<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.14.5</id>
	<title>HU/SB 7.14.5 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.14.5"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.14.5&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T00:27:37Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.14.5&amp;diff=453411&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya at 09:18, 24 August 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.14.5&amp;diff=453411&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-24T09:18:13Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:18, 24 August 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez az ideális családi élet. Amikor Śrī Caitanya Mahāprabhu arról kérdezte Rāmānanda Rāyát, hogy mi az élet célja, Rāmānanda Rāya többféle megközelítésben válaszolt, a kinyilatkoztatott írások parancsolatainak megfelelően, s végül elmondta, hogy az embernek nem szükséges változtatnia a helyzetén mint brāhmaṇa, śūdra, sannyāsī vagy bármi más, de meg kell próbálnia tudakozódni az élet céljáról (&#039;&#039;athāto-brahma-jijñāsā&#039;&#039;). Ezt jelenti az emberi létforma helyes kihasználása. Ha valaki helytelenül használja azt az ajándékot, amit az emberi életforma jelent, mert fölöslegesen átadja magát az evés, az alvás, a párzás és a védekezés állati ösztöneinek, s nem törekszik arra, hogy kiszabaduljon māyā karmai közül, ami arra kényszeríti, hogy az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség felülkerekedjen rajta, akkor ismét büntetésben részesül, s kénytelen az alacsonyabb rendű fajokba alászállni, hogy a természet törvényeinek megfelelően végigjárja az evolúció folyamatát. &#039;&#039;Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ&#039;&#039;. Az élőlényt az anyagi természet teljes mértékben a markában tartja, s így újra végig kell járnia az alacsonyabb rendű fajoktól a magasabb rendű fajokig vezető utat, míg csak vissza nem tér az emberi létformába, ahol megkapja a lehetőséget arra, hogy megszabaduljon az anyag bilincseitől. Egy bölcs ember azonban a śāstrákból és a gurutól megtanulja, hogy mi, élőlények, valamennyien örökkévalóak vagyunk, de mivel az anyagi természet törvényeinek hatására a különféle kötőerőkkel társultunk, gyötrelmekkel teli körülmények közé kerültünk. Az okos ember éppen ezért arra a következtetésre jut, hogy az emberi életformában nem szabad arra törekednie, hogy szert tegyen azokra az úgynevezett szükségletekre, melyekre nincs is szükség, ehelyett nagyon egyszerű életet kell élnie, csupán hogy testét-lelkét együtt tartsa. Az embernek kétségtelenül szüksége van valamiféle keresetre a megélhetése érdekében, ezért a śāstrák előírják számára, hogyan keresheti meg a kenyerét varṇájának és āśramájának megfelelően. Mindenkinek meg kell elégednie ezzel. Ahelyett hogy egyre több pénzre vágyakozna, az Úr őszinte bhaktája igyekszik megtalálni a módját, hogyan keresse meg a kenyerét, s ha így cselekszik, Kṛṣṇa segít neki. A megélhetés tehát nem jelenthet gondot. A valódi probléma az, hogyan szabaduljunk ki a születés, a halál és az öregkor kötelékeiből. Ennek a szabadságnak az elérése, valamint az, hogy ne találjunk ki fölösleges szükségleteket, alkotja a védikus civilizáció alapelvét. Elégedjünk meg azzal az élettel, amiben automatikusan részünk van. A modern, materialista civilizáció éppen az ellentéte az ideális civilizációnak. A modern társadalom úgynevezett vezetői nap mint nap kitalálnak valamit, amivel hozzájárulhatnak ahhoz a fáradságos életmódhoz, ami egyre inkább a születés, halál, öregkor és betegség körforgásához láncolja az embereket.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez az ideális családi élet. Amikor Śrī Caitanya Mahāprabhu arról kérdezte Rāmānanda Rāyát, hogy mi az élet célja, Rāmānanda Rāya többféle megközelítésben válaszolt, a kinyilatkoztatott írások parancsolatainak megfelelően, s végül elmondta, hogy az embernek nem szükséges változtatnia a helyzetén mint brāhmaṇa, śūdra, sannyāsī vagy bármi más, de meg kell próbálnia tudakozódni az élet céljáról (&#039;&#039;athāto-brahma-jijñāsā&#039;&#039;). Ezt jelenti az emberi létforma helyes kihasználása. Ha valaki helytelenül használja azt az ajándékot, amit az emberi életforma jelent, mert fölöslegesen átadja magát az evés, az alvás, a párzás és a védekezés állati ösztöneinek, s nem törekszik arra, hogy kiszabaduljon māyā karmai közül, ami arra kényszeríti, hogy az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség felülkerekedjen rajta, akkor ismét büntetésben részesül, s kénytelen az alacsonyabb rendű fajokba alászállni, hogy a természet törvényeinek megfelelően végigjárja az evolúció folyamatát. &#039;&#039;Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 3.27|BG 3.27]])&lt;/ins&gt;. Az élőlényt az anyagi természet teljes mértékben a markában tartja, s így újra végig kell járnia az alacsonyabb rendű fajoktól a magasabb rendű fajokig vezető utat, míg csak vissza nem tér az emberi létformába, ahol megkapja a lehetőséget arra, hogy megszabaduljon az anyag bilincseitől. Egy bölcs ember azonban a śāstrákból és a gurutól megtanulja, hogy mi, élőlények, valamennyien örökkévalóak vagyunk, de mivel az anyagi természet törvényeinek hatására a különféle kötőerőkkel társultunk, gyötrelmekkel teli körülmények közé kerültünk. Az okos ember éppen ezért arra a következtetésre jut, hogy az emberi életformában nem szabad arra törekednie, hogy szert tegyen azokra az úgynevezett szükségletekre, melyekre nincs is szükség, ehelyett nagyon egyszerű életet kell élnie, csupán hogy testét-lelkét együtt tartsa. Az embernek kétségtelenül szüksége van valamiféle keresetre a megélhetése érdekében, ezért a śāstrák előírják számára, hogyan keresheti meg a kenyerét varṇájának és āśramájának megfelelően. Mindenkinek meg kell elégednie ezzel. Ahelyett hogy egyre több pénzre vágyakozna, az Úr őszinte bhaktája igyekszik megtalálni a módját, hogyan keresse meg a kenyerét, s ha így cselekszik, Kṛṣṇa segít neki. A megélhetés tehát nem jelenthet gondot. A valódi probléma az, hogyan szabaduljunk ki a születés, a halál és az öregkor kötelékeiből. Ennek a szabadságnak az elérése, valamint az, hogy ne találjunk ki fölösleges szükségleteket, alkotja a védikus civilizáció alapelvét. Elégedjünk meg azzal az élettel, amiben automatikusan részünk van. A modern, materialista civilizáció éppen az ellentéte az ideális civilizációnak. A modern társadalom úgynevezett vezetői nap mint nap kitalálnak valamit, amivel hozzájárulhatnak ahhoz a fáradságos életmódhoz, ami egyre inkább a születés, halál, öregkor és betegség körforgásához láncolja az embereket.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-453410:rev-453411:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.14.5&amp;diff=453410&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.14.5&amp;diff=453410&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-24T09:16:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 14. fejezet|H05]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.14: Az ideális családi élet| TIZENNEGYEDIK FEJEZET: Az ideális családi élet]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.14.3-4| SB 7.14.3-4]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.14.3-4|SB 7.14.3-4]] - [[HU/SB 7.14.6|SB 7.14.6]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.14.6| SB 7.14.6]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 7.14.5|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 5. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:yāvad-artham upāsīno&lt;br /&gt;
:dehe gehe ca paṇḍitaḥ&lt;br /&gt;
:virakto raktavat tatra&lt;br /&gt;
:nṛ-loke naratāṁ nyaset&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;yāvat-artham&amp;#039;&amp;#039;—csupán annyi erőfeszítést tenni a megélhetés érdekében, amennyi szükséges; &amp;#039;&amp;#039;upāsīnaḥ&amp;#039;&amp;#039;—megkeresvén; &amp;#039;&amp;#039;dehe&amp;#039;&amp;#039;—a testben; &amp;#039;&amp;#039;gehe&amp;#039;&amp;#039;—a családi ügyekben; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;paṇḍitaḥ&amp;#039;&amp;#039;—aki művelt; &amp;#039;&amp;#039;viraktaḥ&amp;#039;&amp;#039;—egyáltalán nem ragaszkodó; &amp;#039;&amp;#039;rakta-vat&amp;#039;&amp;#039;—mintha nagyon ragaszkodna; &amp;#039;&amp;#039;tatra&amp;#039;&amp;#039;—ebben; &amp;#039;&amp;#039;nṛ-loke&amp;#039;&amp;#039;—az emberi társadalomban; &amp;#039;&amp;#039;naratām&amp;#039;&amp;#039;—az emberi létforma; &amp;#039;&amp;#039;nyaset&amp;#039;&amp;#039;—fesse le.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Miközben azért dolgozik, hogy annyi pénzt megkeressen, amennyi elegendő ahhoz, hogy testét és lelkét együtt tartsa, a valóban bölcs embernek a családi ügyekhez nem ragaszkodva kell élnie az emberi társadalomban, annak ellenére, hogy kívülről úgy tűnik, ragaszkodik ezekhez a dolgokhoz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez az ideális családi élet. Amikor Śrī Caitanya Mahāprabhu arról kérdezte Rāmānanda Rāyát, hogy mi az élet célja, Rāmānanda Rāya többféle megközelítésben válaszolt, a kinyilatkoztatott írások parancsolatainak megfelelően, s végül elmondta, hogy az embernek nem szükséges változtatnia a helyzetén mint brāhmaṇa, śūdra, sannyāsī vagy bármi más, de meg kell próbálnia tudakozódni az élet céljáról (&amp;#039;&amp;#039;athāto-brahma-jijñāsā&amp;#039;&amp;#039;). Ezt jelenti az emberi létforma helyes kihasználása. Ha valaki helytelenül használja azt az ajándékot, amit az emberi életforma jelent, mert fölöslegesen átadja magát az evés, az alvás, a párzás és a védekezés állati ösztöneinek, s nem törekszik arra, hogy kiszabaduljon māyā karmai közül, ami arra kényszeríti, hogy az ismétlődő születés, halál, öregkor és betegség felülkerekedjen rajta, akkor ismét büntetésben részesül, s kénytelen az alacsonyabb rendű fajokba alászállni, hogy a természet törvényeinek megfelelően végigjárja az evolúció folyamatát. &amp;#039;&amp;#039;Prakṛteḥ kriyamāṇāni guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ&amp;#039;&amp;#039;. Az élőlényt az anyagi természet teljes mértékben a markában tartja, s így újra végig kell járnia az alacsonyabb rendű fajoktól a magasabb rendű fajokig vezető utat, míg csak vissza nem tér az emberi létformába, ahol megkapja a lehetőséget arra, hogy megszabaduljon az anyag bilincseitől. Egy bölcs ember azonban a śāstrákból és a gurutól megtanulja, hogy mi, élőlények, valamennyien örökkévalóak vagyunk, de mivel az anyagi természet törvényeinek hatására a különféle kötőerőkkel társultunk, gyötrelmekkel teli körülmények közé kerültünk. Az okos ember éppen ezért arra a következtetésre jut, hogy az emberi életformában nem szabad arra törekednie, hogy szert tegyen azokra az úgynevezett szükségletekre, melyekre nincs is szükség, ehelyett nagyon egyszerű életet kell élnie, csupán hogy testét-lelkét együtt tartsa. Az embernek kétségtelenül szüksége van valamiféle keresetre a megélhetése érdekében, ezért a śāstrák előírják számára, hogyan keresheti meg a kenyerét varṇájának és āśramájának megfelelően. Mindenkinek meg kell elégednie ezzel. Ahelyett hogy egyre több pénzre vágyakozna, az Úr őszinte bhaktája igyekszik megtalálni a módját, hogyan keresse meg a kenyerét, s ha így cselekszik, Kṛṣṇa segít neki. A megélhetés tehát nem jelenthet gondot. A valódi probléma az, hogyan szabaduljunk ki a születés, a halál és az öregkor kötelékeiből. Ennek a szabadságnak az elérése, valamint az, hogy ne találjunk ki fölösleges szükségleteket, alkotja a védikus civilizáció alapelvét. Elégedjünk meg azzal az élettel, amiben automatikusan részünk van. A modern, materialista civilizáció éppen az ellentéte az ideális civilizációnak. A modern társadalom úgynevezett vezetői nap mint nap kitalálnak valamit, amivel hozzájárulhatnak ahhoz a fáradságos életmódhoz, ami egyre inkább a születés, halál, öregkor és betegség körforgásához láncolja az embereket.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.14.3-4| SB 7.14.3-4]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.14.3-4|SB 7.14.3-4]] - [[HU/SB 7.14.6|SB 7.14.6]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.14.6| SB 7.14.6]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>