Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T16:20:40Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 16:20, 6 September 2020
(No difference)

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-24T11:51:32Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 25. fejezet|H05]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.25: Puranjana király tulajdonságai| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Purañjana király tulajdonságai]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.25.4| SB 4.25.4]] '''[[HU/SB 4.25.4|SB 4.25.4]] - [[HU/SB 4.25.6|SB 4.25.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.25.6| SB 4.25.6]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 4.25.5|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 5. VERS ====

<div class="verse">
:rājovāca
:na jānāmi mahā-bhāga
:paraṁ karmāpaviddha-dhīḥ
:brūhi me vimalaṁ jñānaṁ
:yena mucyeya karmabhiḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''rājā uvāca''—a király válaszolt; ''na''—nem; ''jānāmi''—tudom; ''mahā-bhāga''—ó, nagy lélek; ''param''—transzcendentális; ''karma''—gyümölcsöző cselekedetektől; ''apaviddha''—átjárt; ''dhīḥ''—az intelligenciám; ''brūhi''—kérlek, mondd el; ''me''—nekem; ''vimalam''—hibátlan; ''jñānam''—tudás; ''yena''—amely által; ''mucyeya''—megszabadulhatok; ''karmabhiḥ''—a gyümölcsöző cselekedetektől.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A király így válaszolt: Ó nagy lélek, Nārada! Értelmem a gyümölcsöző cselekedetek szövevényébe merült, ezért nem ismerem az élet végső célját. Kérlek, taníts meg a tiszta tudásra, hogy kiszabadulhassak a gyümölcsöző cselekedetek e hálójából!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Narottama dāsa Ṭhākura így énekelt:

:''sat-saṅga chāḍi’ kainu asate vilāsa''
:''te-kāraṇe lāgila ye karma-bandha-phāṅsa''

Amíg valakit a gyümölcsöző cselekedetek kötnek le, addig egyik testet a másik után kénytelen elfogadni. Ezt hívják ''karma-bandha-phāṅsának'', a gyümölcsöző cselekedetekbe történő belebonyolódásnak. Mindegy, hogy valaki jámbor vagy bűnös tetteket végez — mind a kettőnek további kötöttség az eredménye az anyagi testekben. A jámbor cselekedetek eredményeképpen az élőlény gazdag családban születhet meg, jó neveltetést és szép testet kaphat, de ez nem jelenti azt, hogy az élet szenvedései végleg megszűntek a számára. A nyugati országokban nem szokatlan, hogy valaki gazdag, előkelő családban születik meg, és az is természetes, ha valaki művelt vagy nagyon szép, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugatiak mentesek az élet szenvedéseitől. Ugyan napjainkban, a nyugati világban a fiatalok kellő képzésben részesülnek, általában szépek és gazdagok, elegendő ételt és ruhát kapnak, s lehetőségük van az érzékkielégítésre is, mégis szenvednek, olyannyira, hogy hippi lesz belőlük, s a természet törvényei egy nyomorúságos életre kényszerítik őket. Piszkosan, hajlék és étel nélkül kószálnak, s kénytelenek az utcán aludni. Levonhatjuk tehát azt a következtetést, hogy az ember nem érheti el a boldogságot pusztán jámbor cselekedetek révén. Nem igaz, hogy akik ezüstkanállal a szájukban születtek, azok mentesek a születés, az öregkor, a betegség és a halál anyagi gyötrelmeitől. Nem lehetünk boldogok, ha csupán jámboran vagy bűnösen cselekszünk. Az ilyen cselekedetek kötöttséget eredményeznek, s következtükben a lélek egyik testből a másikba vándorol. Narottama dāsa Ṭhākura ezt ''karma-bandha-phāṅsának'' nevezi.

Prācīnabarhiṣat király belátta ezt a tényt, és őszintén arról kérdezte Nārada Munit, hogyan szabadulhatna ki ebből a ''karma-bandha-phāṅsából'', a gyümölcsöző cselekedetek hálójából. Valójában ez a tudásnak az a szintje, amelyre a Vedānta-sūtra első verse utal: ''athāto brahma-jijñāsā''. Amikor valaki valóban eljut arra a szintre, hogy kudarcot vall a karma-bandha-phāṅsa végzésében, akkor az élet igazi értékéről kérdez. Ezt nevezik brahma-jijñāsának. A Védák (Muṇḍaka Up. 11.2.12) útmutatást adnak, hogyan érdeklődjünk az élet végső célja felől: ''tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet''. „A transzcendentális tudomány megértése végett az embernek egy hiteles lelki tanítómesterhez kell fordulnia.”

Prācīnabarhiṣat király megtalálta a legjobb lelki tanítómestert, Nārada Munit, és így arról a tudásról kérdezte, amelynek segítségével az élőlény kiszabadulhat a karma-bandha-phāṅsából, a gyümölcsöző cselekedetek kötelékéből. Ez az emberi élet valódi küldetése. ''Jīvasya tattva-jijñāsā nārtho yaś ceha karmabhiḥ''. A Śrīmad-Bhāgavatam Első Énekének második fejezetében ([[HU/SB 1.2.10|SB 1.2.10]]) az áll, hogy az emberi lény egyetlen feladata az, hogy arról érdeklődjék egy lelki tanítómestertől, miképp szabadulhat ki a ''karma-bandha-phāṅsa'' kötelékeiből.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.25.4| SB 4.25.4]] '''[[HU/SB 4.25.4|SB 4.25.4]] - [[HU/SB 4.25.6|SB 4.25.6]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.25.6| SB 4.25.6]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 4.25.5 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit