Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T23:58:55Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 23:58, 6 September 2020
Line 45:		Line 45:
	:''dhīras tatra na muhyati''		:''dhīras tatra na muhyati''

	„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” ([[HU/BG 2.13\|BG 2.13]]) Az emberi élet valódi küldetése az, hogy kiszabaduljunk az anyagi test börtönéből. Kṛṣṇa ezért alászáll, hogy a feltételekhez kötött lelket a lelki megvalósításra tanítsa, valamint arra, hogyan szabaduljon meg az anyagi béklyóktól. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata''. A ''dharmasya glāniḥ'' szavak azt jelentik, hogy „az ember létének beszennyeződése”. Létünk jelenleg szennyezett, s meg kell tisztítanunk (sattvaṁ śuddhyet). Az emberi élet e tisztulást szolgálja, s nem arra való, hogy a külső test boldogságán gondolkodjunk, azén a testén, ami az anyagi lekötöttség oka. Ebben a versben ezért Yayāti Mahārāja azt mondja, hogy mindaz az anyagi boldogság, amit látunk, és mindaz az élvezet, amit a jövő ígér, röpke és mulandó. ''Ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino ’rjuna''. Még ha valaki fel is emelkedik a Brahmalokára, ha nem mentes az anyagi kötelékektől, vissza kell térnie erre a Föld bolygóra, és folytatnia kell életét az anyagi lét szenvedésekkel teli állapotában (''bhūtvā bhūtvā pralīyate''). Tartsuk mindig eszünkben ezt a megértést, hogy ne csábítson el bennünket semmilyen érzéki élvezet, sem ebben az életben, sem a következőben. Aki teljesen tudatos erről az igazságról, az önmegvalósított lélek (''sa ātma-dṛk''), de rajta kívül mindenki más a születés és halál körforgásában szenved (''mṛtyu-saṁsāra-vartmani ''). Ez a megértés igazi értelemre vall, és minden, ami ezzel ellentétben áll, csupán boldogtalanságot okoz. Kṛṣṇa-bhakta — ''niṣkāma, ataeva ’śānta’''. Csakis a Kṛṣṇa-tudatú ember békés, aki ismeri az élet célját. Senki más — legyen karmī, jñānī vagy yogī — nem lehet nyugodt, és nem élvezhet valódi békességet.		„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” ([[HU/BG 2.13\|BG 2.13]]) Az emberi élet valódi küldetése az, hogy kiszabaduljunk az anyagi test börtönéből. Kṛṣṇa ezért alászáll, hogy a feltételekhez kötött lelket a lelki megvalósításra tanítsa, valamint arra, hogyan szabaduljon meg az anyagi béklyóktól. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata'' ([[HU/BG 4.7\|BG 4.7]]). A ''dharmasya glāniḥ'' szavak azt jelentik, hogy „az ember létének beszennyeződése”. Létünk jelenleg szennyezett, s meg kell tisztítanunk (sattvaṁ śuddhyet). Az emberi élet e tisztulást szolgálja, s nem arra való, hogy a külső test boldogságán gondolkodjunk, azén a testén, ami az anyagi lekötöttség oka. Ebben a versben ezért Yayāti Mahārāja azt mondja, hogy mindaz az anyagi boldogság, amit látunk, és mindaz az élvezet, amit a jövő ígér, röpke és mulandó. ''Ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino ’rjuna'' ([[HU/BG 8.16\|BG 8.16]]). Még ha valaki fel is emelkedik a Brahmalokára, ha nem mentes az anyagi kötelékektől, vissza kell térnie erre a Föld bolygóra, és folytatnia kell életét az anyagi lét szenvedésekkel teli állapotában (''bhūtvā bhūtvā pralīyate'' ([[HU/BG 8.19\|BG 8.19]])). Tartsuk mindig eszünkben ezt a megértést, hogy ne csábítson el bennünket semmilyen érzéki élvezet, sem ebben az életben, sem a következőben. Aki teljesen tudatos erről az igazságról, az önmegvalósított lélek (''sa ātma-dṛk''), de rajta kívül mindenki más a születés és halál körforgásában szenved (''mṛtyu-saṁsāra-vartmani '' ([[HU/BG 9.3\|BG 9.3]])). Ez a megértés igazi értelemre vall, és minden, ami ezzel ellentétben áll, csupán boldogtalanságot okoz. Kṛṣṇa-bhakta — ''niṣkāma, ataeva ’śānta’''. Csakis a Kṛṣṇa-tudatú ember békés, aki ismeri az élet célját. Senki más — legyen karmī, jñānī vagy yogī — nem lehet nyugodt, és nem élvezhet valódi békességet.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-11-27T08:06:59Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 19. fejezet|H20]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.19: Yayati király felszabadul| TIZENKILENCEDIK FEJEZET: Yayāti király felszabadul]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.19.19| SB 9.19.19]] '''[[HU/SB 9.19.19|SB 9.19.19]] - [[HU/SB 9.19.21|SB 9.19.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.19.21| SB 9.19.21]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 9.19.20|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 20. VERS ====

