Category:HU/670209 - Lecke CC Adi 07.77-81 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda:

. . . harer nāma eva kevalam

kalau nāsty eva nāsty eva

nāsty eva gatir anyathā

(CC Adi 17.21)

Caitanya Mahāprabhu elmagyarázza álláspontját, miért énekli ezt a transzcendentális hangrezgést, Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāmre Rāma, Hare Hare. Az ok az, hogy a Vedānta filozófia, mivel a māyāvādī sannyāsīk . . . a Vedānta filozófia valójában a Vaiṣṇava-sampradāyához tartozik, mert Vyāsadeva állította össze, aki ennek a Vaiṣṇava-sampradāyának az eredeti lelki tanítómestere. Természetesen a māyāvāda filozófusok is elfogadják Vyāsadevát eredeti lelki tanítómesterükként, de ők átértelmezték Vyāsadeva nézeteit – ezért nem tekinthetők hiteles tanítványoknak.

Ahogy a Bhagavad-gītāban is látni fogjátok, Arjuna a kezdetben vitatkozott Kṛṣṇával, mint barát a baráttal, de amikor tanítványként meghódolt, śiṣyas te 'haṁ śādhi māṁ prapannam... (BG 2.7) Azt mondta: „Kedves Kṛṣṇám, most meghódolok Neked. Elfogadlak Téged lelki tanítómesteremnek.” Śiṣyas te aham: „A tanítványod vagyok, nem a barátod.” Mivel a baráti beszélgetéseknek, a vitáknak soha sincs vége. De amikor a beszélgetés a lelki tanítómester és a tanítvány között zajlik, nincs vita. Nincs vita. Amint a lelki tanítómester azt mondja: „Ezt kell tenni”, akkor azt meg kell tenni. Ez minden, végleges.

Szóval, a Bhagavad-gītā teljes tanításában nem ezzel a vaksággal álsz szemben. Létezik egy alázatos megközelítés: „Kṛṣṇa, ezt nem értem.” Ez a megengedett. De ez nem azt jelenti, hogy meg kell változtatnod a lelki tanítómester döntését. Nem. Ha nem tudod megérteni, akkor… tudnod kell, hogy „Kevesebb intelligenciám miatt most nem értem, amit a lelki tanítómester mondott, de ezen már nincs változtatás. Viszont igyekezhetek megérteni, hogy ne legyek félrevezetve.” Ez a helyzet. Nos, csak figyeljétek. Caitanya Mahāprabhu azt mondja, hogy Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare.”

Caitanya Mahāprabhu elmagyarázza: ei ājñā pāñā nāma la-i anukṣaṇa (CC Adi 7.77): „Miután megkaptam ezt az utasítást lelki tanítómesteremtől, állandóan a Hare Kṛṣṇa éneklésével foglalkozom.” Ez a tanítványi láncolat (ismérve). Még ha nem is érted a lelki tanítómester verzióját, indítékát, akkor is követned kell vita nélkül. A Bhagavad-gītāban ezt a verset is megtalálod:

vyavasāyātmikā buddhir

ekeha kuru-nandana

bahu-śākhā hy anantāś ca

buddhayo 'vyavasāyinām

(BG 2.41)

A lényeg az, hogy az intelligensek elfogadják a lelki tanítómester üzenetét – bármit is mond –, és az illetőnek mindenféle eltérés nélkül végre kell hajtania az adott utasítást. Ez teszi őt tökéletessé. A különböző tanítványok számára előfordulhatnak különböző utasítások, de egy tanítványnak a lelki tanítómester utasítását kell az életének tekintenie: „Itt van az utasítás. Hadd hajtsam végre mindenféle eltérés nélkül.” Ez teszi őt tökéletessé.

És figyeld meg, Caitanya Mahāprabhu utasítása ezt jelenti. Azt mondja: ei ājñā pāñā nāma la-i anukṣaṇa (CC Adi 7.77): Nem gondolta azt, hogy „Ó, a lelki tanítómesterem bolondnak, gazembernek tartott. Ó, miért vagyok gazember? Hadd nézzem a Vedānta-sūtrát. Miért ne nézhetném meg?” Ó, ez ugyancsak gazemberség. Ez ugyancsak gazemberség. Egy centivel sem térhetsz el a lelki tanítómester utasításától, amennyiben valóban sikeres kívánsz lenni.

