Category:HU/661219 - Lecke BG 09.27-29 - New York

Leckék időrendben, 1966

Prabhupāda:

yat karoṣi yad aśnasi

yaj juhoṣi dadāsi yat

yat tapasyasi kaunteya

tat kuruṣva mad-arpaṇam

BG 9.27

Nos, itt van egy általános előírás minden ember számára a Kṛṣṇa-tudat transzcendentális megvalósítására. Yat karoṣi, bármit csinálsz, nem számít. Tehát, végezd Kṛṣṇáért. És hogyan kell ezt véghez vinni, azt a legutóbbi találkozón megbeszéltük; egyszerűen változtasd meg a tudatodat, hogy Kṛṣṇáért cselekedj.

Senki sem tétlen. Ez nem lehetséges. Egy pillanatra sem lehetsz tétlen. Mivel élőlényként abban a helyzetben vagyunk, hogy mindig aktívaknak kell lennünk. Nem veszed észre? Amint kilépek ebből a testből, a testnek nincs több tevékenysége. Minden tevékenység leállt. Ismét, miután belépek egy másik testbe, kezdetét veszi a tevékenységem az anyám méhében. Csak hét hónapos korában válik aktívvá a gyermek. Nos, a lelki lény mindig aktív. Minden cselekedetet össze kell kapcsolni a Kṛṣṇa-tudattal, yat karoṣi, bármit is teszel.

śubhāśubha-phalair evaṁ

mokṣyase karma-bandhanaiḥ

sannyāsa-yoga-yuktātmā

vimukto mām upaiṣyasi

(BG 9.28)

Nos, itt van a semlegesítés képlete. Bármit is csinálunk, annak van valamilyen visszahatása. Ha jámbor cselekedeteket hajtunk végre, akkor jó visszahatása van. Ha istentelenül cselekszünk, akkor van visszahatás. Szóval, minden cselekedetnek megvan a maga visszahatása. Ezt magunk is megtapasztalhatjuk ebben az anyagi világban, hogy ha többet eszünk, akkor az lesz a visszahatása, hogy két napon keresztük emésztési zavaraink lesznek. Hasonlóképpen ez az anyagi világ is úgy viszonyul, hogy minden cselekvésnek megvan a maga visszahatása. Viszont Kṛṣṇa azt mondja, hogy ha Kṛṣṇa-tudatban, Kṛṣṇáért cselekszel, akkor nem lesz visszahatása. Śubhāśubha-phalair evaṁ mokṣyase karma-bandhanaiḥ.

A negyedik fejezetben megtárgyaltuk, milyen fajta munkát kell végeznünk. Ez van előírva. Yajñārthe karmaṇo 'nyatra loko 'yaṁ karma-bandhanaḥ (BG 3.9).

A karma-bandhanaḥ azt jelenti, hogy az eredendő visszahatás leköt. Ám, ha yajñārthe érdekében cselekszel – yajñārthe azt jelenti, hogy Viṣṇu vagy Kṛṣṇa –, akkor nem keletkezik (nem jön létre) visszahatás, śubhāśubha. Śubha jelentése: jó és az aśubha azt jelenti, hogy rossz.

Nos, a visszahatás akár jó, akár rossz, el kell fogadnod ezt a testet. Tegyük fel, hogy a te. . . jó cselekedeted eredményeként az amerikai Rockefeller családban fogsz megszületni. Ez rendben van. Ám ami a tested illeti, maga a test nyomorúságos. Ne hidd, hogy azért, mert a tested valamelyik gazdag családba vagy más felsőbb bolygóra, a félistenek bolygójára kerül, ahol hosszú életet élhetsz. . . viszont, mégis anyagi tested van. És amint megkaptad ezt az anyagi testet, az anyagi test reakciói – a háromféle szenvedés és a születés szenvedései, a halál szenvedései, az öregség szenvedései és a betegségek szenvedései – folytatódni fognak.

Attól, hogy gazdag ember vagy, nem leszel mentes az anyagi szenvedéstől. Ez hatni fog. Ezért mindez az anyagi hatás meg fog maradni, akár jó munkát, akár rossz munkát végzel.

