<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.24.45-46</id>
	<title>HU/SB 4.24.45-46 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.24.45-46"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.24.45-46&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T06:08:39Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.24.45-46&amp;diff=502526&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.24.45-46&amp;diff=502526&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T15:53:19Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 15:53, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l53&quot;&gt;Line 53:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 53:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Úr Viṣṇu négy karjának mind más és más a feladata. Azok a kezei, amelyekben lótuszvirágot és kagylókürtöt tart, a bhaktáknak szólnak, míg a másik két kéz, amely korong alakú fegyverét és egy buzogányt vagy husángot tart, a démonoknak van. Igazság szerint az Úrnak mindegyik karja áldásos, akár kagylókürtöt és virágot, akár buzogányt és cakrát tart. Azok a démonok, akik az Úr Viṣṇu cakra korongjától pusztulnak el, a lelki világba emelkednek fel, éppen úgy, mint a bhakták, akiket, a lótuszvirágot és kagylókürtöt tartó kezek védelmeznek. Ám a démonok, akik így eljutnak a lelki világba, a személytelen Brahman-sugárzásba kerülnek, míg a bhakták a Vaikuṇṭha bolygók földjére léphetnek. Az Úr Kṛṣṇa bhaktái azonnal a Goloka Vṛndāvana bolygóra emelkednek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Úr Viṣṇu négy karjának mind más és más a feladata. Azok a kezei, amelyekben lótuszvirágot és kagylókürtöt tart, a bhaktáknak szólnak, míg a másik két kéz, amely korong alakú fegyverét és egy buzogányt vagy husángot tart, a démonoknak van. Igazság szerint az Úrnak mindegyik karja áldásos, akár kagylókürtöt és virágot, akár buzogányt és cakrát tart. Azok a démonok, akik az Úr Viṣṇu cakra korongjától pusztulnak el, a lelki világba emelkednek fel, éppen úgy, mint a bhakták, akiket, a lótuszvirágot és kagylókürtöt tartó kezek védelmeznek. Ám a démonok, akik így eljutnak a lelki világba, a személytelen Brahman-sugárzásba kerülnek, míg a bhakták a Vaikuṇṭha bolygók földjére léphetnek. Az Úr Kṛṣṇa bhaktái azonnal a Goloka Vṛndāvana bolygóra emelkednek.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Úr szépségét az esőhöz hasonlítják, mert az esős évszakban a zivatar egyre nagyobb örömet okoz az embereknek. A nyár perzselő hősége után mindannyian nagyon élvezik az esős évszakot, sőt a falvakban még ki is mennek a szabadba, hogy közvetlenül érezzék az esőt. Az Úr testi jegyeit emiatt az esős évszak felhőihez hasonlítják. A bhaktáknak nagy élvezetet jelent az Úr szépsége, mert Ő minden szépség tárháza, s a vers éppen ezért a &#039;&#039;sarva-saundarya-saṅgraham&#039;&#039; szavakat használja. Senki sem mondhatja, hogy az Úrnak nincs elegendő csodálatos testrésze. Az Úr teste teljesen pūrṇam. Minden teljes: Isten teremtése, Isten szépsége és Isten testi jegyei egyaránt. Mindezek olyannyira teljesek, hogy az ember minden vágya maradéktalanul teljesülhet, ha meglátja az Úr szépségét. A &#039;&#039;sarva-saundarya&#039;&#039; szavak arra utalnak, hogy az Úrban a szépségnek az anyagi és a lelki világban megnyilvánuló minden változata megtalálható. Mind a materialisták, mind a transzcendentalisták élvezhetik az Úr szépségét. A