<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.25.13</id>
	<title>HU/SB 4.25.13 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.25.13"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.25.13&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T03:09:19Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.25.13&amp;diff=502627&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.25.13&amp;diff=502627&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T16:07:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:07, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l42&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;bhārata-bhūmite haila manuṣya-janma yāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;bhārata-bhūmite haila manuṣya-janma yāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;janma sārthaka kari’ kara para-upakāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;:&amp;#039;&amp;#039;janma sārthaka kari’ kara para-upakāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&lt;/del&gt;(Cc. Ādi 9.41)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&lt;/ins&gt;(Cc. Ādi 9.41)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Aki Bhārata-varṣa földjén születik meg, minden lehetőséget megkap az életben. Ezeket a lehetőségeket anyagi és lelki fejlődésére egyaránt használhatja, s ezzel sikeressé teheti az életét. Miután valaki elérte az élet célját, az emberiség érdekében tudását és tapasztalatait megoszthatja az egész világgal. Aki tehát múltban elkövetett jámbor tetteinek köszönhetően Bhārata-varṣa földjén jön a világra, az minden lehetőséget megkap arra, hogy fejlődést érjen el az emberi létformában. Indiában olyan az éghajlat, hogy az ember békésen élhet, anélkül, hogy az anyagi körülmények megzavarnák. Yudhiṣṭhira Mahārāja és az Úr Rāmacandra idejében az embereket semmi aggodalom nem gyötörte, s még zord hidegtől vagy tikkasztó hőségtől sem kellett szenvedniük. A háromféle nyomorúság sem létezett ekkor    —    sem az adhyātmika, sem az adhibhautika, sem az adhidaivika (azaz a test és az elme, a többi élőlény, valamint a természeti csapások okozta szenvedések). Jelenleg a Föld többi országához képest Indiában felesleges zavar uralkodik, ám az anyagi zavarok ellenére az ország olyan kultúrával rendelkezik, melynek segítségével az ember könnyen elérheti az élet célját    —    felszabadulhat, vagyis kikerülhet az anyagi kötöttségből. Ezért ahhoz, hogy valaki Indiában szülessen meg, előző életében számos jámbor cselekedetet kell végrehajtania.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Aki Bhārata-varṣa földjén születik meg, minden lehetőséget megkap az életben. Ezeket a lehetőségeket anyagi és lelki fejlődésére egyaránt használhatja, s ezzel sikeressé teheti az életét. Miután valaki elérte az élet célját, az emberiség érdekében tudását és tapasztalatait megoszthatja az egész világgal. Aki tehát múltban elkövetett jámbor tetteinek köszönhetően Bhārata-varṣa földjén jön a világra, az minden lehetőséget megkap arra, hogy fejlődést érjen el az emberi létformában. Indiában olyan az éghajlat, hogy az ember békésen élhet, anélkül, hogy az anyagi körülmények megzavarnák. Yudhiṣṭhira Mahārāja és az Úr Rāmacandra idejében az embereket semmi aggodalom nem gyötörte, s még zord hidegtől vagy tikkasztó hőségtől sem kellett szenvedniük. A háromféle nyomorúság sem létezett ekkor    —    sem az adhyātmika, sem az adhibhautika, sem az adhidaivika (azaz a test és az elme, a többi élőlény, valamint a természeti csapások okozta szenvedések). Jelenleg a Föld többi országához képest Indiában felesleges zavar uralkodik, ám az anyagi zavarok ellenére az ország olyan kultúrával rendelkezik, melynek segítségével az ember könnyen elérheti az élet célját    —    felszabadulhat, vagyis kikerülhet az anyagi kötöttségből. Ezért ahhoz, hogy valaki Indiában szülessen meg, előző életében számos jámbor cselekedetet kell végrehajtania.