Nos, itt azt mondják, az Úr Kṛṣṇa azt mondja, śubhāśubha-phalair evaṁ mokṣyase: "Ha összekötöd... összekötöd cselekedeteidet a Kṛṣṇa-tudattal, akkor megszabadulsz minden visszahatástól, legyen az jó vagy rossz." Transzcendentális. Mivel Kṛṣṇa-tudatban nem kapsz semmilyen jövőbeli visszahatásból eredő eredményt. . . transzcendentális helyzetben leszel. Átkerülsz a lelki világba. Ezért mentes vagy minden visszahatástól. A Bhagavad-gītā elején Arjuna a harcából eredő rengeteg visszahatásra gondolt, ám amikor megértette, "Ha Kṛṣṇáért harcolok, nincs visszahatása", így aztán harcolt. Tehát, itt az is világosan le van írva, hogy amennyiben Kṛṣṇáért cselekszel.

Tegyük fel . . . általánosságban. . . na yad . . . dadāsi yat. Dadāsi yat adományt jelent, a karma-kāṇḍīya-vicāra szerint adományt, gyümölcsöző tevékenységeket jelent. Tegyük fel, hogy ha adok neked valami adományt, mondjuk száz dollárt, amit jótékonyan adok, akkor a visszahatása az lesz, hogy négyszáz dollárt kell kapnom tőled. Ilyen a természet törvénye. Mindemellett, ha a pénzem valamilyen istentelen tevékenység folyamán halmozódik fel, és amennyiben elveszed a pénzemet, akkor szenvedned kell. Osztoznod kell az engem ért visszahatáson. Ilyenek a karma törvényei, a karma nagyon finom törvényei.

Szóval, ha most adományozol Kṛṣṇa tevékenységeire, akkor nincs visszahatás. A . . . természetesen, van reakció. Ezt nevezik transzcendentális reakciónak, fokozatosan fel fogsz emelkedni a Kṛṣṇa-tudatba. Szóval, dadāsi yat. Ezért mindent Kṛṣṇáért kell végezni. És ha így cselekszel, akkor semlegesíteni fogod a cselekvéseket és a visszahatásokat. Śubhāśubha-phalair evaṁ mokṣyase. Felszabadulttá válsz.

Sannyāsa-yoga-yuktātmā vimukto mām upaiṣyasi. És ez a sannyāsa, a lemondás azt jelenti, hogy megszabadulunk a tettektől és a visszahatásoktól. Ezt hívják sannyāsának. A sannyāsa nem azt jelenti, hogy egyszerűen felöltöd ezt a narancssárga színű ruhát. A sannyāsa azt jelenti, hogy megszabadulunk a tettektől és a visszahatásoktól. Mivel az anyagi tevékenységekben mindig cselekedeteket és visszahatásokat hozunk létre, ezért az életed egy bizonyos szakaszában a védikus normák szerint, úgy értem, a társadalom rendje szerint az embernek el kell fogadnia a sannyāsa rendet, hogy megszabaduljon a tettektől és a visszahatásoktól. És hogyan lehet megszabadulni a visszahatásoktól (a tettektől) és a visszahatásoktól? Egyszerűen úgy, hogy Kṛṣṇáért cselekszel. Még ha kívülről úgy tűnik is, hogy rossz munkát végzel, annak ellenére nem lesz visszahatása.

Ez nem jelenti azt, hogy tevékenységeinket valamilyen istentelen indíttatásból hajtjuk végre. Nem. Természetesen egy bhakta ezt nem teheti meg. Ám, még ha feltételezzük is, hogy olyasmit tettél, ami istentelen, amit nem kellett volna, akkor sem lesz visszahatása, mert ott a biztosíték: ahaṁ tvāṁ sarva-pāpebhyo mokṣayiṣyāmi mā śucaḥ (BG 18.66).

Az Úr megment téged még az istentelen cselekedetek visszahatásának következményeitől is. Sarva-pāpebhyaḥ. A pāpa bűnös tevékenységeket jelent. Szóval, egy bhakta soha sem cselekszik bűnösen, ám ha feltételezzük, hogy néha tudatosan vagy tudatlanul tesz valamit, nem lesz visszahatása. Ez a képlete. Sannyāsa-yoga-yuktātmā vimukto mām upaiṣyasi. És mindaddig, amíg nem szabadulsz fel cselekedeteid és reakcióid alól, addig nem szabadulhatsz fel. Nem szabadulhatsz fel.

