<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.29.18-20</id>
	<title>HU/SB 4.29.18-20 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.29.18-20"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.29.18-20&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T09:32:25Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.29.18-20&amp;diff=503046&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.29.18-20&amp;diff=503046&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T17:11:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 17:11, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l65&quot;&gt;Line 65:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 65:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;karma-kāṇḍa, jñāna-kāṇḍa, kevala viṣera bhāṇḍa&amp;#039;&amp;#039;,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;karma-kāṇḍa, jñāna-kāṇḍa, kevala viṣera bhāṇḍa&amp;#039;&amp;#039;,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;amṛta baliyā yebā khāya&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&lt;/ins&gt;&#039;&#039;amṛta baliyā yebā khāya&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;nānā yoni sadā phire, kadarya bhakṣaṇa kare&#039;&#039;,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&lt;/ins&gt;&#039;&#039;nānā yoni sadā phire, kadarya bhakṣaṇa kare&#039;&#039;,&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&#039;&#039;tāra janma adhaḥ-pāte yāya&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&lt;/ins&gt;&#039;&#039;tāra janma adhaḥ-pāte yāya&#039;&#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az élőlény a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció befolyása alatt nagyon keményen küzd, és élet élet után csupán különféle testeket kap. A legképtelenebb dolgokat eszi, és az érzékek élvezete érdekében végrehajtott cselekedetei megpecsételik a sorsát. Annak, aki igazán fejlődésre vágyik az életben, fel kell adnia a karma-kāṇḍa és a jñāna-kāṇḍa, a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció útját. Ha valaki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, megszabadulhat a születés és halál kötelékeitől és a létért vívott hiábavaló küzdelemtől. Nagyon fontosak a &amp;#039;&amp;#039;mṛga-tṛṣṇāṁ pradhāvati&amp;#039;&amp;#039; szavak ebben a versben, mert az élőlényt az érzékek élvezete utáni szomj befolyásolja. Olyan, mint egy őz, ami a sivatagban kutat víz után. A sivatagban az állatok hiába keresnek vizet. A sivatagban nincs víz, s az állat az életét adja azért, hogy megtalálja. Mindenki azt tervezi, hogy egyszer majd boldog lesz, s azt gondolja, hogy ha valamiképpen eljuthat egy bizonyos pontra, boldog lesz. Amikor azonban eléri azt a pontot, látja, hogy nincs boldogság. Ekkor további terveket sző egy másik pont elérésére. Ezt nevezik mṛga-tṛṣṇānak, az alapja pedig az érzékek élvezete ebben az anyagi világban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az élőlény a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció befolyása alatt nagyon keményen küzd, és élet élet után csupán különféle testeket kap. A legképtelenebb dolgokat eszi, és az érzékek élvezete érdekében végrehajtott cselekedetei megpecsételik a sorsát. Annak, aki igazán fejlődésre vágyik az életben, fel kell adnia a karma-kāṇḍa és a jñāna-kāṇḍa, a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció útját. Ha valaki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, megszabadulhat a születés és halál kötelékeitől és a létért vívott hiábavaló küzdelemtől. Nagyon fontosak a &amp;#039;&amp;#039;mṛga-tṛṣṇāṁ pradhāvati&amp;#039;&amp;#039; szavak ebben a versben, mert az élőlényt az érzékek élvezete utáni szomj befolyásolja. Olyan, mint egy őz, ami a sivatagban kutat víz után. A sivatagban az állatok hiába keresnek vizet. A sivatagban nincs víz, s az állat az életét adja azért, hogy megtalálja. Mindenki azt tervezi, hogy egyszer majd boldog lesz, s azt gondolja, hogy ha valamiképpen eljuthat egy bizonyos pontra, boldog lesz. Amikor azonban eléri azt a pontot, látja, hogy nincs boldogság. Ekkor további terveket sző egy másik pont elérésére. Ezt nevezik mṛga-tṛṣṇānak, az alapja pedig az érzékek élvezete ebben az anyagi világban.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-441081:rev-503046:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.29.18-20&amp;diff=441081&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.29.18-20&amp;diff=441081&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-28T08:09:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 29. fejezet|H20]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.29: Narada és Pracinabarhi király beszélgetése| HUSZONKILENCEDIK FEJEZET: Nārada és Prācinabarhi király beszélgetése]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.29.17| SB 4.29.17]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.29.17|SB 4.29.17]] - [[HU/SB 4.29.21|SB 4.29.21]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.29.21| SB 4.29.21]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.29.18-20|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 18-20. VERSEK ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:deho rathas tv indriyāśvaḥ&lt;br /&gt;
