<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_5.22%3A_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i</id>
	<title>HU/SB 5.22: A bolygók pályái - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_5.22%3A_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.22:_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-17T05:28:45Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.22:_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i&amp;diff=512160&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.22:_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i&amp;diff=512160&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-17T21:18:58Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0019: LinkReviser - Revise links, localize and redirect them to the de facto address&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 21:18, 17 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l5&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 5:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 5.22|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;&#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 5.22&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;: The Orbits of the Planets&lt;/ins&gt;|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&#039;&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;----&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-494559:rev-512160:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.22:_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i&amp;diff=494559&amp;oldid=prev</id>
		<title>TattvaDarsana: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.22:_A_bolyg%C3%B3k_p%C3%A1ly%C3%A1i&amp;diff=494559&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-04T10:47:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 5. ének, 22. fejezet|22]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 5|Ötödik Ének]] - HUSZONKETTEDIK FEJEZET: A bolygók pályái&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.21: A Nap mozgása| SB 5.21]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.21: A Nap mozgása|SB 5.21]] - [[HU/SB 5.23: A Sisumara bolygórendszer|SB 5.23]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.23: A Sisumara bolygórendszer| SB 5.23]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 5.22|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.1|5.22.1. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Parīkṣit király így kérdezte Śukadeva Gosvāmīt: Kedves uram! Már megerősítetted azt az igazságot, hogy a rendkívül hatalmas napisten úgy járja körül Dhruvalokát, hogy a Dhruvaloka és a Sumeru-hegy egyaránt a jobb oldalán van. Ugyanakkor a napisten a különféle állatövek felé néz, és a Sumeru és a Dhruvaloka a bal oldalán található. Hogyan tudjuk ésszerűen elfogadni, hogy a napisten úgy halad, hogy a Sumeru és a Dhruvaloka egyszerre a bal és a jobb oldalán is van?&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.2|5.22.2. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Śrī Śukadeva Gosvāmī érthető választ adott: Amikor egy fazekas korongja forog, s a nagy korongon apró hangyák mozdulnak a koronggal együtt, láthatjuk, hogy a mozgásuk különbözik a korong mozgásától, mert néha az egyik, néha a másik részén vannak a keréknek. Ehhez hasonlóan a zodiákusok és a csillagképek a Sumeruval és Dhruvalokával a jobb oldalukon az idő kerekével haladnak, a hangyához hasonlítható Nap és a többi bolygó pedig velük mozog. A Napot és a bolygókat azonban különféle időkben, különféle állatövekben és csillagképekben láthatjuk. Ez azt jelzi, hogy mozgásuk eltér az állatövek mozgásától és magától az idő kerekének mozgásától.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.3|5.22.3. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A kozmikus megnyilvánulás eredeti oka az Istenség Legfelsőbb Személyisége, Nārāyaṇa. Amikor a nagy szentek, akik tökéletesen ismerik a védikus tudományt, imákat zengtek a Legfelsőbb Személyhez, Ő alászállt ebbe az anyagi világba a Nap formájában valamennyi bolygó áldására, hogy megtisztítsa a gyümölcsöző cselekedeteket. Tizenkét részre osztotta Magát, és megteremtette az évszakokat, a tavasszal kezdődően. Ezzel megteremtette az évszakok jellemzőit is, a meleget, a hideget és így tovább.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.4|5.22.4. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A négy varṇa és a négy āśrama rendszerében az emberek általában az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, Nārāyaṇát imádják, aki a napistenként van jelen. Nagy hittel imádják Őt Felsőlélekként a három Védában leírt rituális szertartásokkal, például az agnihotrával, a hasonló, magasabb és alacsonyabb rendű gyümölcsöző tettekkel, valamint a misztikus yoga végzésével, s így nagyon könnyen elérik az élet végső célját.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.5|5.22.5. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A napisten, aki nem más, mint Nārāyaṇa, Viṣṇu, a világok lelke, az univerzum felső és alsó része közötti világűrben él. Az idő kerekén tizenkét hónapon át haladva a Nap a zodiákus tizenkét jegyével találkozik, s e jegyeknek megfelelően tizenkét nevet kap. E tizenkét hónapot együtt egy saṁvatsarának vagy egy egész évnek hívják. A Hold alapján végzett számítások szerint kétszer két hét    —    az egyik a növekvő, a másik a fogyó hold két hete    —    alkot egy hónapot. Ugyanez az időszak egy nap és egy éjszaka a Pitṛloka bolygón. A csillagok alapján végzett számítások szerint egy hónap két és egynegyed csillagképpel egyenlő. Amikor a Nap két hónapon át halad, egy évszak telik el, ezért a változó évszakokat az év testrészeinek tekintik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.6|5.22.6. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Azt az időt, ami az alatt telik el, hogy a Nap körüljárja a fél világűrt, egy ayanának, azaz a Nap [északi vagy déli] keringési idejének nevezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.7|5.22.7. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A Napisten három sebességgel halad: lassan, gyorsan és közepes sebességgel. A bölcs tudósok azt az időtartamot, ami alatt e három sebességgel megkerüli a mennyek, a Föld és az űr szféráit, öt néven említik: Saṁvatsara, Parivatsara, Iḍāvatsara, Anuvatsara és Vatsara.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.8|5.22.8. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Százezer yojanával [800 000 mérfölddel] a napfény sugarai felett található a Hold, amely nagyobb sebességgel halad, mint a Nap. A Hold két hét alatt ugyanakkora távolságot tesz meg, mint a Nap egy saṁvatsara alatt; két egész és egy negyed nap alatt tesz meg annyit, mint a Nap egy hónap alatt, és egy nap alatt tesz meg annyit, mint a Nap két hét alatt.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.9|5.22.9. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Amikor a Hold dagad, világító részei napról napra nőnek, és így a félistenek számára nappal, a pitāk számára éjszaka következik. Amikor azonban a Hold apad, éjszaka borul a félistenekre, míg a pitāknál nappal van. Így halad keresztül a Hold minden csillagképen harminc muhūrta [egy egész nap] alatt. A Hold a forrása annak a nektári hűvösségnek, ami a gabona növekedését befolyásolja, ezért a Hold istene valamennyi élőlény élete, és így Jīvának, az univerzum legfőbb élőlényének hívják.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.10|5.22.10. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Mivel a Hold rejtett potenciákkal van teli, az Istenség Legfelsőbb Személyisége hatalmát képviseli. Ő mindenki elméjének az uralkodó istensége, ezért Manomayának hívják. Annamayának is nevezik, mert ő ad erőt a füveknek és növényeknek, Amṛtamayának pedig azért hívják, mert ő a forrása minden élőlény életének. A Hold örömet okoz a félisteneknek, a pitāknak, az emberi lényeknek, a négylábúaknak, a madaraknak, a csúszómászóknak, a fáknak, a virágoknak és minden más élőlénynek. Jelenléte mindenkit elégedetté tesz, ezért Sarvamayának [mindent áthatónak] is nevezik.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.11|5.22.11. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A Hold fölött kétszázezer yojanára [1 600 000 mérföldre] számos csillagot találunk. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének legfelsőbb akarata által az idő kerekéhez vannak rögzítve. Úgy keringenek, hogy a Sumeru-hegy a jobb oldalukon van, és mozgásuk eltér a Napétól. Huszonnyolc fontos csillag van, az Abhijittel az élen.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.12|5.22.12. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; Körülbelül 1 600 000 mérfölddel e csillagcsoport fölött található a Vénusz bolygó, ami szinte ugyanolyan gyorsan halad, mint a Nap, mozogjon az akár gyorsan, akár lassan, akár közepes sebességgel. A Vénusz néha a Nap mögött halad, néha előtte, néha pedig mellette, és semlegesíti azoknak a bolygóknak a hatását, amelyek akadályozzák az esőt. Jelenléte tehát esőt okoz, ezért az univerzum valamennyi élőlénye számára rendkívül kedvezőnek tekintik. Ezt a bölcs tudósok is elfogadták.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.13|5.22.13. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A Merkurról azt mondják, a Vénuszhoz hasonlít abban, hogy néha a Nap mögött, néha a Nap előtt, néha pedig mellette halad. 1 600 000 mérfölddel a Vénusz felett, vagyis 7 200 000 mérfölddel a Föld felett található. A Merkur, a Hold fia szinte mindig nagyon kedvező az univerzum lakói számára, amikor azonban nem halad együtt a Nappal, akkor ciklonokkal, porfelhőkkel, rendszertelen esőzéssel és víz nélküli felhőkkel fenyeget, s így félelmetes körülményeket teremt a nem elegendő vagy túlságosan sok esővel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.14|5.22.14. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A Merkur felett 1 600 000 mérfölddel, azaz 8 800 000 mérfölddel a Föld felett található a Mars bolygó. Ha ez a bolygó nem görbén halad, akkor az állatöv minden egyes jegyén keresztülhalad hat hét alatt, sorban mind a tizenkettőn. Szinte mindig kedvezőtlen körülményeket teremt az esőzés és más természeti hatások tekintetében.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.15|5.22.15. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; A Mars felett 1 600 000 mérföldre, azaz a Föld felett 10 400 000 mérföldre található a Jupiter bolygó, amely egy Parivatsara alatt halad keresztül az állatöv egy jelén. Ha a mozgása nem hajlik el, a Jupiter bolygó nagyon kedvező az univerzum brāhmaṇái számára.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.16|5.22.16. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 1  600 000 mérfölddel a Jupiter felett, azaz 12 000 000 mérfölddel a Föld felett található a Szaturnusz bolygó, ami az állatöv egy jelén harminc hónap alatt halad keresztül, az egész állatövi kört pedig harminc Anuvatsara alatt teszi meg. Ez a bolygó mindig nagyon kedvezőtlen hatással van az univerzumra.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.22.17|5.22.17. vers]]:&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; 8 800 000 mérfölddel a Szaturnusz felett, vagyis 20 800 000 mérfölddel a Föld felett él a hét szent bölcs, akik mindig az univerzum lakóinak jólétére gondolnak, és körüljárják az Úr Viṣṇu hajlékát, a Dhruvalokát, azaz a Sarkcsillagot.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.21: A Nap mozgása| SB 5.21]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.21: A Nap mozgása|SB 5.21]] - [[HU/SB 5.23: A Sisumara bolygórendszer|SB 5.23]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.23: A Sisumara bolygórendszer| SB 5.23]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>TattvaDarsana</name></author>
	</entry>
</feed>