Szóval, Caitanya Mahāprabhu azt mondja: ei ājñā pāñā: „Ezt az utasítást kaptam a lelki tanítómesteremtől, és szigorúan követem.” nāma la-i anukṣaṇa: „Mivel a lelki tanítómesterem azt mondta, hogy »Hozzá ne nyúlj a Vedāntához. Te, te bolond. Csak folytasd, (amit mondtam).«” Vagyis, más szavakkal, Caitanya Mahāprabhu nem volt bolond. Egy rendkívül művelt ember volt. A jelen kor bolondjait képviseli. Mit fognak vajon megérteni a Vedānta-sūtrátból?

Az életüket annyira meghatározta a jelenlegi légkör, az anyagi légkör, hogy képtelenek megérinteni a Vedānta-sūtrát. Még a Vedānta-sūtra megérintéséhez sem nőttek fel, nem beszélve annak megértéséről. Ezért még több gazemberséget fognak létrehozni, hogy számtalan Vedānta társadalmat hozhassanak létre, és ők továbbra is ugyanazok a gazemberek maradnak. Száz éve tanulmányozzák a Vedānta-sūtrát, és ugyanaz a dolog, ugyanaz a rossz szokás – ugyanaz a tiltott kapcsolat, ugyanaz a mámor, ugyanaz a szerencsejáték. Minden megy tovább. És ők lennének a Vedānta-sūtra tanulói? Ez gazemberség.

Változásnak kell beállnia az életben. Különben mi értelme a Vedānta-sūtrának? Veda-anta. A Vedānta jelentése... a veda tudást jelent, az anta pedig a célt, a minden tudás végét jelenti. Mindenki a tudást keresi, de kell lennie valamilyen célnak. Mi a végső cél? A Bhagavad-gītā azt mondja: vedānta-vid vedānta-kṛd ca aham (BG 15.15): „Én vagyok a Vedānta összeállítója. Én vagyok a Vedānta ismerője.” Szóval, ha egyszerűen csak megérted, amit Kṛṣṇa mond a Bhagavad-gītāban, akkor vedāntista vagy. És mit mond Kṛṣṇa? Mit mond? Azt mondja: sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66): „Fel kell hagynod minden gazemberséggel. Egyszerűen hódolj meg Nekem.” Ez a Vedānta. Ez a Vedānta. Ārādhito yadi haris tapasā tataḥ kim (Nārada Pañcarātra).

Tehát a Vedānta-sūtra azt jelenti… a Vedānta-sūtra megértéséhez ismerni kell az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, teljes tudással kell rendelkezni, és ha teljesen ismerjük, teljesen ismerjük saját helyzetünket és Isten helyzetét, akkor meg kell hódolnunk. Vāsudevaḥ sarvam iti sa mahātmā sudurlabhaḥ (BG 7.19). Az ilyen meghódolt lélek egy nagy lélek, aki meghódolt: „Ó, Isten hatalmas.” Ez a Vedānta. Nem arról van szó, hogy a saját értelmezését adta, mintha Vyāsadeva bolond lett volna, aztán eltávolodott a Vedāntától, mert egy másik gazember megjegyzéseket tett rá. Nem. Akkor hová lett a Vedānta tekintélye?

Ha képes vagy rá... egy átlagos ember vagy. Az intelligenciád rendkívül tökéletlen. Csalók vagytok, és az érzékeitek is tökéletlenek. Hogyan fűzhetsz magyarázatokat a Vedāntához, amelyet Vyāsadeva, a legtökéletesebb személyiség, egy felszabadult személyiség állított össze? Hogyan kommentálhatod a Bhagavad-gītāt? Kṛṣṇa beszélte el. Szóval, nincs jogod rá. Ha egyáltalán tanulmányozni akarod a Vedānta-sūtrát, el kell fogadnod úgy, ahogy van, mindenféle változtatás nélkül. Ez jelenti a megértést.