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-440686:rev-502627:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.25.13&amp;diff=440686&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.25.13&amp;diff=440686&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-24T12:34:14Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 25. fejezet|H13]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.25: Puranjana király tulajdonságai| HUSZONÖTÖDIK FEJEZET: Purañjana király tulajdonságai]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.25.12| SB 4.25.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.25.12|SB 4.25.12]] - [[HU/SB 4.25.14|SB 4.25.14]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.25.14| SB 4.25.14]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.25.13|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 13. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:sa ekadā himavato&lt;br /&gt;
:dakṣiṇeṣv atha sānuṣu&lt;br /&gt;
:dadarśa navabhir dvārbhiḥ&lt;br /&gt;
:puraṁ lakṣita-lakṣaṇām&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;saḥ&amp;#039;&amp;#039;—az a Purañjana király; &amp;#039;&amp;#039;ekadā&amp;#039;&amp;#039;—egyszer; &amp;#039;&amp;#039;himavataḥ&amp;#039;&amp;#039;—a Himalája hegységnek; &amp;#039;&amp;#039;dakṣiṇeṣu&amp;#039;&amp;#039;—déli; &amp;#039;&amp;#039;atha&amp;#039;&amp;#039;—ezután; &amp;#039;&amp;#039;sānuṣu&amp;#039;&amp;#039;—a hegyláncon; &amp;#039;&amp;#039;dadarśa&amp;#039;&amp;#039;—talált; &amp;#039;&amp;#039;navabhiḥ&amp;#039;&amp;#039;—kilenccel; &amp;#039;&amp;#039;dvārbhiḥ&amp;#039;&amp;#039;—kapuk; &amp;#039;&amp;#039;puram&amp;#039;&amp;#039;—város; &amp;#039;&amp;#039;lakṣita&amp;#039;&amp;#039;—látható; &amp;#039;&amp;#039;lakṣaṇām&amp;#039;&amp;#039;—minden áldásos lehetőség birtokában van.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Egyszer vándorútja során a Himalája déli oldalán, a Bhārata-varṣának nevezett területen [India területén] egy várost pillantott meg, amelyet kilenc kapu vett körbe, s amely mindenre kedvező lehetőséget biztosított.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A Himalája hegységtől délre elterülő földterület India földje, amelyet Bhārata-varṣaként ismertek. Ha az élőlény Bhārata-varṣában születik meg, rendkívül szerencsésnek tartják. Caitanya Mahāprabhu kijelentette:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;bhārata-bhūmite haila manuṣya-janma yāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
:&amp;#039;&amp;#039;janma sārthaka kari’ kara para-upakāra&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;#039;(Cc. Ādi 9.41)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Aki Bhārata-varṣa földjén születik meg, minden lehetőséget megkap az életben. Ezeket a lehetőségeket anyagi és lelki fejlődésére egyaránt használhatja, s ezzel sikeressé teheti az életét. Miután valaki elérte az élet célját, az emberiség érdekében tudását és tapasztalatait megoszthatja az egész világgal. Aki tehát múltban elkövetett jámbor tetteinek köszönhetően Bhārata-varṣa földjén jön a világra, az minden lehetőséget megkap arra, hogy fejlődést érjen el az emberi létformában. Indiában olyan az éghajlat, hogy az ember békésen élhet, anélkül, hogy az anyagi körülmények megzavarnák. Yudhiṣṭhira Mahārāja és az Úr Rāmacandra idejében az embereket semmi aggodalom nem gyötörte, s még zord hidegtől vagy tikkasztó hőségtől sem kellett szenvedniük. A háromféle nyomorúság sem létezett ekkor    —    sem az adhyātmika, sem az adhibhautika, sem az adhidaivika (azaz a test és az elme, a többi élőlény, valamint a természeti csapások okozta szenvedések). Jelenleg a Föld többi országához képest Indiában felesleges zavar uralkodik, ám az anyagi zavarok ellenére az ország olyan kultúrával rendelkezik, melynek segítségével az ember könnyen elérheti az élet célját    —    felszabadulhat, vagyis kikerülhet az anyagi kötöttségből. Ezért ahhoz, hogy valaki Indiában szülessen meg, előző életében számos jámbor cselekedetet kell végrehajtania.