<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_9.15.15</id>
	<title>HU/SB 9.15.15 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_9.15.15"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.15.15&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T20:02:45Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.15.15&amp;diff=512251&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.15.15&amp;diff=512251&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-17T21:33:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:33, 17 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l40&quot;&gt;Line 40:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 40:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A kṣatriyáknak, az uralkodó osztálynak a nagy brāhmaṇák és szentek elrendelte szabályokkal egyetértésben kell a világot irányítaniuk. Amint az uralkodó osztály felelőtlennek mutatkozik a vallásos elvek terén, teherré válik a Föld számára. &amp;#039;&amp;#039;Rajas-tamo-vṛtaṁ, bhāram abrahmaṇyam&amp;#039;&amp;#039;, mondja a vers: amikor az uralkodó osztály a természet alacsonyabb rendű kötőerői, a tudatlanság és a szenvedély hatása alá kerül, terhet jelent a világnak, és egy felsőbbrendű hatalomnak el kell pusztítania. A modern kor történelmében is láthatjuk, hogy a különféle forradalmak eltörölték a királyságokat, de sajnos csupán azért, hogy harmad- és negyedrangú emberek ragadják magukhoz a hatalmat. Noha szerte a világon megsemmisítették a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének befolyása alatt álló királyságokat, a világ lakói még mindig boldogtalanok, mert annak ellenére, hogy a hajdani királyok jellemét a tudatlanság árnyékolta be, helyükre olyan kereskedő- és munkásosztályba tartozó emberek kerültek, akiknek tulajdonságai még alacsonyabb rendűek. Amikor a kormányt valóban brāhmaṇák, vagyis Isten-tudatú emberek vezetik, akkor az emberek valóban boldogok lehetnek. Ezért hajdanán, amikor az uralkodó osztály a szenvedély és tudatlanság kötőerejébe süllyedt, a brāhmaṇák egy olyan kṣatriya szellemű brāhmaṇa vezetésével, mint Paraśurāma, egymás után huszonegyszer ölték meg őket.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A kṣatriyáknak, az uralkodó osztálynak a nagy brāhmaṇák és szentek elrendelte szabályokkal egyetértésben kell a világot irányítaniuk. Amint az uralkodó osztály felelőtlennek mutatkozik a vallásos elvek terén, teherré válik a Föld számára. &amp;#039;&amp;#039;Rajas-tamo-vṛtaṁ, bhāram abrahmaṇyam&amp;#039;&amp;#039;, mondja a vers: amikor az uralkodó osztály a természet alacsonyabb rendű kötőerői, a tudatlanság és a szenvedély hatása alá kerül, terhet jelent a világnak, és egy felsőbbrendű hatalomnak el kell pusztítania. A modern kor történelmében is láthatjuk, hogy a különféle forradalmak eltörölték a királyságokat, de sajnos csupán azért, hogy harmad- és negyedrangú emberek ragadják magukhoz a hatalmat. Noha szerte a világon megsemmisítették a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének befolyása alatt álló királyságokat, a világ lakói még mindig boldogtalanok, mert annak ellenére, hogy a hajdani királyok jellemét a tudatlanság árnyékolta be, helyükre olyan kereskedő- és munkásosztályba tartozó emberek kerültek, akiknek tulajdonságai még alacsonyabb rendűek. Amikor a kormányt valóban brāhmaṇák, vagyis Isten-tudatú emberek vezetik, akkor az emberek valóban boldogok lehetnek. Ezért hajdanán, amikor az uralkodó osztály a szenvedély és tudatlanság kötőerejébe süllyedt, a brāhmaṇák egy olyan kṣatriya szellemű brāhmaṇa vezetésével, mint Paraśurāma, egymás után huszonegyszer ölték meg őket.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 12.2.&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;13&lt;/del&gt;|SB 12.2.13]]) szerint &#039;&#039;dasyu-prāyeṣu rājasu&#039;&#039;: a Kali-yugában az uralkodó osztály (rājanya) nem lesz különb fosztogatóknál (dasyuknál), mert harmad- és negyedrangú emberek fogják kezükben tartani a kormány ügyeit. A vallásos elvekkel és a brahminikus szabályokkal nem törődve gondolkodás nélkül igyekeznek majd kifosztani a népet. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam egy másik helyen ([[HU/SB 12.1.40|SB 12.1.40]]) írja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 12.2.&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;12-16&lt;/ins&gt;|SB 12.2.13]]) szerint &#039;&#039;dasyu-prāyeṣu rājasu&#039;&#039;: a Kali-yugában az uralkodó osztály (rājanya) nem lesz különb fosztogatóknál (dasyuknál), mert harmad- és negyedrangú emberek fogják kezükben tartani a kormány ügyeit. A vallásos elvekkel és a brahminikus szabályokkal nem törődve gondolkodás nélkül igyekeznek majd kifosztani a népet. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam egy másik helyen ([[HU/SB 12.1.&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;39-&lt;/ins&gt;40|SB 12.1.40]]) írja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;asaṁskṛtāḥ kriyā-hīnā&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;asaṁskṛtāḥ kriyā-hīnā&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l59&quot;&gt;Line 59:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 59:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;yāsyanti giri-kānanam&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;yāsyanti giri-kānanam&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az emberi társadalom természetes módon négy részre oszlik, ahogyan a Bhagavad-gītāban olvashatjuk (&#039;&#039;cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ&#039;&#039;). De ha ezt a rendszert figyelmen kívül hagyjuk, és nem vesszük tekintetbe az emberek tulajdonságait és a társadalom csoportjait, az eredmény &#039;&#039;brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ yo balī bhavitā nṛpaḥ&#039;&#039; lesz: a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák úgynevezett kasztrendszerének semmi értelme sem lesz. Ennek következményeként az lesz a király vagy az elnök, aki valamilyen módon hatalomra tesz szert, és így a prajákat, a népet annyi zaklatás fogja érni, hogy elhagyják otthonukat, s az erdőbe mennek (&#039;&#039;yāsyanti giri-kānanam&#039;&#039;), hogy megszabaduljanak a kormányhivatalnokok zaklatásától, akik kegyetlenek, és a fosztogatók eszközeihez nyúlnak. A prajáknak, az embereknek ezért el kell fogadniuk a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát, a Hare Kṛṣṇa mozgalmat, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hanginkarnációja. &#039;&#039;Kali-kāle nāma-rūpe kṛṣṇa-avatāra&#039;&#039;: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége most szent neve inkarnációjában jelent meg. Ezért amikor a praják Kṛṣṇa-tudatossá válnak, akkor jó kormányt, jó társadalmat és tökéletes életet remélhetnek, valamint felszabadulást az anyagi lét kötelékei alól.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az emberi társadalom természetes módon négy részre oszlik, ahogyan a Bhagavad-gītāban &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 4.13|BG 4.13]]) &lt;/ins&gt;olvashatjuk (&#039;&#039;cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ&#039;&#039;). De ha ezt a rendszert figyelmen kívül hagyjuk, és nem vesszük tekintetbe az emberek tulajdonságait és a társadalom csoportjait, az eredmény &#039;&#039;brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ yo balī bhavitā nṛpaḥ&#039;&#039; lesz: a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák úgynevezett kasztrendszerének semmi értelme sem lesz. Ennek következményeként az lesz a király vagy az elnök, aki valamilyen módon hatalomra tesz szert, és így a prajákat, a népet annyi zaklatás fogja érni, hogy elhagyják otthonukat, s az erdőbe mennek (&#039;&#039;yāsyanti giri-kānanam&#039;&#039;), hogy megszabaduljanak a kormányhivatalnokok zaklatásától, akik kegyetlenek, és a fosztogatók eszközeihez nyúlnak. A prajáknak, az embereknek ezért el kell fogadniuk a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát, a Hare Kṛṣṇa mozgalmat, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hanginkarnációja. &#039;&#039;Kali-kāle nāma-rūpe kṛṣṇa-avatāra&#039;&#039;: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége most szent neve inkarnációjában jelent meg. Ezért amikor a praják Kṛṣṇa-tudatossá válnak, akkor jó kormányt, jó társadalmat és tökéletes életet remélhetnek, valamint felszabadulást az anyagi lét kötelékei alól.