HU/SB 9.15.25 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T23:50:54Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 23:50, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Jamadagni hatalmasabb volt Kārtavīryārjunánál, mert a tisztított vajjal, melyet a kāmadhenu adott, agnihotra-yajñát mutatott be. Nem mindenkinek lehet ilyen tehene. De egy hétköznapi ember is tarthat egy közönséges tehenet, védelmezheti ezt a jószágot, és kaphat tőle elegendő tejet, amit arra használhat, hogy vajat és tisztított gít készítsen, különösen abból a célból, hogy bemutathassa az agnihotra-yajñát. Ezt mindenki megteheti. Ezért javasolja az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a ''go-rakṣyát'', a tehenek védelmezését. Ez elengedhetetlen, mert ha megfelelően gondjukat viselik, a tehenek minden bizonnyal elegendő tejet adnak. Amerikában a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy különféle ISKCON-farmjainkon, ahol megfelelő védelmet nyújtunk a teheneknek, több tejet kapunk tőlük, mint amennyire szükségünk van. Más gazdaságokban a tehenek nem adnak annyi tejet, mint nálunk, mert a mi teheneink nagyon jól tudják, hogy nem fogjuk megölni őket, ezért boldogok, és rengeteg tejet adnak. Az Úr Kṛṣṇának ez az utasítása tehát — go-rakṣya — rendkívül jelentőségteljes. Az egész világnak meg kell tanulnia Kṛṣṇától, hogyan kell boldogan élni, ínség nélkül, pusztán úgy, hogy gabonát termesztünk (''annād bhavanti bhūtāni''), és védelmezzük a teheneket (''go-rakṣya''). ''Kṛṣi-gorakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāvajam''. Azoknak, akik az emberi társadalom harmadik osztályába tartoznak — azaz a kereskedőknek — kell, hogy legyen földjük, hogy gabonát termeljenek és védjék a teheneket. Ez a Bhagavad-gītā utasítása. Ami a tehénvédelmet illeti, a húsevők tiltakozni fognak, de azt válaszolhatjuk nekik, hogy mivel Kṛṣṇa a tehénvédelmet hangsúlyozza, a húsevést kedvelők ehetik olyan kevésbé fontos állatok húsát, mint a disznók, a kutyák, a kecskék és a bárányok, de egy ujjal sem nyúlhatnak a tehenekhez, mert az véget vet az emberi társadalom lelki fejlődésének.		Jamadagni hatalmasabb volt Kārtavīryārjunánál, mert a tisztított vajjal, melyet a kāmadhenu adott, agnihotra-yajñát mutatott be. Nem mindenkinek lehet ilyen tehene. De egy hétköznapi ember is tarthat egy közönséges tehenet, védelmezheti ezt a jószágot, és kaphat tőle elegendő tejet, amit arra használhat, hogy vajat és tisztított gít készítsen, különösen abból a célból, hogy bemutathassa az agnihotra-yajñát. Ezt mindenki megteheti. Ezért javasolja az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a ''go-rakṣyát'', a tehenek védelmezését. Ez elengedhetetlen, mert ha megfelelően gondjukat viselik, a tehenek minden bizonnyal elegendő tejet adnak. Amerikában a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy különféle ISKCON-farmjainkon, ahol megfelelő védelmet nyújtunk a teheneknek, több tejet kapunk tőlük, mint amennyire szükségünk van. Más gazdaságokban a tehenek nem adnak annyi tejet, mint nálunk, mert a mi teheneink nagyon jól tudják, hogy nem fogjuk megölni őket, ezért boldogok, és rengeteg tejet adnak. Az Úr Kṛṣṇának ez az utasítása tehát — go-rakṣya — rendkívül jelentőségteljes. Az egész világnak meg kell tanulnia Kṛṣṇától, hogyan kell boldogan élni, ínség nélkül, pusztán úgy, hogy gabonát termesztünk (''annād bhavanti bhūtāni'' ([[HU/BG 3.14\|BG 3.14]])), és védelmezzük a teheneket (''go-rakṣya''). ''Kṛṣi-gorakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāvajam'' ([[HU/BG 18.44\|BG 18.44]]). Azoknak, akik az emberi társadalom harmadik osztályába tartoznak — azaz a kereskedőknek — kell, hogy legyen földjük, hogy gabonát termeljenek és védjék a teheneket. Ez a Bhagavad-gītā utasítása. Ami a tehénvédelmet illeti, a húsevők tiltakozni fognak, de azt válaszolhatjuk nekik, hogy mivel Kṛṣṇa a tehénvédelmet hangsúlyozza, a húsevést kedvelők ehetik olyan kevésbé fontos állatok húsát, mint a disznók, a kutyák, a kecskék és a bárányok, de egy ujjal sem nyúlhatnak a tehenekhez, mert az véget vet az emberi társadalom lelki fejlődésének.