Category:HU/670207 - Lecke CC Adi 07.49-65 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda: Amíg az Úr Caitanya Benáreszben tartózkodott, Rūpa... Sanātana Gosvāmī találkozott Vele, és a Kṛṣṇa-tudatról valamint a Kṛṣṇa-tudat gyakorlásának folyamatáról tanította őt. Két hónapon át oktatta.

itimadhye candraśekhara, miśra-tapana

duḥkhī hañā prabhu-pāya kaila nivedana

(CC Adi 7.49)

Míg az Úr Caitanya Benáreszben tartózkodott, Tapana Miśra és Candraśekhara nagy sajnálattal jelentették be: „Uram, a másik fél, a māyāvādī sannyāsīk kritizálják a tetteidet. Mivel énekelsz, és nem szentelsz sok figyelmet a Vedānta filozófia olvasására, azt kifogásolják: »Milyen sannyāsī ő? Nem vesz részt a Vedānta filozófia tanulmányozásában, és érzelmi okokból a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare mantrát énekli, és néhány ártatlan ember követi Őt.« Ilymódon kritizálnak.”

kateka śuniba prabhu tomāra nindana

nā pāri sahite, ebe chāḍiba jīvana

(CC Adi 7.50)

A bhakta kötelessége nem tűrni az istenkáromlást. Ezért ők az Úr elé terjesztik, hogy: „A másik fél kritikája elviselhetetlenné vált. Szóval, tenni kell valamit. Különben meghalunk, vagy öngyilkosságot követünk el.”

tomāre nindaye yata sannyāsīra gaṇa

śunite nā pāri, phāṭe hṛdaya-śravaṇa

(CC Adi 7.51)

Háromféle bhakta van: kaniṣṭha-adhikārī, madhyama-adhikārī és mahā-bhāgavata, bhāgavata, vagyis az alacsonyabb, a középső és a legmagasabb szinten lévők. Az alacsonyabb szinten lévő bhakták kezdők. Rájuk a következő leírás vonatkozik:

arcāyām eva haraye

yaḥ pūjām śraddhayehate

na tad-bhakteṣu cānyeṣu

sa bhaktaḥ prākṛtaḥ smṛtaḥ

(SB 11.2.47)

„Az alsóbb szinten a bhakta eljár a templomba, a templomba vagy a mecsetbe, nagy odaadással és hittel imádkozik az Úrhoz, de semmit sem tud más bhaktákról” – na tad-bhakteṣu cānyeṣu –, „és nem ismeri a mások iránti kötelességet.”

Egy bhaktának nem szabad megelégednie azzal, hogy pusztán saját magát emeli fel a lelki fejlődésben. Vannak egyéb kötelességei is. Mik ezek az egyéb kötelességek? Az, hogy azokat, akik ártatlanok, akiket nem érdekel… mindenki érdeklődik, de vannak olyanok, akik elfelejtették Istennel való kapcsolatukat. Ezért a bhakta kötelessége másokat felvilágosítani. Ez szükséges.

Akárcsak az Úr Jézus Krisztus, ő is hirdette az Istenről alkotott nézetet, vagyis a Krisna-tudatot. Ez a bhakta kötelessége. Ez Isten jó fiának kötelessége, de … azok, akik alacsonyabb szinten vannak, nem fejlesztettek ki olyan tudatosságot, hogy „az Isten-tudat vagy a Kṛṣṇa-tudat filozófiáját kell prédikálnom másoknak”. Egyszerűen csak elégedettek önmagukban. Elmennek az imaházba, mecsetbe vagy templomba, odaadással imádkoznak. Ez minden. Nos, a következő szinten az áll, aki fejlett lelki látással rendelkezik, aki négyféle meglátással rendelkezik.

īśvare tad-adhīneṣu

bāliśeṣu dviṣatsu ca

prema-maitrī-kṛpopekṣā

yaḥ karoti sa madhyamaḥ

(SB 11.2.46)

„Aki tudja, mi Isten, és azt is tudja, ki a bhakta, meg azt is tudja, ki az ártatlan, valamint azt is tudja, ki az ateista...” négyféle ember létezik. Ateista, ártatlan, bhakta és, igen, három osztály, és Isten. Isten, Isten bhaktája. Az egyik, Isten; a második, Isten bhaktája; a harmadik, az ártatlan személyek; és a negyedik, az ateista.

Tehát az a személy, aki felemelkedett a Kṛṣṇa-tudat második szintjére, négyféle módon viselkedik. Először is, mivel ismeri Istent, ezért szereti Istent, prema. Az egyetlen szerethető tárgya Isten, vagy Kṛṣṇa. A második pedig... barátságot köt Isten bhaktáival. Először is, mivel szereti Istent, ezért barátságot köt Isten bhaktáival. De Isten a középpont. Ha szereted Istent, akkor másokat is nagyon tökéletesen szerethetsz.

Például... persze a ti hazátokban nem tudom hogy van, de a mi országunkban tegyük fel, hogy egy lány hozzámegy egy fiúhoz, és a fiúnak van apja, anyja, testvérei és sok más rokona. Amint a lány a férje házába kerül, a férj apja lesz az após, vagy a férj anyja az anyós. Szóval, a férfinak ... a lánynak van bizonyos kötelessége az após, az anyós, a sógor iránt; de a házasság előtt nem volt kapcsolata ezekkel, ezekkel az emberekkel. Hasonlóképpen, amint feléleszted a kapcsolatodat... a kapcsolat állandó. A kapcsolatod Kṛṣṇával, vagy Istennel örök, de mi megfeledkeztünk arról. Nos, amint feléled: "Ó, én a Legfelsőbb szerves része vagyok", vagy "Én a Legfelsőbb fia vagyok", úgy a kapcsolatod Isten többi fiával világossá válik. Ez az egyetemes testvériség.

Szóval, aki a fejlődés második szakaszában van, az ismeri Istent, szereti Istent, és Istennel kapcsolatban szereti a híveit... barátságot köt Isten híveivel. Īśvare tad-adhīneṣu bāliśeṣu (SB 11.2.46). Ami az ártatlanokat illeti... az ártatlan azt jelenti, hogy nem vétkesek, de nem tudják, mi Isten, milyen viszonyban vannak Vele; a hétköznapi ember. Számukra, a Kṛṣṇa-tudat második szakaszában lévő személy számára a kötelesség, hogy felvilágosítsa őket. Azokat pedig, akik ateisták, akik szándékosan Isten ellen vannak, el kell kerülni.

Ezért létezik négyféle viselkedésmód azok számára, akik a köztes helyzetben vannak. És azok, akik a Kṛṣṇa-tudat magasabb szintjén vannak, senkit sem látnak Isten ellen valónak. Úgy tartják, hogy mindenki Isten szolgálatában áll. Szóval ... mindössze egy vízió létezik: mindenki Isten szolgálatában áll. Nincs köztük különbség. Ez egy nagyon magas szint. Ezt a szintet nem szabad utánozni.

Tehát, az alsóbb szinten lévén az említett két úriember, Tapana Miśra és Candraśekhara, hallják az Úr Caitanya elleni kritikát, de - úgy értem -, alacsonyabb szintre helyezik magukat, és azt mondják: „Ezt nem bírjuk elviselni.” Mivel nincs elég hatalmuk ahhoz, hogy megcáfolják a másik fél érveit, ezért sajnálkoznak.

tomāre nindaye yata sannyāsīra gaṇa

śunite nā pāri, phāṭe hṛdaya-śravaṇa

(CC Adi 7.51)

Mivel, ha valaki nem jártas a logikában, az érvelésben és a védikus irodalomban, nagyon nehéz védekeznie. Minél jobban meg tudod védeni magad az ateisták támadásai ellen, annál inkább megérted, hogy előreléptél a Kṛṣṇa-tudatban. Általánosságban véve kétségtelen, hogy az ateisták meg fognak támadni. Viszont, meg kell védened magad. Nos, ez a köztes helyzetben lévők dolga.

ihā śuni rahe prabhu īśat ha-iyā

sei kāle eka miśra milila āsiyā

(CC Adi 7.52)

Eka vipra milila āsiyā. Nos, miközben beszélgettek, az Úr Caitanya és az Ő két bhaktája, Tapana Miśra és Candraśekhara, tehát ketten. . . egy brāhmaṇa érkezett meg, hogy meghívja az Úr Caitanyát.

āsi' nivedana kare caraṇe dhariyā

eka vastu māgoṅ, deha prasanna ha-iyā

(CC Adi 7.53)

A brāhmaṇa eljött, Caitanya Mahāprabhu lábai elé borult, és így kérlelte Őt: „Azért jöttem, hogy egy dolgot kérjek Tőled. Kérlek, légy kedves és egyezz bele.”

sakala sannyāsī muñi kainu nimantraṇa

tumi yadi āisa, pūrṇa haya mora mana

(CC Adi 7.54)

Caitanya Mahāprabhu, bár a lemondott életrendben élt, sannyāsī volt, mégis kerülte a māyāvādīk társaságát, akik imperszonalisták. Caitanya Mahāprabhu perszonalista volt. Nos, általánosságban ez a rendszer. Az imperszonalisták, amint meglátnak egy perszonalistát, érvelésekkel támadni kezdik. Azokat, akik nem túl fejlettek, elkerülik. Ám akik társalgási készséggel rendelkeznek, azok vitatkoznak, és így tovább.

Szóval, Caitanya Mahāprabhu, miközben Benáreszben tartózkodott, nem volt túl lelkes, hogy elvegyüljön a māyāvādī sannyāsīkkal. Ezért az a férfi, aki meghívta az összes sannyāsīt vacsorára, szintén elment Caitanya Mahāprabhuhoz is, és megkérte Őt: „Tudom, hogy Te nem társulsz a māyāvādī sannyāsīkkal. Mégis azért jöttem, hogy meghívjalak. Kérlek, fogadd el a kérésemet.”

nā yāha sannyāsī-goṣṭhī ihā āmijāni

more anugraha kara nimantraṇa māni'

(CC Adi 7.55)

„Tudom, hogy kerülöd a társaságot. Mégis, kérlek. Ha kedvesen elfogadnád ezt a kérést.” Prabhu hāsi' nimantraṇa kaila aṅgīkāra (CC Adi 7.56). Itt két esetről van szó. Az egyik eset... az egyik az, hogy két híve nagyon sajnálta, mivel a másik fél kritizálta Őt. Eközben egy másik brāhmaṇa is eljött, hogy meghívja Őt. Szóval, véletlen egybeesés volt. Caitanya Mahāprabhu úgy gondolta, hogy ez egy lehetőség arra, hogy találkozzon a māyāvādī sannyāsīkkal és beszéljen velük... hogy beszéljen velük arról, hogyan egy perszonalistát kritizáltak.

prabhu hāsi' nimantraṇa kaila aṅgīkāra

sannyāsīre kṛpā lāgi' e bhaṅgī tāṅhāra

(CC Adi 7.56)

Így, bár korábban nem társult a māyāvādī sannyāsīkkal, mégis, hogy örömet szerezzen híveinek, akik nagyon sajnálták a kritizálást, elfogadta a meghívást, hogy találkozzon és beszélhessen velük.

se vipra jānena prabhu nā yā'na kā'ra ghare

tāṅhāra prerāṇaya tāṅre atyāgraha kare

(CC Adi 7.57)

Így a meghívást elfogadták, és a találkozó időpontját is elfogadták.

āra dine gelā prabhu se vipra-bhavane

dekhilena, vasiyāchena sannyāsīra gaṇe

(CC Adi 7.58)

Másnap az Úr elment annak a brāhmaṇának a házába, aki meghívta, és látta, hogy sok más māyāvādī sannyāsī ül együtt.

sabā namaskari' gelā pāda-prakṣālane

pāda prakṣālana kari vasilā sei sthāne

(CC Adi 7.59)

Nos, figyeljétek meg az Úr Caitanya viselkedését. Bár nem értett egyet a másik féllel, mégis, mivel sannyāsīk voltak, a lemondott rend tagjai voltak, Caitanya Mahāprabhu tiszteletét fejezte ki azzal, hogy leborult előttük. Ez mindenkinek kötelessége, nem csak sannyāsī és sannyāsī között. Ez egy védikus rendszerbeli szokás.

Amint valaki meglát egy sannyāsīt, azonnal tiszteletét kell felajánlania. Ha nem mutatja ki a tiszteletét, akkor büntetésből egy napot kell böjtölnie. Nem szabad ennie. „Ó, láttam egy sannyāsīt, de nem ajánlottam fel a tiszteletemet. Ezért vezekelnem kell, egy napot kell böjtölnöm.” Ez a parancs.