Nos, a jámbor cselekedetek. . . tegyük fel, hogy egész életemben nem csináltam semmi istentelen dolgot; egyszerűen csak jámbor cselekedeteket, jámbor tetteket hajtottam végre. . . a jámbor tevékenységek eredménye janmaiśvarya-śruta-śrībhiḥ (SB 1.8.26).

Jámbor tevékenységekkel a következő életedben egy igen tekintélyes, arisztokrata családba születhetsz meg. Janmaiśvarya. Hatalmas vagyonra tehetsz szert. És janmaiśvarya-śruta: magasan képzett tudóssá válhatsz, vagy lehetsz nagyon szép, kaphatsz nagyon szép testet. A jó tettek eredménye. Eredmény.

Tegyük fel, hogy mindezeket a dolgokat megkaptam. Ezzel én nem váltam felszabadulttá. Viszont, mi a felszabadulást akarjuk. Ki akarunk szabadulni ebből az anyagi szennyeződésből. Szóval, a jó vagy a rossz munka nem fog engem elvezetni a felszabaduláshoz. A megkötöttség adott, ám ha Kṛṣṇáért cselekszel, vagy Kṛṣṇa-tudatban cselekszel, akkor felszabadult vagy. A felszabadultság pedig azt jelenti, hogy azonnal átkerülsz a lelki világba. Mām upaiṣyasi. Mām azt jelenti, hogy „megkaphatsz Engem”. „Megkaphatsz Engem’.

samo 'haṁ sarva-bhūteṣu

na me dveṣyo 'sti na priyaḥ

ti bhajanti tu māṁ bhaktyā

mayi teṣu cāpy aham

(BG 9.29)

Az Úr azt állítja, „semleges vagyok”. Isten semleges. Samo 'haṁ sarva-bhūteṣu. Samatā azt jelenti. . . ezt a dolgot, sama, megbeszéltük, hogyan lehet Isten semleges, sama. Ha Ő sama – a sama azt jelenti, hogy semleges –, akkor hogyan lehetnek az emberek különböző szinteken vagy az életnek hogyan lehetnek különböző szintjei? Ez a samatā. Mondok egy nyers példát. Tegyük fel, hogy boltos vagyok. Különféle árucikkeket kaptam. Amennyiben kevesebbet fizetsz nekem, akkor gyengébb minőségű árukat szállíthatok neked. Egy másik vásárló jó összeget fizet nekem – akkor kiváló minőségű árut szállítok neki. Nos, néhány vásárlónak gyengébb minőségű árut szállítok, a másik vásárlónak pedig kiváló minőségű árut. Van-e ebben bármilyen részrehajlás? Nincs. Ez nem részrehajlás.

Szóval, Isten megadja tetteid eredményét. Samo 'sonka. Ő pártatlan. Ha jó cselekedeteket hajtasz végre, jó eredményt érsz el. Ha rosszat teszel, rossz eredményt kapsz. Ez a samo 'haṁ sarva . . . ez a közös. . . közös nevező. Az Úr azt mondja: samo 'haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo 'sti na priyaḥ. Nem arról van szó, hogy valaki azért szenved, mert Isten irígy rá. Nem, Isten nem irígy. Saját teteit szenvedi el.

Ezt a példát is felhozhatjuk: ahogy egyvalakit a legfelsőbb bíróság halálra ítél. Meg fogják büntetni, halálbüntetéssel sujtják. Azt jelenti-e ez, hogy a legfelsőbb bíróság az adott személy ellensége? Nem. Nem ellensége. Az a személy olyan helyzetet teremtett, hogy halálra ítélték. A legfelsőbb bíróság bírája nem felelős ezért. Egyszerűen intézi az állam jogi dolgait. Hasonlóan, az Úrnak vannak ügynökei a . . . az anyagi természetben, és oly sok ügynöke van, akiket mi nem ismerünk. Ám ott van a śāstrákban Yamarāja, vagy az igazságügyi osztály. Minden benne van. Szóval, Ő semleges. Ő . . . nem arról van szó, hogy Isten valakivel kedves, és valaki mással szemben rosszindulatú. Nem. Az Ő helyzete mindig semleges.