Legfelsőbb Úr mindenki számára vonzó, beleértve a démonokat és a bhaktákat, a materialistákat és a transzcendentalistákat is, ezért Kṛṣṇának hívják. Ugyanígy bhaktái is mindenkit vonzanak. Ahogy a Ṣaḍ-gosvāmī-stotra írja: &#039;&#039;dhīrādhīra-jana-priyau&#039;&#039;    —    a Gosvāmīk ugyanolyan kedvesek a dhīrának (a bhaktáknak), mint az adhīrának (a démonoknak). A démonok nem örültek túlságosan az Úr Kṛṣṇának, amikor jelen volt Vṛndāvanában, ám a hat Gosvāmīt még a démonok is kedvelték, amikor Vṛndāvanában éltek. Ez a csodálatos abban, ahogyan az Úr a bhaktáival bánik: néha nagyobb elismerést biztosít nekik, mint amennyit Ő Maga elfogad. A kurukṣetrai csatamezőn például úgy harcolt, hogy csupán utasításokat adott. Mégis Arjunáé volt minden érdem a harc után. &#039;&#039;Nimitta-mātraṁ bhava savyasācin&#039;&#039;: „Ó Savyasācī [Arjuna], te csupán eszköz lehetsz a harcban.” ([[HU/BG 11.33|BG 11.33]] Mindent az Úr rendezett el, de a győzelem dicsőségét Arjunának adta. Ugyanígy a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban minden az Úr Caitanya jóslatai szerint történik, ám az érdem az Úr Caitanya őszinte szolgáinak jár. Emiatt mondja ez a vers az Úrról: &#039;&#039;sarva-saundarya-saṅgraham&#039;&#039;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Az Úr szépségét az esőhöz hasonlítják, mert az esős évszakban a zivatar egyre nagyobb örömet okoz az embereknek. A nyár perzselő hősége után mindannyian nagyon élvezik az esős évszakot, sőt a falvakban még ki is mennek a szabadba, hogy közvetlenül érezzék az esőt. Az Úr testi jegyeit emiatt az esős évszak felhőihez hasonlítják. A bhaktáknak nagy élvezetet jelent az Úr szépsége, mert Ő minden szépség tárháza, s a vers éppen ezért a &#039;&#039;sarva-saundarya-saṅgraham&#039;&#039; szavakat használja. Senki sem mondhatja, hogy az Úrnak nincs elegendő csodálatos testrésze. Az Úr teste teljesen pūrṇam. Minden teljes: Isten teremtése, Isten szépsége és Isten testi jegyei egyaránt. Mindezek olyannyira teljesek, hogy az ember minden vágya maradéktalanul teljesülhet, ha meglátja az Úr szépségét. A &#039;&#039;sarva-saundarya&#039;&#039; szavak arra utalnak, hogy az Úrban a szépségnek az anyagi és a lelki világban megnyilvánuló minden változata megtalálható. Mind a materialisták, mind a transzcendentalisták élvezhetik az Úr szépségét. A Legfelsőbb Úr mindenki számára vonzó, beleértve a démonokat és a bhaktákat, a materialistákat és a transzcendentalistákat is, ezért Kṛṣṇának hívják. Ugyanígy bhaktái is mindenkit vonzanak. Ahogy a Ṣaḍ-gosvāmī-stotra írja: &#039;&#039;dhīrādhīra-jana-priyau&#039;&#039;    —    a Gosvāmīk ugyanolyan kedvesek a dhīrának (a bhaktáknak), mint az adhīrának (a démonoknak). A démonok nem örültek túlságosan az Úr Kṛṣṇának, amikor jelen volt Vṛndāvanában, ám a hat Gosvāmīt még a démonok is kedvelték, amikor Vṛndāvanában éltek. Ez a csodálatos abban, ahogyan az Úr a bhaktáival bánik: néha nagyobb elismerést biztosít nekik, mint amennyit Ő Maga elfogad. A kurukṣetrai csatamezőn például úgy harcolt, hogy csupán utasításokat adott. Mégis Arjunáé volt minden érdem a harc után. &#039;&#039;Nimitta-mātraṁ bhava savyasācin&#039;&#039;: „Ó Savyasācī [Arjuna], te csupán eszköz lehetsz a harcban.” ([[HU/BG 11.33|BG 11.33]]&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;) &lt;/ins&gt;Mindent az Úr rendezett el, de a győzelem dicsőségét Arjunának adta. Ugyanígy a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban minden az Úr Caitanya jóslatai szerint történik, ám az érdem az Úr Caitanya őszinte szolgáinak jár. Emiatt mondja ez a vers az Úrról: &#039;&#039;sarva-saundarya-saṅgraham&#039;&#039;.