<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.27.9</id>
	<title>HU/SB 4.27.9 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.27.9"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.27.9&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-15T23:41:32Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.27.9&amp;diff=502878&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.27.9&amp;diff=502878&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T16:46:21Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:46, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;4&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(No difference)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-440999:rev-502878 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.27.9&amp;diff=440999&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.27.9&amp;diff=440999&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-27T07:36:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 27. fejezet|H09]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.27: Candavega megtámadja Puranjana király városát. Kalakanya tulajdonságai| HUSZONHETEDIK FEJEZET: Caṇḍavega megtámadja Purañjana király városát. Kālakanyā tulajdonságai]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.27.8| SB 4.27.8]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.27.8|SB 4.27.8]] - [[HU/SB 4.27.10|SB 4.27.10]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.27.10| SB 4.27.10]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.27.9|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 9. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:putrāṇāṁ cābhavan putrā&lt;br /&gt;
:ekaikasya śataṁ śatam&lt;br /&gt;
:yair vai paurañjano vaṁśaḥ&lt;br /&gt;
:pañcāleṣu samedhitaḥ&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;putrāṇām&amp;#039;&amp;#039;—a fiak; &amp;#039;&amp;#039;ca&amp;#039;&amp;#039;—is; &amp;#039;&amp;#039;abhavan&amp;#039;&amp;#039;—létrehoztak; &amp;#039;&amp;#039;putrāḥ&amp;#039;&amp;#039;—fiak; &amp;#039;&amp;#039;eka-ekasya&amp;#039;&amp;#039;—mindegyiknek; &amp;#039;&amp;#039;śatam&amp;#039;&amp;#039;—százat; &amp;#039;&amp;#039;śatam&amp;#039;&amp;#039;—százat; &amp;#039;&amp;#039;yaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—aki által; &amp;#039;&amp;#039;vai&amp;#039;&amp;#039;—bizonyára; &amp;#039;&amp;#039;paurañjanaḥ&amp;#039;&amp;#039;—Purañjana királynak; &amp;#039;&amp;#039;vaṁśaḥ&amp;#039;&amp;#039;—családja; &amp;#039;&amp;#039;pañcāleṣu&amp;#039;&amp;#039;—Pañcāla földjén; &amp;#039;&amp;#039;samedhitaḥ&amp;#039;&amp;#039;—nagyon megszaporodott.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Sok-sok fia mind száz és száz unokát nemzett, s így Pañcāla város egész területét Purañjana király fiai és unokái árasztották el.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Emlékezzünk vissza, hogy Purañjana az élőlény, Pañcāla városa pedig a test. A test az élőlény tetteinek mezeje, ahogy a Bhagavad-gītā írja: &amp;#039;&amp;#039;kṣetra-kṣetrajña&amp;#039;&amp;#039;. Két összetevő van: az egyik az élőlény (kṣetra-jña), a másik pedig az élőlény teste (kṣetra). Minden élőlény tudhatja, ha egy kicsit elgondolkozik a testen, hogy ez a test befedi őt. Ha egy kicsit meditál rajta, megértheti, hogy a test a tulajdona. Ezt a mindennapok tapasztalataira és a śāstrák hitelességére támaszkodva lehet megérteni. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 2.13|BG 2.13]]) így ír: &amp;#039;&amp;#039;dehino ’smin yathā dehe&amp;#039;&amp;#039;. A test tulajdonosa, a lélek a testben van. A testet pañcāla-deśának tekintik, a tettek mezejének, ahol az élőlény élvezheti az öt érzéktárggyal, a ghandhával, a rasával, a rūpával, a sparśával és a śabdával    —    azaz a földből, vízből, tűzből, levegőből és éterből álló érzéktárgyakkal    —    kapcsolatban lévő öt érzéket. Ebben az anyagi világban a durva és finom anyagból álló anyagi testtel befedve minden élőlény cselekedeteket és visszahatásokat hoz létre, melyeket a vers egy allegóriával fiaknak és unokáknak nevez. Kétféle cselekedet és visszahatás van: jámbor és bűnös. Anyagi létünket így különféle cselekedetek és visszahatások burkolják be. Ezzel kapcsolatban Śrīla Narottama dāsa Ṭhākura azt írja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;karma-kāṇḍa, jñāna-kāṇḍa,&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;kevala viṣera bhāṇḍa,&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;amṛta baliyā yebā khāya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;nānā yoni sadā phire,&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;kadarya bhakṣaṇa kare,&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;tāra janma adhaḥ-pāte yāya&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
„A gyümölcsöző cselekedetek és az elmebeli spekuláció csupán méregpoharak. Aki iszik belőlük, mert nektárnak gondolja őket, arra életről életre kemény küzdelem vár a különféle testekben. Az ilyen ember a leglehetetlenebb dolgokat is megeszi, s az állítólagos érzéki élvezet reményében végrehajtott tettei megpecsételik a sorsát.”&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A tettek és a visszahatások mezeje, amely révén a leszármazottak száma növekszik, a nemi élettel kezdődik. Purañjana egész családját megszaporította azzal, hogy fiakat nemzett, akik később unokákat nemzettek. Így bonyolódik bele a szexuális érzékkielégítésre vágyó élőlény ezer és ezer tett és visszahatás szövevényébe. Pusztán hogy kielégítse az érzékeit, az anyagi világban marad, s egyik testből a másikba vándorol. Az, hogy számtalan gyermeket és unokát teremt, azt eredményezi, hogy létrejönnek az úgynevezett társadalmak, nemzetek, közösségek stb. Minden közösség, társadalom, dinasztia és nemzet pusztán a nemi életből alakul ki. Ahogy Prahlāda Mahārāja mondja: &amp;#039;&amp;#039;yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham&amp;#039;&amp;#039; ([[HU/SB 7.9.45|SB 7.9.45]]). A gṛhamedhī az, aki ebben az anyagi létben akar maradni, azaz ebben a testben vagy társadalomban akar maradni, hogy a barátságot, a szeretetet és a közösséget élvezze. Egyetlen élvezete azok számának a szaporítása, akiknek szintén a szexuális élet adja meg az élvezetet. Élvezi a nemi életet s gyermekeket nemz, akik aztán megházasodnak és unokákat nemzenek. Az unokák is megházasodnak, és azután jönnek a dédunokák. Ily módon a Föld túlnépesedéssel küzd, s hirtelen megjelennek az anyagi természet okozta visszahatások háborúk, éhínség, járványok, földrengések és mások formájában. Az egész emberiség elpusztul, pusztán azért, hogy aztán újra létrejöjjön. Ezt a folyamatot a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 8.19|BG 8.19]]) ismétlődő teremtésnek és pusztulásnak nevezi: &amp;#039;&amp;#039;bhūtvā bhūtvā pralīyate&amp;#039;&amp;#039;. A Kṛṣṇa-tudat hiánya következtében megy végbe ez az egész teremtés és pusztulás, „emberi civilizáció” címszó alatt, s a körforgás nem áll meg, mert az embereknek nincs tudásuk a lélekről és az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.27.8| SB 4.27.8]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.27.8|SB 4.27.8]] - [[HU/SB 4.27.10|SB 4.27.10]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.27.10| SB 4.27.10]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>