HU/SB 7.8.5 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T22:44:31Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 22:44, 6 September 2020
Line 39:		Line 39:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Hiraṇyakaśipu azzal ítélte el vaiṣṇava fiát, Prahlādát, hogy durvinīta, azaz udvariatlan, civilizálatlan vagy arcátlan. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azonban a tudás istennője, Sarasvatī kegyéből a ''durvinīta'' szó egy másik jelentését is feltárja. Azt mondja, hogy a duḥ erre az anyagi világra utal. Az Úr Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītā tanításaiban, hogy ez az anyagi világ ''duḥkhālayam'', anyagi feltételekkel teli. Vi azt jelenti, hogy viśeṣa, „kifejezetten”, a nīta jelentése pedig „behozott”. A Legfelsőbb Úr kegye kifejezetten azért hozta Prahlāda Mahārāját ebbe az anyagi világba, hogy Prahlāda megtanítsa az embereket, hogyan szabadulhatnak meg az anyagi körülményektől. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata'', mondja az Úr Kṛṣṇa. Amikor az egész emberiség vagy annak egy része megfeledkezik kötelességéről, Kṛṣṇa eljön. Ha nincs jelen Kṛṣṇa, ott a bhakta, ám a küldetése ugyanaz: kiszabadítani a szerencsétlen, feltételekhez kötött lelkeket māyā karmai közül, aki kínozza őket.		Hiraṇyakaśipu azzal ítélte el vaiṣṇava fiát, Prahlādát, hogy durvinīta, azaz udvariatlan, civilizálatlan vagy arcátlan. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azonban a tudás istennője, Sarasvatī kegyéből a ''durvinīta'' szó egy másik jelentését is feltárja. Azt mondja, hogy a duḥ erre az anyagi világra utal. Az Úr Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītā tanításaiban, hogy ez az anyagi világ ''duḥkhālayam'', anyagi feltételekkel teli. Vi azt jelenti, hogy viśeṣa, „kifejezetten”, a nīta jelentése pedig „behozott”. A Legfelsőbb Úr kegye kifejezetten azért hozta Prahlāda Mahārāját ebbe az anyagi világba, hogy Prahlāda megtanítsa az embereket, hogyan szabadulhatnak meg az anyagi körülményektől. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata'', mondja az Úr Kṛṣṇa ([[HU/BG 4.7\|BG 4.7]]). Amikor az egész emberiség vagy annak egy része megfeledkezik kötelességéről, Kṛṣṇa eljön. Ha nincs jelen Kṛṣṇa, ott a bhakta, ám a küldetése ugyanaz: kiszabadítani a szerencsétlen, feltételekhez kötött lelkeket māyā karmai közül, aki kínozza őket.

	Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura aztán elmagyarázza, hogy a mandātman szó jelentése manda — nagyon rossz vagy nagyon lassú a lelki megvalósításban. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 1.1.10\|SB 1.1.10]]) azt mondja: ''mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā''. Prahlāda Mahārāja vezeti mind a mandákat, a rossz élőlényeket, akik māyā hatása alatt állnak. Ő jót tesz még a lassú és rossz élőlényekkel is az anyagi világban. ''Kula-bheda-karādhama'': Prahlāda Mahārāja mellett tettei miatt még azok a hatalmas személyiségek is eltörpülnek, akik nagy-nagy családokat hoztak létre. Az embereket egyedül a saját családjuk érdekli, valamint az, hogy dinasztiájuk hírnévre tegyen szert, Prahlāda Mahārāja azonban olyan nagylelkű volt, hogy nem tett különbséget az élőlények között. Éppen ezért nagyobb volt még azoknál a hatalmas prajāpatiknál is, akik dinasztiákat alapítottak. A stabdham szó jelentése „makacs”. Egy bhakta nem törődik az asurák tanításaival. Ha az asurák utasításokat adnak neki, szótlan marad. Őt Kṛṣṇa utasításai érdeklik, nem pedig a démonoké vagy az abhaktáké. A legkevésbé sem tiszteli a démonokat, még akkor sem, ha saját apjáról van szó. ''Mac-chāsanodvṛttam'': Prahlāda Mahārāja nem engedelmeskedett démonikus apja parancsainak. ''Yama-kṣayam'': minden feltételekhez kötött lélek Yamarāja felügyelete alatt áll, de Hiraṇyakaśipu kijelentette, hogy Prahlāda Mahārāját a szabadítójának tekinti, mert Prahlāda véget fog vetni számára a születés és halál ismétlődésének. Prahlāda Mahārāja amiatt, hogy nagy bhakta volt, minden yogīt felülmúlt, s így Hiraṇyakaśiput bevezette a bhakti-yogīk társadalmába. Így magyarázta meg e szavakat Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura egy olyan rendkívül érdekes módon, ahogyan csak Sarasvatī, a tudás anyja láthat.		Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura aztán elmagyarázza, hogy a mandātman szó jelentése manda — nagyon rossz vagy nagyon lassú a lelki megvalósításban. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 1.1.10\|SB 1.1.10]]) azt mondja: ''mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā''. Prahlāda Mahārāja vezeti mind a mandákat, a rossz élőlényeket, akik māyā hatása alatt állnak. Ő jót tesz még a lassú és rossz élőlényekkel is az anyagi világban. ''Kula-bheda-karādhama'': Prahlāda Mahārāja mellett tettei miatt még azok a hatalmas személyiségek is eltörpülnek, akik nagy-nagy családokat hoztak létre. Az embereket egyedül a saját családjuk érdekli, valamint az, hogy dinasztiájuk hírnévre tegyen szert, Prahlāda Mahārāja azonban olyan nagylelkű volt, hogy nem tett különbséget az élőlények között. Éppen ezért nagyobb volt még azoknál a hatalmas prajāpatiknál is, akik dinasztiákat alapítottak. A stabdham szó jelentése „makacs”. Egy bhakta nem törődik az asurák tanításaival. Ha az asurák utasításokat adnak neki, szótlan marad. Őt Kṛṣṇa utasításai érdeklik, nem pedig a démonoké vagy az abhaktáké. A legkevésbé sem tiszteli a démonokat, még akkor sem, ha saját apjáról van szó. ''Mac-chāsanodvṛttam'': Prahlāda Mahārāja nem engedelmeskedett démonikus apja parancsainak. ''Yama-kṣayam'': minden feltételekhez kötött lélek Yamarāja felügyelete alatt áll, de Hiraṇyakaśipu kijelentette, hogy Prahlāda Mahārāját a szabadítójának tekinti, mert Prahlāda véget fog vetni számára a születés és halál ismétlődésének. Prahlāda Mahārāja amiatt, hogy nagy bhakta volt, minden yogīt felülmúlt, s így Hiraṇyakaśiput bevezette a bhakti-yogīk társadalmába. Így magyarázta meg e szavakat Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura egy olyan rendkívül érdekes módon, ahogyan csak Sarasvatī, a tudás anyja láthat.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-08-05T07:04:43Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 8. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.8: Az Úr Nrsimhadeva elpusztítja a démonok fejedelmét| NYOLCADIK FEJEZET: Az Úr Nṛsiṁhadeva elpusztítja a démonok fejedelmét]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.8.3-4| SB 7.8.3-4]] '''[[HU/SB 7.8.3-4|SB 7.8.3-4]] - [[HU/SB 7.8.6|SB 7.8.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.8.6| SB 7.8.6]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.8.5|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 5. VERS ====

<div class="verse">
:śrī-hiraṇyakaśipur uvāca
:he durvinīta mandātman
:kula-bheda-karādhama
:stabdhaṁ mac-chāsanodvṛttaṁ