Samo 'haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo 'sti. Dveṣya mindenkit jelent, akire én. . . akire irígykedem. Természetünk persze olyan, hogy irígyek leszünk, még az ellenségre vagy a barátra is. Még egy barát is, ha fejleszti anyagi állapotát, gazdaságilag fejlődik, irígyek leszünk rá. Ez a feltételekhez kötött lelkek egyik természetes vonása. Még ha a fiam lesz is valamiben nagyobb nálam, irígy leszek rá. Szóval, ilyen a természet. Nos, . . . ám Istennek nincsenek ilyen durva tulajdonságai. Nem irígy senkire sem. Samo 'haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo 'sti na priyaḥ. Senki sem túlzottan kedves Neki és senki sem az ellensége. „viszont” – mondja Ő különös hangsúllyal, ye bhajanti tu māṁ bhaktyā – „bárki, aki odaadó szolgálatot végez és Kṛṣṇa-tudatban van”, mayi te, „mindig Velem van”, mayi te teṣu ca api aham, „és én is vele vagyok”. Csak figyeld meg. Csak a bhakta nem választható el (Tőle). A rendíthetetlen bhakta nem választható el Istentől.

premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena

santaḥ sadaiva hṛdayeṣu vilokayanti

(Bs 5.38)

Premāñjana. Amikor megvan benned az Isten iránti szeretet. . . ez teljesen természetes. Mint amikor valaki szeret valakit. Szeretsz valakit vagy . . . mindig rá gondolsz. Ez teljesen természetes. Mindenkinél. Ez a szeretet célja. Viszont, mivel mi. . . szeretetünk ebben az anyagi világban Isten szeretetének eltorzult tükörképe, a szeretet kizárólag Istenre vonatkoztatható.

Ebben az anyagi világban szeretet nincs. Ez mind vágy (kéj). Nem létezhet semmilyen szeretet. A szeretet szó csak Istenre vonatkoztatható. Szóval, ez csak eltorzult visszaverődés, ami a szerelem nevében történik. Nincs szerelem. A szerelem természete olyan, hogy a szerető minden pillanatot minden ellenszolgáltatás, viszonzás nélkül látni akar. Ez az igazi szerelem.

Az igazi szeretetet az Úr Caitanya írja le. Isten iránti szeretete egy versben fejeződik ki: āśliṣya vā pāda-ratāṁ pinaṣṭu māṁ marma-hatāṁ karotu vā adarśanāt (CC Antya 20.47): „Uram, Kṛṣṇa, ölelj át vagy tiporj el a lábaddal. Megtehetsz mindent, amit csak akarsz. És összetörheted a szívem azzal, hogy nem jelensz meg előttem." Mert a szerető látni akarja szeretete tárgyát. Ám, ha a szeretet tárgya nem jön elé, összetört szívűvé válik.

Szóval, az Úr Caitanya azt mondja: "Megpróbállak látni téged, de te nem jössz. Jól van. Összetört a szivem, ám továbbra is szeretni foglak. Nem foszthatom meg magam ettől a szeretettől." Ez a tiszta szerelem. Ez a tiszta szerelem. Tehát, Kṛṣṇa azt mondja: ye tu bhajanti māṁ bhaktyā. Aki ilyen szerelmi kapcsolatokba esik Istennel, nem gondolja, hogy Isten el van felejtve. Isten is így gondolkodik. Bár nem látod, mégis látod. Azok, akik fejlettek a lelki tudatban, a Kṛṣṇa-tudatban, mindig látják Kṛṣṇát. Mindig látják Kṛṣṇát. Hasonlóképpen, ahogy a bhakta mindig látja Kṛṣṇát, Kṛṣṇa is mindig látja azt a bhaktát. Ez a viszonzás. Bár Ő semleges. . . azt mondja: "Semleges vagyok, de mégsem hajolhatok el bhaktámtól, aki mindig Rám gondol." Ez az Ő bevallása.