<div class="verse">
:dṛṣṭaṁ śrutam asad buddhvā
:nānudhyāyen na sandiśet
:saṁsṛtiṁ cātma-nāśaṁ ca
:tatra vidvān sa ātma-dṛk
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''dṛṣṭam''—az anyagi élvezetet, amelyet jelenlegi életünkben tapasztalunk; ''śrutam''—az anyagi élvezeten, amit az eljövendő boldogságért cselekvő, gyümölcsöző tetteket végző embereknek ígérnek (akár ebben az életben, akár a következőben a mennyei bolygókon, stb.); ''asat''—mind ideiglenes és rossz; ''buddhvā''—tudva; ''na''—nem; ''anudhyāyet''—akár gondoljon rá; ''na''—sem; ''sandiśet''—valóban élvezze; ''saṁsṛtim''—meghosszabbítva az anyagi létet; ''ca''—és; ''ātma-nāśam''—megfeledkezés az ember saját, örök helyzetéről; ''ca''—valamint; ''tatra''—ilyen témában; ''vidvān''—aki teljesen a tudatában van; ''saḥ''—egy ilyen ember; ''ātma-dṛk''—egy önmegvalósított lélek.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az önvalót az ismeri, aki tudja, hogy az anyagi boldogság akár jó, akár rossz, akár ebben az életben válik valóra, akár a következőben, akár ezen a bolygón, akár a mennyei bolygókon, mulandó és haszontalan, s hogy egy okos embernek nem szabad azzal próbálkoznia, hogy ezeket a dolgokat élvezze vagy akár csak gondoljon is rájuk. Egy ilyen önmegvalósított lélek jól tudja, hogy a folytatódó anyagi létnek s annak, hogy az élőlény megfeledkezik saját örök helyzetéről, maga az anyagi boldogság az oka.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az élőlény lélek, az anyagi test pedig a kalitkája. Ez jelenti a lelki megértés kezdetét.

:''dehino ’smin yathā dehe''
:''kaumāraṁ yauvanaṁ jarā''
:''tathā dehāntara-prāptir''
:''dhīras tatra na muhyati''

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” ([[HU/BG 2.13|BG 2.13]]) Az emberi élet valódi küldetése az, hogy kiszabaduljunk az anyagi test börtönéből. Kṛṣṇa ezért alászáll, hogy a feltételekhez kötött lelket a lelki megvalósításra tanítsa, valamint arra, hogyan szabaduljon meg az anyagi béklyóktól. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata''. A ''dharmasya glāniḥ'' szavak azt jelentik, hogy „az ember létének beszennyeződése”. Létünk jelenleg szennyezett, s meg kell tisztítanunk (sattvaṁ śuddhyet). Az emberi élet e tisztulást szolgálja, s nem arra való, hogy a külső test boldogságán gondolkodjunk, azén a testén, ami az anyagi lekötöttség oka. Ebben a versben ezért Yayāti Mahārāja azt mondja, hogy mindaz az anyagi boldogság, amit látunk, és mindaz az élvezet, amit a jövő ígér, röpke és mulandó. ''Ābrahma-bhuvanāl lokāḥ punar āvartino ’rjuna''. Még ha valaki fel is emelkedik a Brahmalokára, ha nem mentes az anyagi kötelékektől, vissza kell térnie erre a Föld bolygóra, és folytatnia kell életét az anyagi lét szenvedésekkel teli állapotában (''bhūtvā bhūtvā pralīyate''). Tartsuk mindig eszünkben ezt a megértést, hogy ne csábítson el bennünket semmilyen érzéki élvezet, sem ebben az életben, sem a következőben. Aki teljesen tudatos erről az igazságról, az önmegvalósított lélek (''sa ātma-dṛk''), de rajta kívül mindenki más a születés és halál körforgásában szenved (''mṛtyu-saṁsāra-vartmani ''). Ez a megértés igazi értelemre vall, és minden, ami ezzel ellentétben áll, csupán boldogtalanságot okoz. Kṛṣṇa-bhakta — ''niṣkāma, ataeva ’śānta’''. Csakis a Kṛṣṇa-tudatú ember békés, aki ismeri az élet célját. Senki más — legyen karmī, jñānī vagy yogī — nem lehet nyugodt, és nem élvezhet valódi békességet.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.19.19| SB 9.19.19]] '''[[HU/SB 9.19.19|SB 9.19.19]] - [[HU/SB 9.19.21|SB 9.19.21]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.19.21| SB 9.19.21]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 9.19.20 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit