Category:HU/681004 - Lecke - Seattle

Leckék időrendben, 1968

681004 – Lecke – Seattle

681004LE-SEATTLE – 1968. október 04.

Prabhupāda: (kīrtana) . . . śrī-gurūn vaiṣṇavāṁś ca śrī-rūpaṁ sāgrajātaṁ saha-gaṇa-raghunāthānvitaṁ taṁ sa-jīvam sādvaitaṁ sāvadhūtaṁ parijana-sahitaṁ kṛṣṇa-caitanya-devaṁ śrī-rādhā-kṛṣṇa-pādān saha-gaṇa-lalitā-śrī-viśākhānvitāṁś ca bhaja-śrī-kṛṣṇa-caitanya prabhu nityānanda śrī-advaita gadādhara śrīvāsadi-gaura-bhakta-vṛnda hare kṛṣṇa hare kṛṣṇa kṛṣṇa kṛṣṇa hare hare hare rāma hare rāma rāma rāma hare hare (prema-dhvani) (a bhakták felajánlják hódolatukat) Prabhupāda: (énekel) Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. (a bhakták válaszolnak, kétszer elismétlik) cintāmaṇi-prakara-sadmasu kalpa-vṛkṣa- lakṣāvṛteṣu surabhīr abhipālayantam lakṣmī-sahasra-śata-sambhrama-sevyamānaṁ govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi (Bs. 5.29) Bhakták: Govindam ādi-puruṣaṁ tam ahaṁ bhajāmi. Prabhupāda: (félre) Valaki segít neki? Igen, ez mind... Szóval, mi az eredeti személy nyakon csípésében vagyunk érdekeltek. (kuncogás) Nem érdekel minket egyetlen alárendelt sem. Govindam ādi-puruṣaṁ. De ha valaki meg tudja ragadni az eredeti személyt, akkor mindenre szert tesz. Akárcsak a követtkező példában: A Védákban ez áll... az Upaniṣadban, yasmin vijñāte sarvam eva vijñātaṁ bhavanti (Muṇḍaka Upaniṣad 1.3). Ha megérted az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, vagyis az Abszolút Igazságot, akkor mindent megértesz. Nincs szükség külön megértésre. Yasmin vijñāte sarvam eva vijñātaṁ bhavanti. Hasonlóképpen a Bhagavad-gītāban is ez áll: yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ manyate nādhikaṁ tataḥ yasmin sthite guruṇāpi duḥkhena na vicālyate (BG 6.22) Nos, mindannyian egy olyan életszínvonal után kutatunk, ahol nem lesznek szorongásaink. Ez mindenki célja. Miért küzdünk? Megpróbálunk megközelíteni egy bizonyos pontot. Akárcsak az a két csapat, amelyik focizik, mindegyikük megpróbálja megközelíteni a célt. Ez a győzelem. Mindenki megpróbál elérni valamit, ki-ki a maga álláspontja szerint, ki-ki a saját elképzelése alapján. Nem mindenki keresi ugyanazt a dolgot. Valaki anyagi élvezetet keres, valaki mámort keres, valaki a szexet, valaki a pénzt keresi, valaki a tudást keresi – valaki rendkívül sok mindent keres. De van egy dolog, ha ezt elérjük, ha elérjük ezt a tökéletességet, akkor elégedettek leszünk, és azt mondhatjuk, hogy: „Semmit sem akarunk.” Svāmin kṛtārtho 'smi varaṁ na yāce (CC Madhya 22.42). Sok példa van erre. Szóval, van ilyen, és ez Kṛṣṇa. Ha pusztán csak megérted Kṛṣṇát, akkor a tudásod tökéletes, mindent értesz. Érted a tudományt, érted a matematikát, érted a kémiát, a fizikát, a csillagászatot, a filozófiát, az irodalmat, mindent. Rendkívül szép. A Bhāgavatam ezért azt mondja, hogy saṁsiddhir hari-toṣaṇam (SB 1.2.13). Bármilyen tudással vagy tevékenységgel is foglalkozol, nem számít. De ha a tudás keresése által felfedezheted a Legfelsőbbet, az a tökéletességed. Tudós vagy? Jól van, nem számít. Tudományos kutatómunkáddal fedezd fel a Legfelsőbbet. Akkor az a tökéletességed. Üzletember vagy? Ó. A pénzeddel találd meg a Legfelsőbbet. Szerelmes vagy? Csak találj rá a legfelsőbb szeretőre. Szereted az ízlést, esztétikát ... Nem ateista; Esztétikai érzék, ízlés, szépség, ha felfedezed a Legfelsőbbet, a szépség utáni kutatásod kielégül. Minden. Kṛṣṇa. Ez Kṛṣṇa. Kṛṣṇa