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-11-18T08:48:01Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 15. fejezet|H25]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.15: Parasurama, az Úr harcos inkarnációja| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Paraśurāma, az Úr harcos inkarnációja]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.15.24| SB 9.15.24]] '''[[HU/SB 9.15.24|SB 9.15.24]] - [[HU/SB 9.15.26|SB 9.15.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.15.26| SB 9.15.26]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 9.15.25|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 25. VERS ====

<div class="verse">
:sa vai ratnaṁ tu tad dṛṣṭvā
:ātmaiśvaryātiśāyanam
:tan nādriyatāgnihotryāṁ
:sābhilāṣaḥ sahaihayaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''saḥ''—ő (Kārtavīryārjuna); ''vai''—valóban; ''ratnam''—a gazdagság hatalmas forrását; ''tu''—valóban; ''tat''—a Jamadagni tulajdonában lévő kāmadhenut; ''dṛṣṭvā''—látva; ''ātma-aiśvarya''—saját kincseit; ''ati-śāyanam''—ami felülmúlta; ''tat''—azt; ''na''—nem; ''ādriyata''—nagyon értékelte; ''agnihotryām''—abban a tehénben, ami hasznos volt az agnihotra áldozat bemutatásához; ''sa-abhilāṣaḥ''—vágyni kezdett rá; ''sa-haihayaḥ''—saját embereivel, a Haihayákkal.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Kārtavīryārjuna úgy vélte, hogy Jamadagni hatalmasabb és gazdagabb nála, mert a kāmadhenu formájában van egy drágaköve. Ezért aztán ő és emberei, a Haihayák nem becsülték túlságosan nagyra Jamadagni vendégszeretetét. Ellenkezőleg: azt akarták, hogy az övék legyen a kāmadhenu, amelynek nagy haszna van, ha valaki agnihotra áldozatot szeretne bemutatni.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Jamadagni hatalmasabb volt Kārtavīryārjunánál, mert a tisztított vajjal, melyet a kāmadhenu adott, agnihotra-yajñát mutatott be. Nem mindenkinek lehet ilyen tehene. De egy hétköznapi ember is tarthat egy közönséges tehenet, védelmezheti ezt a jószágot, és kaphat tőle elegendő tejet, amit arra használhat, hogy vajat és tisztított gít készítsen, különösen abból a célból, hogy bemutathassa az agnihotra-yajñát. Ezt mindenki megteheti. Ezért javasolja az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban a ''go-rakṣyát'', a tehenek védelmezését. Ez elengedhetetlen, mert ha megfelelően gondjukat viselik, a tehenek minden bizonnyal elegendő tejet adnak. Amerikában a gyakorlatban tapasztaltuk, hogy különféle ISKCON-farmjainkon, ahol megfelelő védelmet nyújtunk a teheneknek, több tejet kapunk tőlük, mint amennyire szükségünk van. Más gazdaságokban a tehenek nem adnak annyi tejet, mint nálunk, mert a mi teheneink nagyon jól tudják, hogy nem fogjuk megölni őket, ezért boldogok, és rengeteg tejet adnak. Az Úr Kṛṣṇának ez az utasítása tehát — go-rakṣya — rendkívül jelentőségteljes. Az egész világnak meg kell tanulnia Kṛṣṇától, hogyan kell boldogan élni, ínség nélkül, pusztán úgy, hogy gabonát termesztünk (''annād bhavanti bhūtāni''), és védelmezzük a teheneket (''go-rakṣya''). ''Kṛṣi-gorakṣya-vāṇijyaṁ vaiśya-karma svabhāvajam''. Azoknak, akik az emberi társadalom harmadik osztályába tartoznak — azaz a kereskedőknek — kell, hogy legyen földjük, hogy gabonát termeljenek és védjék a teheneket. Ez a Bhagavad-gītā utasítása. Ami a tehénvédelmet illeti, a húsevők tiltakozni fognak, de azt válaszolhatjuk nekik, hogy mivel Kṛṣṇa a tehénvédelmet hangsúlyozza, a húsevést kedvelők ehetik olyan kevésbé fontos állatok húsát, mint a disznók, a kutyák, a kecskék és a bárányok, de egy ujjal sem nyúlhatnak a tehenekhez, mert az véget vet az emberi társadalom lelki fejlődésének.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.15.24| SB 9.15.24]] '''[[HU/SB 9.15.24|SB 9.15.24]] - [[HU/SB 9.15.26|SB 9.15.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.15.26| SB 9.15.26]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__