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ebben a versben a lakṣita-lakṣaṇām szavak jelzik, hogy Bhārata-varṣában emberi testben megszületni rendkívül áldásos. A védikus kultúra rendkívül sok tudást rejt. Aki Indiában születik meg, teljes mértékben hasznát veheti a védikus kultúra tudományának és a varṇāśrama-dharmaként ismert kulturális rendszernek. Miközben a világot járom, még manapság is azt tapasztalom, hogy vannak olyan országok, ahol az embereknek rendkívül sokféle anyagi lehetőség áll a rendelkezésükre, ám a lelki fejlődésüket semmi sem segíti. Mindenhol csupán egyoldalú lehetőségekkel találkozunk, s a teljes lehetőségek hiányoznak. A vak tud járni, de nem lát, a béna pedig nem tud járni, de lát. Andha-paṅgu-nyāya. A vak a hátára veheti a bénát, s a béna irányításával járhat. Ha így összefognak, cselekedhetnek, ám külön-külön sem a vak, sem a béna nem képes járni megfelelően. Ez az emberi létforma arra szolgál, hogy fejlődjünk a lelki életben, és anyagi szempontból se szenvedjünk semmiből hiányt. Különösen a nyugati országokban az embereknek minden lehetőségük megvan rá, hogy az anyagi kényelem élvezetében legyen részük, a lelki fejlődésről azonban senkinek sincs még elképzelése sem. Sokan vágynak a lelki fejlődésre, de aztán jönnek a csalók, akik csak elveszik az emberek pénzét, becsapják őket és továbbállnak. Szerencsére azonban itt van a Kṛṣṇa-tudatos mozgalom, ami minden lehetőséget megad mind az anyagi, mind a lelki fejlődéshez. A nyugati országokban élőknek így megvan az esélyük arra, hogy éljenek e mozgalom nyújtotta lehetőségekkel. Indiában a gyárvárosoktól távol eső falvakban az emberek még manapság is bármilyen körülmények között képesek megélni, s fejlődhetnek a lelki élet útján. A testet ez a vers egy kilenc kapus városnak nevezi. Ez a kilenc kapu a két szem, a két fül, a két orrlyuk, a száj, a nemi szerv és a végbélnyílás. Amikor a kilenc kapu tiszta és megfelelően működik, akkor tudhatjuk, hogy a test egészséges. Indiában a falusiak, akik korán kelnek, megfürdenek a kútnál vagy a folyókban, elmennek a templomba maṅgala-āratira, éneklik a Hare Kṛṣṇa mahā-mantrát, és prasādát esznek, tisztán tartják ezt a kilenc kaput. Így lehet élni mindazzal a lehetőséggel, amit az emberi élet nyújt. Ezt a rendszert Közösségünk nyugati központjaiban is bevezetjük. Aki él az alkalommal, az mind jobban és jobban megvilágosodhat a lelki életben. Jelenleg Indiát egy bénához hasonlíthatjuk, a nyugati világot pedig egy vakhoz. Az elmúlt kétezer évben India fölött idegenek uralkodtak, s a fejlődés lábai eltörtek. A nyugati országokban az anyagi gazdagság kápráztató ragyogása vakította el az emberek szemét. A nyugati világ vak emberének és India béna emberének össze kell fognia ebben a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban, s akkor India béna embere képes lesz járni a nyugati ember segítségével, a vak nyugati ember pedig láthat, ha a béna segíti. Az egész emberi társadalom felemelése érdekében tehát egyesíteni kell a nyugati országok anyagi fejlődését és India lelki értékeit.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.25.12| SB 4.25.12]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.25.12|SB 4.25.12]] - [[HU/SB 4.25.14|SB 4.25.14]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.25.14| SB 4.25.14]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>