jelentése: mindenkit vonzó. Keresel valamit. Ha megleled Kṛṣṇát, akkor azt fogod mondani: „Igen”, elérted a célodat. Ezért Kṛṣṇa a neve. Kṛṣṇa azt jelenti: „mindenkit vonzó”. Vonzó a szeretők számára, vonzó a bölcsek számára, vonzó a politikusok számára, vonzó a tudósok számára, vonzó a gazemberek számára. A gazemberek számára is az. Amikor Kṛṣṇa belépett Kaṁsa arénájába, különböző emberek másképp látták Őt. Akik Vṛndāvanából kaptak meghívást, fiatal lányok voltak. Kṛṣṇát így látták: „Ó, a legszebb ember.” Akik birkózók voltak, Kṛṣṇát villámcsapásként látták. Látták Kṛṣṇát is, de azt látták: „Ó, itt a villámcsapás.” Bármilyen erős is vagy, ha lesújt a villám, mindennek vége. Így Kṛṣṇát villámcsapásként látták, a birkózók. Igen. Az idős emberek, az idős hölgyek pedig szeretni való gyermekként látták Kṛṣṇát. Szóval, bármilyen módon teremthetsz kapcsolatot Kṛṣṇával. Tíz... tizenkétféle rasa, íz létezik. Néha például egy nagyon érzelmes jelenetet szeretnénk látni valamilyen drámában, valamilyen kísérteties jelenetet. Valaki megöl valakit, és mi örömünket leljük abban, hogy ezt nézzük. Vannak bizonyos típusú emberek... különböző sportágak vannak. Az egyik montreali diákunk azt mondta, hogy az apja élvezte a bikaviadalokat Spanyolországban. Amikor a bikát megölik a küzdelemben, az apja élvezte azt. Különböző emberek. Az egyik ember azt látja: "Ez szörnyű", a másik pedig élvezi: "Ó, de szép." Értitek? Kṛṣṇa tehát képes alkalmazkodni. Ha szörnyű dolgokat szeretsz élvezni, Kṛṣṇa Nṛsiṁha-devaként mutatkozhat be: "Áááá." (nevetés) Bhakták: Haribol! Prabhupāda: Igen. És ha Kṛṣṇát nagyon szerető barátként akarod látni, Ő Vamśī-dhārī, Vṛndāvana-vihārī. Ha Kṛṣṇát szerető gyermekként akarod látni, akkor Ő Gopāla. Ha Kṛṣṇát szerető barátként akarod látni, akkor Ő Arjuna (barátja). Akárcsak Arjuna és Kṛṣṇa. Tizenkétféle íz létezik. Kṛṣṇa mindegyik ízben otthonos, ezért az Ő neve Akhila-rasāmṛta-sindhu. Akhila-rasāmṛta-sindhu. Az akhila jelentése egyetemes; a rasa ízt, közérzetet jelent; és óceánt. Pont úgy, mint amikor megpróbálsz vizet találni, és a Csendes-óceán elé állsz, ó, a végtelen víz. Nincs összehasonlítási alap ahhoz, mennyi víz van ott. (kuncogás) Hasonlóképpen, ha valamit akarsz, és ha Kṛṣṇához közeledsz, korlátlan készletet találsz, korlátlan készletet, akárcsak az óceánban. Ezért mondja a Bhagavad-gītā: yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ manyate nādhikaṁ tataḥ (BG 6.22). Ha bárki megközelíti vagyis eléri ezt a Legfelsőbb Abszolútot, akkor elégedett lesz, és azt fogja mondani: „Ó, nincs több vágyam. Mindenem megvan, teljesen elégedett vagyok.” Yaṁ labdhvā cāparaṁ lābhaṁ manyate nādhikaṁ tataḥ yasmin sthite. És ha valaki ebben a transzcendentális helyzetben van, akkor mi történik? Guruṇāpi duḥkhena na vicālyate. Ha nagyon súlyos próbának van kitéve, akkor nem, úgy mondanám, nem tétovázik. Sok példa van erre a Śrīmad-Bhāgavatamban. Akárcak a Bhagavad-gītāban, a Pāṇḍavákat oly sokszor kétséges helyzetbe sodorták, de soha nem tétováztak. Soha nem kérdezték Kṛṣṇától: "Kedves Kṛṣṇám, Te a barátom vagy. Te a Pāṇḍavák barátja vagy. Miért megyünk keresztül ennyi súlyos próbán?" Nem. Soha. Mert biztosak voltak benne, hogy "Mindezen nehézségek ellenére győztesen kerülünk ki, mert Kṛṣṇa itt van." Mert Kṛṣṇa itt van. Ez a bizalom. Ezt hívják śaraṇāgatinak, meghódolásnak. A Kṛṣṇa előtti meghódolásnak hat pontja van. A meghódolás egyik