<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.13.29</id>
	<title>HU/SB 7.13.29 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_7.13.29"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.13.29&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:54:21Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.13.29&amp;diff=453321&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya at 07:18, 23 August 2019</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.13.29&amp;diff=453321&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-23T07:18:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 07:18, 23 August 2019&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez egy rendkívül szemléletes példa, amely lefesti, hogy az élőlény tudatlanságában az önvalón kívül keresi a boldogságot. Amikor valaki megérti, hogy a valódi azonossága az, hogy egy lelki lény, akkor képes megérteni a legfelsőbb lelki lényt, Kṛṣṇát is, valamint azt a valódi boldogságot, amit Kṛṣṇa és a lelki lény kölcsönös kapcsolata jelent. Érdemes megjegyeznünk azt a nagyon érdekes tényt, hogy ez a vers rámutat: az anyagi test a szellemi lélektől származik. Napjaink materialista tudósai azt hiszik, hogy az élet eredete az anyag, a valóság azonban az, hogy az anyag ered az életből. A vers az életet, vagyis a szellemi lelket a vízhez hasonlítja, amelyből fű formájában anyaghalmazok nőnek ki. Aki nem ismeri a szellemi lélek tudományát, az nem néz a testbe, hogy a lélekben találja meg a boldogságot. Ehelyett kívül keresi azt, éppen úgy, mint az őz, aki nem tudja, hogy a fű alatt víz rejlik, és a sivatagba fut, hogy vizet találjon. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom arra törekszik, hogy eloszlassa a félrevezetett emberi lények tudatlanságát, akik az élet határain kívül akarnak vizet találni. &#039;&#039;Raso vai saḥ. Raso ’ham apsu kaunteya&#039;&#039;. A víz íze Kṛṣṇa. Ahhoz, hogy a szomjunkat oltsuk, Kṛṣṇával társulva kell vizet innunk. Ez a Védák utasítása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ez egy rendkívül szemléletes példa, amely lefesti, hogy az élőlény tudatlanságában az önvalón kívül keresi a boldogságot. Amikor valaki megérti, hogy a valódi azonossága az, hogy egy lelki lény, akkor képes megérteni a legfelsőbb lelki lényt, Kṛṣṇát is, valamint azt a valódi boldogságot, amit Kṛṣṇa és a lelki lény kölcsönös kapcsolata jelent. Érdemes megjegyeznünk azt a nagyon érdekes tényt, hogy ez a vers rámutat: az anyagi test a szellemi lélektől származik. Napjaink materialista tudósai azt hiszik, hogy az élet eredete az anyag, a valóság azonban az, hogy az anyag ered az életből. A vers az életet, vagyis a szellemi lelket a vízhez hasonlítja, amelyből fű formájában anyaghalmazok nőnek ki. Aki nem ismeri a szellemi lélek tudományát, az nem néz a testbe, hogy a lélekben találja meg a boldogságot. Ehelyett kívül keresi azt, éppen úgy, mint az őz, aki nem tudja, hogy a fű alatt víz rejlik, és a sivatagba fut, hogy vizet találjon. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom arra törekszik, hogy eloszlassa a félrevezetett emberi lények tudatlanságát, akik az élet határain kívül akarnak vizet találni. &#039;&#039;Raso vai saḥ. Raso ’ham apsu kaunteya&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/BG 7.8|BG 7.8]])&lt;/ins&gt;. A víz íze Kṛṣṇa. Ahhoz, hogy a szomjunkat oltsuk, Kṛṣṇával társulva kell vizet innunk. Ez a Védák utasítása.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-453320:rev-453321:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.13.29&amp;diff=453320&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_7.13.29&amp;diff=453320&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-08-23T07:16:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 13. fejezet|H29]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.13: A tökéletes ember viselkedése| TIZENHARMADIK FEJEZET: A tökéletes ember viselkedése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.13.28| SB 7.13.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.13.28|SB 7.13.28]] - [[HU/SB 7.13.30|SB 7.13.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.13.30| SB 7.13.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 7.13.29|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 29. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:jalaṁ tad-udbhavaiś channaṁ&lt;br /&gt;
:hitvājño jala-kāmyayā&lt;br /&gt;
:mṛgatṛṣṇām upādhāvet&lt;br /&gt;
:tathānyatrārtha-dṛk svataḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;jalam&amp;#039;&amp;#039;—víz; &amp;#039;&amp;#039;tat-udbhavaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—az ebből a vízből kinőtt fűvel; &amp;#039;&amp;#039;channam&amp;#039;&amp;#039;—befedett; &amp;#039;&amp;#039;hitvā&amp;#039;&amp;#039;—feladván; &amp;#039;&amp;#039;ajñaḥ&amp;#039;&amp;#039;—egy ostoba állat; &amp;#039;&amp;#039;jala-kāmyayā&amp;#039;&amp;#039;—vízre vágyva; &amp;#039;&amp;#039;mṛgatṛṣṇām&amp;#039;&amp;#039;—délibáb; &amp;#039;&amp;#039;upādhāvet&amp;#039;&amp;#039;—fut utána; &amp;#039;&amp;#039;tathā&amp;#039;&amp;#039;—hasonlóan; &amp;#039;&amp;#039;anyatra&amp;#039;&amp;#039;—valahol máshol; &amp;#039;&amp;#039;artha-dṛk&amp;#039;&amp;#039;—saját érdekét kereső; &amp;#039;&amp;#039;svataḥ&amp;#039;&amp;#039;—magában.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahogyan az őz tudatlanságában nem látja a fűvel benőtt kútban a vizet, s így másfelé fut víz után, úgy az anyagi testtel borított élőlény sem látja a boldogságot saját magában, hanem az anyagi világban fut a boldogság után.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ez egy rendkívül szemléletes példa, amely lefesti, hogy az élőlény tudatlanságában az önvalón kívül keresi a boldogságot. Amikor valaki megérti, hogy a valódi azonossága az, hogy egy lelki lény, akkor képes megérteni a legfelsőbb lelki lényt, Kṛṣṇát is, valamint azt a valódi boldogságot, amit Kṛṣṇa és a lelki lény kölcsönös kapcsolata jelent. Érdemes megjegyeznünk azt a nagyon érdekes tényt, hogy ez a vers rámutat: az anyagi test a szellemi lélektől származik. Napjaink materialista tudósai azt hiszik, hogy az élet eredete az anyag, a valóság azonban az, hogy az anyag ered az életből. A vers az életet, vagyis a szellemi lelket a vízhez hasonlítja, amelyből fű formájában anyaghalmazok nőnek ki. Aki nem ismeri a szellemi lélek tudományát, az nem néz a testbe, hogy a lélekben találja meg a boldogságot. Ehelyett kívül keresi azt, éppen úgy, mint az őz, aki nem tudja, hogy a fű alatt víz rejlik, és a sivatagba fut, hogy vizet találjon. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom arra törekszik, hogy eloszlassa a félrevezetett emberi lények tudatlanságát, akik az élet határain kívül akarnak vizet találni. &amp;#039;&amp;#039;Raso vai saḥ. Raso ’ham apsu kaunteya&amp;#039;&amp;#039;. A víz íze Kṛṣṇa. Ahhoz, hogy a szomjunkat oltsuk, Kṛṣṇával társulva kell vizet innunk. Ez a Védák utasítása.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.13.28| SB 7.13.28]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 7.13.28|SB 7.13.28]] - [[HU/SB 7.13.30|SB 7.13.30]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.13.30| SB 7.13.30]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>