<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_8.19.24</id>
	<title>HU/SB 8.19.24 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_8.19.24"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.19.24&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:39:06Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.19.24&amp;diff=505272&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.19.24&amp;diff=505272&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T23:17:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 23:17, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l47&quot;&gt;Line 47:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 47:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Kedves barátaim, akik démonok családjában születtetek! Az a boldogság, melyet akkor érzünk, amikor az érzéktárgyak kapcsolatba kerülnek a testünkkel, bármelyik létformában elérhető, múltbeli gyümölcsöző tetteinknek megfelelően. Az ilyen boldogság magától jön, anélkül hogy törekednénk rá, éppúgy, mint a szenvedés.” ([[HU/SB 7.6.3|SB 7.6.3]]) Ez a filozófia tökéletes a boldogság elérése szempontjából.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Kedves barátaim, akik démonok családjában születtetek! Az a boldogság, melyet akkor érzünk, amikor az érzéktárgyak kapcsolatba kerülnek a testünkkel, bármelyik létformában elérhető, múltbeli gyümölcsöző tetteinknek megfelelően. Az ilyen boldogság magától jön, anélkül hogy törekednénk rá, éppúgy, mint a szenvedés.” ([[HU/SB 7.6.3|SB 7.6.3]]) Ez a filozófia tökéletes a boldogság elérése szempontjából.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A valódi boldogságot a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 6.&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;21&lt;/del&gt;|BG 6.21]]) határozza meg:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A valódi boldogságot a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 6.&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;20-23&lt;/ins&gt;|BG 6.21]]) határozza meg:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;sukham ātyantikaṁ yat tad&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;sukham ātyantikaṁ yat tad&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l54&quot;&gt;Line 54:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 54:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;sthitaś calati tattvataḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;sthitaś calati tattvataḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól.” Az embernek a felsőbbrendű érzékekkel kell megtapasztalnia a boldogságot. A felsőbbrendű érzékek nem az anyagi elemekből álló érzékek. Mindannyian lelki lények vagyunk (&#039;&#039;ahaṁ brahmāsmi&#039;&#039;), és mindannyian egyéni személyiségek vagyunk. Érzékeinket most anyagi elemek fedik, és tudatlanságunk miatt a bennünket befedő anyagi érzékeket tekintjük a valódi érzékeinknek. A valódi érzékek azonban az anyagi burok alatt vannak. Dehino ’smin yathā dehe: az anyagi elemek alkotta burkon belül a lelki érzékek vannak. &#039;&#039;Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam&#039;&#039;: ha a lelki érzékeket nem fedi burok, ezekkel az érzékekkel boldogok lehetünk. A lelki érzékek elégedettségéről az írások azt mondják: &#039;&#039;hṛṣīkena hṛṣīkeśa-sevanam bhaktir ucyate&#039;&#039;. Ha az érzékek Hṛṣīkeśa odaadó szolgálatát végzik, teljesen elégedetté válhatnak. Ha nem rendelkezünk ezzel a felsőbbrendű tudással az érzékek kielégítéséről, igyekezhetünk elégedetté tenni anyagi érzékeinket, de sohasem leszünk boldogok. Törekedhetünk egyre jobban az érzékkielégítésre, és meg is kaphatjuk azt, amire az érzékek elégedettsége érdekében vágyunk, mivel azonban mindez az anyagi síkon történik, sohasem lesz részünk elégedettségben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól.” Az embernek a felsőbbrendű érzékekkel kell megtapasztalnia a boldogságot. A felsőbbrendű érzékek nem az anyagi elemekből álló érzékek. Mindannyian lelki lények vagyunk (&#039;&#039;ahaṁ brahmāsmi&#039;&#039;), és mindannyian egyéni személyiségek vagyunk. Érzékeinket most anyagi elemek fedik, és tudatlanságunk miatt a bennünket befedő anyagi érzékeket tekintjük a valódi érzékeinknek. A valódi érzékek azonban az anyagi burok alatt vannak. &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;Dehino ’smin yathā dehe&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039; ([[HU/BG 2.13|BG 2.13]])&lt;/ins&gt;: az anyagi elemek alkotta burkon belül a lelki érzékek vannak. &#039;&#039;Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam&#039;&#039;: ha a lelki érzékeket nem fedi burok, ezekkel az érzékekkel boldogok lehetünk. A lelki érzékek elégedettségéről az írások azt mondják: &#039;&#039;hṛṣīkena hṛṣīkeśa-sevanam bhaktir ucyate&#039;&#039;. Ha az érzékek Hṛṣīkeśa odaadó szolgálatát végzik, teljesen elégedetté válhatnak. Ha nem rendelkezünk ezzel a felsőbbrendű tudással az érzékek kielégítéséről, igyekezhetünk elégedetté tenni anyagi érzékeinket, de sohasem leszünk boldogok. Törekedhetünk egyre jobban az érzékkielégítésre, és meg is kaphatjuk azt, amire az érzékek elégedettsége érdekében vágyunk, mivel azonban mindez az anyagi síkon történik, sohasem lesz részünk elégedettségben.