HU/SB 9.19.19 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T23:58:35Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 23:58, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az egyetlen mód, hogy megszabaduljunk a kéjes vágyaktól, ha az erdőbe megyünk, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva az állatokkal élünk. Ha valaki nem adja fel az ilyen vágyakat, az elméje nem tisztulhat meg az anyagi szennyeződéstől. Ezért ha törődik azzal, hogy kiszabaduljon az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség béklyóiból, egy bizonyos kor betöltése után az erdőbe kell vonulnia. ''Pañcāśordhvaṁ vanaṁ vrajet''. Ötven éves kora után az embernek önként fel kell hagynia a családi élettel, s az erdőbe kell mennie. A legjobb erdő Vṛndāvana, ahol nem kell állatokkal élnie, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulhat, aki sohasem hagyja el Vṛndāvanát. Vṛndāvanában gyakorolni a Kṛṣṇa-tudatot a legjobb út arra, hogy megszabaduljunk az anyagi kötelékektől, mert Vṛndāvanában az ember önkéntelenül Kṛṣṇán meditál. Vṛndāvanában számtalan templom van, s az ember egy ilyen templomban vagy több ilyen templomban láthatja a Legfelsőbb Úr formáját mint Rādhā-Kṛṣṇa vagy Kṛṣṇa-Balarāma, és meditálhat Rajtuk. Ahogy itt a brahmaṇy adhyāya szavak mondják, az elménket a Legfelsőbb Úrra, Parabrahmanra kell rögzítenünk. Kṛṣṇa ez a Parabrahman, ahogyan ezt Arjuna is alátámasztja a Bhagavad-gītāban (''paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān''). Kṛṣṇa és az Ő lakhelye, Vṛndāvana nem különböznek egymástól. Śrī Caitanya Mahāprabhu azt mondta: ''ārādhyo bhagavān vrajeśa-tanayas tad-dhāma vṛndāvanam''. Vṛndāvana olyan, mint Kṛṣṇa. Ezért ha az embernek valahogyan lehetősége nyílik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, és ha nem képmutató, hanem egyszerűen csak Vṛndāvanában él, és az elméjét Kṛṣṇára szögezi, akkor megszabadul az anyagi béklyóktól. Az elme azonban még Vṛndāvanában sem tisztul meg, ha kéjes vágyak izgatják. Nem szabad Vṛndāvanában élni és sértéseket elkövetni, mert egy bűnökkel teli élet Vṛndāvanában nem különb az ott élő majmok és disznók életénél. Vṛndāvanában sok majom és disznó él, akik egyedül nemi vágyaikkal törődnek. Azoknak az embereknek, akik Vṛndāvanába mennek, de még mindig vágynak a nemi életre, azonnal el kell hagyniuk Vṛndāvanát, és nem szabad több súlyos sértést elkövetniük az Úr lótuszlába ellen. Sok félrevezetett ember él Vṛndāvanában, akik csak azért vannak ott, hogy nemi vágyaik beteljesüljenek, ám kétségtelen, hogy nem különbek a majmoknál és a disznóknál. Akik māyā, különösen pedig a kéjes vágyak hatása alatt állnak, azokat ''māyā-mṛgának'' nevezik. Az anyagi élet feltételekhez kötött állapotában voltaképpen mindenki ''māyā-mṛga''. ''Māyā-mṛgaṁ dayitayepsitam anvadhāvad'', mondják az írások: Śrī Caitanya Mahāprabhu azért lépett a sannyāsa rendbe, hogy indokolatlan kegyében részesítse a māyā-mṛgákat, az anyagi világban élő embereket, akik szenvednek a kéjes vágyak miatt. Mindenkinek követnie kell Śrī Caitanya Mahāprabhu elveit, s teljes Kṛṣṇa-tudatban mindig Kṛṣṇára kell gondolnia. Így alkalmassá válik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, s élete sikeres lesz.		