<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_8.12.6</id>
	<title>HU/SB 8.12.6 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_8.12.6"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.12.6&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:18:52Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.12.6&amp;diff=505247&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.12.6&amp;diff=505247&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T23:13:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 23:13, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Amikor az ember úgy gondolkodik, hogy „én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami a testemmel kapcsolatban áll”, akkor az anyagi világban van. &#039;&#039;Ato gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti&#039;&#039;. Ez az anyagi élet jellemzője. Az anyagi életfelfogásban az ember azt gondolja: „Ez az én házam, az én földem, az én családom, az én államom” stb. Akik azonban szentek, munayaḥ, akik Nārada Muni nyomdokait követik, azok csupán elmerülnek az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, s nincsen semmiféle személyes vágyuk az érzékkielégítésre. &#039;&#039;Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam&#039;&#039;. Az ilyen szent bhakták ebben az életükben és a következőben is csupán azzal törődnek, hogy szolgálják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Így ők is abszolútak, hiszen nincs ezen kívül más vágyuk. Mentesek az anyagi vágy kettősségeitől, ezért nevük &#039;&#039;śreyas-kāmāḥ&#039;&#039;, más szóval nem érdekli őket a dharma (a vallásosság), az artha (az anyagi gyarapodás) vagy a kāma (az érzékkielégítés). Az ilyen bhakták egyedül a mokṣával, a felszabadulással törődnek. Ez a mokṣa nem azt jelenti, hogy eggyé akarnak válni a Legfelsőbbel, mint a māyāvādī filozófusok. Caitanya Mahāprabhu elmagyarázta, hogy a valódi mokṣa azt jelenti, hogy oltalmat keresünk az Istenség Személyisége lótuszlábánál. Az Úr érthetően elmagyarázta ezt a tényt, amikor Sārvabhauma Bhaṭṭācāryát tanította. Sārvabhauma Bhaṭṭācārya ki akarta javítani a Śrīmad-Bhāgavatamban a &#039;&#039;mukti-pade&#039;&#039; szót, de Caitanya Mahāprabhu elmondta neki, hogy a Śrīmad-Bhāgavatamban egyetlen szót sem kell kijavítani. Elmagyarázta, hogy a &#039;&#039;mukti-pade&#039;&#039; az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu lótuszlábára utal, Viṣṇuéra, aki a muktit adja, és akit ezért Mukundának hívnak. Egy tiszta bhakta nem törődik az anyagi dolgokkal. Nem törődik a vallásossággal, az anyagi gyarapodással vagy az érzékkielégítéssel. Egyedül az érdekli, hogy szolgálhassa az Úr lótuszlábát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Amikor az ember úgy gondolkodik, hogy „én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami a testemmel kapcsolatban áll”, akkor az anyagi világban van. &#039;&#039;Ato gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/SB 5.5.8|SB 5.5.8]])&lt;/ins&gt;. Ez az anyagi élet jellemzője. Az anyagi életfelfogásban az ember azt gondolja: „Ez az én házam, az én földem, az én családom, az én államom” stb. Akik azonban szentek, munayaḥ, akik Nārada Muni nyomdokait követik, azok csupán elmerülnek az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, s nincsen semmiféle személyes vágyuk az érzékkielégítésre. &#039;&#039;Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam&#039;&#039;. Az ilyen szent bhakták ebben az életükben és a következőben is csupán azzal törődnek, hogy szolgálják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Így ők is abszolútak, hiszen nincs ezen kívül más vágyuk. Mentesek az anyagi vágy kettősségeitől, ezért nevük &#039;&#039;śreyas-kāmāḥ&#039;&#039;, más szóval nem érdekli őket a dharma (a vallásosság), az artha (az anyagi gyarapodás) vagy a kāma (az érzékkielégítés). Az ilyen bhakták egyedül a mokṣával, a felszabadulással törődnek. Ez a mokṣa nem azt jelenti, hogy eggyé akarnak válni a Legfelsőbbel, mint a māyāvādī filozófusok. Caitanya Mahāprabhu elmagyarázta, hogy a valódi mokṣa azt jelenti, hogy oltalmat keresünk az Istenség Személyisége lótuszlábánál. Az Úr érthetően elmagyarázta ezt a tényt, amikor Sārvabhauma Bhaṭṭācāryát tanította. Sārvabhauma Bhaṭṭācārya ki akarta javítani a Śrīmad-Bhāgavatamban a &#039;&#039;mukti-pade&#039;&#039; szót, de Caitanya Mahāprabhu elmondta neki, hogy a Śrīmad-Bhāgavatamban egyetlen szót sem kell kijavítani. Elmagyarázta, hogy a &#039;&#039;mukti-pade&#039;&#039; az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu lótuszlábára utal, Viṣṇuéra, aki a muktit adja, és akit ezért Mukundának hívnak. Egy tiszta bhakta nem törődik az anyagi dolgokkal. Nem törődik a vallásossággal, az anyagi gyarapodással vagy az érzékkielégítéssel. Egyedül az érdekli, hogy szolgálhassa az Úr lótuszlábát.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-456666:rev-505247:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.12.6&amp;diff=456666&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_8.12.6&amp;diff=456666&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-09-26T10:06:10Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 8. ének, 12. fejezet|H06]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 8|Nyolcadik Ének]] - [[HU/SB 8.12: A Mohini-murti inkarnáció megtéveszti az Úr Sivát| TIZENKETTEDIK FEJEZET: A Mohinī-mūrti inkarnáció megtéveszti az Úr Śivát]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 8.12.5| SB 8.12.5]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 8.12.5|SB 8.12.5]] - [[HU/SB 8.12.7|SB 8.12.7]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 8.12.7| SB 8.12.7]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 8.12.6|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 6. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tavaiva caraṇāmbhojaṁ&lt;br /&gt;
:śreyas-kāmā nirāśiṣaḥ&lt;br /&gt;
:visṛjyobhayataḥ saṅgaṁ&lt;br /&gt;
:munayaḥ samupāsate&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tava&amp;#039;&amp;#039;—Tiéd; &amp;#039;&amp;#039;eva&amp;#039;&amp;#039;—valójában; &amp;#039;&amp;#039;caraṇa-ambhojam&amp;#039;&amp;#039;—lótuszláb; &amp;#039;&amp;#039;śreyaḥ-kāmāḥ&amp;#039;&amp;#039;—a végső áldásra, az élet végső céljára vágyakozók; &amp;#039;&amp;#039;nirāśiṣaḥ&amp;#039;&amp;#039;—anyagi vágy nélkül; &amp;#039;&amp;#039;visṛjya&amp;#039;&amp;#039;—feladván; &amp;#039;&amp;#039;ubhayataḥ&amp;#039;&amp;#039;—ebben az életben és a következőben; &amp;#039;&amp;#039;saṅgam&amp;#039;&amp;#039;—ragaszkodást; &amp;#039;&amp;#039;munayaḥ&amp;#039;&amp;#039;—nagy bölcsek; &amp;#039;&amp;#039;samupāsate&amp;#039;&amp;#039;—imádják.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A tiszta bhakták vagy a nagy szentek, akik az élet legmagasabb rendű céljának elérésére vágynak, s akik teljesen mentesek minden érzékkielégítésre irányuló anyagi vágytól, örökké lótuszlábad transzcendentális szolgálatába merülnek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Amikor az ember úgy gondolkodik, hogy „én ez a test vagyok, és minden az enyém, ami a testemmel kapcsolatban áll”, akkor az anyagi világban van. &amp;#039;&amp;#039;Ato gṛha-kṣetra-sutāpta-vittair janasya moho ’yam ahaṁ mameti&amp;#039;&amp;#039;. Ez az anyagi élet jellemzője. Az anyagi életfelfogásban az ember azt gondolja: „Ez az én házam, az én földem, az én családom, az én államom” stb. Akik azonban szentek, munayaḥ, akik Nārada Muni nyomdokait követik, azok csupán elmerülnek az Úr transzcendentális szerető szolgálatában, s nincsen semmiféle személyes vágyuk az érzékkielégítésre. &amp;#039;&amp;#039;Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam&amp;#039;&amp;#039;. Az ilyen szent bhakták ebben az életükben és a következőben is csupán azzal törődnek, hogy szolgálják az Istenség Legfelsőbb Személyiségét. Így ők is abszolútak, hiszen nincs ezen kívül más vágyuk. Mentesek az anyagi vágy kettősségeitől, ezért nevük &amp;#039;&amp;#039;śreyas-kāmāḥ&amp;#039;&amp;#039;, más szóval nem érdekli őket a dharma (a vallásosság), az artha (az anyagi gyarapodás) vagy a kāma (az érzékkielégítés). Az ilyen bhakták egyedül a mokṣával, a felszabadulással törődnek. Ez a mokṣa nem azt jelenti, hogy eggyé akarnak válni a Legfelsőbbel, mint a māyāvādī filozófusok. Caitanya Mahāprabhu elmagyarázta, hogy a valódi mokṣa azt jelenti, hogy oltalmat keresünk az Istenség Személyisége lótuszlábánál. Az Úr érthetően elmagyarázta ezt a tényt, amikor Sārvabhauma Bhaṭṭācāryát tanította. Sārvabhauma Bhaṭṭācārya ki akarta javítani a Śrīmad-Bhāgavatamban a &amp;#039;&amp;#039;mukti-pade&amp;#039;&amp;#039; szót, de Caitanya Mahāprabhu elmondta neki, hogy a Śrīmad-Bhāgavatamban egyetlen szót sem kell kijavítani. Elmagyarázta, hogy a &amp;#039;&amp;#039;mukti-pade&amp;#039;&amp;#039; az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Viṣṇu lótuszlábára utal, Viṣṇuéra, aki a muktit adja, és akit ezért Mukundának hívnak. Egy tiszta bhakta nem törődik az anyagi dolgokkal. Nem törődik a vallásossággal, az anyagi gyarapodással vagy az érzékkielégítéssel. Egyedül az érdekli, hogy szolgálhassa az Úr lótuszlábát.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 8.12.5| SB 8.12.5]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 8.12.5|SB 8.12.5]] - [[HU/SB 8.12.7|SB 8.12.7]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 8.12.7| SB 8.12.7]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>