:saṁvatsara-rayo ’gatiḥ&lt;br /&gt;
:dvi-karma-cakras tri-guṇa-&lt;br /&gt;
:dhvajaḥ pañcāsu-bandhuraḥ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:mano-raśmir buddhi-sūto&lt;br /&gt;
:hṛn-nīḍo dvandva-kūbaraḥ&lt;br /&gt;
:pañcendriyārtha-prakṣepaḥ&lt;br /&gt;
:sapta-dhātu-varūthakaḥ&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:ākūtir vikramo bāhyo&lt;br /&gt;
:mṛga-tṛṣṇāṁ pradhāvati&lt;br /&gt;
:ekādaśendriya-camūḥ&lt;br /&gt;
:pañca-sūnā-vinoda-kṛt&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;dehaḥ&amp;#039;&amp;#039;—test; &amp;#039;&amp;#039;rathaḥ&amp;#039;&amp;#039;—szekér; &amp;#039;&amp;#039;tu&amp;#039;&amp;#039;—de; &amp;#039;&amp;#039;indriya&amp;#039;&amp;#039;—a tudásszerző érzékszervek; &amp;#039;&amp;#039;aśvaḥ&amp;#039;&amp;#039;—a lovak; &amp;#039;&amp;#039;saṁvatsara&amp;#039;&amp;#039;—teljes évek; &amp;#039;&amp;#039;rayaḥ&amp;#039;&amp;#039;—élettartam; &amp;#039;&amp;#039;agatiḥ&amp;#039;&amp;#039;—fejlődés nélkül; &amp;#039;&amp;#039;dvi&amp;#039;&amp;#039;—kettő; &amp;#039;&amp;#039;karma&amp;#039;&amp;#039;—cselekedetek; &amp;#039;&amp;#039;cakraḥ&amp;#039;&amp;#039;—kerekek; &amp;#039;&amp;#039;tri&amp;#039;&amp;#039;—három; &amp;#039;&amp;#039;guṇa&amp;#039;&amp;#039;—a természet kötőerői; &amp;#039;&amp;#039;dhvajaḥ&amp;#039;&amp;#039;—zászlók; &amp;#039;&amp;#039;pañca&amp;#039;&amp;#039;—öt; &amp;#039;&amp;#039;asu&amp;#039;&amp;#039;—életlevegők; &amp;#039;&amp;#039;bandhuraḥ&amp;#039;&amp;#039;—kötöttség; &amp;#039;&amp;#039;manaḥ&amp;#039;&amp;#039;—az elme; &amp;#039;&amp;#039;raśmiḥ&amp;#039;&amp;#039;—kötél; &amp;#039;&amp;#039;buddhi&amp;#039;&amp;#039;—intelligencia; &amp;#039;&amp;#039;sūtaḥ&amp;#039;&amp;#039;—kocsis; &amp;#039;&amp;#039;hṛt&amp;#039;&amp;#039;—szív; &amp;#039;&amp;#039;nīḍaḥ&amp;#039;&amp;#039;—ülés; &amp;#039;&amp;#039;dvandva&amp;#039;&amp;#039;—kettősség; &amp;#039;&amp;#039;kūbaraḥ&amp;#039;&amp;#039;—a hám rúdjai; &amp;#039;&amp;#039;pañca&amp;#039;&amp;#039;—öt; &amp;#039;&amp;#039;indriya-artha&amp;#039;&amp;#039;—érzéktárgyak; &amp;#039;&amp;#039;prakṣepaḥ&amp;#039;&amp;#039;—fegyverek; &amp;#039;&amp;#039;sapta&amp;#039;&amp;#039;—hét; &amp;#039;&amp;#039;dhātu&amp;#039;&amp;#039;—elem; &amp;#039;&amp;#039;varūthakaḥ&amp;#039;&amp;#039;—burkok; &amp;#039;&amp;#039;ākūtiḥ&amp;#039;&amp;#039;—az öt cselekvő érzékszerv erőfeszítései; &amp;#039;&amp;#039;vikramaḥ&amp;#039;&amp;#039;—erő vagy folyamatok; &amp;#039;&amp;#039;bāhyaḥ&amp;#039;&amp;#039;—külső; &amp;#039;&amp;#039;mṛga-tṛṣṇām&amp;#039;&amp;#039;—hamis vágyódás; &amp;#039;&amp;#039;pradhāvati&amp;#039;&amp;#039;—fut utána; &amp;#039;&amp;#039;ekādaśa&amp;#039;&amp;#039;—tizenegy; &amp;#039;&amp;#039;indriya&amp;#039;&amp;#039;—érzékek; &amp;#039;&amp;#039;camūḥ&amp;#039;&amp;#039;—katonák; &amp;#039;&amp;#039;pañca&amp;#039;&amp;#039;—öt; &amp;#039;&amp;#039;sūnā&amp;#039;&amp;#039;—irigység; &amp;#039;&amp;#039;vinoda&amp;#039;&amp;#039;—öröm; &amp;#039;&amp;#039;kṛt&amp;#039;&amp;#039;—cselekedve.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Nārada Muni így folytatta: Amit szekérnek neveztem, az valójában a test, az érzékek pedig a szekeret húzó lovak. Az idő múlásával a lovak hosszú évekig akadály nélkül futnak, valójában azonban nem haladnak. A jámbor és bűnös tettek a szekér két kereke, az anyagi természet három kötőereje pedig a zászlók a szekéren. Az ötféle életlevegő alkotja az élőlény kötelékét, s az elmét tartják a kötélnek. Az intelligencia a szekérhajtó, a szív a szekér ülése, az élet kettősségei, például az öröm és a fájdalom pedig a rúd, amihez a hámot kötik. A hét elem a szekér burka, a cselekvő érzékszervek az öt külső folyamat, a tizenegy érzék pedig a katonák. A szekéren ülő élőlény, aki az érzékek élvezetébe merül, hamis vágyai beteljesítésén fáradozik, és életről életre az érzékek élvezete után fut.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Ezek a versek nagyon szépen leírják, hogyan bonyolódik bele az élőlény az érzékek élvezetébe. A saṁvatsara, „az idő múlása” szó nagyon fontos. Az élőlényt napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra, évről évre egyre jobban megköti a szekér haladása. A szekér két keréken nyugszik, a jámbor és bűnös cselekedeteken. Az élőlény jámbor és bűnös tetteinek megfelelően kerül az élet során egy bizonyos helyzetbe, egy bizonyos testbe, de a különböző testekbe vándorlását nem szabad fejlődésnek tekinteni. Az igazi fejlődést a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 4.9|BG 4.9]]) magyarázza el. &amp;#039;&amp;#039;Tyaktvā dehaṁ punar janma naiti&amp;#039;&amp;#039;: az élőlény akkor fejlődik igazán, ha nem kell több anyagi testet elfogadnia. Ahogyan a Caitanya-caritāmṛta elmondja (Madhya 19.138):&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;eita brahmāṇḍa bhari’ ananta jīva-gaṇa&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;caurāśī-lakṣa yonite karaye bhramaṇa&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az élőlény az univerzumban bolyong, és különféle bolygókon, különféle fajokban születik meg. Fel s alá vándorol, ám ez nem igazi fejlődés. Az igazi fejlődés az, ha egyszer s mindenkorra kiszabadul ebből az anyagi világból. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 8.16|BG 8.16]]) kijelenti:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;ābrahma-bhuvanāl lokāḥ&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;punar āvartino ’rjuna&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;mām upetya tu kaunteya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;punar janma na vidyate&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Az anyagi világ a legfelsőbb bolygótól a legalsóbbig a szenvedés birodalma, ahol az ismétlődő születés és halál az úr. Aki azonban, ó, Kuntī fia, eljut az Én hajlékomra, az sohasem születik meg újra!” Még ha valaki a Brahmalokára, az univerzum legfelsőbb bolygójára emelkedik fel, akkor is le kell jönnie az alacsonyabb bolygórendszerekbe. Így vándorol szünet nélkül fel-alá az anyagi természet három kötőerejének hatása alatt, s mivel illúzióban van, azt hiszi, hogy halad előre. Olyan, mint egy repülőgép, ami éjjel-nappal a Föld körül repül, és nem tudja elhagyni a Föld gravitációs mezejét. Valójában nem halad, mert a Föld tömegvonzása megköti.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az élőlény úgy ül a testben, ahogy a király ül a hintójában. Az ülés a szív, az élőlény pedig ott ül, és küzd a létért, amelynek során soha sincs fejlődés. Narottama dāsa Ṭhākura szavaival élve:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;karma-kāṇḍa, jñāna-kāṇḍa, kevala viṣera bhāṇḍa&amp;#039;&amp;#039;,&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;amṛta baliyā yebā khāya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;nānā yoni sadā phire, kadarya bhakṣaṇa kare&amp;#039;&amp;#039;,&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;tāra janma adhaḥ-pāte yāya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az élőlény a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció befolyása alatt nagyon keményen küzd, és élet élet után csupán különféle testeket kap. A legképtelenebb dolgokat eszi, és az érzékek élvezete érdekében végrehajtott cselekedetei megpecsételik a sorsát. Annak, aki igazán fejlődésre vágyik az életben, fel kell adnia a karma-kāṇḍa és a jñāna-kāṇḍa, a gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció útját. Ha valaki szilárd a Kṛṣṇa-tudatban, megszabadulhat a születés és halál kötelékeitől és a létért vívott hiábavaló küzdelemtől. Nagyon fontosak a &amp;#039;&amp;#039;mṛga-tṛṣṇāṁ pradhāvati&amp;#039;&amp;#039; szavak ebben a versben, mert az élőlényt az érzékek élvezete utáni szomj befolyásolja. Olyan, mint egy őz, ami a sivatagban kutat víz után. A sivatagban az állatok hiába keresnek vizet. A sivatagban nincs víz, s az állat az életét adja azért, hogy megtalálja. Mindenki azt tervezi, hogy egyszer majd boldog lesz, s azt gondolja, hogy ha valamiképpen eljuthat egy bizonyos pontra, boldog lesz. Amikor azonban eléri azt a pontot, látja, hogy nincs boldogság. Ekkor további terveket sző egy másik pont elérésére. Ezt nevezik mṛga-tṛṣṇānak, az alapja pedig az érzékek élvezete ebben az anyagi világban.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.29.17| SB 4.29.17]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.29.17|SB 4.29.17]] - [[HU/SB 4.29.21|SB 4.29.21]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.29.21| SB 4.29.21]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>