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-440378:rev-502526:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.24.45-46&amp;diff=440378&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.24.45-46&amp;diff=440378&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-21T12:06:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 24. fejezet|H46]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.24: Az Úr Siva dala| HUSZONNEGYEDIK FEJEZET: Az Úr Śiva dala]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.24.44| SB 4.24.44]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.24.44|SB 4.24.44]] - [[HU/SB 4.24.47-48|SB 4.24.47-48]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.24.47-48| SB 4.24.47-48]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.24.45-46|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 45-46. VERSEK ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:snigdha-prāvṛḍ-ghana-śyāmaṁ&lt;br /&gt;
:sarva-saundarya-saṅgraham&lt;br /&gt;
:cārv-āyata-catur-bāhu&lt;br /&gt;
:sujāta-rucirānanam&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:padma-kośa-palāśākṣaṁ&lt;br /&gt;
:sundara-bhru sunāsikam&lt;br /&gt;
:sudvijaṁ sukapolāsyaṁ&lt;br /&gt;
:sama-karṇa-vibhūṣaṇam&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;snigdha&amp;#039;&amp;#039;—fénylő; &amp;#039;&amp;#039;prāvṛṭ&amp;#039;&amp;#039;—esős évszak; &amp;#039;&amp;#039;ghana-śyāmam&amp;#039;&amp;#039;—sűrű felhőkkel borított; &amp;#039;&amp;#039;sarva&amp;#039;&amp;#039;—minden; &amp;#039;&amp;#039;saundarya&amp;#039;&amp;#039;—szépség; &amp;#039;&amp;#039;saṅgraham&amp;#039;&amp;#039;—tárháza; &amp;#039;&amp;#039;cāru&amp;#039;&amp;#039;—gyönyörű; &amp;#039;&amp;#039;āyata&amp;#039;&amp;#039;—testi jellemzők; &amp;#039;&amp;#039;catuḥ-bāhu&amp;#039;&amp;#039;—a négykarúnak; &amp;#039;&amp;#039;su-jāta&amp;#039;&amp;#039;—a leggyönyörűbb; &amp;#039;&amp;#039;rucira&amp;#039;&amp;#039;—nagy örömet okozó; &amp;#039;&amp;#039;ānanam&amp;#039;&amp;#039;—arc; &amp;#039;&amp;#039;padma-kośa&amp;#039;&amp;#039;—a lótuszvirág takarója; &amp;#039;&amp;#039;palāśa&amp;#039;&amp;#039;—szirmok; &amp;#039;&amp;#039;akṣam&amp;#039;&amp;#039;—szemek; &amp;#039;&amp;#039;sundara&amp;#039;&amp;#039;—szépséges; &amp;#039;&amp;#039;bhru&amp;#039;&amp;#039;—szemöldökök; &amp;#039;&amp;#039;su-nāsikam&amp;#039;&amp;#039;—ívelt orr; &amp;#039;&amp;#039;su-dvijam&amp;#039;&amp;#039;—gyönyörű fogak; &amp;#039;&amp;#039;su-kapola&amp;#039;&amp;#039;—gyönyörű homlok; &amp;#039;&amp;#039;āsyam&amp;#039;&amp;#039;—arc; &amp;#039;&amp;#039;sama-karṇa&amp;#039;&amp;#039;—ugyanolyan szép fülek; &amp;#039;&amp;#039;vibhūṣaṇam&amp;#039;&amp;#039;—teljesen feldíszítve.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az Úr szépsége az esős évszak sötét felhőjére emlékeztet. Ahogy az eső csillog, úgy csillognak az Ő testi vonásai is, és Ő minden szépség tárháza. Négy karja van, arca pedig a lótusz szirmaira emlékeztető szemeivel, csodálatos, ívelt orrával, elmét vonzó mosolyával, gyönyörű homlokával és ugyanilyen gyönyörű, felékesített fülével maga a tökéletes szépség.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