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-459927:rev-512251:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.15.15&amp;diff=459927&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.15.15&amp;diff=459927&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-11-18T08:28:38Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 15. fejezet|H15]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.15: Parasurama, az Úr harcos inkarnációja| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Paraśurāma, az Úr harcos inkarnációja]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.15.14| SB 9.15.14]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 9.15.14|SB 9.15.14]] - [[HU/SB 9.15.16|SB 9.15.16]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.15.16| SB 9.15.16]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 9.15.15|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 15. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:dṛptaṁ kṣatraṁ bhuvo bhāram&lt;br /&gt;
:abrahmaṇyam anīnaśat&lt;br /&gt;
:rajas-tamo-vṛtam ahan&lt;br /&gt;
:phalguny api kṛte ’ṁhasi&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;dṛptam&amp;#039;&amp;#039;—nagyon büszke; &amp;#039;&amp;#039;kṣatram&amp;#039;&amp;#039;—a kṣatriyák, az uralkodó osztály; &amp;#039;&amp;#039;bhuvaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a Földnek; &amp;#039;&amp;#039;bhāram&amp;#039;&amp;#039;—a terhét; &amp;#039;&amp;#039;abrahmaṇyam&amp;#039;&amp;#039;—bűnös, nem törődik a brāhmaṇák hirdette vallásos elvekkel; &amp;#039;&amp;#039;anīnaśat&amp;#039;&amp;#039;—elűzte vagy megsemmisítette; &amp;#039;&amp;#039;rajaḥ-tamaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a szenvedély és tudatlanság kötőerőivel; &amp;#039;&amp;#039;vṛtam&amp;#039;&amp;#039;—befedett; &amp;#039;&amp;#039;ahan&amp;#039;&amp;#039;—megölte; &amp;#039;&amp;#039;phalguni&amp;#039;&amp;#039;—nem nagyon nagy; &amp;#039;&amp;#039;api&amp;#039;&amp;#039;—habár; &amp;#039;&amp;#039;kṛte&amp;#039;&amp;#039;—elkövette; &amp;#039;&amp;#039;aṁhasi&amp;#039;&amp;#039;—egy sértés.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Amikor a királyi nemzetség a szenvedély és a tudatlanság anyagi kötőerőinek hatására rendkívül büszke lett, vallástalanná vált, és ügyet sem vetett többé a brāhmaṇák által hozott törvényekre, Paraśurāma megölte őket. Noha nem követtek el túlságosan nagy sértést, végzett velük, hogy enyhítsen a világ terhén.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A kṣatriyáknak, az uralkodó osztálynak a nagy brāhmaṇák és szentek elrendelte szabályokkal egyetértésben kell a világot irányítaniuk. Amint az uralkodó osztály felelőtlennek mutatkozik a vallásos elvek terén, teherré válik a Föld számára. &amp;#039;&amp;#039;Rajas-tamo-vṛtaṁ, bhāram abrahmaṇyam&amp;#039;&amp;#039;, mondja a vers: amikor az uralkodó osztály a természet alacsonyabb rendű kötőerői, a tudatlanság és a szenvedély hatása alá kerül, terhet jelent a világnak, és egy felsőbbrendű hatalomnak el kell pusztítania. A modern kor történelmében is láthatjuk, hogy a különféle forradalmak eltörölték a királyságokat, de sajnos csupán azért, hogy harmad- és negyedrangú emberek ragadják magukhoz a hatalmat. Noha szerte a világon megsemmisítették a szenvedély és a tudatlanság kötőerejének befolyása alatt álló királyságokat, a világ lakói még mindig boldogtalanok, mert annak ellenére, hogy a hajdani királyok jellemét a tudatlanság árnyékolta be, helyükre olyan kereskedő- és munkásosztályba tartozó emberek kerültek, akiknek tulajdonságai még alacsonyabb rendűek. Amikor a kormányt valóban brāhmaṇák, vagyis Isten-tudatú emberek vezetik, akkor az emberek valóban boldogok lehetnek. Ezért hajdanán, amikor az uralkodó osztály a szenvedély és tudatlanság kötőerejébe süllyedt, a brāhmaṇák egy olyan kṣatriya szellemű brāhmaṇa vezetésével, mint Paraśurāma, egymás után huszonegyszer ölték meg őket.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 12.2.13|SB 12.2.13]]) szerint &amp;#039;&amp;#039;dasyu-prāyeṣu rājasu&amp;#039;&amp;#039;: a Kali-yugában az uralkodó osztály (rājanya) nem lesz különb fosztogatóknál (dasyuknál), mert harmad- és negyedrangú emberek fogják kezükben tartani a kormány ügyeit. A vallásos elvekkel és a brahminikus szabályokkal nem törődve gondolkodás nélkül igyekeznek majd kifosztani a népet. Ahogy a Śrīmad-Bhāgavatam egy másik helyen ([[HU/SB 12.1.40|SB 12.1.40]]) írja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;asaṁskṛtāḥ kriyā-hīnā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;rajasā tamasāvṛtāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prajās te bhakṣayiṣyanti&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;mlecchā rājanya-rūpiṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Tisztátalanul, az emberi kötelességek megfelelő végrehajtását elhanyagolva, valamint a szenvedély (rajas) és a tudatlanság (tamas) kötőerőinek befolyása alatt a tisztátalan emberek (mlecchák) a kormány tagjainak adva ki magukat (&amp;#039;&amp;#039;rājanya-rūpiṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;) fel fogják falni a népet (&amp;#039;&amp;#039;prājas te bhakṣayiṣyanti&amp;#039;&amp;#039;). Máshol a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 12.2.7|SB 12.2.7-8]]) ezt mondja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;evaṁ prajābhir duṣṭābhir&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ākīrṇe kṣiti-maṇḍale&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yo balī bhavitā nṛpaḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prajā hi lubdhai rājanyair&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;nirghṛṇair dasyu-dharmabhiḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ācchinna-dāra-draviṇā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yāsyanti giri-kānanam&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az emberi társadalom természetes módon négy részre oszlik, ahogyan a Bhagavad-gītāban olvashatjuk (&amp;#039;&amp;#039;cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ&amp;#039;&amp;#039;). De ha ezt a rendszert figyelmen kívül hagyjuk, és nem vesszük tekintetbe az emberek tulajdonságait és a társadalom csoportjait, az eredmény &amp;#039;&amp;#039;brahma-viṭ-kṣatra-śūdrāṇāṁ yo balī bhavitā nṛpaḥ&amp;#039;&amp;#039; lesz: a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák úgynevezett kasztrendszerének semmi értelme sem lesz. Ennek következményeként az lesz a király vagy az elnök, aki valamilyen módon hatalomra tesz szert, és így a prajákat, a népet annyi zaklatás fogja érni, hogy elhagyják otthonukat, s az erdőbe mennek (&amp;#039;&amp;#039;yāsyanti giri-kānanam&amp;#039;&amp;#039;), hogy megszabaduljanak a kormányhivatalnokok zaklatásától, akik kegyetlenek, és a fosztogatók eszközeihez nyúlnak. A prajáknak, az embereknek ezért el kell fogadniuk a Kṛṣṇa-tudat mozgalmát, a Hare Kṛṣṇa mozgalmat, ami az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hanginkarnációja. &amp;#039;&amp;#039;Kali-kāle nāma-rūpe kṛṣṇa-avatāra&amp;#039;&amp;#039;: Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége most szent neve inkarnációjában jelent meg. Ezért amikor a praják Kṛṣṇa-tudatossá válnak, akkor jó kormányt, jó társadalmat és tökéletes életet remélhetnek, valamint felszabadulást az anyagi lét kötelékei alól.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.15.14| SB 9.15.14]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 9.15.14|SB 9.15.14]] - [[HU/SB 9.15.16|SB 9.15.16]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.15.16| SB 9.15.16]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>