pontja, higgyünk abban, hogy „Kṛṣṇa megvéd engem”. Ahogy egy kisgyerek teljes mértékben bízik az anyjában: „Itt van az anyukám. Nincs veszély.” Magabiztos. Tapasztaltam. Mindenki tapasztalta. Van egy… Elmesélek egy gyakorlati tapasztalatot. Kalkuttában, fiatalabb koromban, villamoson utaztam, és a legkisebb fiam velem volt. Csak kétéves volt, vagy két-három éves. A kalauz viccből megkérdezte tőle: „Add ide a viteldíjadat.” Először így szólt: „Nincs pénzem.” A kalauz azt mondta: „Akkor szállj le.” Azonnal rávágta: „Ó, itt az apukám.” (nevetés) Értitek? „Nem kérheted tőlem, hogy szálljak le. Az apukám itt van.” Értitek? Nos, ez a pszichológia. Ha megkörnyékezted Kṛṣṇát, akkor még a legnagyobb félelem sem fog felzaklatni. Ez tény. Ilyen hát Kṛṣṇa. Próbáld elérni ezt a legnagyobb áldást, Kṛṣṇát. És mit mond Kṛṣṇa? Kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati (BG 9.31): „Kedves Kaunteyám, Kuntī fia, Arjuna, hirdesd a világban, hogy az Én híveim soha nem vesznek el.” Soha nem válnak legyőzöttekké: Kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati. Hasonlóképpen számos rész található a Bhagavad-gītāban. A Bhagavad-gītāból idézek, mert ez a könyv nagyon népszerű az egész világon, és próbáld megérteni, olvasd el ezt a könyvet, ez a tudás nagyon értékes könyve. Szóval, Kṛṣṇa azt mondja: ahaṁ sarvasya prabhavo mattaḥ sarvaṁ pravartate iti matvā bhajante māṁ budhā bhāva-samanvitāḥ (BG 10.8) Ki imádhatja Kṛṣṇát? Ez itt a budhā szóval van leírva. A budhā a legintelligensebb embert jelenti. Bodha. A bodha tudást jelent, a budhā pedig azt, aki bölcs, tudással teli. Mindenki vágyik a tudásra. Itt van ez a Washingtoni Egyetem. Sok diák van itt. Azért jöttek ide, hogy tudásra tegyenek szert. Aki tehát elérte a tudás tökéletességét vagy a tudás legmagasabb szintjét, azt budhānak hívják. Nemcsak budhā, hanem bhāva-samanvitāḥ is. A bhāva eksztázist jelent. Nagyon tanultnak és bölcsnek kell lennie, ugyanakkor lelki eksztázist kell éreznie. „Az ilyen ember” – mondja Kṛṣṇa –, „iti matvā bhajante mām: Az ilyen emberek imádnak vagyis szeretnek Engem.” Aki nagyon intelligens és transzcendentálisan eksztázissal teli, az szereti Kṛṣṇát vagyis imádja Őt. Miért? Mert iti matvā, „ezt megértve”. Mi ez? Ahaṁ sarvasya prabhavo (BG 10.8), „Én vagyok mindennek az eredete”, sarvasya. Bármit is említesz, vagyis ha továbbmész, kutatsz, akkor végül rájössz, hogy az Kṛṣṇa. A Vedānta is ugyanezt mondja. Mi a Brahman? Athāto brahma jijñāsā. Ez az élet, ez az emberi élet... amivel most rendelkezünk... egy másik életben a legteljesebb mértékben élveztük az érzéki örömöket. Mit élvezhetünk ebben az emberi életben? Egy másik életben... természetesen Darwin elmélete szerint, közvetlenül ezt az emberi életet megelőzően majom életünk volt. A majom – nektek erről nincs tapasztalatotok; Indiában nekünk van róla tapasztalatunk – minden egyes majomnak legalább száz nősténye van. Száz, egyszáz. Szóval, milyen élvezetben van részünk nekünk? Mindegyiknek van egy falkája, és minden falkában egy hímnek legalább ötven, hatvan, de nem kevesebb, mint huszonöt nősténye van. Egy disznó életében is tucatnyi akad. Tucatnyi. És nem tesznek különbséget közöttük: „Ki az anyám, ki a nővérem, ki a rokonom.” Értitek? Szóval, élveznek. Nos, azt akarod mondani, hogy az emberi élet rendeltetése ilyen – mint a majmoké, disznóké, macskáké és a kutyáké? Az emberi élet tökéletessége az érzékkielégítés beteljesítése lenne? Nem. Az élet egyéb formáiban részünk volt élveztben. Nos, a Vedānta azt mondja: athāto brahma jijñāsā. Ez az élet a Brahman felkutatására és megértésére szolgál. Mi az a Brahman? Īśvaraḥ paramaḥ brahma vagyis parama... īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ (Bs. 5.1). És Kṛṣṇa a Para-brahma. Brahmanok, mi mindannyian Brahmanok vagyunk, de Ő a Para-brahman, a Legfelsőbb Brahman. Īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ. Ahogyan ti mindannyian amerikaiak vagytok, de a ti elnökötök, Johnson a legfelsőbb amerikai. Ez természetes. A Védák azt mondják, hogy mindenki közül Isten a legfelsőbb. Nityo nityānāṁ cetanaś cetanānām (Kaṭha Upaniṣad 2.2.13). Ki Isten? Ő a legtökéletesebb örökkévaló, Ő a legtökéletesebb élő erő. Ez Isten. Eko bahūnāṁ vidadhāti kāmān. Eko bahūnāṁ vidadhāti kāmān (Kaṭha Upaniṣad 2.2.13). Azt jelenti, hogy egyetlen élő erő elégíti ki az összes többi élőlény minden igényét. Ahogy egy családban, egy kis családban az apa gondoskodik a feleség, a gyermekek, a szolga szükségleteiről. Hasonlóképpen, terjeszd ki – a kormány, az állam vagyis a király gondoskodik minden állampolgár szükségleteiről. De minden felemás. Minden hiányos. Elláthatod a családodat, el tudod látni a társadalmadat, el tudod látni az országodat, de nem tudsz ellátni mindenkit. Van azonban milliónyi és billiónyi élőlény. Ki látja el azokat élelemmel? Ki látja el a hangyák százait és ezreit a szobádban levő lyukban? Ki hozza az élelmet? Amikor elmész a zöld tóhoz, ott ezernyi kacsa van. Ki gondoskodik róluk? De ők élnek. Milliónyi veréb, madár, vadállat, elefánt van. Egyszerre száz fontot eszik meg. Ki biztosítja az élelmet? Nemcsak itt, hanem mindenhol milliónyi és trilliónyi bolygó és univerzum van. Isten az. Nityo nityānām eko ​​bahūnāṁ vidadhāti kāmān. Mindenki Tőle függ, és Ő biztosít minden szükségletet. Minden szükségletet. Minden teljes. Akárcsak ezen a bolygón, minden teljes. pūrṇam idaṁ pūrṇam adaḥ pūrṇāt pūrṇam udacyate pūrṇasya pūrṇam ādāya pūrṇam evāvaśiṣyate (Īśo Megidézés) Minden bolygó úgy van megalkotva, hogy önmagában teljes legyen. Ott a víz, a tengerekben és óceánokban tárolódik. Ezt a vizet a napsütés szippantja fel. Nemcsak innen, más bolygókon is ugyanez a folyamat zajlik. Felhővé alakul, majd szétterjed az egész földön, és zöldségek, gyümölcsök és növények nőnek, minden. Tehát, minden tökéletes elrendezettségű. Azt kell megértenünk, hogy ki hozta létre ezt a teljes elrendezettséget. A nap mindenütt a megfelelő időben kel fel, a hold a megfelelő időben kel fel, az évszakok a megfelelő időben változnak. Szóval, hogyan mondhatod? A Védákban ott a bizonyíték arra, hogy van Isten. Minden szentírásban, minden nagy személyiségben, bhaktában, Isten képviselőjében... Ahogy az Úr Jézus Krisztus is, ő is felvilágosított minket Istenről. Bár keresztre feszítették, soha nem változtatta meg a véleményét. Tehát vannak bizonyítékaink a szentírásokból, a Védákból, nagy személyiségektől, mégis, ha azt mondom: "Isten halott. Nincs Isten", akkor vajon milyen ember vagyok én? Az ilyet hívják démonnak. Soha nem fognak hinni benne. Soha nem fognak hinni benne... igen. A démon ellentéte éppen a budhā. A budhā nagyon intelligens, bölcs embert jelent. A Caitanya-caritāmṛtában ezért mondják: kṛṣṇa ye bhaje se baḍa catura (CC Antya 4.67). Bárki, akit vonz Kṛṣṇa és szereti Őt... az imádat szeretetet jelent. Kezdetben imádat, de végül szeretet. Imádat. Tehát iti matvā bhajante māṁ budhā. Bárki, aki bölcs, aki intelligens, aki tudja, hogy Kṛṣṇa minden ok oka... īśvaraḥ paramaḥ kṛṣṇaḥ sac-cid-ānanda-vigrahaḥ anādir ādir govindaḥ sarva-kāraṇa-kāraṇam (Bs. 5.1) Sarva-kāraṇa: mindennek van oka, oka és okozata. Szóval, ha tovább keresed, hogy mi ennek az oka, mi annak az oka, mi amannak az oka, akkor rálelsz Kṛṣṇára. Sarva-kāraṇa-kāraṇam. És a Vedānta azt mondja: janmādy asya yataḥ. Nem mondhatod, hogy valami magától pattant ki. Ez ostobaság. Mindennek van egy keletkezési forrása. Mindennek. Ez az intelligencia. Ne mondd... ahogy a modern tudomány mondja, hogy "Volt egy rög, és volt teremtés - talán." Ez is egy "talán", érted. Ez a fajta tudás haszontalan. Ki kell derítened. Ha megkérdezem a tudóst: "Mi ennek a rögnek az oka?", nem tudnak választ adni. Derítsd ki az okot, és meg fogod találni, hogy... Ha nem tudom megtalálni, akkor követnünk kell. Mahājano yena gataḥ sa panthāḥ (CC Madhya 17.186), a hiteles ācāryákat kell követnünk. Ha keresztény vagy, kövesd Jézus Krisztust. Ő azt mondja: „Van Isten.” Akkor fogadd el, hogy van Isten. Azt mondja, „Isten teremtette ezt. Azt mondta, 'Legyen teremtés', és lett teremtés.” Tehát fogadjuk el ezt: „Igen. Isten teremtett.” Itt a Bhagavad-gītāban is azt mondja Isten, Kṛṣṇa azt mondja, ahaṁ sarvasya prabhavo (BG 10.8), „Én vagyok az eredet.” Tehát, Isten a teremtés eredete. Sarva-kāraṇa-kāraṇam (Bs. 5.1): Ő minden ok oka. A nagy személyiségekről kell példát vennünk, a hiteles könyveket és a Védákat kell tanulmányoznunk, és követnünk kell a példájukat, akkor a Kṛṣṇa-tudat, Isten megvalósítása vagyis az Istentudat nem nehéz. Nagyon könnyű. Nincs semmilyen akadály Isten megértésének útján. Minden adott. Van Bhagavad-gītānk, van Śrīmad-Bhāgavatamunk. Még ha a Bibliát fogadod is el, a Koránt, (Isten*) mindenhol ott van. Isten nélkül nem létezhetne semmilyen könyv vagy szentírás. Manapság persze rengeteg mindent gyártanak. De minden emberi társadalomban jelen van Isten fogalma – az idő, az emberek függvényében –, de az elve jelen van. Most meg kell értened azt, jijñāsā. Ezért a Vedānta-sūtra azt mondja, hogy Istent kutatás által próbáld megérteni. Kutatás által. Ez a kutatás nagyon fontos. A mi folyamatunkban ādau gurvāśrayaṁ sad-dharma pṛcchāt (Bhakti-rasāmṛta-sindhu 1.1.74). Az embernek el kell fogadnia egy hiteles lelki tanítómestert, és tőle kell tudakozódnia, sad-dharma pṛcchāt. Hasonlóképpen, a Śrīmad-Bhāgavatam is azt mondja, hogy jijñāsuḥ śreya uttamam: „Aki kíváncsi az Abszolút Igazság megértésére, annak lelki tanítómesterre van szüksége.” Tasmād guruṁ prapadyeta jijñāsuḥ śreya uttamam (SB 11.3.21). A jijñāsuḥ azt jelenti, hogy kíváncsi, aki kérdez. A kutatás természetes. Akárcsak egy gyermek: élete előrehaladtával a szüleitől kérdezősködik: „Apa, ez mi?” „Anya, ez mi? Ez mi? Ez mi?” Ez szép. Egy fiú, gyermek, aki kérdezősködik, azt jelenti, hogy nagyon intelligens. Szóval, intelligensnek kell lennünk és kérdezősködnünk kell, jijñāsuḥ. Brahma-jijñāsuḥ. Ez az élet arra szolgál, hogy brahma-jijñāsuḥ, a megértésért, Isten felől való érdeklődésért van. Akkor sikeres egy élet. Athāto brahma jijñāsuḥ. És miután kérdezősködtünk, érdeklődtünk, érdeklődtünk, megértettük, megértettük, mi lenne a végső szint? Errél beszél a Bhagavad-gītā: bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate (BG 7.19). Sok-sok kutatással teli születés után, amikor valaki valóban bölcs emberré, tudással rendelkezővé válik, akkor mi történik? Bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate: „Meghódol Nekem” – mondja Kṛṣṇa. Miért? Vāsudevaḥ sarvam iti: megérti, hogy Vāsudeva, Kṛṣṇa, minden ok oka. Sa mahātmā su-durlabhaḥ: de az ilyen nagy lélek nagyon ritka, hogy ezt megértse. Ezért mondja a Caitanya-caritāmṛta: sei bado catura: ő nagyon intelligens. Ezek tehát az intelligens ember meghatározásai. Nos, ha intelligensek akarunk lenni, elsajátíthatjuk az intelligenssé válás folyamatát. Ugyanakkor másrészt, amennyiben valóban intelligensek vagyunk, miért ne válnánk azonnal Kṛṣṇa-tudatossá? Anélkül, hogy... ...anélkül, hogy belemennél a folyamatba, elfogadod. A legnagylelkűbb inkarnáció, az Úr Caitanya ajánlja fel ezt neked. Felajánlja neked, kṛṣṇa-prema-pradāya te (CC Madhya 19.53). Kṛṣṇa szeretetét adja neked. Rūpa Gosvāmī hódolatát ajánlotta az Úr Caitanyának, namo mahā-vadānyāya kṛṣṇa-prema-pradāya te: „Ó, kedves Uram Caitanya, Te vagy a legjótékonyabb, legnagylelkűbb minden inkarnáció közül.” Miért? „Mert közvetlenül Kṛṣṇa szeretetét adod. Kṛṣṇa szeretetét, amelyet sok-sok születés után sem lehet elérni, olcsón adod, 'Fogadd el azonnal.'” „Namo mahā-vadānyāya kṛṣṇa-prema-pradāya te kṛṣṇāya kṛṣṇa-caitanya (CC Madhya 19.53). Megérthették, hogy „Te vagy Kṛṣṇa”; mivel senki sem lett volna képes ilyen olcsón felajánlani a kṛṣṇa-premát, Kṛṣṇa szeretetét. „Te vagy Kṛṣṇa, Te rendelkezel ezzel a hatalommal.” És valójában Ő ilyen is. Kṛṣṇa nem tudta megadni a kṛṣṇa-premát, a Kṛṣṇa iránti szeretetet, amikor személyesen jött el és tanította a Bhagavad-gītāt.” Pusztán csak azt mondta: sarva-dharman parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja (BG 18.66). Az emberek félreértették Őt. Ezért Kṛṣṇa bhaktaként jött el, és általánosságban felajánlotta az embereknek a Kṛṣṇa-premát. Szóval, arra kérünk mindenkit, hogy fogadjátok el ezt a Kṛṣṇa-tudatos mozgalmat, és érezni fogjátok, hogy „Nem akarok többet, semmit többet. Elégedett vagyok, teljesen elégedett.” Nagyon szépen köszönöm. Kérdés van? Viṣṇujana: Hogyan nyújthatunk tökéletes szolgálatot Kṛṣṇának? Prabhupāda: A vágyakozásotokkal. (nevetés) Bhakták: Haribol! Prabhupāda: Ha vágytok arra, hogy Kṛṣṇát szolgáljátok, az az igazi kincs. Kṛṣṇa korlátlan. Milyen szolgálatot nyújthatunk Neki? És korlátlan számú szolgája van. Milyen szolgálatot vár el tőled és tőlem? Ő önmagában tökéletes. Nincs szüksége semmilyen szolgálatra sem. De ha vágyakozol, hogy szolgáld Őt, akkor nem utasítja vissza. Ez az Ő kegye; ez az Ő nagylelkűsége. Tehát, minél jobban fokozod a Kṛṣṇa szolgálatára irányuló vágyadat, annál tökéletesebbé válsz. Ő korlátlan. A te vágyakozásoddal te is korlátlanná válsz. Van egy versengés. Minél jobban szolgálod Kṛṣṇát, annál inkább elfogad téged, és annál több intelligenciát ad neked. Értitek? A lelki világ határtalan. A szolgálat végeláthatatlan, és a szolgálat elfogadásának sincs vége. Viszont nem erről van szó, hanem a lelkesedésről. Tatra laulyam eka mūlyam. Ez... nem én találom ki a választ, hanem Rūpa Gosvāmītól idézek nektek, a mi ācāryánktól. Azt mondja: kṛṣṇa-bhakti-rasa-bhāvitā matiḥ krīyatāṁ yadi kuto 'pi labhyate (CC Madhya 8.70) „Kedves uraim, kedves fiúk és lányok, ha megvásárolhatjátok... a Kṛṣṇa iránti szeretet érzését – 'Hogyan szerethetném Kṛṣṇát egyre jobban és jobban' – ezt, ezt, ezt a