:neṣye tvādya yama-kṣayam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''śrī-hiraṇyakaśipuḥ uvāca''—az áldott Hiraṇyakaśipu mondta; ''he''—ó; ''durvinīta''—nagyon arcátlan; ''manda-ātman''—ó, ostoba bolond; ''kula-bheda-kara''—aki pusztulást hozol a családra; ''adhama''—ó, emberiség alja; ''stabdham''—legmakacsabb; ''mat-śāsana''—uralkodásomtól; ''udvṛttam''—eltérve; ''neṣye''—vinni foglak; ''tvā''—téged; ''adya''—ma; ''yama-kṣayam''—Yamarājának, a halál urának birodalmába.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Hiraṇyakaśipu így szólt: Ó, te, családunk legarcátlanabb, legostobább elpusztítója, ó, emberiség leghitványabb tagja! Önfejű és ostoba vagy, mert ellenszegülsz a hatalmamnak! Ma elküldelek Yamarāja hajlékára!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Hiraṇyakaśipu azzal ítélte el vaiṣṇava fiát, Prahlādát, hogy durvinīta, azaz udvariatlan, civilizálatlan vagy arcátlan. Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura azonban a tudás istennője, Sarasvatī kegyéből a ''durvinīta'' szó egy másik jelentését is feltárja. Azt mondja, hogy a duḥ erre az anyagi világra utal. Az Úr Kṛṣṇa szintén megerősíti a Bhagavad-gītā tanításaiban, hogy ez az anyagi világ ''duḥkhālayam'', anyagi feltételekkel teli. Vi azt jelenti, hogy viśeṣa, „kifejezetten”, a nīta jelentése pedig „behozott”. A Legfelsőbb Úr kegye kifejezetten azért hozta Prahlāda Mahārāját ebbe az anyagi világba, hogy Prahlāda megtanítsa az embereket, hogyan szabadulhatnak meg az anyagi körülményektől. ''Yadā yadā hi dharmasya glānir bhavati bhārata'', mondja az Úr Kṛṣṇa. Amikor az egész emberiség vagy annak egy része megfeledkezik kötelességéről, Kṛṣṇa eljön. Ha nincs jelen Kṛṣṇa, ott a bhakta, ám a küldetése ugyanaz: kiszabadítani a szerencsétlen, feltételekhez kötött lelkeket māyā karmai közül, aki kínozza őket.

Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura aztán elmagyarázza, hogy a mandātman szó jelentése manda — nagyon rossz vagy nagyon lassú a lelki megvalósításban. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 1.1.10|SB 1.1.10]]) azt mondja: ''mandāḥ sumanda-matayo manda-bhāgyā''. Prahlāda Mahārāja vezeti mind a mandákat, a rossz élőlényeket, akik māyā hatása alatt állnak. Ő jót tesz még a lassú és rossz élőlényekkel is az anyagi világban. ''Kula-bheda-karādhama'': Prahlāda Mahārāja mellett tettei miatt még azok a hatalmas személyiségek is eltörpülnek, akik nagy-nagy családokat hoztak létre. Az embereket egyedül a saját családjuk érdekli, valamint az, hogy dinasztiájuk hírnévre tegyen szert, Prahlāda Mahārāja azonban olyan nagylelkű volt, hogy nem tett különbséget az élőlények között. Éppen ezért nagyobb volt még azoknál a hatalmas prajāpatiknál is, akik dinasztiákat alapítottak. A stabdham szó jelentése „makacs”. Egy bhakta nem törődik az asurák tanításaival. Ha az asurák utasításokat adnak neki, szótlan marad. Őt Kṛṣṇa utasításai érdeklik, nem pedig a démonoké vagy az abhaktáké. A legkevésbé sem tiszteli a démonokat, még akkor sem, ha saját apjáról van szó. ''Mac-chāsanodvṛttam'': Prahlāda Mahārāja nem engedelmeskedett démonikus apja parancsainak. ''Yama-kṣayam'': minden feltételekhez kötött lélek Yamarāja felügyelete alatt áll, de Hiraṇyakaśipu kijelentette, hogy Prahlāda Mahārāját a szabadítójának tekinti, mert Prahlāda véget fog vetni számára a születés és halál ismétlődésének. Prahlāda Mahārāja amiatt, hogy nagy bhakta volt, minden yogīt felülmúlt, s így Hiraṇyakaśiput bevezette a bhakti-yogīk társadalmába. Így magyarázta meg e szavakat Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura egy olyan rendkívül érdekes módon, ahogyan csak Sarasvatī, a tudás anyja láthat.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.8.3-4| SB 7.8.3-4]] '''[[HU/SB 7.8.3-4|SB 7.8.3-4]] - [[HU/SB 7.8.6|SB 7.8.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.8.6| SB 7.8.6]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__