A Vedānta-sūtra... ahogy már többször is említettem ezeken az előadásokon, az Úr Caitanya azt mondta Sārvabhauma Bhaṭṭācāryának: „A Védákban az áll, hogy ha bármilyen állat székletét megérinted, akkor, úgy értem, megfertőződsz. Szóval, meg kell fürödnöd.” Mi is a fürdőszobába megyünk üríteni, és az ürítés után meg kell fürödnünk. Ez a megtisztulás rendszere. Ez védikus rendszer. Ám a Védák erre azt mondják, hogy ha megérinted a tehéntrágyát, (a tehén vagy más állat széklete), ó, az tiszta. Inkább való, hogy amikor tisztátalan vagy, a tehéntrágya megérintésével megtisztulsz.

Most itt ellentmondás áll fenn, hogy te... a Védák azt mondják, hogy ha bármilyen állat székletét megérinted, akkor megfertőződsz – meg kell fürödnöd, meg kell tisztítanod magad. És ugyancsak azt mondod, hogy a tehéntrágya, ami szintén egy állat ürüléke, ha megérinted, akkor megtisztulsz. Most, ha azzal érvelsz, „Ó, ez ellentmondásos. Szóval, a Véda tele van ellentmondással”, nem, ez nem ellentmondás – ez tény. Egy orvos, Mr. ... Dr. Goshal, az orvosi egyetem vegyésze. Elemezte a tehéntrágyát, és minden antiszeptikus tulajdonságot kimutatott benne.

Tehát, ez a védikus utasítás. Bármi is található benne, azt már tesztelték, már kikísérletezték. Egyszerűen csak el kell fogadnod. Ne próbálj vitatkozni. Ilyen a Vedánta-sūtra elfogadása. Nem arról van szó, hogy „Ó, valamilyen célt kell szolgálnom, politikai célt, szóval, a Bhagavad-gītā alapján kell bebizonyítanom, hogy létezik erőszakmentesség.” A mi hazánkban Gandhiról azt feltételezték, hogy a Bhagavad-gītā nagy tanulmányozója.

Be akarta bizonyítani, hogy a Bhagavad-gītāban létezik erőszakmentesség. Ó, Kṛṣṇa erre azt mondta: „Rendben, erőszakkal fogsz meghalni.” Így aztán megölték. Hogyan lehet bizonyítani, hogy a Bhagavad-gītā erőszakmentes? Van egy hallgatólagos utasítás: „Harcolnod kell. A másik fél istentelen, tehát harcolnod kell.” Ilyen parancsok vannak benne. Nem változtathatsz ezen. Ez nem a Vedānta-sūtra.

Ezért mondja az Úr Caitanya Mahāprabhu: „Elfogadom lelki tanítómesterem utasítását teljes egészében, mindenféle értelmezés, mindenféle vita, mindenféle megértés nélkül. Bármit is mondott, az úgy a jó.” Ilyen a lelki tanítómester elfogadása. „Ó, elfogadok egy lelki tanítómestert, de az utasítását nem fogadom el” – nem ilyen a lelki tanítómester elfogadása. Ha egyáltalán elfogadsz valakit lelki tanítómesteremként, próbára kell tenned őt. Legalább egy évig próbára kell tenned, ha valamilyen kétségeid vannak. És amikor meggyőződtél arról, hogy „Íme egy személy, akit vakon követhetek”, akkor elfogadod.

Nem kell vakon követned. A lelki tanítómester nem fog eléd állni semmi ésszerűtlen dologgal. De a folyamat az, hogy nem változtathatod meg a lelki tanítómester utasítását. Nem vitatkozhatsz. Ő... amennyiben nem vagy meggyőződve arról, hogy "vita nélkül el tudom fogadni ennek a személynek az utasítását", úgy ne fogadj el senkit lelki tanítómesterként. Ez egy hamis elfogadás. Láthatod. Caitanya Mahāprabhu mondja ezt.