vágyat, ha meg tudjátok vásárolni ezt a matiḥ-t” – ami intelligenciát jelent, ez nagyon szép intelligencia – „Hogyan szolgálhatnám Kṛṣṇát...” „Kṛṣṇa-bhakti-rasa-bhāvitā matiḥ. A matiḥ azt az intelligenciát vagy elmeállapotot jelenti, amelyben „Kṛṣṇát fogom szolgálni”. „Ha bárhol meg tudod vásárolni ezt a tudatállapotot, kérlek, azonnal vedd meg.” A következő kérdés így hangzana: „Jól van, megveszem. Mi az ára? Tudod-e?” „Igen, tudom, mi az ára.” „Mi az ára?” Laulyam, „Mindössze a lelkesedésed, ennyi az egész.” Laulyam ekaṁ mūlyam, „Ó, akkor az enyém lesz.” Nem. Na janma koṭibhis sukṛtibhir labhyate (CC Madhya 8.70). Ez a lelkesedés, hogyan szeressük Kṛṣṇát, még sok-sok születés után sem érhető el. Szóval, ha csak egy csipetnyi lelkesedés van benned: „Hogyan szolgálhatnám Kṛṣṇát?”, akkor tudnod kell, hogy te vagy a legszerencsésebb ember. Csak egy csipetnyi, laulyam, ebből a szorongásból: „Hogyan szolgálhatnám Kṛṣṇát?”, az nagyon jó. Akkor Kṛṣṇa megadja neked az intelligenciát. teṣāṁ satata-yuktānāṁ bhajatāṁ prīti-pūrvakam buddhi-yogaṁ dadāmi tam (BG 10.10) „Bárki, aki szeretettel és gyengédséggel szolgál engem, mindenféle képmutatás nélkül”, úgy Kṛṣṇa mindent megért. Ő ott van bennem, ott van benned. Akkor intelligenciával ruház fel téged: „Kedves fiam, tedd ezt.” És ezzel mit fogsz elérni? Yena mām upayānti te: „Visszatérsz Hozzám.” És mi lesz a haszna abból, ha odamegy? Ah, yad gatvā na nivartante tad dhāma paramaṁ mama (BG 15.6). Māṁ hi pārtha vyapāśritya ye 'pi syuḥ pāpa-yonayaḥ (BG 9.32). Duḥkhalayam aśāśvatam (BG 8.15). Sok ilyen van. Kérlek, olvasd el a Bhagavad-gītā úgy, ahogy van című könyvet. Tökéletes tudásra fogsz szert tenni, Isten tudományára. Ez az egyetlen, amit az embernek tanulmányoznia kell. Pusztán a lelkesedésed a tökéletesség Kṛṣṇa szolgálatában. Növeld ezt a lelkesedést. A lelkesedés pedig azt jelenti, ha szereted Kṛṣṇát, akkor ez a „Hogyan szolgálhatnám Kṛṣṇát?” lelkesedés a szereteted növekedésével együtt fog növekedni. Mert önkéntesen vagy szolga; senki sem kényszerít rá. Ez azt jelenti, amíg nem szereted Kṛṣṇát, hogyan növekedhetne ez a lelkesedés? Oly sok dolog van, amiért szerethetjük Kṛṣṇát. A kezdet ez a śravaṇaṁ kīrtanam. Ez a śravaṇam, a hallás; és az éneklés. Hallás, a Hare Kṛṣṇát hallgatod, a Bhagavad-gītāt hallgatod, a Kṛṣṇáról szóló Śrīmad-Bhāgavatamot hallgatod, és az éneklés. Ez a kezdet. Aztán természetesen: śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam arcanaṁ vandanaṁ dāsyaṁ sakhyam ātma-nivedanam (SB 7.5.23) Kṛṣṇa szolgálatának ez a kilenc különböző fajtája megvilágosít majd téged, előmozdít a Kṛṣṇa-tudatban, és az életed sikeres lesz. Van még kérdés? Próbáld megérteni, kérdezz. Ez nem olyan dolog, amit erőszakolni kell. Rendelkezel intelligenciával. Kṛṣṇa adott neked intelligenciát. Próbáld az intelligenciáddal megérteni, de ne próbáld meg elkerülni. Kérdésed által próbáld megérteni azt, ne pedig azért kérdezz, hogy elkerüld azt. Kétféle kérdés van. Az a kérdés nem fog segíteni. Ha megpróbálod elkerülni, akkor Kṛṣṇa segíteni fog, hogy elkerüld (Őt*). És ha el akarod csípni Kṛṣṇát, akkor Kṛṣṇa segíteni fog abban, hogyan csípheted nyakon. Két dolog történik. Bármilyen utat is választasz, megkaphatod azt. Ye yathā māṁ prapadyante tāṁs tathaiva bhajāmy aham (BG 4.11). Kṛṣṇa az ember hozzáállása szerint segít. Ha... vannak... mint oly sok filozófus, akik el akarják felejteni Kṛṣṇát. Ahogy