https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&feed=atom&title=HU%2FSB_9.10.11 2026-11-15T21:07:10Z Revision history for this page on the wiki MediaWiki 1.45.3 https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.10.11&diff=505407&oldid=prev 2020-09-06T23:39:54Z

<p>Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</p> <table style="background-color: #fff; color: #202122;" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr class="diff-title" lang="en"> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">← Older revision</td> <td colspan="2" style="background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;">Revision as of 23:39, 6 September 2020</td> </tr><tr><td colspan="4" class="diff-notice" lang="en"><div class="mw-diff-empty">(No difference)</div> </td></tr> <!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-459315:rev-505407 --> </table>

Vanibot https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_9.10.11&diff=459315&oldid=prev 2019-11-07T10:08:53Z

<p>Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</p> <p><b>New page</b></p><div>[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 9. ének, 10. fejezet|H11]]<br /> &lt;div style=&quot;float:left&quot;&gt;&#039;&#039;&#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 9|Kilencedik Ének]] - [[HU/SB 9.10: A Legfelsőbb Úr, Ramacandra kedvtelései| TIZEDIK FEJEZET: A Legfelsőbb Úr, Rāmacandra kedvtelései]]&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;<br /> &lt;div style=&quot;float:right&quot;&gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.10.10| SB 9.10.10]] &#039;&#039;&#039;[[HU/SB 9.10.10|SB 9.10.10]] - [[HU/SB 9.10.12|SB 9.10.12]]&#039;&#039;&#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.10.12| SB 9.10.12]]&lt;/div&gt;<br /> &lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&gt;<br /> &lt;div style=&quot;clear:both;&quot;&gt;&lt;/div&gt;<br /> &lt;div class=&quot;center&quot;&gt;<br /> &#039;&#039;&#039;&lt;big&gt;[[Vanisource:SB 9.10.11|Click here for English]]&lt;/big&gt;&#039;&#039;&#039;<br /> &lt;/div&gt;<br /> ----<br /> &lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&gt;<br /> {{RandomImage|Hungarian}}<br /> <br /> ==== 11. VERS ====<br /> <br /> &lt;div class=&quot;verse&quot;&gt;<br /> :rakṣo-’dhamena vṛkavad vipine ’samakṣaṁ<br /> :vaideha-rāja-duhitary apayāpitāyām<br /> :bhrātrā vane kṛpaṇavat priyayā viyuktaḥ<br /> :strī-saṅgināṁ gatim iti prathayaṁś cacāra<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> ==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====<br /> <br /> &lt;div class=&quot;synonyms&quot;&gt;<br /> &#039;&#039;rakṣaḥ-adhamena&#039;&#039;—a leggonoszabb rākṣasa, Rāvaṇa által; &#039;&#039;vṛka-vat&#039;&#039;—mint egy tigris; &#039;&#039;vipine&#039;&#039;—az erdőben; &#039;&#039;asamakṣam&#039;&#039;—védelem nélkül; &#039;&#039;vaideha-rāja-duhitari&#039;&#039;—Sītā anyának, Videha királya leányának ezen állapotával; &#039;&#039;apayāpitāyām&#039;&#039;—elrabolva; &#039;&#039;bhrātrā&#039;&#039;—fivérével; &#039;&#039;vane&#039;&#039;—az erdőben; &#039;&#039;kṛpaṇa-vat&#039;&#039;—mint egy nagyon szenvedő ember; &#039;&#039;priyayā&#039;&#039;—kedves feleségével; &#039;&#039;viyuktaḥ&#039;&#039;—elválasztott; &#039;&#039;strī-saṅginām&#039;&#039;—nőkhöz ragaszkodó vagy nőkkel kapcsolatban álló emberek; &#039;&#039;gatim&#039;&#039;—végcél; &#039;&#039;iti&#039;&#039;—így; &#039;&#039;prathayan&#039;&#039;—példát mutatva; &#039;&#039;cacāra&#039;&#039;—vándorolt.