Category:HU/670120 - Lecke CC Madhya 25.19-30 - San Francisco

Leckék időrendben, 1967

Prabhupāda: ... Caitanya Mahāprabhu a māyāvādī sannyāsīknak. Az Úr Caitanya érvei és előadása meggyőzték őket. És attól a naptól kezdve nemcsak a sannyāsīk, hanem általánosságban az emberek az Úr Caitanya nagy csodálóivá váltak. Tehát:

lokera saṅghaṭṭa āise prabhure dekhite

nānā śāstre paṇḍita āise śāstra vicārite

(CC Madhya 25.19)

És mivel legyőzte a māyāvādī filozófust, sok más tudós is személyesen kezdett találkozni, beszélgetni, vitázni Vele. Ez tehát természetes módon történt. Amikor egy ember kiemelkedővé válik, sokan jönnek, hogy kihívják őt. Ez egy természetes folyamat.

sarva-śāstra khaṇḍi' prabhu bhakti kare sāra

sayuktika vākye mana phirāya sabāra

(CC Madhya 25.20)

Az Úr Caitanya Mahāprabhu specialitása az volt, hogy nagyon megalapozott érveket sorakoztatott fel, és úgy győzte le ellenfeleit, hogy azok elégedettek lettek. Nem voltak ellenségesek. És (tette ezt) a śāstra bizonyítékai segítségével. Nem argumentum ad baculum útján ([bunkós]botra hivatkozó érvelés). Ésszerű érveket és bizonyítékokat hozott fel a śāstrából, a szentírásokból.

Sarva-śāstra khaṇḍi' prabhu bhakti kare sāra. És a szépsége abban rejlett, hogy minden más érvet legyőzött az odaadó szolgálat ellenében. Csak azt állította, hogy "Isten hatalmas, és mi arra vagyunk hivatottak, hogy szolgáljuk Őt". Ezen az alapon érvelt, és győzött le másokat.

upadeśa lañā kare kṛṣṇa-saṅkīrtana

sarva-loka hāse, gāya, karaye nartana

(CC Madhya 25.21)

És az egész várost elárasztotta a Kṛṣṇa kīrtana. Mindenki táncolni és énekelni kezdett: Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare. Lehet, hogy megértik, lehet, hogy nem, de megfertőződtek és mindenki énekelte.

prabhure praṇata haila sannyāsīra gaṇa

ātma-madhye goṣṭhī kare chāḍi' adhyayana

(CC Madhya 25.22)

Nos, ami a sannyāsīkat illeti, gyakorlatilag feladták az úgynevezett Vedānta-tanulmányaikat, és egyszerűen Caitanya Mahāprabhu magasztos előadásáról kezdtek beszélgetni, és élvezték azt.

prakāśānandera śiṣya eka tāṅhāra samāna

sabhā-madhye kahe prabhura kariyā sammāna

(CC Madhya 25.23)

Ez után az eset után Prakāśānanda Sarasvatī egyik fő tanítványa felállt, és a következő szavakkal kezdte dicsőíteni az Úr Caitanya Mahāprabhut:

śrī-kṛṣṇa-caitanya haya 'sākṣāt nārāyaṇa'

vyāsa-sūtrera' artha karena ati-manorama

(CC Madhya 25.24)

A māyāvāda sannyāsīk közti etikett az, hogy egymást Nārāyaṇának szólítják. Azt mondják: "namo nārāyaṇa", "mindenki Nārāyaṇa". Én téged "namo nārāyaṇának" szólítalak, és te is "namo nārāyaṇának" szólítasz engem. Nārāyaṇát kölcsönösen dicsőítők társasága. Nārāyaṇa eko āsīt. A Védákban azt mondják, hogy csak Nārāyaṇa létezett a teremtés előtt.

Szóval, a teremtés végeztével ezek az élőlények mind Nārāyaṇává váltak. A filozófiájuk úgy szól, hogy "Nincs különálló Nārāyaṇa. Nārāyaṇa megnyilvánította a panteizmust. Nārāyaṇa rengeteg változatban nyilvánította meg Magát. És ezek a változatok bezárulnak (amikor vége a teremtésnek); de Nārāyaṇa fennmarad."

