HU/SB 7.13.26 - Revision history

Aditya at 09:31, 21 August 2019

2019-08-21T09:31:38Z

← Older revision		Revision as of 09:31, 21 August 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Prahlāda Mahārāja elmondta: ''yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham''. A férfiak és a nők egyaránt a nemi élvezetet keresik, és amikor a házasság rituális szertartása összekapcsolja őket, egy bizonyos ideig boldogok, végül azonban nézeteltéréseik támadnak egymással, s így nagyon gyakran elhagyják a másikat vagy elválnak. Noha minden férfi és minden nő a szexuális kapcsolaton keresztül akarja élvezni az életet, az eredmény egyet nem értés és szenvedés. A házasságot azért ajánlják, mert engedélyezi a férfiak és nők számára a korlátozott nemi életet, melyet az Istenség Legfelsőbb Személyisége is javasol a Bhagavad-gītāban. ''Dharmāviruddho bhūteṣu kāmo ’smi'': a vallásos elvekkel nem ellenkező nemi élet Kṛṣṇa. Minden élőlény örökké a nemi élet élvezetére vágyik, mert a materialista életet az evés, az alvás, a párzás és a védekezés teszi ki. Az állati létben nem lehet szabályozni az evést, az alvást, a nemi élvezetet és a félelmet, az emberi társadalom számára azonban az az előírás, hogy bár az állatokhoz hasonlóan az embereknek is kell enniük, aludniuk, nemi életet kell élniük és meg kell védeniük magukat, ezeknek szabályozottan kell történniük. Az evéssel kapcsolatos védikus előírás azt javasolja, hogy ''yajña-śiṣṭát'', azaz ''prasādát'', Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyasszunk. ''Yajña-śiṣṭāśinaḥ santo mucyante sarva-kilbiṣaiḥ'': „A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt.” ([[HU/BG 3.13\|BG 3.13]]) Az anyagi életben az ember bűnöket követ el, különösen amikor eszik, és bűnös cselekedetei miatt a természet törvényei arra ítélik, hogy egy másik testbe kerüljön, melyet büntetésből kap. A nemi életre és az evésre szükség van, ezért az emberi társadalom megkapja a lehetőséget rá a Védák által meghatározott korlátok között, hogy a védikus utasításokat betartva ehessenek, alhassanak, élvezhessék a nemi életet, megvédhessék magukat a félelemmel teli életben, s így fokozatosan felemelkedhessenek és megszabadulhassanak az anyagi létezés jelentette büntetéstől. A házasságra vonatkozó védikus parancsolatok tehát engedményt tesznek az emberi társadalom számára, s ennek az a célja, hogy a férfi és a nő, akik egy vallásos szertartás során házasodtak össze, éljenek együtt és segítsék egymás fejlődését a lelki életben. Sajnos azonban erre a korszakra különösen jellemző, hogy a férfiak és a nők a korlátlan nemi élvezet kedvéért házasodnak össze. Mindannyian áldozatok, mert arra kényszerülnek, hogy állati testben szülessenek meg, s így kielégíthessék állatias hajlamaikat. A védikus parancsolatok ezért figyelmeztetnek minket: ''nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye''. Ne merüljünk úgy a nemi élet élvezetébe, mint a disznók, s ne együnk meg mindent, akár még az ürüléket is. Az emberi lény egyen prasādát, melyet a mūrtinak ajánlottak fel, s a nemi életet a védikus utasításoknak megfelelően élvezze. Foglalkozzon a Kṛṣṇa-tudattal, mentse meg magát az anyagi lét félelmetes helyzetétől, és csak azért aludjon, hogy kipihenje a nehéz munka fáradalmait.		