<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_6.1.13-14</id>
	<title>HU/SB 6.1.13-14 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_6.1.13-14"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.1.13-14&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T09:19:15Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.1.13-14&amp;diff=504357&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.1.13-14&amp;diff=504357&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T20:45:39Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 20:45, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;4&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(No difference)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-443776:rev-504357 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.1.13-14&amp;diff=443776&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_6.1.13-14&amp;diff=443776&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-08T07:41:17Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 6. ének, 1. fejezet|H14]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 6|Hatodik Ének]] - [[HU/SB 6.1: Ajamila életének története| ELSŐ FEJEZET: Ajāmila életének története]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 6.1.12| SB 6.1.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 6.1.12|SB 6.1.12]] - [[HU/SB 6.1.15|SB 6.1.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 6.1.15| SB 6.1.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 6.1.13-14|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 13-14. VERSEK ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:tapasā brahmacaryeṇa&lt;br /&gt;
:śamena ca damena ca&lt;br /&gt;
:tyāgena satya-śaucābhyāṁ&lt;br /&gt;
:yamena niyamena vā&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:deha-vāg-buddhijaṁ dhīrā&lt;br /&gt;
:dharmajñāḥ śraddhayānvitāḥ&lt;br /&gt;
:kṣipanty aghaṁ mahad api&lt;br /&gt;
:veṇu-gulmam ivānalaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tapasā&amp;#039;&amp;#039;—lemondásokkal, vagyis az anyagi élvezet önkéntes feladásával; &amp;#039;&amp;#039;brahmacaryeṇa&amp;#039;&amp;#039;—a cölibátus (az első lemondás) által; &amp;#039;&amp;#039;śamena&amp;#039;&amp;#039;—az elme szabályozása által; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;damena&amp;#039;&amp;#039;—az érzékek teljes irányításával; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—is; &amp;#039;&amp;#039;tyāgena&amp;#039;&amp;#039;—önkéntes adományozással egy jó célra; &amp;#039;&amp;#039;satya&amp;#039;&amp;#039;—az igazmondás által; &amp;#039;&amp;#039;śaucābhyām&amp;#039;&amp;#039;—és azáltal, hogy követi a szabályozó elveket, hogy belül és kívül egyaránt tiszta maradjon; &amp;#039;&amp;#039;yamena&amp;#039;&amp;#039;—az átkozódást és az erőszakot elkerülve; &amp;#039;&amp;#039;niyamena&amp;#039;&amp;#039;—az Úr szent nevének rendszeres éneklésével; &amp;#039;&amp;#039;vā&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;deha-vāk-buddhi-jam&amp;#039;&amp;#039;—a testtel, a szavakkal és az intelligenciával végrehajtott; &amp;#039;&amp;#039;dhīrāḥ&amp;#039;&amp;#039;—akik józanok; &amp;#039;&amp;#039;dharma-jñāḥ&amp;#039;&amp;#039;—teljesen átitatva a vallásos elvek ismeretével; &amp;#039;&amp;#039;śraddhayā anvitāḥ&amp;#039;&amp;#039;—hittel megáldott; &amp;#039;&amp;#039;kṣipanti&amp;#039;&amp;#039;—elpusztít; &amp;#039;&amp;#039;agham&amp;#039;&amp;#039;—mindenféle bűnös tettet; &amp;#039;&amp;#039;mahat api&amp;#039;&amp;#039;—noha nagyon nagy és szörnyű; &amp;#039;&amp;#039;veṇu-gulmam&amp;#039;&amp;#039;—a száraz folyondár egy bambuszfa alatt; &amp;#039;&amp;#039;iva&amp;#039;&amp;#039;—mint; &amp;#039;&amp;#039;analaḥ&amp;#039;&amp;#039;—tűz.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ahhoz, hogy az ember rögzíteni tudja az elméjét, be kell tartania a nőtlenség fogadalmát, és sohasem szabad azt megszegnie. Vállalnia kell azt a lemondást, hogy önként megválik az érzéki élvezettől. Uralkodnia kell az elméje és az érzékei fölött, adományoznia kell, igazmondónak és tisztának kell lennie, tartózkodnia kell minden erőszaktól, követnie kell a szabályozó elveket, és rendszeresen énekelnie kell az Úr szent nevét. Az a józan és hittel megáldott ember, aki ismeri a vallásos elveket, ideiglenesen megtisztul minden bűntől, amit a testével, a szavaival és az elméjében elkövetett. Ezek a bűnök olyanok, mint a bambuszfa alatt élő kúszónövények, melyeknek száraz leveleit felégette a tűz, de gyökereik megmaradtak, hogy az első adandó alkalommal újra kihajtsanak.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A tapaḥ szót a smṛti-śāstra a következőképpen magyarázza: &amp;#039;&amp;#039;manasaś cendriyāṇāṁ ca aikāgryaṁ paramaṁ tapaḥ&amp;#039;&amp;#039;. „Tapaḥnak azt nevezik, amikor az elme és az érzékek teljes irányítás alatt állnak, és teljes mértékben egy bizonyos cselekedetre összpontosítanak.” A mi Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunk arra tanítja az embereket, hogyan rögzítsék az elméjüket az odaadó szolgálatra. Ez a legkiválóbb tapaḥ. A brahmacaryának, a nőtlenségi fogadalmat betartó életnek nyolc aspektusa van: nem szabad nőkre gondolni, nem szabad a nemi életről beszélni, nem szabad nőkkel csevegni, nem szabad kéjesen nézni rájuk, nem szabad bensőségesen beszélgetni velük, nem szabad úgy dönteni, hogy nemi életet élünk, nem szabad törekedni a nemi életre, és nem szabad nemi életet élni. Még gondolni vagy nézni sem szabad a nőkre, nem hogy beszélni velük. Ezt nevezik elsőrangú brahmacaryának. Ha egy brahmacārī vagy sannyāsī egy elhagyatott helyen beszél egy nővel, természetszerűleg lehetősége adódik a nemi életre, úgy, hogy senki sem tud róla. Egy tökéletes brahmacārī ezért ennek éppen az ellenkezőjét teszi. A tökéletes brahmacārī könnyedén uralkodik az elméje és az érzékei fölött, valamint adományokat ad, igazmondó és így tovább. Legelőször azonban az embernek a nyelvét és az evését kell szabályoznia.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bhakti-mārgát, az odaadó szolgálat útját járó embernek szigorúan követnie kell a szabályokat, s ennek során először a nyelvén kell uralkodnia (&amp;#039;&amp;#039;sevonmukhe hi jihvādau svayam eva sphuraty adaḥ&amp;#039;&amp;#039;). A nyelvet (jihvā) csakis akkor lehetséges féken tartani, ha valaki a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát énekli, nem beszél olyan témáról, ami nem áll kapcsolatban Kṛṣṇával, és nem eszik semmi olyat, amit előtte nem ajánlottak fel Kṛṣṇának. Ha valaki képes ily módon uralkodni a nyelvén, ezt a brahmacarya és a többi tisztító folyamat automatikusan követni fogja. A következő vers elmagyarázza, hogy az odaadó szolgálat útja teljesen tökéletes, és ezért magasabb rendű, mint a gyümölcsöző cselekedetek és a tudás útja. Śrīla Vīrarāghava Ācārya a Védákat idézve elmagyarázza, hogy a lemondás magában foglalja azt is, hogy valaki a lehető legteljesebb mértékben követi a böjtöket (tapasānāśakena). Śrīla Rūpa Gosvāmī szintén azt mondta, hogy az atyāhāra, a túl sok evés akadályozza a fejlődést a lelki életben. A Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 6.17|BG 6.17]]) Kṛṣṇa is így szól:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yuktāhāra-vihārasya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yukta-ceṣṭasya karmasu&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yukta-svapnāvabodhasya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;yogo bhavati duḥkha-hā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Akinek evése, alvása, pihenése és munkája szabályozott, az a yoga gyakorlásával minden anyagi fájdalmat képes megszüntetni.”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tizennegyedik versben nagyon fontos a dhīrāḥ szó, ami azt jelenti: „akik minden körülmények között zavartalanok maradnak”. Kṛṣṇa így szól Arjunához a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 2.14|BG 2.14]]):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;mātrā-sparśās tu kaunteya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;śītoṣṇa-sukha-duḥkha-dāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;āgamāpāyino ’nityās&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;tāṁs titikṣasva bhārata&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Ó, Kuntī fia! A boldogság és boldogtalanság ideiglenes megjelenése és eltűnése olyan, mint a tél és a nyár kezdete és elmúlása. Ó, Bharata sarja, ezek csak érzékfelfogásból erednek, s az embernek meg kell tanulnia eltűrni őket, anélkül hogy zavarnák őt.” Az anyagi életben számtalan dolog okoz zavart (&amp;#039;&amp;#039;adhyātmika, adhidaivika&amp;#039;&amp;#039; és &amp;#039;&amp;#039;adhibhautika&amp;#039;&amp;#039;). Dhīrának azt nevezik, aki megtanulta minden körülmények között eltűrni ezeket a nehézségeket.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 6.1.12| SB 6.1.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 6.1.12|SB 6.1.12]] - [[HU/SB 6.1.15|SB 6.1.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 6.1.15| SB 6.1.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>