<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.28.58</id>
	<title>HU/SB 4.28.58 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.28.58"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.28.58&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:18:22Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.28.58&amp;diff=503001&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.28.58&amp;diff=503001&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T17:04:02Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 17:04, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l38&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 38:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az élőlény az öt elem    —    a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter    —    segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 13.20|&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;BG13&lt;/del&gt;.20]]) beszél:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az élőlény az öt elem    —    a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter    —    segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 13.20|&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;BG 13&lt;/ins&gt;.20]]) beszél:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-443958:rev-503001:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.28.58&amp;diff=443958&amp;oldid=prev</id>
		<title>Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.28.58&amp;diff=443958&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-06-10T19:58:09Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 28. fejezet|H58]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.28: Puranjana nőként születik meg| HUSZONNYOLCADIK FEJEZET: Purañjana nőként születik meg]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.28.57| SB 4.28.57]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.28.57|SB 4.28.57]] - [[HU/SB 4.28.59|SB 4.28.59]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.28.59| SB 4.28.59]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.28.58|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 58. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:vipaṇas tu kriyā-śaktir&lt;br /&gt;
:bhūta-prakṛtir avyayā&lt;br /&gt;
:śakty-adhīśaḥ pumāṁs tv atra&lt;br /&gt;
:praviṣṭo nāvabudhyate&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;vipaṇaḥ&amp;#039;&amp;#039;—raktárak; &amp;#039;&amp;#039;tu&amp;#039;&amp;#039;—aztán; &amp;#039;&amp;#039;kriyā-śaktiḥ&amp;#039;&amp;#039;—energia a cselekvéshez, azaz energia a cselekvő érzékszervek számára; &amp;#039;&amp;#039;bhūta&amp;#039;&amp;#039;—az öt durva elem; &amp;#039;&amp;#039;prakṛtiḥ&amp;#039;&amp;#039;—az anyagi elemek; &amp;#039;&amp;#039;avyayā&amp;#039;&amp;#039;—örök; &amp;#039;&amp;#039;śakti&amp;#039;&amp;#039;—az energia; &amp;#039;&amp;#039;adhīśaḥ&amp;#039;&amp;#039;—irányító; &amp;#039;&amp;#039;pumān&amp;#039;&amp;#039;—ember; &amp;#039;&amp;#039;tu&amp;#039;&amp;#039;—aztán; &amp;#039;&amp;#039;atra&amp;#039;&amp;#039;—itt; &amp;#039;&amp;#039;praviṣṭaḥ&amp;#039;&amp;#039;—belépett; &amp;#039;&amp;#039;na&amp;#039;&amp;#039;—nem; &amp;#039;&amp;#039;avabudhyate&amp;#039;&amp;#039;—tudást szereznek.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A hat raktár a hat cselekvő érzékszerv. Ezek az öt örök elem együttes erejének segítségével hajtják végre feladatukat. E tevékenységek mögött a lélek áll, aki a valóságban személy és élvező. Most azonban a test városában rejtőzködik, ezért nincs tudása.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az élőlény az öt elem    —    a föld, a víz, a tűz, a levegő és az éter    —    segítségével lép be az anyagi teremtésbe, és így alakul ki a teste. Annak ellenére, hogy az élőlény az, aki belülről cselekszik, mégis ismeretlen. Belép az anyagi teremtésbe, ám az anyagi energia hatására megzavarodik, ezért úgy tűnik, el van rejtve. A testi életfelfogás a tudatlanság (nāvabudhyate) következtében uralkodik. Az intelligenciát nőnemű szóval jelölik, mivel azonban minden cselekedetben kiemelkedő szerepet játszik, ez a vers adhīśaḥnak, irányítónak nevezi. Az élőlény tűzön, vízen és gabonán él. A testet e három dolog kombinációja tartja fenn, ezért prakṛtinak, anyagi teremtésnek nevezik. Ezek az elemek egy lépcsőzetes folyamaton keresztül keverednek egymással, húst, csontot, vért és egyebeket alkotva. Mindezek különböző hajlékokként nyilvánulnak meg. A Védák leírják, hogy a megemésztett étel végül három részre oszlik. A szilárd részből ürülék lesz, a félig szilárdból pedig hús. A folyékony rész megsárgul, és ismét három részre oszlik. Az egyik ilyen folyékony részt hívjuk vizeletnek. A tüzes rész szintén háromfelé oszlik, melyek közül az egyik a csont. Az öt elem közül a tűz, a víz és a gabona a legfontosabb. Az előző vers ezt a hármat említi, míg az étert és a levegőt kihagyja. Minderről a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 13.20|BG13.20]]) beszél:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;prakṛtiṁ puruṣaṁ caiva&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;viddhy anādī ubhāv api&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;vikārāṁś ca guṇāṁś caiva&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;viddhi prakṛti-sambhavān&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„Tudnunk kell, hogy az anyagi természet és az élőlények kezdet nélküliek. Változásaikat és az anyagi kötőerőket az anyagi természet hozza létre.” A prakṛti, az anyagi természet, valamint a puruṣa, az élőlény örök. Amikor kapcsolatban kerülnek egymással, különféle kölcsönhatások és megnyilvánulások jönnek létre. Mindezeket az anyagi természet három kötőereje kölcsönhatása következményeinek kell tekintenünk.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.28.57| SB 4.28.57]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.28.57|SB 4.28.57]] - [[HU/SB 4.28.59|SB 4.28.59]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.28.59| SB 4.28.59]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Gyorgyi</name></author>
	</entry>
</feed>