HU/SB 7.3.13 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T22:18:30Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 22:18, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ebben a versben a ''dvija-gavāṁ pārameṣṭhyam'' szavak a brāhmaṇák, a brahminikus kultúra és a tehenek kimagasló helyzetére utalnak. A védikus kultúrában alapvető fontossága van a tehenek és a brāhmaṇák jólétének. A brahminikus kultúra és a tehénvédelem fejlesztése érdekében tett megfelelő elrendezések nélkül az egész államvezetésre pokol vár. A félistenek nagyon aggódtak, mert attól féltek, hogy Hiraṇyakaśipu Brahmā helyzetére fog törni. Hiraṇyakaśipu jól ismert démon volt, s a félistenek tudták, hogy ha démonok és rākṣasák töltik be a legmagasabb rangokat, akkor búcsút mondhatnak a brahminikus kultúrának és a tehénvédelemnek. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 5.29\|BG 5.29]]) elmondja, minden dolog eredeti tulajdonosa az Úr Kṛṣṇa (''bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram''). Az Úr éppen ezért pontosan tudja, hogyan javítson az élőlények anyagi helyzetén az anyagi világban. Minden univerzumban van egy Brahmā, aki az Úr Kṛṣṇa nevében cselekszik. Ezt a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti (''tene brahma hṛdā ya ādi-kavaye''). A legfőbb teremtő minden brahmāṇḍában az Úr Brahmā, aki átadja a védikus tudást tanítványainak és fiainak. A királynak vagy a legfelsőbb uralkodónak minden bolygón Brahmā képviselőjének kell lennie. Ha tehát egy rākṣasa, egy démon kerül Brahmā pozíciójába, akkor az univerzum teljes irányítása romba dől, különösen pedig a brahminikus kultúra és a tehenek védelmezése. A félistenek előre látták e fenyegető veszélyt, ezért az Úr Brahmāhoz mentek, hogy megkérjék, tegyen azonnal lépéseket, s hiúsítsa meg Hiraṇyakaśipu tervét.		Ebben a versben a ''dvija-gavāṁ pārameṣṭhyam'' szavak a brāhmaṇák, a brahminikus kultúra és a tehenek kimagasló helyzetére utalnak. A védikus kultúrában alapvető fontossága van a tehenek és a brāhmaṇák jólétének. A brahminikus kultúra és a tehénvédelem fejlesztése érdekében tett megfelelő elrendezések nélkül az egész államvezetésre pokol vár. A félistenek nagyon aggódtak, mert attól féltek, hogy Hiraṇyakaśipu Brahmā helyzetére fog törni. Hiraṇyakaśipu jól ismert démon volt, s a félistenek tudták, hogy ha démonok és rākṣasák töltik be a legmagasabb rangokat, akkor búcsút mondhatnak a brahminikus kultúrának és a tehénvédelemnek. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 5.29\|BG 5.29]]) elmondja, minden dolog eredeti tulajdonosa az Úr Kṛṣṇa (''bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram''). Az Úr éppen ezért pontosan tudja, hogyan javítson az élőlények anyagi helyzetén az anyagi világban. Minden univerzumban van egy Brahmā, aki az Úr Kṛṣṇa nevében cselekszik. Ezt a Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 1.1.1\|SB 1.1.1]]) is megerősíti (''tene brahma hṛdā ya ādi-kavaye''). A legfőbb teremtő minden brahmāṇḍában az Úr Brahmā, aki átadja a védikus tudást tanítványainak és fiainak. A királynak vagy a legfelsőbb uralkodónak minden bolygón Brahmā képviselőjének kell lennie. Ha tehát egy rākṣasa, egy démon kerül Brahmā pozíciójába, akkor az univerzum teljes irányítása romba dől, különösen pedig a brahminikus kultúra és a tehenek védelmezése. A félistenek előre látták e fenyegető veszélyt, ezért az Úr Brahmāhoz mentek, hogy megkérjék, tegyen azonnal lépéseket, s hiúsítsa meg Hiraṇyakaśipu tervét.

	A teremtés kezdetén az Úr Brahmāt megtámadta két démon — Madhu és Kaiṭabha —, de Kṛṣṇa megmentette őt. Kṛṣṇát emiatt ''madhu-kaiṭabha-hantṛnak'' nevezik. Most Hiraṇyakaśipu akarta Brahmā posztját elfoglalni. Az anyagi világ olyan hely, ahol néha még az Úr Brahmā helyzetét is veszély fenyegeti, a közönséges élőlényekéről nem is szólva. Hiraṇyakaśipu előtt még senki sem próbált az Úr Brahmā helyzetére törni, de Hiraṇyakaśipu olyan hatalmas démon volt, hogy ezt akarta.		A teremtés kezdetén az Úr Brahmāt megtámadta két démon — Madhu és Kaiṭabha —, de Kṛṣṇa megmentette őt. Kṛṣṇát emiatt ''madhu-kaiṭabha-hantṛnak'' nevezik. Most Hiraṇyakaśipu akarta Brahmā posztját elfoglalni. Az anyagi világ olyan hely, ahol néha még az Úr Brahmā helyzetét is veszély fenyegeti, a közönséges élőlényekéről nem is szólva. Hiraṇyakaśipu előtt még senki sem próbált az Úr Brahmā helyzetére törni, de Hiraṇyakaśipu olyan hatalmas démon volt, hogy ezt akarta.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-07-28T07:30:28Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 3. fejezet|H13]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.3: Hiranyakasipu halhatatlanná akar válni| HARMADIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu halhatatlanná akar válni]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.3.12| SB 7.3.12]] '''[[HU/SB 7.3.12|SB 7.3.12]] - [[HU/SB 7.3.14|SB 7.3.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.3.14| SB 7.3.14]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.3.13|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 13. VERS ====

<div class="verse">
:tavāsanaṁ dvija-gavāṁ
:pārameṣṭhyaṁ jagat-pate
:bhavāya śreyase bhūtyai
:kṣemāya vijayāya ca
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tava''—tiéd; ''āsanam''—helyzet a trónon; ''dvija''—a brahminikus kultúráé vagy a brāhmaṇáké; ''gavām''—a teheneké; ''pārameṣṭhyam''—legfelsőbb; ''jagat-pate''—ó, univerzum ura; ''bhavāya''—hogy tökéletesítse; ''śreyase''—a végső boldogság érdekében; ''bhūtyai''—a gazdagság gyarapításáért; ''kṣemāya''—a fennmaradásért és a szerencséért; ''vijayāya''—a győzelemért és a tekintély emeléséért; ''ca''—és.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, urunk, Brahmā! Az univerzumban betöltött helyzetedben kétségtelenül áldást hozol mindenkire, különösen a tehenekre és a brāhmaṇákra. Egyre inkább dicsőíthetjük a brahminikus kultúrát és a tehénvédelmet, s így egyre nagyobb anyagi boldogság, gazdagság és szerencse vár ránk. Ha azonban a balsors úgy hozza, hogy Hiraṇyakaśipu foglalja el a helyedet, akkor mindennek vége.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ebben a versben a ''dvija-gavāṁ pārameṣṭhyam'' szavak a brāhmaṇák, a brahminikus kultúra és a tehenek kimagasló helyzetére utalnak. A védikus kultúrában alapvető fontossága van a tehenek és a brāhmaṇák jólétének. A brahminikus kultúra és a tehénvédelem fejlesztése érdekében tett megfelelő elrendezések nélkül az egész államvezetésre pokol vár. A félistenek nagyon aggódtak, mert attól féltek, hogy Hiraṇyakaśipu Brahmā helyzetére fog törni. Hiraṇyakaśipu jól ismert démon volt, s a félistenek tudták, hogy ha démonok és rākṣasák töltik be a legmagasabb rangokat, akkor búcsút mondhatnak a brahminikus kultúrának és a tehénvédelemnek. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 5.29|BG 5.29]]) elmondja, minden dolog eredeti tulajdonosa az Úr Kṛṣṇa (''bhoktāraṁ yajña-tapasāṁ sarva-loka-maheśvaram''). Az Úr éppen ezért pontosan tudja, hogyan javítson az élőlények anyagi helyzetén az anyagi világban. Minden univerzumban van egy Brahmā, aki az Úr Kṛṣṇa nevében cselekszik. Ezt a Śrīmad-Bhāgavatam is megerősíti (''tene brahma hṛdā ya ādi-kavaye''). A legfőbb teremtő minden brahmāṇḍában az Úr Brahmā, aki átadja a védikus tudást tanítványainak és fiainak. A királynak vagy a legfelsőbb uralkodónak minden bolygón Brahmā képviselőjének kell lennie. Ha tehát egy rākṣasa, egy démon kerül Brahmā pozíciójába, akkor az univerzum teljes irányítása romba dől, különösen pedig a brahminikus kultúra és a tehenek védelmezése. A félistenek előre látták e fenyegető veszélyt, ezért az Úr Brahmāhoz mentek, hogy megkérjék, tegyen azonnal lépéseket, s hiúsítsa meg Hiraṇyakaśipu tervét.

A teremtés kezdetén az Úr Brahmāt megtámadta két démon — Madhu és Kaiṭabha —, de Kṛṣṇa megmentette őt. Kṛṣṇát emiatt ''madhu-kaiṭabha-hantṛnak'' nevezik. Most Hiraṇyakaśipu akarta Brahmā posztját elfoglalni. Az anyagi világ olyan hely, ahol néha még az Úr Brahmā helyzetét is veszély fenyegeti, a közönséges élőlényekéről nem is szólva. Hiraṇyakaśipu előtt még senki sem próbált az Úr Brahmā helyzetére törni, de Hiraṇyakaśipu olyan hatalmas démon volt, hogy ezt akarta.

A bhūtyai szó azt jelenti, hogy „a gazdagság gyarapítása érdekében”, a śreyase szó pedig a végső hazatérésre utal, vissza Istenhez. A lelki fejlődés során az ember anyagi helyzete egyre javul. Ezzel egy időben szabaddá válik előtte a felszabadulás útja, s megszabadul az anyagi kötelékektől. Ha valaki gazdag, ám emellett fejlett lelki szinten is áll, gazdagsága sohasem csökken. Az ilyen lelki áldást ezért bhūtinak vagy vibhūtinak nevezik. Ezt Kṛṣṇa is megerősíti a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 10.41|BG 10.41]]). ''Yad yad vibhūtimat sattvaṁ''... ''mama tejo-’mśa-sambhavam'': ha egy bhakta fejlődik a lelki tudatban, és így anyagi szempontból is meggazdagszik, helyzetét az Úr különleges ajándékának kell tekintenie. Az ilyen jólétet sohasem szabad anyaginak vélni. Jelenleg — különösen a Föld bolygón — rendkívüli mértékben lecsökkent az Úr Brahmā befolyása, és Hiraṇyakaśipu képviselői — a rākṣasák és a démonok — vették át az irányítást. Így aztán senki sem védelmezi a brahminikus kultúrát és a teheneket, ami pedig a jólét alapvető feltétele. Ez a kor nagyon veszélyes, mert a társadalmat démonikus rākṣasák vezetik.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.3.12| SB 7.3.12]] '''[[HU/SB 7.3.12|SB 7.3.12]] - [[HU/SB 7.3.14|SB 7.3.14]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.3.14| SB 7.3.14]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__