HU/SB 5.5.5 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T20:29:13Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 20:29, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az emberek általában azt hiszik, hogy ha nagyon vallásosan cselekszenek, megszabadulnak a szenvedéstől. Ez azonban nem így van. Akkor is kudarcot vall az ember, ha jámbor tetteket hajt végre és spekulál. Egyetlen célja az kell, hogy legyen, hogy kiszabaduljon māyā és az anyagi tettek bilincseiből. A spekulatív tudás és a jámbor tettek nem oldják meg az anyagi élet problémáit. Tudakozódnunk kell, hogy megértsük lelki helyzetünket. A Bhagavad-gītā [[HU/BG 4.37\|BG 4.37]]( kijelenti:		Az emberek általában azt hiszik, hogy ha nagyon vallásosan cselekszenek, megszabadulnak a szenvedéstől. Ez azonban nem így van. Akkor is kudarcot vall az ember, ha jámbor tetteket hajt végre és spekulál. Egyetlen célja az kell, hogy legyen, hogy kiszabaduljon māyā és az anyagi tettek bilincseiből. A spekulatív tudás és a jámbor tettek nem oldják meg az anyagi élet problémáit. Tudakozódnunk kell, hogy megértsük lelki helyzetünket. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 4.37\|BG 4.37]]) kijelenti:

	:''yathaidhāṁsi samiddho ’gnir''		:''yathaidhāṁsi samiddho ’gnir''
Line 47:		Line 47:
	„Ó, Arjuna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”		„Ó, Arjuna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”

	Amíg valaki nem érti meg az önvalót és annak cselekedeteit, addig az anyagi kötelékek rabja. A Śrīmad-Bhāgavatam )[[HU/SB 10.2.32\|SB 10.2.32]]( szintén azt mondja: ''ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ''. Aki nem rendelkezik tudással az odaadó szolgálatról, az felszabadultnak vélheti magát, de valójában nem az. ''Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ'': az ilyen emberek eljutnak a személytelen Brahman-sugárzásba, de aztán újra visszatérnek az anyagi élvezethez, mert nem tudnak az odaadó szolgálatról. Amíg valakit a karma és a jñāna érdekel, addig továbbra is el kell viselnie az anyagi lét szenvedéseit — a születést, az öregkort, a betegséget és a halált. A karmīk kétségtelenül az egyik testet a másik után öltik magukra, a jñānīknak pedig ha nem jutnak el a legmagasabb szintű megértésig, vissza kell térniük az anyagi világba. A Bhagavad-gītā )[[HU/BG 7.19\|BG 7.19]]( megmagyarázza: ''bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate''. Meg kell értenünk, hogy Kṛṣṇa, Vāsudeva minden, és meg kell hódolnunk Előtte. A karmīk nem tudják ezt, de a bhakta, aki száz százalékig átadja magát az Úr odaadó szolgálatának, tökéletesen tisztában van vele, mi a karma és a jñāna. Egy tiszta bhaktát ezért már nem érdeklik ezek a dolgok. ''Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. Egy igaz bhaktára a karmának és a jñānának még az árnyéka sem vetődik. Életének egyetlen célja, hogy az Urat szolgálja.		Amíg valaki nem érti meg az önvalót és annak cselekedeteit, addig az anyagi kötelékek rabja. A Śrīmad-Bhāgavatam ([[HU/SB 10.2.32\|SB 10.2.32]]) szintén azt mondja: ''ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ''. Aki nem rendelkezik tudással az odaadó szolgálatról, az felszabadultnak vélheti magát, de valójában nem az. ''Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ'': az ilyen emberek eljutnak a személytelen Brahman-sugárzásba, de aztán újra visszatérnek az anyagi élvezethez, mert nem tudnak az odaadó szolgálatról. Amíg valakit a karma és a jñāna érdekel, addig továbbra is el kell viselnie az anyagi lét szenvedéseit — a születést, az öregkort, a betegséget és a halált. A karmīk kétségtelenül az egyik testet a másik után öltik magukra, a jñānīknak pedig ha nem jutnak el a legmagasabb szintű megértésig, vissza kell térniük az anyagi világba. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 7.19\|BG 7.19]]) megmagyarázza: ''bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate''. Meg kell értenünk, hogy Kṛṣṇa, Vāsudeva minden, és meg kell hódolnunk Előtte. A karmīk nem tudják ezt, de a bhakta, aki száz százalékig átadja magát az Úr odaadó szolgálatának, tökéletesen tisztában van vele, mi a karma és a jñāna. Egy tiszta bhaktát ezért már nem érdeklik ezek a dolgok. ''Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. Egy igaz bhaktára a karmának és a jñānának még az árnyéka sem vetődik. Életének egyetlen célja, hogy az Urat szolgálja.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-05-09T07:14:16Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 5. ének, 5. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 5|Ötödik Ének]] - [[HU/SB 5.5: Az Úr Rsabhadeva a fiait tanítja| ÖTÖDIK FEJEZET: Az Úr Ṛṣabhadeva a fiait tanítja]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.5.4| SB 5.5.4]] '''[[HU/SB 5.5.4|SB 5.5.4]] - [[HU/SB 5.5.6|SB 5.5.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.5.6| SB 5.5.6]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 5.5.5|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 5. VERS ====