Az egyetlen mód, hogy megszabaduljunk a kéjes vágyaktól, ha az erdőbe megyünk, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva az állatokkal élünk. Ha valaki nem adja fel az ilyen vágyakat, az elméje nem tisztulhat meg az anyagi szennyeződéstől. Ezért ha törődik azzal, hogy kiszabaduljon az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség béklyóiból, egy bizonyos kor betöltése után az erdőbe kell vonulnia. ''Pañcāśordhvaṁ vanaṁ vrajet''. Ötven éves kora után az embernek önként fel kell hagynia a családi élettel, s az erdőbe kell mennie. A legjobb erdő Vṛndāvana, ahol nem kell állatokkal élnie, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulhat, aki sohasem hagyja el Vṛndāvanát. Vṛndāvanában gyakorolni a Kṛṣṇa-tudatot a legjobb út arra, hogy megszabaduljunk az anyagi kötelékektől, mert Vṛndāvanában az ember önkéntelenül Kṛṣṇán meditál. Vṛndāvanában számtalan templom van, s az ember egy ilyen templomban vagy több ilyen templomban láthatja a Legfelsőbb Úr formáját mint Rādhā-Kṛṣṇa vagy Kṛṣṇa-Balarāma, és meditálhat Rajtuk. Ahogy itt a brahmaṇy adhyāya szavak mondják, az elménket a Legfelsőbb Úrra, Parabrahmanra kell rögzítenünk. Kṛṣṇa ez a Parabrahman, ahogyan ezt Arjuna is alátámasztja a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.12-13\|BG 10.12]]) (''paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān''). Kṛṣṇa és az Ő lakhelye, Vṛndāvana nem különböznek egymástól. Śrī Caitanya Mahāprabhu azt mondta: ''ārādhyo bhagavān vrajeśa-tanayas tad-dhāma vṛndāvanam''. Vṛndāvana olyan, mint Kṛṣṇa. Ezért ha az embernek valahogyan lehetősége nyílik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, és ha nem képmutató, hanem egyszerűen csak Vṛndāvanában él, és az elméjét Kṛṣṇára szögezi, akkor megszabadul az anyagi béklyóktól. Az elme azonban még Vṛndāvanában sem tisztul meg, ha kéjes vágyak izgatják. Nem szabad Vṛndāvanában élni és sértéseket elkövetni, mert egy bűnökkel teli élet Vṛndāvanában nem különb az ott élő majmok és disznók életénél. Vṛndāvanában sok majom és disznó él, akik egyedül nemi vágyaikkal törődnek. Azoknak az embereknek, akik Vṛndāvanába mennek, de még mindig vágynak a nemi életre, azonnal el kell hagyniuk Vṛndāvanát, és nem szabad több súlyos sértést elkövetniük az Úr lótuszlába ellen. Sok félrevezetett ember él Vṛndāvanában, akik csak azért vannak ott, hogy nemi vágyaik beteljesüljenek, ám kétségtelen, hogy nem különbek a majmoknál és a disznóknál. Akik māyā, különösen pedig a kéjes vágyak hatása alatt állnak, azokat ''māyā-mṛgának'' nevezik. Az anyagi élet feltételekhez kötött állapotában voltaképpen mindenki ''māyā-mṛga''. ''Māyā-mṛgaṁ dayitayepsitam anvadhāvad'' ([[HU/SB 11.5.34\|SB 11.5.34]]), mondják az írások: Śrī Caitanya Mahāprabhu azért lépett a sannyāsa rendbe, hogy indokolatlan kegyében részesítse a māyā-mṛgákat, az anyagi világban élő embereket, akik szenvednek a kéjes vágyak miatt. Mindenkinek követnie kell Śrī Caitanya Mahāprabhu elveit, s teljes Kṛṣṇa-tudatban mindig Kṛṣṇára kell gondolnia. Így alkalmassá válik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, s élete sikeres lesz.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-11-27T07:56:33Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 19. fejezet|H19]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.19: Yayati király felszabadul| TIZENKILENCEDIK FEJEZET: Yayāti király felszabadul]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.19.18| SB 9.19.18]] '''[[HU/SB 9.19.18|SB 9.19.18]] - [[HU/SB 9.19.20|SB 9.19.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.19.20| SB 9.19.20]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 9.19.19|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 19. VERS ====

<div class="verse">
:tasmād etām ahaṁ tyaktvā
:brahmaṇy adhyāya mānasam
:nirdvandvo nirahaṅkāraś
:cariṣyāmi mṛgaiḥ saha