Szóval, ezek a māyāvāda sannyāsīk „Nārāyaṇának” szólítják egymást. És Caitanya Mahāprabhu is sannyāsī volt, tehát Caitanya Mahāprabhut a legfelsőbb Nārāyaṇának, a fő Nārāyaṇának szólítja. Nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām (Kaṭha Upaniṣad 2.2.13).

Ahogyan a Kaṭha Upaniṣadban is áll, az Istenség Legfelsőbb Személyisége minden más személyiség vezetője. Ő is személy; mi is személyek vagyunk; ám Ő a vezető. Cetanaś... minden élőlény közül Ő a legfelsőbb élőlény. Minden örökkévaló közül Ő a legfelsőbb örökkévaló.

Prakāśānanda Sarasvatī tanítványa tehát Caitanya Mahāprabhut a legfőbb Nārāyaṇának, sākṣād-nārāyaṇának szólította. „Mindannyian Nārāyaṇa utánzatai vagyunk, de Te vagy a legfőbb Nārāyaṇa.” Vyāsa-sūtrera artha karena ati-manorama. „És Caitanya Mahāprabhu különleges tulajdonsága az volt, hogy a Vedānta-sūtrát oly szépen mutatja be, hogy az csodálatos.”

upaniṣadera karena mukhyārtha vyākhyāna

śuniyā paṇḍita-lokera juḍāya mana-kāṇa

(CC Madhya 25.25)

„És úgy tárja fel az Upaniṣad jelentőségét, hogy mindenkit elégedettség tölt el a magyarázat hallatán.”

sūtra-upaniṣadera mukhyārtha chāḍiyā

ācārya 'kalpanā' kare āgraha kariyā

(CC Madhya 25.26)

Meg hogy „Ami Śaṅkarācāryát illeti, kitalált valamiféle jelentést, és ezért az nem annyira kellemes, mint Caitanya Mahāprabhu értelmezése.” Nem is értelmezése, „közvetlen magyarázata”.

ācārya-kalpita artha ye paṇḍita śune

mukhe 'haya' 'haya' kare, hṛdaya nā māne

(CC Madhya 25.27)

„Nos, mi ehhez a māyāvādī szektához tartozunk. Bár Śaṅkarācārya Śārīraka-bhāṣyáját hallgatjuk, és azt mondjuk: »Igen, igen«, valójában nem tetszik nekünk.”

Ez a Māyāvādī filozófusok fontos gondolata. Mindegyikük azt mondja, hogy »Én vagyok Isten«, de valójában önmagában azon töpreng, »Vajon milyen Isten vagyok én?« Ez a helyzet. Viszont a vita kedvéért sok mindent felhoznak nézeteik alátámasztása érdekében, ám valójában minden épeszű ember azon töpreng, »Vajon milyen Isten vagyok én? Az anyagi természet legkisebb támadásától sem tudom megvédeni magam, és ennek ellenére azt állítom…«”

Viszont ezt nem tudják őszintén beismerni. Ílymódon gondolkodnak. Ezt ismeri el itt Prakāśānanda Sarasvatī fő tanítványa, hogy »Bár azt mondjuk: »Igen, e azz…««” ám ez nem tetszik a mi elménknek." Őszintén mondja.

śrī-kṛṣṇa-caitanya-vākya dṛḍha satya māni

kali-kāle sannyāse 'saṁsāra' nāhi jini

(CC Madhya 25.28)

Nos, azt állítja, hogy „Amit az Úr Caitanya, Śrī Kṛṣṇa Caitanya mondott, az nagyon szép. És mi csak símán elfogadjuk ezt a sannyāsa rendet – ó, ez nem fog segíteni rajtunk. Azzal, hogy símán csak elfogadjuk, lecseréljük a ruhánkat, a színes ruhát, és mindezt anélkül, hogy bármit is megfelelően megértenénk, vagy megfelelően cselekednénk, ez azonban nem a megváltás útja.” Mivel Śaṅkarācārya szerint bárki, aki elfogadja a sannyāsát, azonnal Nārāyaṇává, Istenné válik. Azonnal Istenné válik.