<div class="verse">
:parābhavas tāvad abodha-jāto
:yāvan na jijñāsata ātma-tattvam
:yāvat kriyās tāvad idaṁ mano vai
:karmātmakaṁ yena śarīra-bandhaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''parābhavaḥ''—vereség, szenvedés; ''tāvat''—addig; ''abodha-jātaḥ''—a tudatlanság terméke; ''yāvat''—amíg; ''na''—nem; ''jijñāsate''—kérdez róla; ''ātma-tattvam''—az önvalóról szóló tudás; ''yāvat''—amíg; ''kriyāḥ''—gyümölcsöző cselekedetek; ''tāvat''—addig; ''idam''—ez; ''manaḥ''—elme; ''vai''—valójában; ''karma-ātmakam''—anyagi tettekbe merül; ''yena''—ami által; ''śarīra-bandhaḥ''—lekötözve ebben az anyagi testben.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Mindaddig, amíg valaki nem tesz fel kérdéseket az élet lelki értékeiről, élete vereségnek számít, és örökké szenvednie kell a tudatlanságból származó gyötrelmektől. Legyen a karma bűnös vagy jámbor, mindenképpen visszahatást eredményez. Ha valaki karmát végez, elméjét karmātmakának nevezik, olyan elmének, melyet gyümölcsöző tettek árnyékolnak be. Amíg az elme tisztátalan, a tudat sem tiszta, s amíg az ember gyümölcsöző cselekedeteket végez, addig arra kényszerül, hogy anyagi testet fogadjon el.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az emberek általában azt hiszik, hogy ha nagyon vallásosan cselekszenek, megszabadulnak a szenvedéstől. Ez azonban nem így van. Akkor is kudarcot vall az ember, ha jámbor tetteket hajt végre és spekulál. Egyetlen célja az kell, hogy legyen, hogy kiszabaduljon māyā és az anyagi tettek bilincseiből. A spekulatív tudás és a jámbor tettek nem oldják meg az anyagi élet problémáit. Tudakozódnunk kell, hogy megértsük lelki helyzetünket. A Bhagavad-gītā [[HU/BG 4.37|BG 4.37]]( kijelenti:

:''yathaidhāṁsi samiddho ’gnir''
:''bhasmasāt kurute ’rjuna''
:''jñānāgniḥ sarva-karmāṇi''
:''bhasmasāt kurute tathā''

„Ó, Arjuna! Amint a lobogó lángok között hamuvá ég a fa, úgy hamvasztja el a tudás tüze az anyagi cselekedetek minden visszahatását.”

Amíg valaki nem érti meg az önvalót és annak cselekedeteit, addig az anyagi kötelékek rabja. A Śrīmad-Bhāgavatam )[[HU/SB 10.2.32|SB 10.2.32]]( szintén azt mondja: ''ye ’nye ’ravindākṣa vimukta-māninas tvayy asta-bhāvād aviśuddha-buddhayaḥ''. Aki nem rendelkezik tudással az odaadó szolgálatról, az felszabadultnak vélheti magát, de valójában nem az. ''Āruhya kṛcchreṇa paraṁ padaṁ tataḥ patanty adho ’nādṛta-yuṣmad-aṅghrayaḥ'': az ilyen emberek eljutnak a személytelen Brahman-sugárzásba, de aztán újra visszatérnek az anyagi élvezethez, mert nem tudnak az odaadó szolgálatról. Amíg valakit a karma és a jñāna érdekel, addig továbbra is el kell viselnie az anyagi lét szenvedéseit — a születést, az öregkort, a betegséget és a halált. A karmīk kétségtelenül az egyik testet a másik után öltik magukra, a jñānīknak pedig ha nem jutnak el a legmagasabb szintű megértésig, vissza kell térniük az anyagi világba. A Bhagavad-gītā )[[HU/BG 7.19|BG 7.19]]( megmagyarázza: ''bahūnāṁ janmanām ante jñānavān māṁ prapadyate''. Meg kell értenünk, hogy Kṛṣṇa, Vāsudeva minden, és meg kell hódolnunk Előtte. A karmīk nem tudják ezt, de a bhakta, aki száz százalékig átadja magát az Úr odaadó szolgálatának, tökéletesen tisztában van vele, mi a karma és a jñāna. Egy tiszta bhaktát ezért már nem érdeklik ezek a dolgok. ''Anyābhilāṣitā-śūnyaṁ jñāna-karmādy-anāvṛtam''. Egy igaz bhaktára a karmának és a jñānának még az árnyéka sem vetődik. Életének egyetlen célja, hogy az Urat szolgálja.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.5.4| SB 5.5.4]] '''[[HU/SB 5.5.4|SB 5.5.4]] - [[HU/SB 5.5.6|SB 5.5.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.5.6| SB 5.5.6]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__