<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_6.15.12-15</id>
	<title>HU/SB 6.15.12-15 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_6.15.12-15"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.15.12-15&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T10:16:45Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.15.12-15&amp;diff=504505&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.15.12-15&amp;diff=504505&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T21:09:23Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:09, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l62&quot;&gt;Line 62:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 62:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Az alábbi bűnös emberek nem hódolnak meg Előttem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illúzió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista természetével rendelkeznek.”&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;„Az alábbi bűnös emberek nem hódolnak meg Előttem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illúzió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista természetével rendelkeznek.”&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tudatlanság nem más, mint a testi életfelfogás (&#039;&#039;yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke&#039;&#039;... &#039;&#039;sa eva go-kharaḥ&#039;&#039;). Szerte az univerzumban, különösen ezen a bolygón, a Bhūrlokán szinte mindenki azt gondolja, hogy a testnek és a léleknek nincsen különálló léte, s ezért nincs szükség önmegvalósításra. Ez azonban nem igaz, s ezért az említett brāhmaṇák, akik valamennyien bhakták, mind a világot járják, hogy felébresszék a Kṛṣṇa-tudatot az ilyen ostoba materialisták szívében.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A tudatlanság nem más, mint a testi életfelfogás (&#039;&#039;yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke&#039;&#039;... &#039;&#039;sa eva go-kharaḥ&#039;&#039; &lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;([[HU/SB 10.84.13|SB 10.84.13]])&lt;/ins&gt;). Szerte az univerzumban, különösen ezen a bolygón, a Bhūrlokán szinte mindenki azt gondolja, hogy a testnek és a léleknek nincsen különálló léte, s ezért nincs szükség önmegvalósításra. Ez azonban nem igaz, s ezért az említett brāhmaṇák, akik valamennyien bhakták, mind a világot járják, hogy felébresszék a Kṛṣṇa-tudatot az ilyen ostoba materialisták szívében.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ezekről az ācāryákról, akikről e versekben olvashatunk, a Mahābhārata ír. A pañcaśikha szó szintén fontos. Azt, aki megszabadult az annamaya, a prāṇamaya, a manomaya, a vijñānamaya és az ānandamaya felfogásától, valamint tökéletesen ismeri a lélek finom burkait, pañcaśikhának nevezik. A Mahābhārata elmondja (Śānti-parva 218-219. fejezet), hogy Janaka Mahārājának, Mithilā uralkodójának a családjában született egy Pañcaśikha nevű ācārya. A sāṅkhya filozófusok Pañcaśikhācāryát maguk közé sorolják. Az igazi tudás a testben lakozó élőlényre vonatkozó tudást jelenti. Sajnálatos módon tudatlansága miatt az élőlény a testtel azonosítja magát, ezért örömöt és fájdalmat érez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Ezekről az ācāryákról, akikről e versekben olvashatunk, a Mahābhārata ír. A pañcaśikha szó szintén fontos. Azt, aki megszabadult az annamaya, a prāṇamaya, a manomaya, a vijñānamaya és az ānandamaya felfogásától, valamint tökéletesen ismeri a lélek finom burkait, pañcaśikhának nevezik. A Mahābhārata elmondja (Śānti-parva 218-219. fejezet), hogy Janaka Mahārājának, Mithilā uralkodójának a családjában született egy Pañcaśikha nevű ācārya. A sāṅkhya filozófusok Pañcaśikhācāryát maguk közé sorolják. Az igazi tudás a testben lakozó élőlényre vonatkozó tudást jelenti. Sajnálatos módon tudatlansága miatt az élőlény a testtel azonosítja magát, ezért örömöt és fájdalmat érez.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-445790:rev-504505:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.15.12-15&amp;diff=445790&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.15.12-15&amp;diff=445790&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-07-04T10:33:00Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 6. ének, 15. fejezet|H15]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 6|Hatodik Ének]] - [[HU/SB 6.15: Narada és Angira, a két szent Citraketu királyt tanítja| TIZENÖTÖDIK FEJEZET: Nārada és Aṅgirā, a két szent Citraketu királyt tanítja]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 6.15.11| SB 6.15.11]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 6.15.11|SB 6.15.11]] - [[HU/SB 6.15.16|SB 6.15.16]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 6.15.16| SB 6.15.16]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 6.15.12-15|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 12-15. VERSEK ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:kumāro nārada ṛbhur&lt;br /&gt;
:aṅgirā devalo ’sitaḥ&lt;br /&gt;
:apāntaratamā vyāso&lt;br /&gt;
:mārkaṇḍeyo ’tha gautamaḥ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:vasiṣṭho bhagavān rāmaḥ&lt;br /&gt;
:kapilo bādarāyaṇiḥ&lt;br /&gt;
:durvāsā yājñavalkyaś ca&lt;br /&gt;
:jātukarṇas tathāruṇiḥ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:romaśaś cyavano datta&lt;br /&gt;
:āsuriḥ sapatañjaliḥ&lt;br /&gt;
:ṛṣir veda-śirā dhaumyo&lt;br /&gt;
:muniḥ pañcaśikhas tathā&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:hiraṇyanābhaḥ kauśalyaḥ&lt;br /&gt;
:śrutadeva ṛtadhvajaḥ&lt;br /&gt;
:ete pare ca siddheśāś&lt;br /&gt;
:caranti jñāna-hetavaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;kumāraḥ&amp;#039;&amp;#039;—Sanat-kumāra; &amp;#039;&amp;#039;nāradaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Nārada Muni; &amp;#039;&amp;#039;ṛbhuḥ&amp;#039;&amp;#039;—Ṛbhu; &amp;#039;&amp;#039;aṅgirāḥ&amp;#039;&amp;#039;—Aṅgirā; &amp;#039;&amp;#039;devalaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Devala; &amp;#039;&amp;#039;asitaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Asita; &amp;#039;&amp;#039;apāntaratamāḥ&amp;#039;&amp;#039;—Vyāsa korábbi neve, Apāntaratamā; &amp;#039;&amp;#039;vyāsaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Vyāsa; &amp;#039;&amp;#039;mārkaṇḍeyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Mārkaṇḍeya; &amp;#039;&amp;#039;atha&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;gautamaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Gautama; &amp;#039;&amp;#039;vasiṣṭhaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Vasiṣṭha; &amp;#039;&amp;#039;bhagavān rāmaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az Úr Paraśurāma; &amp;#039;&amp;#039;kapilaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Kapila; &amp;#039;&amp;#039;bādarāyaṇiḥ&amp;#039;&amp;#039;—Śukadeva Gosvāmī; &amp;#039;&amp;#039;durvāsāḥ&amp;#039;&amp;#039;—Durvāsā; &amp;#039;&amp;#039;yājñavalkyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Yājñavalkya; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—szintén; &amp;#039;&amp;#039;jātukarṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Jātukarṇa; &amp;#039;&amp;#039;tathā&amp;#039;&amp;#039;—valamint; &amp;#039;&amp;#039;aruṇiḥ&amp;#039;&amp;#039;—Aruṇi; &amp;#039;&amp;#039;romaśaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Romaśa; &amp;#039;&amp;#039;cyavanaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Cyavana; &amp;#039;&amp;#039;dattaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Dattātreya; &amp;#039;&amp;#039;āsuriḥ&amp;#039;&amp;#039;—Āsuri; &amp;#039;&amp;#039;sa-patañjaliḥ&amp;#039;&amp;#039;—Patañjali Ṛṣivel; &amp;#039;&amp;#039;ṛṣiḥ&amp;#039;&amp;#039;—a bölcs; &amp;#039;&amp;#039;veda-śirāḥ&amp;#039;&amp;#039;—a Védák feje; &amp;#039;&amp;#039;dhaumyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Dhaumya; &amp;#039;&amp;#039;muniḥ&amp;#039;&amp;#039;—a bölcs; &amp;#039;&amp;#039;pañcaśikhaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Pañcaśikha; &amp;#039;&amp;#039;tathā&amp;#039;&amp;#039;—ugyanúgy; &amp;#039;&amp;#039;hiraṇyanābhaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Hiraṇyanābha; &amp;#039;&amp;#039;kauśalyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Kauśalya; &amp;#039;&amp;#039;śrutadevaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Śrutadeva; &amp;#039;&amp;#039;ṛtadhvajaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Ṛtadhvaja; &amp;#039;&amp;#039;ete&amp;#039;&amp;#039;—mindezek; &amp;#039;&amp;#039;pare&amp;#039;&amp;#039;—mások; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;siddha-īśāḥ&amp;#039;&amp;#039;—a misztikus képességek mesterei; &amp;#039;&amp;#039;caranti&amp;#039;&amp;#039;—vándorolnak; &amp;#039;&amp;#039;jñāna-hetavaḥ&amp;#039;&amp;#039;—nagyon művelt személyiségek, akik prédikálnak az egész világon.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ó, nagy lelkek! Azt hallottam, hogy Sanat-Kumāra, Nārada, Ṛbhu, Aṅgirā, Devala, Asita, Apāntaratamā [Vyāsadeva], Mārkaṇḍeya, Gautama, Vasiṣṭha, Bhagavān Paraśurāma, Kapila, Śukadeva, Durvāsā, Yājñavalkya, Jātukarṇa és Aruṇi azon kiváló és tökéletes személyek közé tartoznak, akik a világot járják, hogy azokat tanítsák, akiket tudatlanság fed be. Köztük van Romaśa, Cyavana, Dattātreya, Āsuri, Patañjali, a nagy bölcs, aztán Dhaumya, aki olyan, mint a Védák feje, a bölcs Pañcaśikha, Hiraṇyanābha, Kauśalya, Śrutadeva és Ṛtadhvaja is. Biztos vagyok benne, hogy ti is közéjük tartoztok.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A &amp;#039;&amp;#039;jñāna-hetavaḥ&amp;#039;&amp;#039; szó nagyon fontos, mert azok a nagy személyiségek, akiket ezek a versek felsorolnak, nem azért járják a világot, hogy félrevezessék az embereket, hanem hogy a valódi tudást adják át nekik. E tudás nélkül az ember csupán elvesztegeti az életét. Az emberi életforma azt a célt szolgálja, hogy megvalósítsuk kapcsolatunkat Kṛṣṇával, Istennel. Aki nem rendelkezik ezzel a tudással, azt az állatok kategóriájába sorolják. Maga az Úr mondja a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 7.15|BG 7.15]]):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;na māṁ duṣkṛtino mūḍhāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prapadyante narādhamāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;māyayāpahṛta-jñānā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;āsuraṁ bhāvam āśritāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Az alábbi bűnös emberek nem hódolnak meg Előttem: a felettébb ostobák, az emberiség alja, akiket az illúzió megfosztott tudásuktól, s akik a démonok ateista természetével rendelkeznek.”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tudatlanság nem más, mint a testi életfelfogás (&amp;#039;&amp;#039;yasyātma-buddhiḥ kuṇape tri-dhātuke&amp;#039;&amp;#039;... &amp;#039;&amp;#039;sa eva go-kharaḥ&amp;#039;&amp;#039;). Szerte az univerzumban, különösen ezen a bolygón, a Bhūrlokán szinte mindenki azt gondolja, hogy a testnek és a léleknek nincsen különálló léte, s ezért nincs szükség önmegvalósításra. Ez azonban nem igaz, s ezért az említett brāhmaṇák, akik valamennyien bhakták, mind a világot járják, hogy felébresszék a Kṛṣṇa-tudatot az ilyen ostoba materialisták szívében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ezekről az ācāryákról, akikről e versekben olvashatunk, a Mahābhārata ír. A pañcaśikha szó szintén fontos. Azt, aki megszabadult az annamaya, a prāṇamaya, a manomaya, a vijñānamaya és az ānandamaya felfogásától, valamint tökéletesen ismeri a lélek finom burkait, pañcaśikhának nevezik. A Mahābhārata elmondja (Śānti-parva 218-219. fejezet), hogy Janaka Mahārājának, Mithilā uralkodójának a családjában született egy Pañcaśikha nevű ācārya. A sāṅkhya filozófusok Pañcaśikhācāryát maguk közé sorolják. Az igazi tudás a testben lakozó élőlényre vonatkozó tudást jelenti. Sajnálatos módon tudatlansága miatt az élőlény a testtel azonosítja magát, ezért örömöt és fájdalmat érez.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 6.15.11| SB 6.15.11]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 6.15.11|SB 6.15.11]] - [[HU/SB 6.15.16|SB 6.15.16]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 6.15.16| SB 6.15.16]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>