<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_5.11.5</id>
	<title>HU/SB 5.11.5 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_5.11.5"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.11.5&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:29:33Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.11.5&amp;diff=442602&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_5.11.5&amp;diff=442602&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-05-13T08:36:12Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 5. ének, 11. fejezet|H05]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 5|Ötödik Ének]] - [[HU/SB 5.11: Jada Bharata tanítja Rahugana királyt| TIZENEGYEDIK FEJEZET: Jaḍa Bharata tanítja Rahūgaṇa királyt]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.11.4| SB 5.11.4]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.11.4|SB 5.11.4]] - [[HU/SB 5.11.6|SB 5.11.6]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.11.6| SB 5.11.6]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 5.11.5|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 5. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:sa vāsanātmā viṣayoparakto&lt;br /&gt;
:guṇa-pravāho vikṛtaḥ ṣoḍaśātmā&lt;br /&gt;
:bibhrat pṛthaṅ-nāmabhi rūpa-bhedam&lt;br /&gt;
:antar-bahiṣṭvaṁ ca purais tanoti&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;saḥ&amp;#039;&amp;#039;—az; &amp;#039;&amp;#039;vāsanā&amp;#039;&amp;#039;—sok vágya van; &amp;#039;&amp;#039;ātmā&amp;#039;&amp;#039;—az elme; &amp;#039;&amp;#039;viṣaya-uparaktaḥ&amp;#039;&amp;#039;—ragaszkodik az anyagi boldogsághoz és az érzékkielégítéshez; &amp;#039;&amp;#039;guṇa-pravāhaḥ&amp;#039;&amp;#039;—vagy a sattva-guṇa, vagy a rajo-guṇa, vagy a tamo-guṇa kényszeríti; &amp;#039;&amp;#039;vikṛtaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a kéj stb. hatására átalakulva; &amp;#039;&amp;#039;ṣoḍaśa-ātmā&amp;#039;&amp;#039;—a tizenhat anyagi elem (az öt durva elem, a tíz érzék és az elme) közül a legfőbb; &amp;#039;&amp;#039;bibhrat&amp;#039;&amp;#039;—vándorolva; &amp;#039;&amp;#039;pṛthak-nāmabhiḥ&amp;#039;&amp;#039;—külön nevekkel; &amp;#039;&amp;#039;rūpa-bhedam&amp;#039;&amp;#039;—különféle formákat öltve; &amp;#039;&amp;#039;antaḥ-bahiṣṭvam&amp;#039;&amp;#039;—a legfelső vagy a legalsó osztályba tartozás; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—és; &amp;#039;&amp;#039;puraiḥ&amp;#039;&amp;#039;—különféle testformákkal; &amp;#039;&amp;#039;tanoti&amp;#039;&amp;#039;—megnyilvánít.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Mivel az elmét a jámbor és bűnös cselekedetek iránti vágy tölti ki, természetes, hogy a kéj és a düh a hatalmába keríti, s így vonzódni kezd az anyagi érzéki élvezethez. Az elmét tehát a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerői irányítják. Tizenegy érzék és öt anyagi elem van, s e tizenhat dolog közül az elme a legfőbb. Az elme az oka, hogy különféle testeket öltünk a félistenek, az emberi lények, a négylábúak és a madarak között. Aszerint, hogy az elme magasabb vagy alacsonyabb rendű helyzetben van, magasabb vagy alacsonyabb rendű anyagi testet fogad el.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Annak, hogy a lélek a nyolcmillió-négyszázezer fajon keresztül vándorol, az az oka, hogy az elmét bizonyos anyagi kötőerők szennyezik be. Az elme miatt a lélek jámbor és bűnös tettekre kényszerül. Az anyagi lét folyama olyan, akár az anyagi természet hullámai. Ezzel kapcsolatban Śrīla Bhaktivinoda Ṭhākura azt mondja: &amp;#039;&amp;#039;māyāra vaśe yāccha bhese’, khāccha hābuḍubu, bhāi&amp;#039;&amp;#039;. „Testvérem! A szellemi lélek teljes mértékben māyā irányítása alatt áll, s téged is az ő hullámai sodornak magukkal.” Ezt a Bhagavad-gītā is megerősíti:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prakṛteḥ kriyamāṇāni&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;guṇaiḥ karmāṇi sarvaśaḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ahaṅkāra-vimūḍhātmā&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;kartāham iti manyate&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„A hamis ego által megtévesztett szellemi lélek önmagát hiszi a tettek végrehajtójának, pedig valójában az anyagi természet három kötőereje végzi azokat.” ([[HU/BG 3.27|BG 3.27]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az anyagi lét azt jelenti, hogy teljes mértékben az anyagi természet uralma alatt állunk. Az elme az a központ, ami fogadja az anyagi természet parancsait. Ily módon sodródik az élőlény a különféle testekben korszakról korszakra, megállás nélkül.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;kṛṣṇa bhuli’ sei jīva anādi-bahirmukha&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ataeva māyā tāre deya saṁsāra-duḥkha&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:(Caitanya-caritāmṛta, Madhya 20.117)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Annak köszönhetően, hogy megfeledkezik Kṛṣṇáról, az élőlényt az anyagi természet törvényei láncolják le.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 5.11.4| SB 5.11.4]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 5.11.4|SB 5.11.4]] - [[HU/SB 5.11.6|SB 5.11.6]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 5.11.6| SB 5.11.6]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>