Prahlāda Mahārāja elmondta: ''yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham'' ([[HU/SB 7.9.45\|SB 7.9.45]]). A férfiak és a nők egyaránt a nemi élvezetet keresik, és amikor a házasság rituális szertartása összekapcsolja őket, egy bizonyos ideig boldogok, végül azonban nézeteltéréseik támadnak egymással, s így nagyon gyakran elhagyják a másikat vagy elválnak. Noha minden férfi és minden nő a szexuális kapcsolaton keresztül akarja élvezni az életet, az eredmény egyet nem értés és szenvedés. A házasságot azért ajánlják, mert engedélyezi a férfiak és nők számára a korlátozott nemi életet, melyet az Istenség Legfelsőbb Személyisége is javasol a Bhagavad-gītāban. ''Dharmāviruddho bhūteṣu kāmo ’smi'': a vallásos elvekkel nem ellenkező nemi élet Kṛṣṇa. Minden élőlény örökké a nemi élet élvezetére vágyik, mert a materialista életet az evés, az alvás, a párzás és a védekezés teszi ki. Az állati létben nem lehet szabályozni az evést, az alvást, a nemi élvezetet és a félelmet, az emberi társadalom számára azonban az az előírás, hogy bár az állatokhoz hasonlóan az embereknek is kell enniük, aludniuk, nemi életet kell élniük és meg kell védeniük magukat, ezeknek szabályozottan kell történniük. Az evéssel kapcsolatos védikus előírás azt javasolja, hogy ''yajña-śiṣṭát'', azaz ''prasādát'', Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyasszunk. ''Yajña-śiṣṭāśinaḥ santo mucyante sarva-kilbiṣaiḥ'': „A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt.” ([[HU/BG 3.13\|BG 3.13]]) Az anyagi életben az ember bűnöket követ el, különösen amikor eszik, és bűnös cselekedetei miatt a természet törvényei arra ítélik, hogy egy másik testbe kerüljön, melyet büntetésből kap. A nemi életre és az evésre szükség van, ezért az emberi társadalom megkapja a lehetőséget rá a Védák által meghatározott korlátok között, hogy a védikus utasításokat betartva ehessenek, alhassanak, élvezhessék a nemi életet, megvédhessék magukat a félelemmel teli életben, s így fokozatosan felemelkedhessenek és megszabadulhassanak az anyagi létezés jelentette büntetéstől. A házasságra vonatkozó védikus parancsolatok tehát engedményt tesznek az emberi társadalom számára, s ennek az a célja, hogy a férfi és a nő, akik egy vallásos szertartás során házasodtak össze, éljenek együtt és segítsék egymás fejlődését a lelki életben. Sajnos azonban erre a korszakra különösen jellemző, hogy a férfiak és a nők a korlátlan nemi élvezet kedvéért házasodnak össze. Mindannyian áldozatok, mert arra kényszerülnek, hogy állati testben szülessenek meg, s így kielégíthessék állatias hajlamaikat. A védikus parancsolatok ezért figyelmeztetnek minket: ''nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye'' ([[HU/SB 5.5.1\|SB 5.5.1]]). Ne merüljünk úgy a nemi élet élvezetébe, mint a disznók, s ne együnk meg mindent, akár még az ürüléket is. Az emberi lény egyen prasādát, melyet a mūrtinak ajánlottak fel, s a nemi életet a védikus utasításoknak megfelelően élvezze. Foglalkozzon a Kṛṣṇa-tudattal, mentse meg magát az anyagi lét félelmetes helyzetétől, és csak azért aludjon, hogy kipihenje a nehéz munka fáradalmait.

	A bölcs brāhmaṇa elmondta, hogy mivel a gyümölcsöző tetteket végző emberek mindent helytelenül használnak, ő visszavonult minden gyümölcsöző cselekedettől.		A bölcs brāhmaṇa elmondta, hogy mivel a gyümölcsöző tetteket végző emberek mindent helytelenül használnak, ő visszavonult minden gyümölcsöző cselekedettől.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-08-21T09:28:20Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 13. fejezet|H26]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.13: A tökéletes ember viselkedése| TIZENHARMADIK FEJEZET: A tökéletes ember viselkedése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.13.25| SB 7.13.25]] '''[[HU/SB 7.13.25|SB 7.13.25]] - [[HU/SB 7.13.27|SB 7.13.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.13.27| SB 7.13.27]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.13.26|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 26. VERS ====

<div class="verse">
:tatrāpi dam-patīnāṁ ca
:sukhāyānyāpanuttaye
:karmāṇi kurvatāṁ dṛṣṭvā
:nivṛtto ’smi viparyayam
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''tatra''—ott; ''api''—szintén; ''dam-patīnām''—a házasság révén kapcsolatban álló férfiaknak és nőknek; ''ca''—és; ''sukhāya''—a boldogság, különösen a nemi élet okozta öröm kedvéért; ''anya-apanuttaye''—hogy elkerüljék a szenvedést; ''karmāṇi''—gyümölcsöző cselekedetek; ''kurvatām''—mindig végzik; ''dṛṣṭvā''—megfigyelve; ''nivṛttaḥ asmi''—most abbahagytam (az efféle tetteket); ''viparyayam''—az ellenkezője.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ebben az emberi létformában a férfiak és a nők a nemi élet okozta érzéki élvezet kedvéért házasodnak össze, de megfigyeléseim során azt tapasztaltam, hogy egyikük sem boldog. Ezért aztán amikor láttam, hogy az anyagi cselekedetek az ellenkező eredményeket hozzák, felhagytam az efféle tettekkel.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Prahlāda Mahārāja elmondta: ''yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham''. A férfiak és a nők egyaránt a nemi élvezetet keresik, és amikor a házasság rituális szertartása összekapcsolja őket, egy bizonyos ideig boldogok, végül azonban nézeteltéréseik támadnak egymással, s így nagyon gyakran elhagyják a másikat vagy elválnak. Noha minden férfi és minden nő a szexuális kapcsolaton keresztül akarja élvezni az életet, az eredmény egyet nem értés és szenvedés. A házasságot azért ajánlják, mert engedélyezi a férfiak és nők számára a korlátozott nemi életet, melyet az Istenség Legfelsőbb Személyisége is javasol a Bhagavad-gītāban. ''Dharmāviruddho bhūteṣu kāmo ’smi'': a vallásos elvekkel nem ellenkező nemi élet Kṛṣṇa. Minden élőlény örökké a nemi élet élvezetére vágyik, mert a materialista életet az evés, az alvás, a párzás és a védekezés teszi ki. Az állati létben nem lehet szabályozni az evést, az alvást, a nemi élvezetet és a félelmet, az emberi társadalom számára azonban az az előírás, hogy bár az állatokhoz hasonlóan az embereknek is kell enniük, aludniuk, nemi életet kell élniük és meg kell védeniük magukat, ezeknek szabályozottan kell történniük. Az evéssel kapcsolatos védikus előírás azt javasolja, hogy ''yajña-śiṣṭát'', azaz ''prasādát'', Kṛṣṇának felajánlott ételt fogyasszunk. ''Yajña-śiṣṭāśinaḥ santo mucyante sarva-kilbiṣaiḥ'': „A bhakták megszabadulnak minden bűntől, mert csak olyan ételt fogyasztanak, amit először felajánlottak áldozat gyanánt.” ([[HU/BG 3.13|BG 3.13]]) Az anyagi életben az ember bűnöket követ el, különösen amikor eszik, és bűnös cselekedetei miatt a természet törvényei arra ítélik, hogy egy másik testbe kerüljön, melyet büntetésből kap. A nemi életre és az evésre szükség van, ezért az emberi társadalom megkapja a lehetőséget rá a Védák által meghatározott korlátok között, hogy a védikus utasításokat betartva ehessenek, alhassanak, élvezhessék a nemi életet, megvédhessék magukat a félelemmel teli életben, s így fokozatosan felemelkedhessenek és megszabadulhassanak az anyagi létezés jelentette büntetéstől. A házasságra vonatkozó védikus parancsolatok tehát engedményt tesznek az emberi társadalom számára, s ennek az a célja, hogy a férfi és a nő, akik egy vallásos szertartás során házasodtak össze, éljenek együtt és segítsék egymás fejlődését a lelki életben. Sajnos azonban erre a korszakra különösen jellemző, hogy a férfiak és a nők a korlátlan nemi élvezet kedvéért házasodnak össze. Mindannyian áldozatok, mert arra kényszerülnek, hogy állati testben szülessenek meg, s így kielégíthessék állatias hajlamaikat. A védikus parancsolatok ezért figyelmeztetnek minket: ''nāyaṁ deho deha-bhājāṁ nṛloke kaṣṭān kāmān arhate viḍ-bhujāṁ ye''. Ne merüljünk úgy a nemi élet élvezetébe, mint a disznók, s ne együnk meg mindent, akár még az ürüléket is. Az emberi lény egyen prasādát, melyet a mūrtinak ajánlottak fel, s a nemi életet a védikus utasításoknak megfelelően élvezze. Foglalkozzon a Kṛṣṇa-tudattal, mentse meg magát az anyagi lét félelmetes helyzetétől, és csak azért aludjon, hogy kipihenje a nehéz munka fáradalmait.

A bölcs brāhmaṇa elmondta, hogy mivel a gyümölcsöző tetteket végző emberek mindent helytelenül használnak, ő visszavonult minden gyümölcsöző cselekedettől.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.13.25| SB 7.13.25]] '''[[HU/SB 7.13.25|SB 7.13.25]] - [[HU/SB 7.13.27|SB 7.13.27]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.13.27| SB 7.13.27]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__