Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T23:45:54Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 23:45, 6 September 2020
Line 50:		Line 50:
	:''tāṁs titikṣasva bhārata''		:''tāṁs titikṣasva bhārata''

	„Ó, Kuntī fia! A boldogság és boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” Akik felszabadult lelkek, azok nem törődnek az állítólagos boldogsággal és szenvedéssel, mert az Úr szolgálatának transzcendentális szintjén állnak. Tudják, hogy ezek olyanok, mint az évszakok váltakozása, melyet az anyagi testtel kapcsolatban érzékelünk. A boldogság és a szenvedés jön és megy, ezért egy paṇḍita, egy bölcs ember nem törődik velük. ''Gatāsūn agatāsūṁś ca nānuśocanti pāṇḍitāḥ'', mondja a śāstra. A test kezdettől fogva halott, mert csupán egy anyaghalmaz. Nem érez sem boldogságot, sem szenvedést. Mivel a testben lakozó lélek testi felfogásban él, boldogságban és szenvedésben van része, ám ezek csak jönnek és elmúlnak. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a Mithila dinasztiájában született királyok mind felszabadult lelkek voltak, akikre nem volt hatással az állítólagos boldogság és szenvedés ebben a világban.		„Ó, Kuntī fia! A boldogság és boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” Akik felszabadult lelkek, azok nem törődnek az állítólagos boldogsággal és szenvedéssel, mert az Úr szolgálatának transzcendentális szintjén állnak. Tudják, hogy ezek olyanok, mint az évszakok váltakozása, melyet az anyagi testtel kapcsolatban érzékelünk. A boldogság és a szenvedés jön és megy, ezért egy paṇḍita, egy bölcs ember nem törődik velük. ''Gatāsūn agatāsūṁś ca nānuśocanti pāṇḍitāḥ'' ([[HU/BG 2.11\|BG 2.11]]), mondja a śāstra. A test kezdettől fogva halott, mert csupán egy anyaghalmaz. Nem érez sem boldogságot, sem szenvedést. Mivel a testben lakozó lélek testi felfogásban él, boldogságban és szenvedésben van része, ám ezek csak jönnek és elmúlnak. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a Mithila dinasztiájában született királyok mind felszabadult lelkek voltak, akikre nem volt hatással az állítólagos boldogság és szenvedés ebben a világban.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-11-12T08:51:40Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 13. fejezet|H27]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.13: Nimi Maharaja nemzetsége| TIZENHARMADIK FEJEZET: Nimi Mahārāja nemzetsége]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.13.26| SB 9.13.26]] '''[[HU/SB 9.13.26|SB 9.13.26]] - [[HU/SB 9.14.1|SB 9.14.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.14.1| SB 9.14.1]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 9.13.27|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 27. VERS ====

<div class="verse">
:ete vai maithilā rājann
:ātma-vidyā-viśāradāḥ
:yogeśvara-prasādena
:dvandvair muktā gṛheṣv api
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''ete''—mindegyikük; ''vai''—valójában; ''maithilāḥ''—Mithila leszármazottjai; ''rājan''—ó, király; ''ātma-vidyā-viśāradāḥ''—jártasak a lelki tudományban; ''yogeśvara-prasādena''—Yogeśvara, az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa kegyéből; ''dvandvaiḥ muktāḥ''—mindannyian megszabadultak az anyagi világ kettősségétől; ''gṛheṣu api''—habár otthon maradtak.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves Parīkṣit királyom! Mithila dinasztiájában minden király tökéletesen ismerte lelki azonosságát, ezért bár otthonukban maradtak, megszabadultak az anyagi lét kettősségétől.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ezt az anyagi világot dvaitának, a kettősségek világának hívják. A Caitanya-caritāmṛtában (Antya 4.176) ez áll:

:''’dvaite ’bhadrābhadra-jñāna, saba —— ’manodharma’''
:''’ei bhāla, ei manda,’ —— ei saba ’bhrama’''

A kettősség világában — vagyis az anyagi világban — az úgynevezett jó és rossz egy és ugyanaz. Éppen ezért ebben a világban a jó és a rossz, a boldogság és a szenvedés között különbséget tenni értelmetlen dolog, mert mindkettő az elme szüleménye (''manodharma''). Itt minden gyötrelmes és nyomorúságos, ezért egy mesterséges helyzetet létrehozni és úgy tenni, mintha az színültig lenne boldogsággal, pusztán illúzió. Mivel egy felszabadult lélek az anyagi természet három kötőerejének hatása felett áll, az ilyen kettősségek semmilyen körülmények között sem befolyásolják. Kṛṣṇa-tudatban marad, s eltűri az úgynevezett boldogságot és szenvedést. Ezt a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.14|BG 2.14]]) szintén megerősíti:

:''mātrā-sparśās tu kaunteya''
:''śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ''
:''āgamāpāyino ’nityās''
:''tāṁs titikṣasva bhārata''

„Ó, Kuntī fia! A boldogság és boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” Akik felszabadult lelkek, azok nem törődnek az állítólagos boldogsággal és szenvedéssel, mert az Úr szolgálatának transzcendentális szintjén állnak. Tudják, hogy ezek olyanok, mint az évszakok váltakozása, melyet az anyagi testtel kapcsolatban érzékelünk. A boldogság és a szenvedés jön és megy, ezért egy paṇḍita, egy bölcs ember nem törődik velük. ''Gatāsūn agatāsūṁś ca nānuśocanti pāṇḍitāḥ'', mondja a śāstra. A test kezdettől fogva halott, mert csupán egy anyaghalmaz. Nem érez sem boldogságot, sem szenvedést. Mivel a testben lakozó lélek testi felfogásban él, boldogságban és szenvedésben van része, ám ezek csak jönnek és elmúlnak. Ebből a versből megtudhatjuk, hogy a Mithila dinasztiájában született királyok mind felszabadult lelkek voltak, akikre nem volt hatással az állítólagos boldogság és szenvedés ebben a világban.

''Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Kilencedik Énekének tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „Nimi Mahārāja nemzetsége''”
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.13.26| SB 9.13.26]] '''[[HU/SB 9.13.26|SB 9.13.26]] - [[HU/SB 9.14.1|SB 9.14.1]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.14.1| SB 9.14.1]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 9.13.27 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit