HU/SB 7.10.8 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T23:01:12Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 23:01, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A Śrīmad-Bhāgavatam kijelenti: ''kāmaṁ hṛd-rogam''. A materialista élet azt jelenti, hogy az embert a kéjes vágynak nevezett szörnyű betegség kínozza, míg a felszabadulás nem más, mint megszabadulni a kéjes vágyaktól, mert egyedül ezek a vágyak okozzák, hogy újra meg újra meg kell születnünk és meg kell halnunk. Mindaddig, amíg valakinek beteljesületlen kéjes vágyai vannak, újra meg újra meg kell születnie, hogy vágyai beteljesülhessenek. Az ember tehát az anyagi vágyak miatt végez különféle cselekedeteket és kap különféle testeket, amelyek segítségével igyekszik beteljesíteni azokat a vágyakat, melyek sohasem elégülhetnek ki. Az egyetlen gyógyír az odaadó szolgálat, ami akkor kezdődik el, amikor megszabadultunk minden anyagi vágytól. ''Anyābhilāṣitā-śūnyam''. ''Anya-abhilāṣitā'' azt jelenti, hogy „anyagi vágy”, ''śūnyam'' pedig azt, hogy „mentes tőle”. A szellemi léleknek lelki cselekedetei és lelki vágyai vannak, ahogyan azt Śrī Caitanya Mahāprabhu leírta: ''mama janmani janmanīśvare bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi''. Az Úr szolgálata iránti vegyítetlen odaadás az egyetlen lelki vágy. Ahhoz azonban, hogy ez a lelki vágyunk teljesüljön, mentesnek kell lennünk minden anyagi vágytól. Vágyak nélkülinek lenni azt jelenti, hogy mentesek vagyunk az anyagi vágyaktól. Ezt Śrīla Rūpa Gosvāmī ''anyābhilāṣitā-śūnyamnak'' nevezi. Amint valakinek anyagi vágyai vannak, elveszíti lelki azonosságát, s ekkor minden, ami az életének a része, beleértve az érzékeit, a testét, a vallását, a türelmét és az értelmét, eltér eredeti Kṛṣṇa-tudatától. Ha valakinek anyagi vágyai vannak, képtelen megfelelően, az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettsége érdekében használni az érzékeit, az értelmét, az elméjét stb. A māyāvādī filozófusok személytelenné, érzékek és elme nélkülivé akarnak válni, ez azonban lehetetlen. Az élőlénynek élnie kell, léteznie kell vágyakkal, törekvésekkel stb. Ezeket a vágyakat és törekvéseket azonban meg kell tisztítanunk, hogy lelkiek, anyagi szennyeződéstől mentesek legyenek. Ezek a hajlamok minden élőlényben jelen vannak amiatt, hogy mindannyian élőlények vagyunk. Amikor azonban az anyag beszennyez bennünket, az anyagi gyötrődés kezébe kerülünk (''janma-mṛtyu-jarā-vyādhi''). Ha véget akarunk vetni az ismétlődő születésnek és halálnak, el kell fogadnunk az Úr odaadó szolgálatát.		A Śrīmad-Bhāgavatam kijelenti: ''kāmaṁ hṛd-rogam''. A materialista élet azt jelenti, hogy az embert a kéjes vágynak nevezett szörnyű betegség kínozza, míg a felszabadulás nem más, mint megszabadulni a kéjes vágyaktól, mert egyedül ezek a vágyak okozzák, hogy újra meg újra meg kell születnünk és meg kell halnunk. Mindaddig, amíg valakinek beteljesületlen kéjes vágyai vannak, újra meg újra meg kell születnie, hogy vágyai beteljesülhessenek. Az ember tehát az anyagi vágyak miatt végez különféle cselekedeteket és kap különféle testeket, amelyek segítségével igyekszik beteljesíteni azokat a vágyakat, melyek sohasem elégülhetnek ki. Az egyetlen gyógyír az odaadó szolgálat, ami akkor kezdődik el, amikor megszabadultunk minden anyagi vágytól. ''Anyābhilāṣitā-śūnyam''. ''Anya-abhilāṣitā'' azt jelenti, hogy „anyagi vágy”, ''śūnyam'' pedig azt, hogy „mentes tőle”. A szellemi léleknek lelki cselekedetei és lelki vágyai vannak, ahogyan azt Śrī Caitanya Mahāprabhu leírta: ''mama janmani janmanīśvare bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi''. Az Úr szolgálata iránti vegyítetlen odaadás az egyetlen lelki vágy. Ahhoz azonban, hogy ez a lelki vágyunk teljesüljön, mentesnek kell lennünk minden anyagi vágytól. Vágyak nélkülinek lenni azt jelenti, hogy mentesek vagyunk az anyagi vágyaktól. Ezt Śrīla Rūpa Gosvāmī ''anyābhilāṣitā-śūnyamnak'' nevezi. Amint valakinek anyagi vágyai vannak, elveszíti lelki azonosságát, s ekkor minden, ami az életének a része, beleértve az érzékeit, a testét, a vallását, a türelmét és az értelmét, eltér eredeti Kṛṣṇa-tudatától. Ha valakinek anyagi vágyai vannak, képtelen megfelelően, az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettsége érdekében használni az érzékeit, az értelmét, az elméjét stb. A māyāvādī filozófusok személytelenné, érzékek és elme nélkülivé akarnak válni, ez azonban lehetetlen. Az élőlénynek élnie kell, léteznie kell vágyakkal, törekvésekkel stb. Ezeket a vágyakat és törekvéseket azonban meg kell tisztítanunk, hogy lelkiek, anyagi szennyeződéstől mentesek legyenek. Ezek a hajlamok minden élőlényben jelen vannak amiatt, hogy mindannyian élőlények vagyunk. Amikor azonban az anyag beszennyez bennünket, az anyagi gyötrődés kezébe kerülünk (''janma-mṛtyu-jarā-vyādhi'' ([[HU/BG 13.8-12\|BG 13.9]])). Ha véget akarunk vetni az ismétlődő születésnek és halálnak, el kell fogadnunk az Úr odaadó szolgálatát.

	:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ''		:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ''

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-08-14T08:38:30Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 7. ének, 10. fejezet|H08]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 7|Hetedik Ének]] - [[HU/SB 7.10: Prahlada, a legkiválóbb a nagy bhakták között| TIZEDIK FEJEZET: Prahlāda, a legkiválóbb a nagy bhakták között]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.10.7| SB 7.10.7]] '''[[HU/SB 7.10.7|SB 7.10.7]] - [[HU/SB 7.10.9|SB 7.10.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.10.9| SB 7.10.9]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 7.10.8|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 8. VERS ====

<div class="verse">
:indriyāṇi manaḥ prāṇa
:ātmā dharmo dhṛtir matiḥ
:hrīḥ śrīs tejaḥ smṛtiḥ satyaṁ
:yasya naśyanti janmanā
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''indriyāṇi''—az érzékek; ''manaḥ''—az elme; ''prāṇaḥ''—az életlevegő; ''ātmā''—a test; ''dharmaḥ''—vallás; ''dhṛtiḥ''—türelem; ''matiḥ''—értelem; ''hrīḥ''—szemérmesség; ''śrīḥ''—gazdagság; ''tejaḥ''—erő; ''smṛtiḥ''—emlékezet; ''satyam''—igazmondás; ''yasya''—a kéjes vágyaknak; ''naśyanti''—elpusztulnak; ''janmanā''—a születéstől kezdődően.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, Uram! Az emberben születése pillanatától kéjes vágyak élnek, s ez legyőzi érzékei, elméje, élete, teste, vallása, türelme, értelme, szemérmessége, gazdagsága, ereje, emlékezete és igazmondása minden működését.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A Śrīmad-Bhāgavatam kijelenti: ''kāmaṁ hṛd-rogam''. A materialista élet azt jelenti, hogy az embert a kéjes vágynak nevezett szörnyű betegség kínozza, míg a felszabadulás nem más, mint megszabadulni a kéjes vágyaktól, mert egyedül ezek a vágyak okozzák, hogy újra meg újra meg kell születnünk és meg kell halnunk. Mindaddig, amíg valakinek beteljesületlen kéjes vágyai vannak, újra meg újra meg kell születnie, hogy vágyai beteljesülhessenek. Az ember tehát az anyagi vágyak miatt végez különféle cselekedeteket és kap különféle testeket, amelyek segítségével igyekszik beteljesíteni azokat a vágyakat, melyek sohasem elégülhetnek ki. Az egyetlen gyógyír az odaadó szolgálat, ami akkor kezdődik el, amikor megszabadultunk minden anyagi vágytól. ''Anyābhilāṣitā-śūnyam''. ''Anya-abhilāṣitā'' azt jelenti, hogy „anyagi vágy”, ''śūnyam'' pedig azt, hogy „mentes tőle”. A szellemi léleknek lelki cselekedetei és lelki vágyai vannak, ahogyan azt Śrī Caitanya Mahāprabhu leírta: ''mama janmani janmanīśvare bhavatād bhaktir ahaitukī tvayi''. Az Úr szolgálata iránti vegyítetlen odaadás az egyetlen lelki vágy. Ahhoz azonban, hogy ez a lelki vágyunk teljesüljön, mentesnek kell lennünk minden anyagi vágytól. Vágyak nélkülinek lenni azt jelenti, hogy mentesek vagyunk az anyagi vágyaktól. Ezt Śrīla Rūpa Gosvāmī ''anyābhilāṣitā-śūnyamnak'' nevezi. Amint valakinek anyagi vágyai vannak, elveszíti lelki azonosságát, s ekkor minden, ami az életének a része, beleértve az érzékeit, a testét, a vallását, a türelmét és az értelmét, eltér eredeti Kṛṣṇa-tudatától. Ha valakinek anyagi vágyai vannak, képtelen megfelelően, az Istenség Legfelsőbb Személyisége elégedettsége érdekében használni az érzékeit, az értelmét, az elméjét stb. A māyāvādī filozófusok személytelenné, érzékek és elme nélkülivé akarnak válni, ez azonban lehetetlen. Az élőlénynek élnie kell, léteznie kell vágyakkal, törekvésekkel stb. Ezeket a vágyakat és törekvéseket azonban meg kell tisztítanunk, hogy lelkiek, anyagi szennyeződéstől mentesek legyenek. Ezek a hajlamok minden élőlényben jelen vannak amiatt, hogy mindannyian élőlények vagyunk. Amikor azonban az anyag beszennyez bennünket, az anyagi gyötrődés kezébe kerülünk (''janma-mṛtyu-jarā-vyādhi''). Ha véget akarunk vetni az ismétlődő születésnek és halálnak, el kell fogadnunk az Úr odaadó szolgálatát.

:''sarvopādhi-vinirmuktaṁ''
:''tat-paratvena nirmalam''
:''hṛṣīkeṇa hṛṣīkeśa-''
:''sevanaṁ bhaktir ucyate''

„A bhakti, az odaadó szolgálat azt jelenti, hogy minden érzékünket az Úr, az Istenség Legfelsőbb Személyisége szolgálatába állítjuk, aki minden érzék mestere. Amikor a szellemi lélek a Legfelsőbbet szolgálja, két mellékhatás mutatkozik meg. Az egyik az, hogy megszabadul minden anyagi megjelöléstől, a másik pedig az, hogy az érzékei pusztán attól, hogy az Úr szolgálatát végzik, megtisztulnak.”
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 7.10.7| SB 7.10.7]] '''[[HU/SB 7.10.7|SB 7.10.7]] - [[HU/SB 7.10.9|SB 7.10.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 7.10.9| SB 7.10.9]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__