Szóval, azt cáfolja az egyik tanítvány, hogy „Ostobaság, hogy pusztán a ruhadarab elfogadásával és lecserélésével Istenné válok. Ez nem így van...” Valójában a dolgokat úgy kell megérteni, ahogy vannak. Tehát, a Caitanya Mahāprabhu által adott magyarázat a helyes.

harer nāma-ślokera yei karilā vyākhyāna

sei satya sukhadārtha parama pramāṇa

(CC Madhya 25.29)

Caitanya Mahāprabhu elmagyarázta nekik: „Guru Mahārājám bolondnak tartott Engem. Ezért azt kérte Tőlem, hogy : »Énekeld a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇát« .” Szóval, „Caitanya Mahāprabhu ezen magyarázata nagyon szép.”

bhakti vinā mukti nahe, bhāgavate kaya

kali-kāle nāmābhāse sukhe mukti haya

(CC Madhya 25.30)

Ami a megváltást (üdvözülést) illeti, senki sem szabadulhat fel a bhakti, az odaadó szolgálat nélkül. Bhakti vinā, odaadás nélkül, vagy Isten szeretete nélkül, anélkül, hogy elérné... ez a Śrīmad-Bhāgavatam ítélete. Amíg valaki nem hódol meg az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, addig szó sem lehet felszabadulásról ebből az anyagi világból. A Bhāgavatam állítja ezt.

Śreyaḥ-sṛtiṁ bhaktim udasya te vibho (SB 10.14.4). Van egy szép vers a Śrīmad-Bhāgavatamból. Ott azt mondják, hogy śreyaḥ-sṛtim, a megváltás igazi útja, śreyaḥ-sṛtim, bhaktim, az odaadó szolgálat, vagyis a Kṛṣṇa-tudat. Śreyah-sṛtiṁ bhaktim. Bhaktim udasya te vibho. Ha valaki feladja az odaadó szolgálat útját, kliśyanti ye kevala-bodha-labdhaye, és az idejét egyszerűen arra pazarolja, hogy megértse, hogy „Ez nem Brahman, az nem Brahman...”

Ez a māyāvādī filozófusok útja. Azt vizsgálják, hogy „Ez māyā és az Brahman”; ezért nevezik őket māyāvādának. Egyszerűen, ami nem Brahman... azt mondják, hogy az egy és ugyanaz, viszont egyszerűen különbséget tesznek: „Ez māyā, az Brahman.” Miért māyā ez? Azt kérdezik... honnan származik māyā? Ezzel valójában dualizmusba mennek át. Bár azt állítják, „Mi monisták vagyunk, azaz egyek”, viszont úgy magyarázzák, hogy māyā illúzió. Māyā múlandó, és valójában minden egy. Eko brahma dvitīya nāsti.

De a vaiṣṇava filozófia szerint: „Igen. Úgy van...” Ezt viśiṣṭādvaitavādának hívják. Mi is azt mondjuk: „Igen, egy”, de egy a változatosságban. Vannak változatosságok. Nem azt mondjuk, hogy māyā valami külső. Māyā jelen van. Māyā jelen van. Nem külső. Lehet alsóbbrendű, ahogy a Bhagavad-gītā is magyarázza, hogy az anyagi energia, az anyagi természet alsóbbrendű.

Ez nem azt jelenti, hogy... a testem valamely része alsóbbrendű. Ez nem azt jelenti, hogy nem létezik. Az nem mithyā. Azt mondják, hogy minden mithyā. A mithyā hamisat jelent. Szóval, lehet a testem alsóbbrendű része, de attól az még nem hamis. Hasonlóképpen, māyā, māyā nem hamis. Átmeneti.

A Bhāgavatam tehát azt mondja, hogy egyszerűen csak meg kell érteni, hogy „Ez nem Brahman. Ez māyā, és nem Brahman”, ha tovább találgatsz, és minden érdeklődés nélkül fordulsz az odaadó szolgálat vagy a Kṛṣṇa-tudat felé, akkor teṣām asau kleśala eva śiṣyate (SB 10.14.4, CC Madhya 22.22).

Nos, az önmegvalósításban való előrehaladásuk egyszerűen nehézkes. Nehézkes. Egyszerűen csak veszik a fáradságot, hogy megkülönböztessék: „Ez māyā, az pedig Brahman. Ez hamis, az meg a valóság.” Mert nincs más elfoglaltságuk. Egy bhakta számára oly sok elfoglaltság van, de a māyāvādī filozófus magától értetődőnek veszi, hogy ezeknek a bhaktáknak a tettei... „Kṛṣṇának főznek, vagy prasādamot ajánlanak fel Kṛṣṇának, feldíszítik Kṛṣṇát, vagy Kṛṣṇának énekelnek, dicsőítik Kṛṣṇát – hogy ezek mind māyāban gyökerező tevékenységek” – mondják. Mert ez a bhakti-mārga nem vonzó a számukra. Egyszerűen csak…

Hasonlóképpen a bhakták is azt mondják: „Ti csak az időtöket vesztegetitek. Az igazi cél Kṛṣṇa. Csak szolgáljátok Kṛṣṇát.” Azt is mondják: „Kṛṣṇa is māyā.” Szerintük Kṛṣṇa is māyā. De Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban azt mondja, hogy ők a bolondok. Miért? Avajānti māṁ mūḍhā. A mūḍha azt jelenti: „A bolondok lenéznek Engem. Szidnak Engem.” Avajānti māṁ mūḍhā mānuṣīṁ tanum āśritaḥ (BG 9.11). „Mivel inkarnációként jöttem, ezért a bolondok úgy vélik … vagy gúnyolódnak rajtam.” Paraṁ bhāvam ajānanto. Nem ismerik az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hátterét. Mama bhūta-maheśvaram. Kṛṣṇa azt mondja: „Én vagyok a Legfelsőbb Úr.” Nem tudják. Ki nem tudja? A māyāvādīk nem tudják.

Tehát annak a munkának a kedvelése, hogy megkülönböztessék, mi māyā és mi nem, egyszerűen fáradságos. Teṣām kleśala eva avaśiṣyate nānyad yathā sthūla-tuṣāvaghātinām. Akárcsak a rizshéj esetében, amikor kihántolják, nincs benne több szem. A szemet csépléssel választják el a héjtól. Indiában van egy cséplőgép.

Ez egy durva, eredeti módja a szem és a héj egymástól való elválasztásának. Amikor a héj elválik a magtól, ha egyszerűen csak verik a héjat, abban nincs több mag. Hasonlóképpen, ha Kṛṣṇát eltávolítod belőle, akkor a Bhagavad-gītā tanulmányozása egyszerűen csak időpocsékolás és kedvtelésből végzett munka. Ennyi az egész. „Nem Kṛṣṇa.”

Ez azt jelenti, hogy ez a māyāvāda filozófia egyszerűen csak bajlódás. A Bhagavad-gītā csordultig van Kṛṣṇával. Ennek megértése maga Kṛṣṇa tudománya. És ha valaki azt állítja: „Ez nem Kṛṣṇa”, akkor vajon mi az? Egyszerűen időpocsékolás és felesleges munka. Ugyanaz a dolog, a szemeket kicsépelték. Csak a héj maradt, élvezd a héjat. Mit tartalmaz a héj?

Tehát, ez a Śrīmad-Bhāgavatam ítélete:

śreyaḥ-sṛtiṁ bhaktim udasya te vibho

kliśyanti ye kevala-bodha-labdhaye

(SB 10.14.4, CC Madhya 22.22)

Bodha-labdhaye. A tudásra helyeződik a hangsúly. Miről szól ez a tudás? Évekig lehet bármilyen jelentéktelen dologról beszélni. Az nem tudás. Akárcsak a jelenlegi modern civilizációban, annyi értelmetlen cikk, mindenféle haszon nélkül, vagy könyvek kötetei, amelyek forgalomba kerülnek a piacon. Nincs bennük semmi, nincs bennük a lényeg. Vegyük például ezt az újságot. Különösen a ti országotokban, újságok tömege. Megnézzük, aztán rögtön kidobjuk. Ennyi az egész. Többé semmi haszna.

Ahogy az újság kora reggel megjelenik, úgy délután már haszontalan, csak papírhalom, mert nincs benne semmi lényeges. Senkit sem érdekel tovább. De figyeld meg a Bhagavad-gītāt, az... ötezer évvel ezelőtt publikálták, és mindössze néhány oldal, és míly gondot fordítanak a Bhagavad-gītāra. Mert van lényege.

Hasonlóképpen, ha nem fogadod el a lényeget, egyszerűen, ha csak a héjjal vagy elfoglalva... Bengálban úgy nevezik: cavara nia tanake. A cavara héjat jelent. Láttál már kókuszt. A kókuszdiót nehéz, úgynevezett rostok borítják. Szóval, ha lemondasz a kókuszdióról, és egyszerűen csak a rostokkal civakodsz, mi hasznod származik abból? Semmi.

Hasonlóképpen, ha feladod Istent, vagyis Kṛṣṇát, aki mindennek a lényege, és fejlődsz a tudományos ismeretekben, a fizikában, a kémiában és a tudás oly sok területén, akkor a Bhāgavatam szerint ez egyszerűen csak időpocsékolás. Egyszerűen csak időpocsékolás.

És mit nyerünk ezzel? Kevala-bodha-labdhaye. Tegyük fel, hogy emberi létformádban megérted az univerzum teljes felépítését... erről a Biblia is kimondja, "Ha valaki mindent ért, de Istent nem, akkor mit nyer vele?"

Ehhez hasonlóan, van egy másik vers a Śrīmad-Bhāgavatamban, amely szerint valaki lehet nagyon jártas abban, hogy még az univerzum atomjait is összeszámolja. Összetöröd az univerzumot, porrá őrlöd, és egyszerűen megszámolod az összes atomot. Ez lehetséges. Ám az Istenség Legfelsőbb Személyiségét mégsem lehet megérteni így. Ezért, aki megérti az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, az megért mindent. Tasmin vijñāte sarvam evaṁ vijñātaṁ bhavanti (Muṇḍaka Upaniṣad 1.3).

Ha valaki megérti a Legfelsőbb Abszolút Igazságot, az Istenség Személyiségét, az mindent megért, mert Ő a minden. Tehát, nem szabad negatív módon haladnunk, félretéve... ahogy te sem tudod, mi vagy. Ezt a testet tanulmányozod. Ha nem deríted ki, hogy ki a test tulajdonosa, ki ül a testben, hanem azt, hogy a test olyan szép, friss, jár és mozog... de azt nem találod meg. Ha csak egyszerűen... tanulmányozod... hogy is mondják? Fiziológiai állapotát, anatómiai felépítését és az anyagcseréjét, ezt vagy azt.

Annyi nagy, nagy név van. De az igazit, a test tulajdonosát... az orvosok ülnek, elemezgetnek. De amint a lélek eltávozik, nem tudják megmagyarázni, mi történt, mi történt ezzel a testtel... akarom mondani, anatómiával és fiziológiával. Hülyéknek esnek ki.

Hát ez megy. A dolog lényegét, a megnyilvánulást, a kozmikus megnyilvánulás lényegét elmulasztották. Egyszerűen csak a külsőséget elemzik. Ennyi az egész. Az ilyen elemzést itt egyszerűen csak felszínes vitának tekintik. Ennyi az egész. (nevetés) Semmi értéke.

Jól van. (vége)