Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T22:17:20Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 22:17, 6 September 2020
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 2. fejezet\|H60]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 2. fejezet\|H60]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7\|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.2: Hiranyakasipu, a démonok fejedelme\| MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7\|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.2: Hiranyakasipu, a démonok fejedelme\| MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 7.2.59\| SB 7.2.59]] '''[[HU/SB 7.2.59\|SB 7.2.59]] - [[HU/SB 7.2.61\|SB 7.2.61]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 7.2.61\| SB 7.2.61]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 7.2.59\| SB 7.2.59]] '''[[HU/SB 7.2.59\|SB 7.2.59]] - [[HU/SB 7.2.61\|SB 7.2.61]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 7.2.61\| SB 7.2.61]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-07-27T08:22:44Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 2. fejezet|H60]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.2: Hiranyakasipu, a démonok fejedelme| MÁSODIK FEJEZET: Hiraṇyakaśipu, a démonok fejedelme]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.2.59| SB 7.2.59]] '''[[HU/SB 7.2.59|SB 7.2.59]] - [[HU/SB 7.2.61|SB 7.2.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.2.61| SB 7.2.61]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.2.60|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 60. VERS ====

<div class="verse">
:ataḥ śocata mā yūyaṁ
:paraṁ cātmānam eva vā
:ka ātmā kaḥ paro vātra
:svīyaḥ pārakya eva vā
:sva-parābhiniveśena
:vinājñānena dehinām
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''ataḥ''—ezért; ''śocata''—bánkódni érte; ''mā''—ne; ''yūyam''—ti mindannyian; ''param''—egy másik; ''ca''—és; ''ātmānam''—ti magatok; ''eva''—bizonyára; ''vā''—vagy; ''kaḥ''—ki; ''ātmā''—önvaló; ''kaḥ''—ki; ''paraḥ''—mások; ''vā''—vagy; ''atra''—ebben az anyagi világban; ''svīyaḥ''—az ember sajátja; ''pārakyaḥ''—mások számára; ''eva''—valójában; ''vā''—vagy; ''sva-para-abhiniveśena''—ami abból áll, hogy saját magunkat és másokat a testnek gondoljuk, s ebben a felfogásban élünk; ''vinā''—emellett; ''ajñānena''—a tudás hiánya; ''dehinām''—valamennyi megtestesült élőlényé.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezért egyikőtök se keseregjen a test elvesztése miatt, legyen az akár a sajátotok, akár másoké. Csakis a tudatlanság következtében tesz az ember a test alapján megkülönböztetéseket, így gondolkozván: „Ki vagyok én? Kik a többiek? Mi az enyém? Mi a másoké?”
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ebben az anyagi világban az önfenntartás ösztöne a természet elsődleges törvénye. E felfogás szerint az embernek először saját biztonságával kell törődnie, s csak azután kell a társadalomra, a barátságra, a szeretetre, a nemzetiségre, a közösségre és egyebekre gondolnia, amelyek mind a testi életfelfogás következtében és a szellemi lélekről szóló tudás hiányában fejlődtek ki. Ezt ajñānának hívják. Amíg az emberi társadalom sötétségben és tudatlanságban él, az emberek továbbra is a testi életfelfogásnak megfelelően szervezik meg életüket, rendkívüli méretű elrendezésekkel. Ezt Prahlāda Mahārāja bharamnak nevezi. Az anyagi felfogásban a modern civilizáció hatalmas munkálatokba fog, hogy óriási utakat, házakat, malmokat és gyárakat építsen. Ez jelenti az emberek számára a fejlett civilizációt. Azt azonban nem tudják, hogy bármelyik pillanatban elsöpörhetik őket a színről, s arra kényszeríthetik őket, hogy olyan testekbe kerüljenek, amelyeknek semmi közük ezekhez a gigantikus házakhoz, palotákhoz, utakhoz és autókhoz. Amikor Arjuna gondolkozását a rokonaihoz fűződő testi kapcsolat határozta meg, Kṛṣṇa azonnal megfeddte őt, így szólván: ''kutas tvā kaśmalam idaṁ viṣame samupasthitam anārya-juṣtam''. „Ez a testi életfelfogás az anāryákhoz illik, azokhoz, akik nem āryanok, s nem rendelkeznek fejlett tudással.” Az āryan civilizáció egy magas szintű lelki tudással rendelkező civilizáció. Azzal, hogy āryannak nevezi magát, még senki sem válik āryanná. Aki a lelki tudás tekintetében a legnagyobb sötétségben él, s ugyanakkor āryannak kiáltja ki magát, az nem āryan. Ezzel kapcsolatban Śrīla Madhvācārya a következőket idézi a Brahma-vaivarta Purāṇából:

:''ka ātmā kaḥ para iti dehādy-apekṣayā''

:''na hi dehādir ātmā syān''
:''na ca śatrur udīritaḥ''
:''ato daihika-vṛddhau vā''
:''kṣaye vā kiṁ prayojanam''

:''yas tu deha-gato jīvaḥ''
:''sa hi nāśaṁ na gacchati''
:''tataḥ śatru-vivṛddhau ca''
:''sva-nāśe śocanaṁ kutaḥ''

:''dehādi-vyatiriktau tu''
:''jīveśau pratijānatā''
:''ata ātma-vivṛddhis tu''
:''vāsudeve ratiḥ sthirā''
:''śatru-nāśas tathājñāna-''
:''nāśo nānyaḥ kathañcana''

Ez azt jelenti, hogy amíg ebben az emberi testben vagyunk, kötelességünk, hogy megértsük a testben lakozó lelket. A test nem az önvaló; különbözünk a testtől, éppen ezért a testi életfelfogás szerint nem beszélhetünk barátokról, ellenségekről vagy felelősségről. Az embernek nem szabad nagyon aggódnia amiatt, hogy a test a gyermekkortól a serdülőkorig, a serdülőkortól az öregkorig egyre változik, majd láthatóan elpusztul. Ehelyett figyelmünket nagyon komolyan a testben élő lélekre kell fordítanunk, valamint arra, hogyan szabadíthatjuk meg az anyag bilincseitől. A testben lakozó élőlény sohasem pusztul el, ezért az embernek tudnia kell, hogy lehet sok barátja vagy ellensége, barátai nem segíthetnek rajta, ellenségei pedig nem árthatnak neki. Tudnia kell, hogy ő egy lélek (''ahaṁ brahmāsmi''), és hogy a lélek örök helyzetére nincsenek hatással a test változásai. Mint szellemi lélek, mindenkinek, minden körülmények között az Úr Viṣṇu bhaktájának kell lennie, s nem szabad törődnie a test alapján fennálló kapcsolatokkal, amelyek a barátokhoz vagy ellenségekhez fűzik. Tudnunk kell, hogy sem mi, sem testi életfelfogású ellenségeink nem pusztulnak el soha.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.2.59| SB 7.2.59]] '''[[HU/SB 7.2.59|SB 7.2.59]] - [[HU/SB 7.2.61|SB 7.2.61]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.2.61| SB 7.2.61]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 7.2.60 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit