Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T22:52:22Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 22:52, 6 September 2020
(No difference)

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-08-12T09:14:44Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 9. fejezet|H45]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.9: Prahlada megbékíti imáival az Úr Nrsimhadevát| KILENCEDIK FEJEZET: Prahlāda megbékíti imáival az Úr Nṛsiṁhadevát]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.9.44| SB 7.9.44]] '''[[HU/SB 7.9.44|SB 7.9.44]] - [[HU/SB 7.9.46|SB 7.9.46]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.9.46| SB 7.9.46]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.9.45|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 45. VERS ====

<div class="verse">
:yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tucchaṁ
:kaṇḍūyanena karayor iva duḥkha-duḥkham
:tṛpyanti neha kṛpaṇā bahu-duḥkha-bhājaḥ
:kaṇḍūtivan manasijaṁ viṣaheta dhīraḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yat''—az, ami (az anyagi érzékkielégítést szolgálja); ''maithuna-ādi''—amit a nemi életről való beszéd, a szexuális irodalom olvasása vagy a nemi élet élvezete képvisel (otthon vagy mulatókban); ''gṛhamedhi-sukham''—az anyagi boldogság minden formája, ami a családhoz, a társadalomhoz, a barátsághoz stb. fűződő ragaszkodáson alapszik; ''hi''—valójában; ''tuccham''—jelentéktelen; ''kaṇḍūyanena''—a viszketéssel; ''karayoḥ''—a két kéznek (hogy csökkentse a viszketést); ''iva''—mint; ''duḥkha-duḥkham''—a boldogtalanság különféle formái (amelyek az emberre az efféle viszkető érzékkielégítés után várnak); ''tṛpyanti''—elégedetté válnak; ''na''—soha; ''iha''—az anyagi érzékkielégítésben; ''kṛpaṇāḥ''—az ostobák; ''bahu-duḥkha-bhājaḥ''—számtalanféle anyagi boldogtalanság éri őket; ''kaṇḍūti-vat''—ha az ember tanulni tud az ilyen viszketésből; ''manasi-jam''—amely csupán az elme kitalációja (valójában nincsen boldogság); ''viṣaheta''—és elviseli (ezt a viszketést); ''dhīraḥ''—a legtökéletesebb józan személlyé (válhat).
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A nemi élet olyan, mint amikor két kezünket összedörzsöljük, hogy enyhítsük a viszketést. A gṛhamedhik, akik csak névleg gṛhasthák, s akik nem rendelkeznek lelki tudással, azt hiszik, hogy ez a viszketés jelenti a boldogság netovábbját, noha valójában csak a szenvedés forrása. A kṛpaṇák, azok az ostobák, akik épp az ellentétei a brāhmaṇáknak, sohasem lesznek elégedettek az örökös érzéki élvezet útján. Azoknak azonban, akik dhīrák, azaz józanok, s elviselik ezt a viszketést, nem kell kiállniuk az ostobák és gazemberek kínjait.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A materialisták úgy tartják, hogy a nemi élvezet a legnagyobb boldogság az anyagi világban, ezért aztán hatalmas terveket készítenek annak érdekében, hogy érzékeiket, főképpen pedig nemi szervüket elégedetté tehessék. Általában mindenhol ezt látjuk, különösen a nyugati világban, ahol az emberek számára nyíltan lehetővé teszik, hogy számtalan úton elégítsék ki nemi vágyukat. Ez azonban még soha senkit sem tett boldoggá. Még a hippik, akik hátat fordítottak apáik és nagyatyáik kényelmes, materialista életének, sem tudnak lemondani a nemi élet érzéki boldogságáról. Az ilyen embereket ez a vers kṛpaṇáknak, nyomorult fösvényeknek nevezi. Az emberi életforma nagy kincs, mert ebben az életben beteljesíthetjük a lét célját. Sajnos azonban műveltség és kultúra hiányában az emberek a nemi élet hamis boldogságának esnek áldozatul. Prahlāda Mahārāja ezért azt tanácsolja, ne hagyjuk, hogy ez az érzékkielégítő civilizáció, különösen pedig a nemi élet félrevezessen bennünket. Legyünk inkább józanok, kerüljük az érzékkielégítést, és legyünk Kṛṣṇa-tudatosak. A kéjes embernek, aki egy ostoba fösvényhez hasonlít, az érzékkielégítés sohasem nyújt boldogságot. Az anyagi természet befolyásától rendkívül nehéz megszabadulni, ahogy azonban Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 7.14|BG 7.14]]) mondja, ''mām eva ye prapadyante, māyām etāṁ taranti te'': aki önként meghódol Kṛṣṇa lótuszlábai előtt, az nagyon könnyen megmenekülhet.

A nemi élet olcsó boldogságával kapcsolatban Yāmunācārya a következőket mondja:

:''yadāvadhi mama cetaḥ kṛṣṇa-padāravinde''
:''nava-nava-rasa-dhāmanudyata rantum āsīt''
:''tadāvadhi bata nārī-saṅgame smaryamāne''
:''bhavati mukha-vikāraḥ suṣṭu niṣṭhīvanaṁ ca''

„Mióta Kṛṣṇa transzcendentális szerető szolgálatát végzem, s mindig újabb és újabb boldogságot fedezek fel Benne, a nemi élet örömének gondolatára csak köpök egyet, s ajkam legörbül az undortól.” Yāmunācārya korábban nagy király volt, akinek a nemi élvezet számtalan formájában része volt, ám miután az Urat kezdte szolgálni, s ezzel megtapasztalta a lelki gyönyört, gyűlölt a nemi életre gondolni. Ha ezzel kapcsolatos gondolatok jutottak az eszébe, egyszerűen csak köpött egyet undorában.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.9.44| SB 7.9.44]] '''[[HU/SB 7.9.44|SB 7.9.44]] - [[HU/SB 7.9.46|SB 7.9.46]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.9.46| SB 7.9.46]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 7.9.45 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit