<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.15.41</id>
	<title>HU/SB 7.15.41 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.15.41"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.15.41&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:17:27Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.15.41&amp;diff=454214&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya at 09:26, 29 August 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.15.41&amp;diff=454214&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-29T09:26:20Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:26, 29 August 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l53&quot;&gt;Line 53:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 53:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A lélek a test szekerének lakója, a szekér hajtója pedig az értelem. Az elme az eltökéltség, hogy elérje a végső célt, az érzékek a lovak, s az érzéktárgyak szintén részt vesznek ebben a tevékenységben. Így érheti el az ember a végső célt, Viṣṇut, aki a &amp;#039;&amp;#039;paramaṁ padam&amp;#039;&amp;#039;, az élet legfelsőbb célja. A feltételekhez kötött életben a testben lévő tudat az oka a lekötöttségnek, amikor azonban ugyanez a tudat Kṛṣṇa-tudattá válik, azt okozza, hogy hazatérünk, vissza Istenhez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A lélek a test szekerének lakója, a szekér hajtója pedig az értelem. Az elme az eltökéltség, hogy elérje a végső célt, az érzékek a lovak, s az érzéktárgyak szintén részt vesznek ebben a tevékenységben. Így érheti el az ember a végső célt, Viṣṇut, aki a &amp;#039;&amp;#039;paramaṁ padam&amp;#039;&amp;#039;, az élet legfelsőbb célja. A feltételekhez kötött életben a testben lévő tudat az oka a lekötöttségnek, amikor azonban ugyanez a tudat Kṛṣṇa-tudattá válik, azt okozza, hogy hazatérünk, vissza Istenhez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az emberi testet tehát kétféleképpen lehet használni    —    arra, hogy a tudatlanság legsötétebb régiói felé haladjunk, vagy arra, hogy előremenjünk, haza, vissza Istenhez. Ahhoz, hogy visszatérjünk Istenhez, a &#039;&#039;mahat-sevānak&#039;&#039;, az önmegvalósított lelki tanítómester elfogadásának útját kell követnünk. &#039;&#039;Mahat-sevāṁ dvāram āhur vimukteḥ&#039;&#039;. A felszabadulás érdekében az embernek el kell fogadnia azoknak a felhatalmazott bhaktáknak az útmutatását, akik valóban tökéletes tudásban képesek részesíteni bennünket. Másrészt azonban &#039;&#039;tamo-dvāraṁ yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&#039;&#039;: ha valaki az anyagi lét legsötétebb régiói felé akar haladni, folytathatja a társulást azokkal az emberekkel, akik ragaszkodnak a nőkhöz (&#039;&#039;yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&#039;&#039;). A yoṣit szó jelentése „nő”. A túlságosan materialista felfogású emberek ragaszkodnak a nőkhöz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az emberi testet tehát kétféleképpen lehet használni    —    arra, hogy a tudatlanság legsötétebb régiói felé haladjunk, vagy arra, hogy előremenjünk, haza, vissza Istenhez. Ahhoz, hogy visszatérjünk Istenhez, a &#039;&#039;mahat-sevānak&#039;&#039;, az önmegvalósított lelki tanítómester elfogadásának útját kell követnünk. &#039;&#039;Mahat-sevāṁ dvāram āhur vimukteḥ&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/SB 5.5.2|SB 5.5.2]])&lt;/ins&gt;. A felszabadulás érdekében az embernek el kell fogadnia azoknak a felhatalmazott bhaktáknak az útmutatását, akik valóban tökéletes tudásban képesek részesíteni bennünket. Másrészt azonban &#039;&#039;tamo-dvāraṁ yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&#039;&#039;: ha valaki az anyagi lét legsötétebb régiói felé akar haladni, folytathatja a társulást azokkal az emberekkel, akik ragaszkodnak a nőkhöz (&#039;&#039;yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&#039;&#039;). A yoṣit szó jelentése „nő”. A túlságosan materialista felfogású emberek ragaszkodnak a nőkhöz.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Éppen ezért az írások azt mondják: &amp;#039;&amp;#039;ātmānaṁ rathinaṁ viddhi śarīraṁ ratham eva ca&amp;#039;&amp;#039;. A test olyan, mint egy szekér vagy egy autó, amellyel az ember bárhová eljuthat. Vannak, akik jól vezetnek, s vannak akik szeszélyesen teszik ugyanezt, s az utóbbiaknak minden esélyük megvan arra, hogy baleset érje őket és egy árokban kössenek ki. Más szóval ha valaki egy tapasztalt lelki tanítómester útmutatását követi, hazatérhet, vissza Istenhez    —    egyébként pedig újra a születés és halál körforgásába kerül. Kṛṣṇa ezért személyesen azt tanácsolja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Éppen ezért az írások azt mondják: &amp;#039;&amp;#039;ātmānaṁ rathinaṁ viddhi śarīraṁ ratham eva ca&amp;#039;&amp;#039;. A test olyan, mint egy szekér vagy egy autó, amellyel az ember bárhová eljuthat. Vannak, akik jól vezetnek, s vannak akik szeszélyesen teszik ugyanezt, s az utóbbiaknak minden esélyük megvan arra, hogy baleset érje őket és egy árokban kössenek ki. Más szóval ha valaki egy tapasztalt lelki tanítómester útmutatását követi, hazatérhet, vissza Istenhez    —    egyébként pedig újra a születés és halál körforgásába kerül. Kṛṣṇa ezért személyesen azt tanácsolja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-454213:rev-454214:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.15.41&amp;diff=454213&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.15.41&amp;diff=454213&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-29T09:23:18Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 15. fejezet|H41]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.15: Utasítások a civilizált emberi lények számára| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Utasítások a civilizált emberi lények számára]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.15.40| SB 7.15.40]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.15.40|SB 7.15.40]] - [[HU/SB 7.15.42|SB 7.15.42]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.15.42| SB 7.15.42]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 7.15.41|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 41. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:āhuḥ śarīraṁ ratham indriyāṇi&lt;br /&gt;
:hayān abhīṣūn mana indriyeśam&lt;br /&gt;
:vartmāni mātrā dhiṣaṇāṁ ca sūtaṁ&lt;br /&gt;
:sattvaṁ bṛhad bandhuram īśa-sṛṣṭam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;āhuḥ&amp;#039;&amp;#039;—azt mondják; &amp;#039;&amp;#039;śarīram&amp;#039;&amp;#039;—a test; &amp;#039;&amp;#039;ratham&amp;#039;&amp;#039;—a szekér; &amp;#039;&amp;#039;indriyāṇi&amp;#039;&amp;#039;—az érzékek; &amp;#039;&amp;#039;hayān&amp;#039;&amp;#039;—a lovak; &amp;#039;&amp;#039;abhīṣūn&amp;#039;&amp;#039;—a gyeplő; &amp;#039;&amp;#039;manaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az elme; &amp;#039;&amp;#039;indriya&amp;#039;&amp;#039;—az érzékeknek; &amp;#039;&amp;#039;īśam&amp;#039;&amp;#039;—a mestere; &amp;#039;&amp;#039;vartmāni&amp;#039;&amp;#039;—a végcélok; &amp;#039;&amp;#039;mātrāḥ&amp;#039;&amp;#039;—az érzéktárgyak; &amp;#039;&amp;#039;dhiṣaṇām&amp;#039;&amp;#039;—az értelem; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;sūtam&amp;#039;&amp;#039;—a szekér hajtója; &amp;#039;&amp;#039;sattvam&amp;#039;&amp;#039;—tudat; &amp;#039;&amp;#039;bṛhat&amp;#039;&amp;#039;—nagy; &amp;#039;&amp;#039;bandhuram&amp;#039;&amp;#039;—kötöttség; &amp;#039;&amp;#039;īśa&amp;#039;&amp;#039;—az Istenség Legfelsőbb Személyisége által; &amp;#039;&amp;#039;sṛṣṭam&amp;#039;&amp;#039;—teremtett.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A fejlett tudással rendelkező transzcendentalisták a testet, amely az Istenség Legfelsőbb Személyisége utasítására jött létre, egy szekérhez hasonlítják. Az érzékek olyanok, mint a lovak, az elme, az érzékek mestere olyan, mint a gyeplő, az érzéktárgyak a célok, az értelem a kocsihajtó, a tudat pedig, amely szétárad a testben, az anyagi világhoz való kötöttségünk oka.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A materialista életmódot folytató, megtévedt ember számára a test, az elme és az érzékek    —    amelyek csupán az érzékkielégítéssel törődnek    —    az okai annak, hogy az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség börtönében raboskodik. Annak számára azonban, aki fejlett lelki tudással rendelkezik, ugyanez a test, ugyanazok az érzékek és ugyanaz az elme a felszabadulás okait jelentik. Ezt erősíti meg a Kaṭha Upaniṣad (1.3.3—4,9) a következőképpen:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ātmānaṁ rathinaṁ viddhi&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;śarīraṁ ratham eva ca&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;buddhiṁ tu sārathiṁ viddhi&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;manaḥ pragraham eva ca&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;indriyāṇi hayān āhur&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;iṣayāṁs teṣu gocarān&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;so ’dhvanaḥ pāram āpnoti&amp;#039;&amp;#039; &lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;tad viṣṇoḥ paramaṁ padam&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A lélek a test szekerének lakója, a szekér hajtója pedig az értelem. Az elme az eltökéltség, hogy elérje a végső célt, az érzékek a lovak, s az érzéktárgyak szintén részt vesznek ebben a tevékenységben. Így érheti el az ember a végső célt, Viṣṇut, aki a &amp;#039;&amp;#039;paramaṁ padam&amp;#039;&amp;#039;, az élet legfelsőbb célja. A feltételekhez kötött életben a testben lévő tudat az oka a lekötöttségnek, amikor azonban ugyanez a tudat Kṛṣṇa-tudattá válik, azt okozza, hogy hazatérünk, vissza Istenhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az emberi testet tehát kétféleképpen lehet használni    —    arra, hogy a tudatlanság legsötétebb régiói felé haladjunk, vagy arra, hogy előremenjünk, haza, vissza Istenhez. Ahhoz, hogy visszatérjünk Istenhez, a &amp;#039;&amp;#039;mahat-sevānak&amp;#039;&amp;#039;, az önmegvalósított lelki tanítómester elfogadásának útját kell követnünk. &amp;#039;&amp;#039;Mahat-sevāṁ dvāram āhur vimukteḥ&amp;#039;&amp;#039;. A felszabadulás érdekében az embernek el kell fogadnia azoknak a felhatalmazott bhaktáknak az útmutatását, akik valóban tökéletes tudásban képesek részesíteni bennünket. Másrészt azonban &amp;#039;&amp;#039;tamo-dvāraṁ yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&amp;#039;&amp;#039;: ha valaki az anyagi lét legsötétebb régiói felé akar haladni, folytathatja a társulást azokkal az emberekkel, akik ragaszkodnak a nőkhöz (&amp;#039;&amp;#039;yoṣitāṁ saṅgi-saṅgam&amp;#039;&amp;#039;). A yoṣit szó jelentése „nő”. A túlságosan materialista felfogású emberek ragaszkodnak a nőkhöz.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Éppen ezért az írások azt mondják: &amp;#039;&amp;#039;ātmānaṁ rathinaṁ viddhi śarīraṁ ratham eva ca&amp;#039;&amp;#039;. A test olyan, mint egy szekér vagy egy autó, amellyel az ember bárhová eljuthat. Vannak, akik jól vezetnek, s vannak akik szeszélyesen teszik ugyanezt, s az utóbbiaknak minden esélyük megvan arra, hogy baleset érje őket és egy árokban kössenek ki. Más szóval ha valaki egy tapasztalt lelki tanítómester útmutatását követi, hazatérhet, vissza Istenhez    —    egyébként pedig újra a születés és halál körforgásába kerül. Kṛṣṇa ezért személyesen azt tanácsolja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;aśraddadhānāḥ puruṣā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;dharmasyāsya parantapa&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;aprāpya māṁ nivartante&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;mṛtyu-saṁsāra-vartmani&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Ó, ellenség legyőzője! Akiknek nincs hitük az odaadó szolgálatban, azok nem érhetnek el Engem, hanem visszatérnek az anyagi világbeli születés és halál ösvényére.” ([[HU/BG 9.3|BG 9.3]]) Az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Kṛṣṇa személyesen ad utasítást arra vonatkozóan, hogyan térhetünk haza, vissza Hozzá. Ha azonban valaki nem hallgat a szavaira, annak az eredménye az lesz, hogy nem tér vissza Istenhez, hanem folytatni fogja életét az ismétlődő születés és halál gyötrelmes feltételei között az anyagi létben (&amp;#039;&amp;#039;mṛtyu-saṁsāra-vartmani&amp;#039;&amp;#039;).&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tapasztalt transzcendentalisták tehát azt tanácsolják, hogy testünket teljes mértékben az élet végső céljának elérésére használjuk (&amp;#039;&amp;#039;svārtha-gatim&amp;#039;&amp;#039;). Az élet valódi érdeke vagy célja az, hogy hazatérjünk, vissza Istenhez. E cél elérését a számtalan védikus írás teszi lehetővé, köztük a Vedānta-sūtra, az Upaniṣadok, a Bhagavad-gītā, a Mahābhārata és a Rāmāyaṇa. Szívleljük hát meg e védikus írások szavait, és tanuljuk meg belőlük, hogyan kell gyakorolnunk a nivṛtti-mārgát, s akkor életünk tökéletes lesz. A test addig fontos, amíg van benne tudat    —    tudat nélkül csupán egy anyaghalmaz, semmi több. Ezért annak érdekében, hogy hazatérhessünk, vissza Istenhez, anyagi tudatunkat Kṛṣṇa-tudattá kell változtatnunk. A tudatunk az oka az anyagi kötöttségnek, de ha ezt a tudatot a bhakti-yoga segítségével megtisztítjuk, megérthetjük, hogy az upādhik, azok a megjelölések, miszerint indiaiak, amerikaiak, hinduk, muzulmánok, keresztények vagy bármi mások vagyunk, mind hamisak. &amp;#039;&amp;#039;Sarvopādhi-vinirmuktaṁ tat-paratvena nirmalam&amp;#039;&amp;#039;. Meg kell feledkeznünk ezekről a megjelölésekről, és tudatunkat kizárólag Kṛṣṇa szolgálatában kell használnunk. Ha tehát valaki él azzal a lehetőséggel, amit a Kṛṣṇa-tudatú mozgalom nyújt, élete kétségtelenül sikeres lesz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.15.40| SB 7.15.40]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.15.40|SB 7.15.40]] - [[HU/SB 7.15.42|SB 7.15.42]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.15.42| SB 7.15.42]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>