Kṛṣṇának van egy másik bevallása is a gopīkról. A gopīk annyira szerették Őt, hogy Kṛṣṇa bevallotta: "Nem tudom viszonozni szeretetteljes kapcsolataitokat. Képtelen vagyok rá. Ezért kérlek, légy elégedett a tevékenységeddel. Képtelen vagyok viszonozni." Nos, csak figyeld. Isten, aki oly hatalmas, nem tudja viszonozni a bhakta szeretetteljességét. Samo 'haṁ sarva-bhūteṣu na me dveṣyo 'sti na priyaḥ, ye tu bhajanti māṁ prītyā. Prītyā jelentése "szeretettel".

Imádnunk kellene. . . az „imádás” fogalma nem vonatkozik az Istenség Legfelsőbb Személyiségére. A pontos szó: sevā, bhajanti. Itt ez a bhajanti. Bármikor kapcsolat áll fenn a Legfelsőbb Úr és a bhakta között, a bhajanti szó a használatos. A bhajanti szót nem lehet „imádat”-ra fordítani. Az imádat jelentése: pūjā. Pūjā. Mint ahogy egy arra méltó úriember jön; minden fogadtatást megadok neki. Ezt hívják pūjānak. Lehet, hogy nincs jelen a szerelem. Ez csak az etikett. Ám, a szerelem az más.

Szóval, itt az áll, ye ​​bhajanti tu. A bhajanti jelentése: szerető szolgálatot bemutatni. Ha szeretetről van szó, akkor az szolgálat. Szolgálat nélkül. . . ha én . . . gyakorlati tapasztalatunk van erről. Tegyük fel, ha szeretek valakit, és ha nem adok neki valamit, nem fogadok el tőle semmit enni vagy nem adok neki semmi ehetőt, nem adok neki semmit, akkor az milyen szerelem? Ez nem szerelem. A szeretet azt jelenti, hogy bhajanti, szolgálatot tenni. Ez a szerelem. Ez a szerelem kezdete. Szóval, ha nincs is jelen a szeretet, amennyiben az előírt szabályok és előírások szerint egyszerűen csak szolgálatot teljesítesz, úgy szeretet fejlődik ki benned.

Ez a śravaṇaṁ kīrtanam (SB 7.5.23). A lecke, amelyet tartunk, amit te hallgatsz és én beszélem el, ez az Isten iránti szeretet kezdete. Amíg nem hallunk Istenről, ādau śraddhā. Uraim, hölgyeim, bizonyos hittel jöttetek ide. Nos, ez a hit a szeretet fejlődésének alapja.

ādau śraddhā tataḥ sādhu

saṅgo 'tha bhajana-kriyā

tato 'nartha-nivṛttiḥ syāt

(CC Madhya 23.14).

Szóval, elfelejtettük a kapcsolatunkat Kṛṣṇával. Ezért a jelen pillanatban szó sincs szerelemről. Ám ezt a szeretetet ezzel a folyamattal, a śravaṇaṁ kīrtanammal kifejleszthetjük. Bhajanti. A bhajanti jelentése bhakti. Bhakti.

A bhakti, vagyis az odaadó szolgálat kezdete a hallás, az éneklés és a hallás. Amíg nincs éneklés (kántálás), szó sem lehet hallásról. A hallás azt jelenti, hogy valakinek énekelni (kántálni) kell. Akár dallamra énekelünk, akár a Bhagavad-gītā előadásait énekeljük, ez mind kántálás. A többiek pedig hallják. Tehát ez a hallás és éneklés a bhakti, vagyis az odaadó szolgálat kezdete. Itt ez ajánlott, ye tu bhajanti māṁ bhaktyā. Bárki, aki odaadó szeretettel elkezdi ezt az áhítatot. . . mármint a kántálás meghallgatásának szolgálatát . . . śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇam. Smaraṇam. Smaraṇam jelentése: emlékezni. Smaraṇam.

śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ

smaraṇaṁ pāda-sevanam

arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ

sakhyam ātma-nivedanam

(SB 7.5.23)

Nos, ez a bhakti kilenc folyamata: hallás, éneklés, emlékezés, étel felajánlása, a templom megtisztítása és a kereseted felajánlása. . . yat karoṣi yaj juhoṣi. Minden, viszonzott tevékenységek. Ez nem tétlenség. Ez a bhakti. Szóval, bárki, aki felajánlja a szolgálatát, az ő prāṇair arthair dhiyā vācā, felajánlja életét, gazdagságát, szavait és intelligenciáját . . . intelligenciáját. Szolgálat . . . egyetlen értelmetlen ember sem szolgálhatja a Legfelsőbb Urat. Kṛṣṇe yei bhaje sei baḍa catura. Csak az intelligens emberek osztálya szolgálhatja Kṛṣṇát, nem az unintelligens osztály. Tehát, mindent intelligenciával kell csinálni, buddhi. Prāṇair arthair dhiyā (SB 10.22.35). Dhiyā jelentése:

intelligencia. És vācā, szavakkal. A pénzeddel, az életeddel.

Tehát, ez az Úrral való odaadó szolgálat viszonzása. És ha van olyan bhakta, aki állandóan az odaadó szolgálat ilyen viszonzásával foglalkozik, Isten soha nem fogja elfelejteni őt. Teṣu te mayi: "Ahogy ő mindig Bennem van, úgy én is benne vagyok." Csalódásról tehát szó sincs. Svalpam apy asya dharmasya trāyate mahato bhayāt (BG 2.40). Ha teszel valami keveset az Úr szolgálatáért, az fel lesz jegyezve Kṛṣṇa jegyzetfüzetébe.

Ne gondold, hogy a munkád hiábavaló. Mindent, amit. . . bármit is teszel őszintén, azt tudomásul veszi. Itt világosan le van írva, teṣu te mayi: "Ahogyan ők mindig, állandóan Rám gondolnak, úgy Én is állandóan Rám (rájuk) gondolok, hogyan tudnak tovább fejlődni, hogyan tudnak nagyon gyorsan hozzám jönni, hogyan tudnak megszabadulni az összes anyagi szennyeződésétől..." Intelligenciát fog adni nektek.

Egy másik helyen ez áll. A tizedik fejezetben van: teṣāṁ satata-yuktānāṁ bhajatāṁ prīti-pūrvakam (BG 10.10): „Azok a személyek, akik mindig szeretettel és odaadással az Én szolgálatomban állnak”, buddhi-yogaṁ dadāmi tam, „intelligenciát adok nekik”. Mert intelligencia kell hozzá. Egy bolond nem fejlődhet a Kṛṣṇa-tudatban, csak az intelligens ember. És ezt az intelligenciát Isten biztosítja. Ő lát el vele. Dadāmi buddhi-yogaṁ tam: "Olyan intelligenciát adok neki." Miféle intelligenciát? Yena mām upayānti te: "Amellyel gyorsan el tud jönni Hozzám."

Ezért kötelességünk elkötelezni magunkat a Kṛṣṇa-tudattal. Előzetesen vannak szabályok és rendeletek. És ha követjük, ha követitek ezeket az elveket, akkor nem túl nehéz Istent látni vagy Istennel bensőségesen megismerkedni. Isten nagyon olcsó, ha elfogadjuk az eszközöket. Vedeṣu durlabham adurlabham ātma-bhaktau (Bs 5.33).

Adurlabha. Adurlabha, nagyon olcsó. Kinek? A tiszta bhaktának. Ám másoknak, akik – akarom mondani – filozófiai spekulációkkal zaklatnak és valami hallucinációt gyártanak, a számukra nem lehetséges az Istennel való kapcsolat. Ám adurlabham ātma-bhaktau: Ő nagyon olcsó a tiszta bhakta számára.

Kötelességünk tehát az, hogy e Kṛṣṇa-tudat gyakorlása által tiszta bhaktává váljunk, és ez egyáltalán nem nehéz. Ez az éneklés (kántálás): Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare, ha énekelsz, észre fogod venni, hogyan haladsz fokozatosan. . . Kṛṣṇa benned van; Isten benned van. Ő ad neked intelligenciát, hogy "Te így csináld. Te úgy csináld." Minden világos lesz, és az eredmény a következő lesz: tyaktvā dehaṁ punar janma naiti mām eti (BG 4.9): "Miután elhagyod ezt a testet, Hozzám fogsz jönni." Akkor az emberi életetek tökéletes lesz. Kövessétek ezt a Kṛṣṇa-tudatot.

Köszönöm szépen. (vége)