<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> ==== FORDÍTÁS ====<br /> <br /> &lt;div class=&quot;translation&quot;&gt;<br /> Amikor Rāmacandra az erdőbe ment, s Lakṣmaṇa is távol volt, a leggonoszabb rākṣasa, Rāvaṇa elrabolta Sītādevīt, Videha királyának leányát, ahogy egy tigris ejti zsákmányul az őrizetlenül hagyott juhot a juhász távollétében. Ezek után az Úr Rāmacandra úgy vándorolt az erdőben öccsével, Lakṣmaṇával, mint akinek nagyon fáj, hogy elszakították feleségétől, s így személyes példájával mutatta be annak a helyzetét, aki ragaszkodik a nőkhöz.<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> ==== MAGYARÁZAT ====<br /> <br /> &lt;div class=&quot;purport&quot;&gt;<br /> Ebben a versben a &#039;&#039;strī-saṅgināṁ gatim iti&#039;&#039; szavak arra utalnak, hogy az Úr Maga mutatta be, milyen helyzetben van az olyan ember, aki ragaszkodik a nőkhöz. Az erkölcsi tanítások azt mondják, &#039;&#039;gṛhe nārīṁ vivarjayet&#039;&#039;: ha az ember vándorútra indul, ne vigye magával a feleségét. Hajdanán a férfiak járművek nélkül utaztak, ám ha lehet, senki ne vigye magával a feleségét, főleg akkor ne, ha olyan helyzetbe kerül, mint az Úr Rāmacandra, akit apja parancsára száműztek. Akár az erdőben van az ember, akár otthon, ha ragaszkodik a nőkhöz, ez a ragaszkodás mindig gondot okoz, ahogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége személyes példája mutatja.<br /> <br /> Természetesen ez csupán a strī-saṅgī anyagi oldala. Az Úr Rāmacandra helyzete azonban lelki, hiszen Ő nem tartozik az anyagi világhoz. &#039;&#039;Nārāyaṇaḥ paro ’vyaktāt&#039;&#039;: Nārāyaṇa az anyagi teremtés fölött áll. Mivel Ő az anyagi világ teremtője, nincs alárendelve az anyagi világ feltételeinek. Az Úr Rāmacandra és Sītā elválása lelki szempontból vipralambhának tekinthető, ami az Istenség Legfelsőbb Személyisége hlādinī energiájának működése, és a śṛṅgāra-rasához, a szerelmi kapcsolathoz tartozik a lelki világban. A lelki világban az Istenség Legfelsőbb Személyisége a szerelem minden kapcsolatát átéli, kinyilvánítva a sāttvika, sañcārī, vilāpa, mūrcchā és unmāda jellemzőket. Így aztán amikor az Úr Rāmacandra távol volt Sītātól, ezek a lelki szimptómák mind megnyilvánultak. Az Úr nem személytelen és nem is tehetetlen, hanem &#039;&#039;sac-cid-ānanda-vigraha&#039;&#039;, a tudás és gyönyör örök formája, s így a lelki gyönyör minden jellemzőjével rendelkezik. A szeretett féltől való elválás érzése ugyancsak része a lelki gyönyörnek. Ahogy Śrīla Svarūpa Dāmodara Gosvāmī magyarázta, &#039;&#039;rādhā-kṛṣṇa-praṇaya-vikṛtir hlādinī-śaktiḥ&#039;&#039;: a Rādhā és Kṛṣṇa közötti szerelmi kedvtelések az Úr gyönyörenergiájának megnyilvánulásai. Az Úr minden gyönyör eredeti forrása, minden gyönyör tárháza. Az Úr Rāmacandra tehát lelkileg és anyagilag egyaránt kinyilvánította az igazságot. Anyagi szempontból a nőkhöz ragaszkodó emberek szenvednek, ám lelki szinten, amikor az Úr és az Ő gyönyörenergiája elkülönülést éreznek, az Úr lelki gyönyöre fokozódik. Ezt magyarázza tovább a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.11|BG 9.11]]):<br /> <br /> :&#039;&#039;avajānanti māṁ mūḍhā&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;mānuṣīṁ tanum