Nos, Caitanya Mahāprabhu, bár maga volt Isten, viszont a viselkedése és a viselkedési kultúrája kiváló volt. Ahogy megpillantotta a sannyāsīkat, tiszteletét fejezte ki. Pāda prakṣālana kari vasilā sei sthāne (CC Adi 7.59). És az az eljárás, hogy amikor valaki kintről érkezik, meg kell mosnia a lábát, mielőtt belép a szobába, különösen, ha sannyāsīról van szó. Így hát megmosta a lábát, és leült odakint, ahol egy másik sannyāsī ült, egy kicsit odébb, mint ahol megmosta a lábát.

vasiyā karilā kichu aiśvarya prakāśa

mahātejomaya vapu koṭi-sūryābhāsa

(CC Adi 7.60)

És amíg ott üldögélt, olyan kedves és gyönyörű volt. Csupán huszonnégy éves volt, és... vagyis huszonöt, és nagyon szép, nagyon világos arcú, és elfogadta a sannyāsa rendet, a sáfrányszínű ruhát tilakával. Minden olyan szépen nézett ki, hogy a többi sannyāsīt elbűvölte: „Ó, nagyon kedves.” Prabhāve ākarṣila saba sannyāsīra mana (CC Adi 7.61): A többi sannyāsīt, aki ott ült, mind elbűvölte: „Egy nagyon kedves fiú, sannyāsī.” Szóval, uṭhila sannyāsī saba chāḍiyā āsana (CC Adi 7.61): annyira örültek, hogy automatikusan felálltak, hogy tiszteletüket fejezzék ki Neki, az Úr Caitanyának. Prakāśānanda-nāme eka sannyāsī-pradhāna (CC Adi 7.62): „A sannyāsīk vezetőjének, aki ott ült, Prakāśānanda Sarasvatī volt a neve.” Sarasvatī.

A sannyāsīknak különböző címeik vannak. A Śaṅkara-sampradāya szerint tíz cím létezik. A Vaiṣṇava-sampradāya szerint pedig 108 cím létezik. Tehát az a tíz cím, amelyet a Śaṅkara-sampradāya adományoz, a Vaiṣṇava-sampradāyában is benne foglaltatik. Címeik a Sarasvatī, Bhāratī, ööö, vagyis Vana, Araṇya – tíz ilyen névük van. Guru Mahārājámnak, a lelki tanítómesteremnek, aki sannyāsī volt, a címe Sarasvatī volt. Sarasvatī. Tehát, Sarasvatī, Bhāratī, Tīrtha, Vana, Araṇya, Parvata, oly sok ilyen cím. Volt ott egy sannyāsī, aki a többi sannyāsī között a legfontosabb volt. A neve Prakāśānanda Sarasvatī volt. Nagy tudós volt.

prakāśānanda-nāme eka sannyāsī-pradhāna

prabhuke kahila kichu kariyā sammāna

(CC Adi 7.62)

Nos, miután tiszteletét fejezte ki az Úr Caitanya előtt, elkezdett beszélni:

ihāṅ āisa, gosāi āisa, śunaha śrīpāda

apavitra sthāne vaisa, kibā avasāda

(CC Adi 7.63)

„Ó, kedves Uram, miért ülsz ilyen távoli és tisztátalan helyen? Kérlek, jöjj ide. Ülj le közénk.”

Prabhu kahe,—āmi ha-i hina-sampradāya (CC Adi 7.64). Nos, Caitanya Mahāprabhu, mivel hallotta Prakāśānanda Sarasvatī kritikáját, miszerint „ez a Caitanya Mahāprabhu, aki Benáreszbe jött, nem túl tanult”. Ezért Caitanya Mahāprabhu azt válaszolja neki, hogy „Én az alacsonyabb osztályú sannyāsīk közé tartozom. Ezért ülök ezen a mocskos helyen. Te viszont jobb, ha előkelőbb helyeken ülsz.”

prabhu kahe,—āmi ha-i hina-sampradāya

tomā-sabāra sabhāya vasite nā yuyāya

(CC Adi 7.64)

„Szóval, Én nem vagyok méltó arra, hogy veled üljek” – válaszolta Caitanya Mahāprabhu.

āpane prakāśānanda hātete dhariyā

vasāilā sabhā-madhye sammāna kariyā

(CC Adi 7.65)

Ő, Prakāśānanda Sarasvatī egy tanult ember volt. Megértette Caitanya Mahāprabhu célzását. Ő maga személyesen ment oda Caitanya Mahāprabhuhoz, és megfogta a kezét: „Kérlek, gyere ide. Ülj le közénk. Miért ülsz itt?”

Nos, majd holnap megvitatjuk, miről beszélgettek.

Nagyon szépen köszönöm. (szünet) (vége)