HU/SB 3.23.2: Difference between revisions
(Srimad-Bhagavatam Compile Form edit) |
(Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form) |
||
| Line 24: | Line 24: | ||
<div class="synonyms"> | <div class="synonyms"> | ||
''viśrambheṇa''—bizalmasan; ''ātma-śaucena''—tiszta elmével és testtel; ''gauraveṇa''—nagy tisztelettel; ''damena''—az érzékeket szabályozva; ''ca''—és; ''śuśrūṣayā''—szolgálattal; ''sauhṛdena''—szeretettel; ''vācā''—szavakkal; ''madhurayā''—édes; ''ca''—és; ''bhoḥ'' | ''viśrambheṇa''—bizalmasan; ''ātma-śaucena''—tiszta elmével és testtel; ''gauraveṇa''—nagy tisztelettel; ''damena''—az érzékeket szabályozva; ''ca''—és; ''śuśrūṣayā''—szolgálattal; ''sauhṛdena''—szeretettel; ''vācā''—szavakkal; ''madhurayā''—édes; ''ca''—és; ''bhoḥ''—ó, Vidura. | ||
</div> | </div> | ||
| Line 31: | Line 31: | ||
<div class="translation"> | <div class="translation"> | ||
Ó, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét. | |||
</div> | </div> | ||
| Line 38: | Line 38: | ||
<div class="purport"> | <div class="purport"> | ||
Két szónak | Két szónak nagy jelentősége van ebben a versben. Devahūti kétféleképpen szolgálta férjét, s erre a ''viśrambheṇa'' és ''gauraveṇa'' szavak utalnak. Ez a két viszonyulási mód nagyon fontos a férj, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatában. A ''viśrambheṇa'' jelentése: „bensőségesen”, ''gauraveṇa'' pedig azt jelenti: „nagy tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát, ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia őt, mint egy bensőséges barátnak, ugyanakkor pedig meg kell értenie, hogy a férj fölötte áll, s így minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi és a nő természete különbözik egymástól. A test alapvetően meghatározza, hogy a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni, mint felesége, s egy nő testi felépítésénél fogva mindig az alárendeltje. Természetes ösztön tehát, hogy a férj a feleség fölött akar állni, s ennek így kell lennie. Még ha a férj hibát követ el, a feleségnek akkor is türelmesnek kell lennie, s így nem lesz nézeteltérés férj és feleség között. ''Viśrambheṇa'' azt jelenti, hogy „bensőségesen”, de ennek nem szabad olyan bizalmasságnak lennie, ami tiszteletlenséget szül. A védikus kultúra szokásai szerint egy feleség nem szólíthatja nevén a férjét. Napjaink társadalmában a feleség nevén szólítja a férjét, de a hindu civilizációban ez nem így van. Ezzel ismerik el az alá- és fölérendeltségi viszonyt. ''Damena ca'': a feleségnek meg kell tanulnia, hogy uralkodjon magán még akkor is, ha nem ért egyet valamivel. ''Sauhṛdena vācā madhurayā'' azt jelenti, hogy mindig jót akar a férjének, és kedvesen szól hozzá. Oly sok anyagi megrázkódtatás éri az embert kint a világban; ezért otthon a feleségnek kedvesen kell bánnia férjével. | ||
</div> | </div> | ||
Latest revision as of 14:25, 6 September 2020
2. VERS
- viśrambheṇātma-śaucena
- gauraveṇa damena ca
- śuśrūṣayā sauhṛdena
- vācā madhurayā ca bhoḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
viśrambheṇa—bizalmasan; ātma-śaucena—tiszta elmével és testtel; gauraveṇa—nagy tisztelettel; damena—az érzékeket szabályozva; ca—és; śuśrūṣayā—szolgálattal; sauhṛdena—szeretettel; vācā—szavakkal; madhurayā—édes; ca—és; bhoḥ—ó, Vidura.
FORDÍTÁS
Ó, Vidura! Devahūti bensőségesen, nagy tisztelettel, szabályozott érzékekkel, szeretettel, kedves szavakkal szolgálta férjét.
MAGYARÁZAT
Két szónak nagy jelentősége van ebben a versben. Devahūti kétféleképpen szolgálta férjét, s erre a viśrambheṇa és gauraveṇa szavak utalnak. Ez a két viszonyulási mód nagyon fontos a férj, illetve az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatában. A viśrambheṇa jelentése: „bensőségesen”, gauraveṇa pedig azt jelenti: „nagy tisztelettel”. A férj nagyon bensőséges barát, ezért a feleségnek úgy kell szolgálnia őt, mint egy bensőséges barátnak, ugyanakkor pedig meg kell értenie, hogy a férj fölötte áll, s így minden tiszteletet meg kell adnia neki. A férfi és a nő természete különbözik egymástól. A test alapvetően meghatározza, hogy a férfi mindig felsőbbrendű akar lenni, mint felesége, s egy nő testi felépítésénél fogva mindig az alárendeltje. Természetes ösztön tehát, hogy a férj a feleség fölött akar állni, s ennek így kell lennie. Még ha a férj hibát követ el, a feleségnek akkor is türelmesnek kell lennie, s így nem lesz nézeteltérés férj és feleség között. Viśrambheṇa azt jelenti, hogy „bensőségesen”, de ennek nem szabad olyan bizalmasságnak lennie, ami tiszteletlenséget szül. A védikus kultúra szokásai szerint egy feleség nem szólíthatja nevén a férjét. Napjaink társadalmában a feleség nevén szólítja a férjét, de a hindu civilizációban ez nem így van. Ezzel ismerik el az alá- és fölérendeltségi viszonyt. Damena ca: a feleségnek meg kell tanulnia, hogy uralkodjon magán még akkor is, ha nem ért egyet valamivel. Sauhṛdena vācā madhurayā azt jelenti, hogy mindig jót akar a férjének, és kedvesen szól hozzá. Oly sok anyagi megrázkódtatás éri az embert kint a világban; ezért otthon a feleségnek kedvesen kell bánnia férjével.