Dr. Radhakrishnan könyvének kilencedik fejezetében is olvashatjuk, Kṛṣṇa azt mondta: man-manā bhava mad-bhakto mad-yājī māṁ namaskuru (BG 18.65). A fordítás jó, de megjegyzi: „Nem Kṛṣṇának kell meghódolni.” Csak figyeld! Ez azt jelenti, hogy a könyv írásának egész folyamata az, hogy félrevezesse az embert, hogyan felejtse el Kṛṣṇát. Tehát, ha valaki el akarja felejteni Kṛṣṇát, Kṛṣṇa olyan intelligenciát ad neki, hogy soha nem lesz képes megérteni Kṛṣṇát. Ám, ha valaki megpróbálja szeretni Kṛṣṇát, megérteni Kṛṣṇát, Ő teljes intelligenciával fogja ellátni; megértheted. Kṛṣṇa ilyen. Teljes szabadsággal rendelkezel. Ha elfelejted Kṛṣṇát, akkor a māyāt kell szolgálnod, és ha szereted Kṛṣṇát, akkor a māyā eltávolodik tőled. Tamāla Kṛṣṇa: Prabhupāda, miután az Úr Caitanya sannyāsi lett, az Úr Caitanya tanításaiban az áll, hogy találkozott az anyjával. Mindig azt gondoltam, hogy egy sannyāsī ezt nem teheti meg. Prabhupāda: Nem, egy sannyāsī nem találkozhat a feleségével. Egy sannyāsīnak tilos hazamennie, és soha nem találkozhat a feleségével, de találkozhat, ha más... de az... Caitanya Mahāprabhu nem ment haza. Ez egy elrendezés szerint történt meg. Advaita Prabhu vitte el az anyját, hogy meglátogassa Caitanyát. Caitanya Mahāprabhu, miután elfogadta a sannyāsát, teljesen megveszedett Kṛṣṇa után. A Gangesz partján haladt, megfeledkezve arról, hogy az a Gangesz. Azt hitte, hogy "Ez a Yamuna. Vṛndāvanába megyek, követve a..." Így Nityānanda Prabhu elküldött egy embert ezzel a kéréssel: "Kövesd Caitanyát. Kérlek, szólj Advaitának, hozzon egy csónakot valamelyik ghāṭába, hogy haza tudja Őt vinni." Caitanya Mahāprabhu extázisban volt. Aztán véletlen meglátta, hogy Advaita egy csónakkal várakozik. Megkérdezte Tőle: „Advaita, miért vagy itt? Ez itt a Yamunā.” Advaita így felelt: „Igen, kedves Uram, bárhol is vagy, az a Yamunā. Szóval, gyere velem.” Elment tehát, és ahogy ment, Advaita otthonába érkezett. És megértette: „Te félrevezettél Engem. A saját otthonodba hoztál Engem. Ez nem Vṛndāvana. Hogy lehet ez?” „Jól van, Uram. Tévedésből jöttél ide, szóval…” (nevetés) „kérlek, maradj itt.” Ezért aztán Ő azonnal menesztett egy férfit az anyjához. Mivel tudta, hogy Caitanya Mahāprabhu elfogadta a sannyāsát, soha többé nem tér majd haza. Anyja megőrült a fia után. Ő volt az egyetlen fia. Így adott lehetőséget az anyjának, hogy utoljára láthassa Őt. Ez volt... Advaita elrendezése. Amikor az anya megérkezett, Caitanya Mahāprabhu azonnal anyja lábai elé borult. Fiatalember volt, huszonnégy éves, és az anya, amikor látta, hogy fia elfogadta a sannyāsát – otthon van egy meny, természetesen nő –, nagyon meghatódott, sírni kezdett. Caitanya Mahāprabhu nagyon kedves szavakkal próbálta megnyugtatni. Azt mondta: „Kedves anyám, ezt a testet te adtad, ezért a testemet a szolgálatodra kellett volna használnom. De én a te ostoba fiad vagyok. Hibáztam. Kérlek, bocsáss meg.” Szóval, ez a jelenet nagyon érzlmekben gazdag – az anya és fia közötti elválás. (szünet) Jól van, énekeljünk. (a hívek felajánlják hódolatukat) Énekeljetek. (kīrtana) Hangosan. Hangosan. (prema-dhvanī) Nagyon szépen köszönöm. Hare Kṛṣṇa. Jaya. (a hívek felajánlják hódolatukat) (japa) Mai kīrtana? Tamāla Kṛṣṇa: Ötven dollárt gyűjtöttünk össze. Prabhupāda: Hű? Ó, ez szép. És a Vissza Istenhez? Hány példány kelt el, Vissza Istenhez? Tamāla Kṛṣṇa: Körülbelül ötvenkettő. Prabhupāda: Ó. Ez szép. Mi ez? (vége)