A másik dolog, amennyiben Caitanya Mahāprabhu életét vesszük alapul, ó, Ő egy hatalmas tudással rendelkező tudós volt, de azt mondta, hogy a lelki tanítómestere ostobának találta Őt. Nos, hogy van ez? Ha Ő egy nagy tudós volt, akkor hogyan találhatta Őt a lelki tanítómestere ostobának? Szóval, bármennyire is vagy nagy tudós, ha a lelki tanítómestered bolondnak talál, el kell fogadnod, hogy bolond vagy.

Ne mond azt: "Ó, én egy igen nagy tudós vagyok, és a lelki tanítómesterem igazságtalanul azt mondja, hogy bolond vagyok." Akkor azonnal elveszíted a kapcsolatotodat vele. Meg fogod érteni, igen, pont úgy, mint Caitanya Mahāprabhu a tanítvány. Ő... Caitanya Mahāprabhu a saját tanítványi mivoltáról beszél. Tanítványa, Sanātana Gosvāmī, amikor Caitanya Mahāprabhuhoz lépett, ő is úgy jellemezte magát, hogy „én egy bolond vagyok”.

Sanātana Gosvāmī a szanszkrit nagy tudósa volt. A párszi és urdu nyelveknek is nagy tudósa volt. Miniszter, nagyon művelt ember és nagyon magas rangú ember volt. Viszont, midőn Caitanya Mahāprabhuhoz fordult, azt mondta: „A hétköznapi emberek azt mondják, hogy nagyon művelt ember vagyok. És olyan bolond vagyok, hogy elfogadom az ő változatukat, és azt hiszem, művelt ember vagyok.” „Mi az ellenvetés? Te már művelt vagy. Nagyon jó tudós vagy.” (válaszolta Caitanya Mahāprabhu.)

„Igen. Most már értem, hogy bolond vagyok, mivel nem tudom, mi vagyok. Lehet, hogy anyagi szempontból műveltség terén fejlett vagyok, de ha valaki megkérdezi tőlem: »Meg tudod-e mondani, mi vagy, honnan jöttél, hová mész a halál után, miért szenvedsz el ennyi anyagi szenvedést? Van erre valami gyógymód?«, ó, nincs rá válasz. Szóval, akkor milyen művelt ember vagyok én? Mindezekre képtelen vagyok válaszolni. Ezért jöttem el Hozzád.” (mondta Sanātana Gosvāmī.)

Hasonlóképpen, amikor Arjuna Kṛṣṇával vitatkozott: „Ó, ha megölöm a nagyapámat, akkor ez és ez fog történni velem. Ó, ha megölöm a testvéreimet, a testvéreim feleségei özvegyek lesznek és házasságtörőkké válnak, és nem kívánt gyermekek születnek majd.” Oly sok mindent mondott. Helyesen érvelt. Ez nem... ez anyagi szempontból van így. Anyagi szempontokat tekintve lehetsz nagyon tanult ember.

Ám mindannyiótoknak tudnia kell, hogy lelki szempontból átkozott gazemberek vagytok, senkik! Mindazok az emberek, akik nagyon büszkék a tudásukra, lelki szempontból mindannyian átkozott gazemberek. Asat. Egyszerűen gazemberek. Egyszerűen gazemberek. Tehát, tudnotok kell, hogy „én egyszerűen gazember vagyok”, amennyiben szeretnétek haladni a lelki életben. És mit tudtok ti a lelki életről? Semmit sem tudtok.

Nos, ezt képviselte Caitanya Mahāprabhu. Azt mondja: „Guru Mahārājám így találta …” Jobb, ha mindig bolond maradsz a lelki tanítómestered előtt. Akkor fejlődni fogsz. És ha akár egy pillanat erejéig is azt gondolod magadban, hogy „többet tudok, mint a lelki tanítómesterem”, akkor elbuktál. Ezt hívják vyavasāyātmikā buddhir ekeha kuru nandanának (BG 2.41). Az az egyetlen fogadalom, hogy „Követnem kell a lelki (tanítómesterem)… utasításait”, ettől fogsz fejődni.

Minél szigorúbban követed a lelki tanítómester utasításait, annál fejlettebb leszel. Nem légy bolond; valójában válj fejlettebbé. Különben mi értelme az egésznek…? Ez nem formalitás. Ez valójában tény – ha egyáltalán akarsz fejlődni a lelki életben, akkor követned kell egy hiteles lelki tanítómestert, mint például Caitanya Mahāprabhut, egy ilyen nagy tudós utasításait, akit Isten inkarnációjaként fogadtak el, és példát mutat nekünk: „Követtem a lelki tanítómesterem utasítását, mivel ostobának talált.”

Nāma laite laite mora bhrānta haila mana (CC Adi 7.77). Gyakorlati tapasztalatát adja át. Mi ez a gyakorlati tapasztalat? Azt mondja: „Bár követtem – mivel nem volt más választásom az utasítás követésére, ezért követtem –, most a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa éneklésével megtapasztaltam, úgy éreztem, megőrülök érte. Eksztázisban vagyok, megőrülök érte.” Bhrānta.

A bhrānta haila mana azt jelenti: „Mintha megőrülnék, amikor énekelek.” Valójában, ha őszintén énekelsz, érezni fogsz valamiféle őrültséget, ami nem az az őrület, nem az LSD-s őrület, hanem lelki őrület. Lelki őrület. Bhrānta haila mana. Dhairya dharite nāri. „Képtelen vagyok…

Türelmetlenné válok.” Dhairya dharite nāri, hailāma unmatta (CC Adi 7.78): „Pont úgy, mintha őrült lennék. És melyek a tünetei? Hāsi, néha nevetek, néha sírok, néha táncolok mindenféle” – úgy mondanám – „félelem nélkül. És néha énekelek, néha pedig olyanná válok, mint egy őrült.” Tabe dhairya dhari' mane karilun vicara. Aztán, amikor Ő ezt tapasztalta: „A Hare Kṛṣṇa éneklésével ezek a tünetek fejlődtek ki bennem, ezért azt gondoltam: »Ó, vajon megőrültem volna? Miért történnek velem ezek a dolgok?«”

tabe dhairya dhari' mane kariluṅ vicāra

kṛṣṇa-nāme jñānācchana ha-ila āmāra

(CC Adi 7.79)

„Talán a Hare Kṛṣṇa éneklése miatt megőrültem, és minden érzékem és tudásom befedetté vált. Mert úgy viselkedem ... Nem érdekel a közösség. Táncolok. Nevetek. Nevetnek Rajtam: »Ó, ez az ember megőrült. A Hare Kṛṣṇát énekli és sír.«” „Szóval, hogy ki az őrült, ki a bolond, azt kell tanulmányozni. De ő azt hiszi, a másik ember azt gondolja: »Ó, ez az ember megőrült, énekel és táncol.« Szóval, Kṛṣṇa ... Caitanya Mahāprabhu azt mondja: »Kétségeim voltak, vajon megőrültem-e.« Pāgala ha-ilāṅ āmi, dhairya nāhi mane (CC Adi 7.80): „Talán megőrültem, és türelmetlenné váltam, amikor énekelek, táncolok és sírok.” Eta cinti' nivediluṅ gurura caraṇe. Újra a lelki tanítómesterhez fordul: „Kedves uram, azt hiszem, megőrültem.” „Miért?” „Ó, mert arra kértél, hogy énekeljek. Most énekelek, és ennek a hatására valamiféle extázist érzek, amitől néha sírok, néha táncolok, néha énekelek. Szóval nem tudom. Milyen kórok ezek?”

Szóval, kibā mantra dilā, gosāñi, kibā tāra bala (CC Adi 7.81): „Nem tudom, milyen mantrát adtál Nekem. Nem tudom, mekkora ereje van ennek a mantrának, milyen hatása van.” Japite japite mantra karila pāgala: „Most megőrültem. Mi történik?”

Nos, holnap majd ismét elmagyarázzuk, hogyan vált Ő őrülté… nagyon szépen köszönöm.

Bhakták: Hare Kṛṣṇa. (vége)