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tasmāt''—ezért; ''etām''—ilyen erős vágyak a kéjre; ''aham''—én; ''tyaktvā''—feladva; ''brahmaṇi''—a Legfelsőbb Abszolút Igazságra; ''adhyāya''—rögzítve; ''mānasam''—az elmét; ''nirdvandvaḥ''—kettősség nélkül; ''nirahaṅkāraḥ''—a hamis tekintély alapján való azonosítás nélkül; ''cariṣyāmi''—vándorolni fogok az erdőben; ''mṛgaiḥ saha''—az erdei állatokkal.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezért most mind feladom e vágyakat, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségén fogok meditálni. Az elme szüleményeinek kettősségeitől és a hamis tekintélytől mentesen az erdőben fogok vándorolni az állatokkal.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az egyetlen mód, hogy megszabaduljunk a kéjes vágyaktól, ha az erdőbe megyünk, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségén meditálva az állatokkal élünk. Ha valaki nem adja fel az ilyen vágyakat, az elméje nem tisztulhat meg az anyagi szennyeződéstől. Ezért ha törődik azzal, hogy kiszabaduljon az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség béklyóiból, egy bizonyos kor betöltése után az erdőbe kell vonulnia. ''Pañcāśordhvaṁ vanaṁ vrajet''. Ötven éves kora után az embernek önként fel kell hagynia a családi élettel, s az erdőbe kell mennie. A legjobb erdő Vṛndāvana, ahol nem kell állatokkal élnie, hanem az Istenség Legfelsőbb Személyiségével társulhat, aki sohasem hagyja el Vṛndāvanát. Vṛndāvanában gyakorolni a Kṛṣṇa-tudatot a legjobb út arra, hogy megszabaduljunk az anyagi kötelékektől, mert Vṛndāvanában az ember önkéntelenül Kṛṣṇán meditál. Vṛndāvanában számtalan templom van, s az ember egy ilyen templomban vagy több ilyen templomban láthatja a Legfelsőbb Úr formáját mint Rādhā-Kṛṣṇa vagy Kṛṣṇa-Balarāma, és meditálhat Rajtuk. Ahogy itt a brahmaṇy adhyāya szavak mondják, az elménket a Legfelsőbb Úrra, Parabrahmanra kell rögzítenünk. Kṛṣṇa ez a Parabrahman, ahogyan ezt Arjuna is alátámasztja a Bhagavad-gītāban (''paraṁ brahma paraṁ dhāma pavitraṁ paramaṁ bhavān''). Kṛṣṇa és az Ő lakhelye, Vṛndāvana nem különböznek egymástól. Śrī Caitanya Mahāprabhu azt mondta: ''ārādhyo bhagavān vrajeśa-tanayas tad-dhāma vṛndāvanam''. Vṛndāvana olyan, mint Kṛṣṇa. Ezért ha az embernek valahogyan lehetősége nyílik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, és ha nem képmutató, hanem egyszerűen csak Vṛndāvanában él, és az elméjét Kṛṣṇára szögezi, akkor megszabadul az anyagi béklyóktól. Az elme azonban még Vṛndāvanában sem tisztul meg, ha kéjes vágyak izgatják. Nem szabad Vṛndāvanában élni és sértéseket elkövetni, mert egy bűnökkel teli élet Vṛndāvanában nem különb az ott élő majmok és disznók életénél. Vṛndāvanában sok majom és disznó él, akik egyedül nemi vágyaikkal törődnek. Azoknak az embereknek, akik Vṛndāvanába mennek, de még mindig vágynak a nemi életre, azonnal el kell hagyniuk Vṛndāvanát, és nem szabad több súlyos sértést elkövetniük az Úr lótuszlába ellen. Sok félrevezetett ember él Vṛndāvanában, akik csak azért vannak ott, hogy nemi vágyaik beteljesüljenek, ám kétségtelen, hogy nem különbek a majmoknál és a disznóknál. Akik māyā, különösen pedig a kéjes vágyak hatása alatt állnak, azokat ''māyā-mṛgának'' nevezik. Az anyagi élet feltételekhez kötött állapotában voltaképpen mindenki ''māyā-mṛga''. ''Māyā-mṛgaṁ dayitayepsitam anvadhāvad'', mondják az írások: Śrī Caitanya Mahāprabhu azért lépett a sannyāsa rendbe, hogy indokolatlan kegyében részesítse a māyā-mṛgákat, az anyagi világban élő embereket, akik szenvednek a kéjes vágyak miatt. Mindenkinek követnie kell Śrī Caitanya Mahāprabhu elveit, s teljes Kṛṣṇa-tudatban mindig Kṛṣṇára kell gondolnia. Így alkalmassá válik arra, hogy Vṛndāvanában éljen, s élete sikeres lesz.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.19.18| SB 9.19.18]] '''[[HU/SB 9.19.18|SB 9.19.18]] - [[HU/SB 9.19.20|SB 9.19.20]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.19.20| SB 9.19.20]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__