HU/SB 7.6.25 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T22:38:01Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 22:38, 6 September 2020
Line 40:		Line 40:
	Egy fejlett civilizációban az emberek vallásosak akarnak lenni, jó anyagi helyzetre vágynak, a legteljesebb mértékben elégedetté szeretnék tenni az érzékeiket, és végül el akarják érni a felszabadulást. Ezeket a dolgokat azonban nem szabad felmagasztalnunk és kívánatosaknak neveznünk. Egy bhakta nagyon könnyen elérheti mindezt. Bilvamaṅgala Ṭhākura azt mondta: ''muktiḥ svayaṁ mukulitāñjali sevate ’smān dharmārtha-kāma-gatayaḥ samaya-pratīkṣāḥ''. A felszabadulás örökké parancsra készen áll a bhakta ajtajában. A vallás terén tett anyagi fejlődés, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás pusztán arra várnak, hogy az első adandó alkalommal szolgálhassák a bhaktát. A bhakta már transzcendentális szinten áll, nincs szüksége további fejlődésre ahhoz, hogy felszabaduljon. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]) megerősíti: ''sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate'', a bhakta transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működései és visszahatásai fölött áll, mert a Brahman-síkra érkezett.		Egy fejlett civilizációban az emberek vallásosak akarnak lenni, jó anyagi helyzetre vágynak, a legteljesebb mértékben elégedetté szeretnék tenni az érzékeiket, és végül el akarják érni a felszabadulást. Ezeket a dolgokat azonban nem szabad felmagasztalnunk és kívánatosaknak neveznünk. Egy bhakta nagyon könnyen elérheti mindezt. Bilvamaṅgala Ṭhākura azt mondta: ''muktiḥ svayaṁ mukulitāñjali sevate ’smān dharmārtha-kāma-gatayaḥ samaya-pratīkṣāḥ''. A felszabadulás örökké parancsra készen áll a bhakta ajtajában. A vallás terén tett anyagi fejlődés, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás pusztán arra várnak, hogy az első adandó alkalommal szolgálhassák a bhaktát. A bhakta már transzcendentális szinten áll, nincs szüksége további fejlődésre ahhoz, hogy felszabaduljon. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26\|BG 14.26]]) megerősíti: ''sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate'', a bhakta transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működései és visszahatásai fölött áll, mert a Brahman-síkra érkezett.

	Prahlāda Mahārāja azt mondta: ''aguṇena ca kāṅkṣitena'', ha valaki az Úr lótuszlábának transzcendentális szerető szolgálatát végzi, nincs szüksége semmire a dharma, az artha, a kāma vagy a mokṣa tekintetében. A Śrīmad-Bhāgavatam, e transzcendentális irodalom elején ezért azt olvashatjuk: ''dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra''. A dharma, az artha, a kāma és a mokṣa kaitava — hamis és fölösleges. Nirmatsarāṇām, azok, akik teljesen fölötte állnak a különállóság anyagi tetteinek, azaz nem tesznek különbséget az „enyém” és a „tiéd” között, csupán az Úr odaadó szolgálatát végzik, valóban alkalmasak arra, hogy elfogadják a bhāgavata-dharmát (dharmān bhagavatān iha). Mivel nirmatsarák, azaz senkire sem irigyek, mindenkit — még az ellenségeiket is — bhaktákká akarnak változtatni. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya megjegyzi: ''kāṅkṣate mokṣa-gam api sukhaṁ nākāṅkṣato yathā''. A bhakták nem vágynak semmilyen anyagi boldogságra, még a felszabadulásból származó boldogságra sem. Ezt úgy nevezik, hogy ''anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. A karmīk anyagi boldogságra, a jñānīk felszabadulásra vágynak, a bhakta azonban nem vágyik semmire, egyszerűen csak elégedett azzal, hogy transzcendentális szerető szolgálatot végezhet az Úr lótuszlábánál, és dicsőíti Őt mindenhol prédikálása során, ami az élete és a lelke.		Prahlāda Mahārāja azt mondta: ''aguṇena ca kāṅkṣitena'', ha valaki az Úr lótuszlábának transzcendentális szerető szolgálatát végzi, nincs szüksége semmire a dharma, az artha, a kāma vagy a mokṣa tekintetében. A Śrīmad-Bhāgavatam, e transzcendentális irodalom elején ezért azt olvashatjuk: ''dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra'' ([[HU/SB 1.1.2\|SB 1.1.2]]). A dharma, az artha, a kāma és a mokṣa kaitava — hamis és fölösleges. Nirmatsarāṇām, azok, akik teljesen fölötte állnak a különállóság anyagi tetteinek, azaz nem tesznek különbséget az „enyém” és a „tiéd” között, csupán az Úr odaadó szolgálatát végzik, valóban alkalmasak arra, hogy elfogadják a bhāgavata-dharmát (dharmān bhagavatān iha). Mivel nirmatsarák, azaz senkire sem irigyek, mindenkit — még az ellenségeiket is — bhaktákká akarnak változtatni. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya megjegyzi: ''kāṅkṣate mokṣa-gam api sukhaṁ nākāṅkṣato yathā''. A bhakták nem vágynak semmilyen anyagi boldogságra, még a felszabadulásból származó boldogságra sem. Ezt úgy nevezik, hogy ''anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. A karmīk anyagi boldogságra, a jñānīk felszabadulásra vágynak, a bhakta azonban nem vágyik semmire, egyszerűen csak elégedett azzal, hogy transzcendentális szerető szolgálatot végezhet az Úr lótuszlábánál, és dicsőíti Őt mindenhol prédikálása során, ami az élete és a lelke.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-08-04T10:08:13Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 6. fejezet|H25]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.6: Prahlada démonikus osztálytársait tanítja| HATODIK FEJEZET: Prahlāda démonikus osztálytársait tanítja]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.6.24| SB 7.6.24]] '''[[HU/SB 7.6.24|SB 7.6.24]] - [[HU/SB 7.6.26|SB 7.6.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.6.26| SB 7.6.26]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.6.25|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 25. VERS ====

<div class="verse">
:tuṣṭe ca tatra kim alabhyam ananta ādye
:kiṁ tair guṇa-vyatikarād iha ye sva-siddhāḥ
:dharmādayaḥ kim aguṇena ca kāṅkṣitena
:sāraṁ juṣāṁ caraṇayor upagāyatāṁ naḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tuṣṭe''—amikor elégedett; ''ca''—szintén; ''tatra''—az; ''kim''—mi; ''alabhyam''—elérhetetlen; ''anante''—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; ''ādye''—minden dolog eredeti forrása, minden ok oka; ''kim''—mi szükség; ''taiḥ''—velük; ''guṇa-vyatikarāt''—az anyagi természet kötőerőinek működései miatt; ''iha''—ebben a világban; ''ye''—ami; ''sva-siddhāḥ''—automatikusan elérhető; ''dharma-ādayaḥ''—az anyagi fejlődés három alapelve, a vallás, az anyagi gyarapodás és az érzékkielégítés; ''kim''—mi szükség; ''aguṇena''—azzal, hogy felszabadulva a Legfelsőbbe merül; ''ca''—és; ''kāṅkṣitena''—kívánt; ''sāram''—lényeg; ''juṣām''—megízlelve; ''caraṇayoḥ''—az Úr két lótuszlábának; ''upagāyatām''—akik az Úr tulajdonságait dicsőítik; ''naḥ''—miénk.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Nincs olyan, amit azok a bhakták, akik örömet okoztak az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, minden ok okának és minden dolog eredeti forrásának, ne érhetnének el. Az Úr a lelki tulajdonságok végtelen tengerének tárháza. Miért kellene hát az anyagi természet kötőerői fölött álló transzcendentális bhaktáknak a vallás, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás útját követniük, melyek a természet kötőerőinek hatása alatt bárki számára elérhetőek? Mi, bhakták, örökké az Úr lótuszlábát dicsőítjük, ezért semmit sem kell kérnünk, ami a dharmával, a kāmával, az arthával és a mokṣával kapcsolatos.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Egy fejlett civilizációban az emberek vallásosak akarnak lenni, jó anyagi helyzetre vágynak, a legteljesebb mértékben elégedetté szeretnék tenni az érzékeiket, és végül el akarják érni a felszabadulást. Ezeket a dolgokat azonban nem szabad felmagasztalnunk és kívánatosaknak neveznünk. Egy bhakta nagyon könnyen elérheti mindezt. Bilvamaṅgala Ṭhākura azt mondta: ''muktiḥ svayaṁ mukulitāñjali sevate ’smān dharmārtha-kāma-gatayaḥ samaya-pratīkṣāḥ''. A felszabadulás örökké parancsra készen áll a bhakta ajtajában. A vallás terén tett anyagi fejlődés, az anyagi gyarapodás, az érzékkielégítés és a felszabadulás pusztán arra várnak, hogy az első adandó alkalommal szolgálhassák a bhaktát. A bhakta már transzcendentális szinten áll, nincs szüksége további fejlődésre ahhoz, hogy felszabaduljon. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26|BG 14.26]]) megerősíti: ''sa guṇān samatītyaitān brahma-bhūyāya kalpate'', a bhakta transzcendentálisan az anyagi természet három kötőerejének működései és visszahatásai fölött áll, mert a Brahman-síkra érkezett.

Prahlāda Mahārāja azt mondta: ''aguṇena ca kāṅkṣitena'', ha valaki az Úr lótuszlábának transzcendentális szerető szolgálatát végzi, nincs szüksége semmire a dharma, az artha, a kāma vagy a mokṣa tekintetében. A Śrīmad-Bhāgavatam, e transzcendentális irodalom elején ezért azt olvashatjuk: ''dharmaḥ projjhita-kaitavo ’tra''. A dharma, az artha, a kāma és a mokṣa kaitava — hamis és fölösleges. Nirmatsarāṇām, azok, akik teljesen fölötte állnak a különállóság anyagi tetteinek, azaz nem tesznek különbséget az „enyém” és a „tiéd” között, csupán az Úr odaadó szolgálatát végzik, valóban alkalmasak arra, hogy elfogadják a bhāgavata-dharmát (dharmān bhagavatān iha). Mivel nirmatsarák, azaz senkire sem irigyek, mindenkit — még az ellenségeiket is — bhaktákká akarnak változtatni. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya megjegyzi: ''kāṅkṣate mokṣa-gam api sukhaṁ nākāṅkṣato yathā''. A bhakták nem vágynak semmilyen anyagi boldogságra, még a felszabadulásból származó boldogságra sem. Ezt úgy nevezik, hogy ''anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. A karmīk anyagi boldogságra, a jñānīk felszabadulásra vágynak, a bhakta azonban nem vágyik semmire, egyszerűen csak elégedett azzal, hogy transzcendentális szerető szolgálatot végezhet az Úr lótuszlábánál, és dicsőíti Őt mindenhol prédikálása során, ami az élete és a lelke.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.6.24| SB 7.6.24]] '''[[HU/SB 7.6.24|SB 7.6.24]] - [[HU/SB 7.6.26|SB 7.6.26]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.6.26| SB 7.6.26]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__