataḥ anvayād itarataś ca artheṣu abhijñaḥ svarāṭ (SB 1.1.1). A Legfelsőbb Személy, Isten, tudatos. Érző, nem személytelen, mert mindent tud. Mert minden... pont úgy, ahogy apád is szinte mindent tud rólad, mert ő teremtett téged. Ez egy nyers példa. De Ő tökéletes. Mi, apák, nem vagyunk tökéletesek. De Ő tökéletes.

Ezért, mivel Ő tökéletes, mindent tud a teremtés zegében-zugában. Mindent tud. És a Bhāgavatam azt mondja: abhijñaḥ. Az abhijñaḥ azt jelenti, Ő tudja. Honnan tudja? Yac-cakṣur eṣa savitā sakala-grahāṇām (Bs. 5.52). Az Ő megismerési folyamata más. És mi egyszerűen az ostobaságainkat - úgy értem -, a saját elképzeléseinket alkalmazzuk Istenre. A Védák, a Védák azt mondják, hogy ez a nap Isten szeme. Yac-cakṣur eṣa savitā sakalā-grahāṇāṁ rajā samasta-sura-mūrtir aśeṣa-tejāḥ. Ez a nap, amely oly fénylő és oly hatalmas, Isten szeme.

Nos, hogyan rejtőzhetünk el Isten szeme elől? A nap fénye bent van a szobádban. Úgy gondolod, hogy: "Egyedül vagyok ebben a szobában. Senki sem lát. Csináljunk mindenféle ostobaságot." Ó, itt a nap fénye. Hogyan rejtőzhetsz el? Ezért tökéletes Ő. Látja azt is, ami... azon kívül, ami kint látható. És belül – īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe 'rjuna tiṣṭhati (BG 18.61). Ő benned foglal helyet. Hogyan rejtheted el magad? Szóval, ez nem lehetséges. Nincs semmiben hiba. Az Ő látása, a munkája, az írása, a tanítása – minden tökéletes. Először is ezt kell megértened. És a Bhāgavatam azt mondja: dharmaṁ tu sākṣād bhagavat-praṇītam (SB 6.3.19). A dharmát, bármilyen vallást, bármilyen vallást vagy vallási elvet, sākṣād bhagavat-praṇītam, a Legfelsőbb Úr állította össze és alkotta meg. Ezért van minden szentírásban az, hogy Isten a kezdet. Isten a kezdet.

Akárcsak az állami törvényeket, az állami törvényeket is az állam tisztviselői hozzák meg. Hogyan lehet tehát változást elérni? Nem változtathatsz. Az állam törvénye úgy szól, hogy jobbra kell menned. Változtathatsz bármit is, mondván: "Nem, én balra megyek"? Ó, azonnal letartóztatnak. Ha nem tudod megváltoztatni a saját államod törvényeit, akkor hogyan változtathatnád meg Isten törvényeit? Ez azt jelenti, hogy minél jobban megszeged Isten törvényeit, annál bűnösebb leszel. Ezt hívják bűnnek. Ahogy megszeged az állam törvényeit és bűnözővé válsz, ahhoz hasonlóan, ha megszeged Isten törvényeit, bűnössé válsz. Bűnössé válsz. Ez a bűn és a jámborság meghatározása. Ha követed Isten szabályait, akkor jámbor vagy.

A Bhagavad-gītāban ez áll: „A gyermeknemzés érdekében folytatott szexuális együttlét Én vagyok.” Ez azt jelenti, hogy ez jámbor dolog. De ha a szexuális együttlét érzékkielégítés céljából történik, az bűn. Az bűn. A bolondok most azt kérdezhetik: „Ó, mi a különbség a házas és a nem házas szexuális élet között?” Ezt kérdezik a bolondok. De ha követjük a szabályokat, a szabály az, hogy például, ha szexuális életre van szükséged, akkor egyszerűen úriemberré válsz: megházasodsz.

Férjhez mész, és békésen élsz. Ez szép. Ez igazságos. Akkor miért ne fogadnánk el? Ehhez hasonlóan történhet sok minden más. Mindenben benne foglaltatik Isten törvénye, és az tökéletes. Az tökéletes. És a Kṛṣṇa-tudat azt jelenti, hogy mindig tudatosnak lenni, kapcsolatban lenni Istennel. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. A Kṛṣṇa-tudat nem egy mesterséges dolog, amiből mi magunk hoztunk létre ötleteket, és hirdetjük, hogy Kṛṣṇa-tudatosak vagyunk. Nem. A Kṛṣṇa-tudat csupán az állam engedelmes polgárát jelenti, aki mindig tudatában van az állam felsőbbrendűségének. Hasonlóképpen, azt a személyt, aki mindig tudatában van Isten, vagyis Kṛṣṇa felsőbbrendűségével, Kṛṣṇa-tudatosnak hívják. Őt Kṛṣṇa-tudatosnak hívják.

És ha azt kérdezzük, „Miért kellene Kṛṣṇa-tudatossá válnunk?” Ha nem válsz Kṛṣṇa-tudatossá, akkor bűnözővé válsz. Bűnössé válsz. Szenvedned kell. A természet törvényei olyan erősek, hogy nem hagynak szenvedés nélkül távozni. Ahogy az állami törvények is olyan szigorúak, hogy ha elkövetsz valamilyen bűncselekményt... már pusztán a marihuána és az LSD birtoklásával is azonnal letartóztatnak. Értitek? Akkor mit mondjunk a használatukról? (nevet) Értitek?

Szóval, ezt tudni kell. Ez a Kṛṣṇa-tudat, amit nem szabad megszegnünk. És bármiről is legyen szó, minden ott van, bármit is mondanak... Caitanya Mahāprabhu ezen a ponton hangsúlyozni akarja azt, hogy senki sem értelmezheti ezt sem a Bibliában, sem a Védánta- sūtrában, sem a Koránban. Ez az elv. Nem változtathatsz meg semmit. Ha nem érted, akkor fordulj a megfelelő személyhez.

Ki a megfelelő személy? A megfelelő személy az, aki a paramparā rendszeren keresztül kapja a tudást. Nem megfelelő személy nem olyan, mint Dr. Radhakrishnan, mivel ő nagyon művelt és világhírű, ó, egy filozófus, tehát ő a megfelelő személy. Nem. Ő nem a megfelelő személy. A megfelelő személy... lehet, hogy írástudatlan, de ha a guru-paramparāt, a tanítványi láncolatot követi, akkor ő a megfelelő ember. Ő a megfelelő ember. Lehet, hogy írástudatlan. Lehet, hogy nem tud írni.

Ahogy az Úr Caitanya megerősítette annak a brāhmaṇának a viselkedését, aki bár írástudatlan volt, mégis a Bhagavad-gītāt tanulmányozta, és Caitanya Mahāprabhu azt mondta neki: „Igen.” Megölelte. „Kedves brāhmaṇa, te valóban érted a Bhagavad-gītāt.” Mivel ismeri a Bhagavad-gītā lényegét. A lényegét.

Többször is elmeséltem már ezt a történetet, hogy Caitanya Mahāprabhu, amikor Dél-Indiában utazgatott, látott egy brāhmaṇát, aki a Bhagavad-gītāt olvasta, és a szomszédai tudták, hogy „ez a brāhmaṇa írástudatlan, és még azt sem tudja, mi az A-B-C, és mégis a Bhagavad-gītāt olvassa”. Így hát viccelődtek vele, néha kritizálták. A brāhmaṇa természetesen amennyire csak tőle tellett, olvasott. Hogyan lehetséges?

Caitanya Mahāprabhu látta a mókát, és odament a brāhmaṇához: „Ó, kedves brāhmaṇa, mit olvasol?” A brāhmaṇa megértette, „Itt egy őszinte ember. Nem viccelődik velem. Egyszerűen csak érdeklődik.” Így hát azt mondta: „Kedves Uram, írástudatlan vagyok. Még az ábécét sem ismerem. De a Guru Mahārājám megkért, hogy minden nap olvassak el tizennyolc fejezetet a Bhagavad-gītāból. Mit tehetnék hát? Lelki tanítómesterem utasításait követve vettem magamhoz ezt a Bhagavad-gítát. Így hát csak a borítót nézegetem, és próbálom megérteni, mi van benne.”

Nos, ő írástudatlan. A borító nézegetésével igyekszik megérteni a Bhagavad-gītāt lelki tanítómestere utasítása szerint. Ezt nevezik Kṛṣṇa-tudatnak. „Mivel a lelki tanítómesterem arra utasított, hogy olvassam a Bhagavad-gītāt – tudom, hogy írástudatlan vagyok, nem tudok olvasni –, ó, hadd lássam, mi az.” Caitanya Mahāprabhu megkérdezte tőle: „Nos, írástudatlan vagy, de látom, hogy érzéssel sírsz.” „Igen, Uram, sírok.” „Miért?” „Nos, amint a kezembe veszem ezt a könyvet, Kṛṣṇa és Arjuna képe jelenik meg előttem. Látom, hogy Kṛṣṇa vezeti a szekeret, Arjuna pedig hallgatja, és egyszerűen csak méltányolom: »Ó, Kṛṣṇa olyan kedves, hogy hívének a szekerét hajtotta.« Ezért sírok. Ó, olyan kedves.” Caitanya Mahāprabhu azt mondta: „Te (valóban) olvasod a Bhagavad-gītāt.” Azonnal átölelte a brāhmaṇát.

Ez a Bhagavad-gītā olvasása. Kṛṣṇa mínusz Bhagavad-gītā kommentár, (egyenlő) mindenféle gazemberséggel. Vigyázzatok ezekkel, ezekkel a bolondokkal és gazemberekkel. Az nem a Bhagavad-gītā. Dr. Radhakrishnan, Swami Nikhilananda... mind gazemberek, mert ők Kṛṣṇa nélkül értelmezték. Értelmezni akarják.

Hasonlóképpen, a Vedāntát és mindezeket Isten nélkül értelmezik. Isten nélkül. Tehát Kṛṣṇa ... Caitanya Mahāprabhu figyelmeztet rá, "Ne menjetek ilyen gazemberekhez." Nincs benne semmi tévedés. Próbáljátok megérteni a Bhagavad-gītāt vagy a Vedānta-sūtrát, vagy bármelyik szentírást úgy, ahogy van. Ne próbáljátok megváltoztatni.

Nagyon szépen köszönöm. (vége)