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A brahminikus kultúra szerint az embernek be kell érnie annyival, amennyit minden külön törekvés nélkül megkap, s fejlesztenie kell lelki tudatát. Ha így cselekszik, boldog lesz. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ennek a felfogásnak a terjesztése. A tudományos lelki tudással nem rendelkező emberek helytelenül azt gondolják, hogy a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom tagjai csupán elmenekülnek a valóság elől, s megpróbálják elkerülni az anyagi tetteket. Az igazság azonban az, hogy mi valódi tetteket hajtunk végre, hogy elérjük a végső boldogságot az életben. Annak, aki nem tanulja meg, hogyan tegye elégedetté a lelki érzékeket, s továbbra is az anyagi érzékkielégítésbe merül, sohasem lehet része olyan boldogságban, ami örök és gyönyörteli. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) ezért a következőt javasolja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A brahminikus kultúra szerint az embernek be kell érnie annyival, amennyit minden külön törekvés nélkül megkap, s fejlesztenie kell lelki tudatát. Ha így cselekszik, boldog lesz. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ennek a felfogásnak a terjesztése. A tudományos lelki tudással nem rendelkező emberek helytelenül azt gondolják, hogy a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom tagjai csupán elmenekülnek a valóság elől, s megpróbálják elkerülni az anyagi tetteket. Az igazság azonban az, hogy mi valódi tetteket hajtunk végre, hogy elérjük a végső boldogságot az életben. Annak, aki nem tanulja meg, hogyan tegye elégedetté a lelki érzékeket, s továbbra is az anyagi érzékkielégítésbe merül, sohasem lehet része olyan boldogságban, ami örök és gyönyörteli. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) ezért a következőt javasolja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-457535:rev-505272:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.19.24&amp;diff=457535&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.19.24&amp;diff=457535&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-10-09T07:48:56Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 8. ének, 19. fejezet|H24]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 8|Nyolcadik Ének]] - [[HU/SB 8.19: Az Úr Vamanadeva adományt kér Bali Maharajától| TIZENKILENCEDIK FEJEZET: Az Úr Vāmanadeva adományt kér Bali Mahārājától]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 8.19.23| SB 8.19.23]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 8.19.23|SB 8.19.23]] - [[HU/SB 8.19.25|SB 8.19.25]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 8.19.25| SB 8.19.25]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 8.19.24|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 24. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:yadṛcchayopapannena&lt;br /&gt;
:santuṣṭo vartate sukham&lt;br /&gt;
:nāsantuṣṭas tribhir lokair&lt;br /&gt;
:ajitātmopasāditaiḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;yadṛcchayā&amp;#039;&amp;#039;—ahogy a legfelsőbb hatalom felkínálja, az ember karmája szerint; &amp;#039;&amp;#039;upapannena&amp;#039;&amp;#039;—bármivel, amit kap; &amp;#039;&amp;#039;santuṣṭaḥ&amp;#039;&amp;#039;—legyen elégedett; &amp;#039;&amp;#039;vartate&amp;#039;&amp;#039;—ott van; &amp;#039;&amp;#039;sukham&amp;#039;&amp;#039;—boldogság; &amp;#039;&amp;#039;na&amp;#039;&amp;#039;—nem; &amp;#039;&amp;#039;asantuṣṭaḥ&amp;#039;&amp;#039;—aki elégedetlen; &amp;#039;&amp;#039;tribhiḥ lokaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—még ha a három világ az övé is; &amp;#039;&amp;#039;ajita-ātmā&amp;#039;&amp;#039;—aki nem tudja irányítani az érzékeit; &amp;#039;&amp;#039;upasāditaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—bár elérte.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Érje be az ember azzal, amit a sors a karmája alapján megad neki, mert az elégedetlenség sohasem vezet boldogsághoz. Az az ember, aki nem önfegyelmezett, nem lesz boldog még akkor sem, ha elnyeri a három világot.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ha a boldogság az élet végső célja, az embernek elégedettnek kell lennie azokkal a körülményekkel, amelyek közé a sors helyezi. Ezt az utasítást adja Prahlāda Mahārāja is:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;sukham aindriyakaṁ daityā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;deha-yogena dehinām&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;sarvatra labhyate daivād&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yathā duḥkham ayatnataḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Kedves barátaim, akik démonok családjában születtetek! Az a boldogság, melyet akkor érzünk, amikor az érzéktárgyak kapcsolatba kerülnek a testünkkel, bármelyik létformában elérhető, múltbeli gyümölcsöző tetteinknek megfelelően. Az ilyen boldogság magától jön, anélkül hogy törekednénk rá, éppúgy, mint a szenvedés.” ([[HU/SB 7.6.3|SB 7.6.3]]) Ez a filozófia tökéletes a boldogság elérése szempontjából.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A valódi boldogságot a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 6.21|BG 6.21]]) határozza meg:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;sukham ātyantikaṁ yat tad&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;buddhi-grāhyam atīndriyam&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;vetti yatra na caivāyaṁ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;sthitaś calati tattvataḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Ebben az örömteli állapotban határtalan lelki boldogságban van része, melyet transzcendentális érzékszerveivel tapasztal. E szilárd helyzetben sohasem tér el az igazságtól.” Az embernek a felsőbbrendű érzékekkel kell megtapasztalnia a boldogságot. A felsőbbrendű érzékek nem az anyagi elemekből álló érzékek. Mindannyian lelki lények vagyunk (&amp;#039;&amp;#039;ahaṁ brahmāsmi&amp;#039;&amp;#039;), és mindannyian egyéni személyiségek vagyunk. Érzékeinket most anyagi elemek fedik, és tudatlanságunk miatt a bennünket befedő anyagi érzékeket tekintjük a valódi érzékeinknek. A valódi érzékek azonban az anyagi burok alatt vannak. Dehino ’smin yathā dehe: az anyagi elemek alkotta burkon belül a lelki érzékek vannak. &amp;#039;&amp;#039;Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam&amp;#039;&amp;#039;: ha a lelki érzékeket nem fedi burok, ezekkel az érzékekkel boldogok lehetünk. A lelki érzékek elégedettségéről az írások azt mondják: &amp;#039;&amp;#039;hṛṣīkena hṛṣīkeśa-sevanam bhaktir ucyate&amp;#039;&amp;#039;. Ha az érzékek Hṛṣīkeśa odaadó szolgálatát végzik, teljesen elégedetté válhatnak. Ha nem rendelkezünk ezzel a felsőbbrendű tudással az érzékek kielégítéséről, igyekezhetünk elégedetté tenni anyagi érzékeinket, de sohasem leszünk boldogok. Törekedhetünk egyre jobban az érzékkielégítésre, és meg is kaphatjuk azt, amire az érzékek elégedettsége érdekében vágyunk, mivel azonban mindez az anyagi síkon történik, sohasem lesz részünk elégedettségben.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A brahminikus kultúra szerint az embernek be kell érnie annyival, amennyit minden külön törekvés nélkül megkap, s fejlesztenie kell lelki tudatát. Ha így cselekszik, boldog lesz. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja ennek a felfogásnak a terjesztése. A tudományos lelki tudással nem rendelkező emberek helytelenül azt gondolják, hogy a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom tagjai csupán elmenekülnek a valóság elől, s megpróbálják elkerülni az anyagi tetteket. Az igazság azonban az, hogy mi valódi tetteket hajtunk végre, hogy elérjük a végső boldogságot az életben. Annak, aki nem tanulja meg, hogyan tegye elégedetté a lelki érzékeket, s továbbra is az anyagi érzékkielégítésbe merül, sohasem lehet része olyan boldogságban, ami örök és gyönyörteli. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 5.5.1|SB 5.5.1]]) ezért a következőt javasolja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;tapo divyaṁ putrakā yena sattvaṁ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;śuddhyed yasmād brahma-saukhyaṁ tv anantam&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az embernek lemondást kell végeznie, hogy léte megtisztuljon, és határtalan, gyönyörrel teli életet élhessen.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 8.19.23| SB 8.19.23]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 8.19.23|SB 8.19.23]] - [[HU/SB 8.19.25|SB 8.19.25]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 8.19.25| SB 8.19.25]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>