āśritam&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;paraṁ bhāvam ajānanto&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;mama bhūta-maheśvaram&#039;&#039;<br /> <br /> Aki nem ismeri az Istenség Legfelsőbb Személyisége lelki energiáját, az közönséges emberi lénynek véli az Urat. Ám az Úr elméjére, értelmére és érzékeire sohasem lehetnek hatással az anyagi feltételek. Ezt a tényt fejti ki alaposabban a Skanda Purāṇa, amit Madhvācārya idéz:<br /> <br /> :&#039;&#039;nitya-pūrṇa-sukha-jñāna-&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;svarūpo ’sau yato vibhuḥ&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;ato ’sya rāma ity ākhyā&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;tasya duḥkhaṁ kuto ’ṇv api&#039;&#039;<br /> <br /> :&#039;&#039;tathāpi loka-śikṣārtham&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;aduḥkho duḥkha-vartivat&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;antarhitāṁ loka-dṛṣṭyā&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;sītām āsīt smarann iva&#039;&#039;<br /> <br /> :&#039;&#039;jñāpanārthaṁ punar nitya-&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;sambandhaḥ svātmanaḥ śriyāḥ&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;ayodhyāyā vinirgacchan&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;sarva-lokasya ceśvaraḥ&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;pratyakṣaṁ tu śriyā sārdhaṁ&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;jagāmānādir avyayaḥ&#039;&#039;<br /> <br /> :&#039;&#039;nakṣatra-māsa-gaṇitaṁ&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;trayodaśa-sahasrakam&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;brahmaloka-samaṁ cakre&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;samastaṁ kṣiti-maṇḍalam&#039;&#039;<br /> <br /> :&#039;&#039;rāmo rāmo rāma iti&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;sarveṣām abhavat tadā&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;sarvoramamayo loko&#039;&#039;<br /> :&#039;&#039;yadā rāmas tv apālayat&#039;&#039;<br /> <br /> Rāvaṇa valójában nem vihette magával Sītāt. Az a forma, amelyet elrabolt, Sītā anya illuzórikus képviselője volt: māyā-sītā. Amikor Sītāt tűzpróbának vetették alá, ez a māyā-sītā égett meg, a valódi Sītā pedig kijött a tűzből.<br /> <br /> Azt is meg kell értenünk ebből a példából, hogy bármilyen hatalommal rendelkezzen egy nő az anyagi világban, védelmet kell nyújtani neki, mert amint védtelenné válik, a Rāvaṇához hasonló rākṣasák nyomban kihasználják. A versben a &#039;&#039;vaideha-rāja-duhitari&#039;&#039; szavak arra utalnak, hogy mielőtt Sītā anya feleségül ment az Úr Rāmacandrához, apja, &#039;&#039;Vaideha-rāja&#039;&#039; vigyázott rá. Amikor aztán megházasodott, férje nyújtott neki védelmet. A végső következtetés tehát az, hogy egy nőt mindig védelmezni kell. A védikus szabályok szerint nem szabad megengedni, hogy egy nő önálló legyen (&#039;&#039;asamakṣam&#039;&#039;), mert függetlenül nem tudja megvédeni magát.<br /> &lt;/div&gt;<br /> <br /> <br /> &lt;div style=&quot;float:right&quot;&gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 9.10.10| SB 9.10.10]] &#039;&#039;&#039;[[HU/SB 9.10.10|SB 9.10.10]] - [[HU/SB 9.10.12|SB 9.10.12]]&#039;&#039;&#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 9.10.12| SB 9.10.12]]&lt;/div&gt;<br /> __NOTOC__<br /> __NOEDITSECTION__</div>

Aditya