A nyári évszak perzselő hősége után a sötét felhők az égen rendkívül kellemes látványt nyújtanak. A Brahma-saṁhitā megerősíti: &amp;#039;&amp;#039;barhāvataṁsam asitāmbuda-sundarāṅgam&amp;#039;&amp;#039;. Az Úr pávatollat visel a hajában, testének színe pedig olyan, akár egy fekete felhő. A sundara vagy snigdha szó azt jelenti, hogy „nagyon kellemes”. &amp;#039;&amp;#039;Kandarpa-koṭi-kamanīya&amp;#039;&amp;#039;. Kṛṣṇa szépsége olyan megnyerő, hogy millió és millió Kandarpa szépségét sem lehet hozzá hasonlítani. Az Úr Viṣṇu testét gazdagon borítják az ékességek, ezért az Úr Śiva Nārāyaṇa, azaz Viṣṇu e leggazdagabb formáját akarja megpillantani. Általában az Úr imádata Nārāyaṇa, azaz Viṣṇu imádatával kezdődik, míg az Úr Kṛṣṇa és Rādhā imádata nagyon bensőséges. Az Úr Nārāyaṇát a pāñcarātrika-vidhi, vagyis a szabályozó elvek alapján, míg az Úr Kṛṣṇát a bhāgavata-vidhi szerint kell imádni. Senki sem imádhatja az Urat a bhāgavata-vidhi szerint, ha nem ment keresztül a pāñcarātrika-vidhi szabályain. A kezdő bhakták a pāñcarātrika-vidhi, azaz a Nārada-pañcarātrában leírt szabályozó elvek szerint imádják az Urat. Rādhā-Kṛṣṇát nem közelíthetik meg, ezért a szabályozó elvek szerinti templomi imádatot Lakṣmī-Nārāyaṇának ajánlják fel. Annak ellenére, hogy ez Rādhā-Kṛṣṇa vigrahának (formának) történik, imádatukat Lakṣmī-Nārāyaṇa imádataként kell elfogadni. A pañcarātrika-vidhi szerint történő imádatot vidhi-mārgának, a bhāgavata-vidhi elvei szerinti imádatot pedig rāga-mārgának hívják. A rāga-mārga szabályai különösen azoknak a bhaktáknak valók, akik a Vṛndāvana szintre emelkedtek fel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vṛndāvana lakói    —    a gopīk, Yaśodā anya, Nanda Mahārāja, a tehénpásztorfiúk, a tehenek és mindenki más    —    valójában a rāga-mārga vagy bhāgavata-mārga szinten állnak. Öt alapvető rasa jellemző rájuk: dāsya, sakhya, vātsalya, mādhurya és śānta rasa. Annak ellenére azonban, hogy ez az öt rasa megtalálható a bhāgavata-mārgában, a bhāgavata-mārga főleg a vātsalyában és a mādhuryában, azaz a szülői és szerelmi kapcsolatokban jelenik meg. Ám létezik vipralambha-sakhya is, az Úr magasabb rendű baráti imádata, amelyet főleg a tehénpásztorfiúk élveznek. Noha Kṛṣṇa és a tehénpásztorfiúk között barátság áll fenn, ez különbözik attól az aiśvarya barátságtól, ami Kṛṣṇa és Arjuna között áll fenn. Amikor Arjuna megpillantotta a viśva-rūpát, az Úr hatalmas kozmikus alakját, félt, amiért Kṛṣṇával korábban közönséges barátként bánt, s ezért a bocsánatáért esedezett. A tehénpásztorfiúk viszont, Kṛṣṇa vṛndāvanai barátai, néha Kṛṣṇa vállán lovagolnak. Egyenrangúként bánnak Kṛṣṇával, úgy, ahogy egymással. Sohasem félnek Tőle, és a bocsánatáért sem könyörögnek soha. A rāga-mārga vagy bhāgavata-mārga barátság tehát Kṛṣṇával egy magasabb szinten, a vipralambha barátság síkján áll fenn. A vṛndāvanai rāga-mārga kapcsolatokban szülői barátságot, szülői szolgálatot és szerelmi szolgálatot láthatunk.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Vannak gátlástalan emberek, akik azonnal a rāga-mārga elveit akarják elfogadni, anélkül, hogy Kṛṣṇát a pañcarātrika-vidhi vidhi-mārga szabályozó elvei szerint szolgálnák. Az ilyen embereket sahajiyāknak nevezik. Vannak démonok is, akik Kṛṣṇa és a gopīk kedvteléseit ecsetelgetik nagy élvezettel, s erkölcstelenségükben kihasználják Kṛṣṇát. Ezek a démonok, akik könyveket nyomtatnak és verseket írnak a rāga-mārga elvekről, kétségtelenül a pokolba vezető úton járnak, és sajnos másokat is magukkal rántanak a mélybe. A Kṛṣṇa-tudatos bhaktáknak nagyon kell ügyelniük arra, hogy elkerüljék az ilyen démonokat. Az embernek szigorúan követnie kell a vidhi-mārga szabályozó elveit Lakṣmī-Nārāyaṇa imádatában, még akkor is, ha az Úr Rādhā-Kṛṣṇaként van jelen a templomban. Rādhā-Kṛṣṇa magában foglalja Lakṣmī-Nārāyaṇát, ezért amikor valaki a szabályozó elvek szerint imádja az Urat, az Úr Lakṣmī-Nārāyaṇa szerepében fogadja el az imádatot. Az odaadás nektárja mindenre kiterjedő utasításokat ad Rādhā-Kṛṣṇa vagy Lakṣmī-Nārāyaṇa vidhi-mārga imádatához. Noha a vidhi-mārga imádatban hatvannégy sértés létezik, amit az ember elkövethet, a rāga-mārga imádatban nincs jelentősége az ilyen sértéseknek, mert az azon a szinten álló bhakták rendkívül emelkedettek, és az ő esetükben nem beszélhetünk semmiféle sértésről. Ha azonban a vidhi-mārga szinten nem követjük a szabályozó elveket, és nem neveljük arra a szemünket, hogy felismerje a sértéseket, akkor nem fogunk fejlődni.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Kṛṣṇa szépségének leírása közben az Úr Śiva a &amp;#039;&amp;#039;cārv-āyata-catur-bāhu sujāta-rucirānanam&amp;#039;&amp;#039; szavakat használja Nārāyaṇa, vagyis Viṣṇu gyönyörű négykarú formájára utalva. Akik az Úr Kṛṣṇát imádják, &amp;#039;&amp;#039;sujāta-rucirānanamnak&amp;#039;&amp;#039; nevezik Őt. A viṣṇu-tattvában a Legfelsőbb Úrnak száz és száz, ezer és ezer, millió és millió formája van, ám valamennyi közül Kṛṣṇa a legszebb. Ezért azok számára, akik Kṛṣṇát imádják, a versben a &amp;#039;&amp;#039;sujāta-rucirānanam&amp;#039;&amp;#039; szó szerepel.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Úr Viṣṇu négy karjának mind más és más a feladata. Azok a kezei, amelyekben lótuszvirágot és kagylókürtöt tart, a bhaktáknak szólnak, míg a másik két kéz, amely korong alakú fegyverét és egy buzogányt vagy husángot tart, a démonoknak van. Igazság szerint az Úrnak mindegyik karja áldásos, akár kagylókürtöt és virágot, akár buzogányt és cakrát tart. Azok a démonok, akik az Úr Viṣṇu cakra korongjától pusztulnak el, a lelki világba emelkednek fel, éppen úgy, mint a bhakták, akiket, a lótuszvirágot és kagylókürtöt tartó kezek védelmeznek. Ám a démonok, akik így eljutnak a lelki világba, a személytelen Brahman-sugárzásba kerülnek, míg a bhakták a Vaikuṇṭha bolygók földjére léphetnek. Az Úr Kṛṣṇa bhaktái azonnal a Goloka Vṛndāvana bolygóra emelkednek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az Úr szépségét az esőhöz hasonlítják, mert az esős évszakban a zivatar egyre nagyobb örömet okoz az embereknek. A nyár perzselő hősége után mindannyian nagyon élvezik az esős évszakot, sőt a falvakban még ki is mennek a szabadba, hogy közvetlenül érezzék az esőt. Az Úr testi jegyeit emiatt az esős évszak felhőihez hasonlítják. A bhaktáknak nagy élvezetet jelent az Úr szépsége, mert Ő minden szépség tárháza, s a vers éppen ezért a &amp;#039;&amp;#039;sarva-saundarya-saṅgraham&amp;#039;&amp;#039; szavakat használja. Senki sem mondhatja, hogy az Úrnak nincs elegendő csodálatos testrésze. Az Úr teste teljesen pūrṇam. Minden teljes: Isten teremtése, Isten szépsége és Isten testi jegyei egyaránt. Mindezek olyannyira teljesek, hogy az ember minden vágya maradéktalanul teljesülhet, ha meglátja az Úr szépségét. A &amp;#039;&amp;#039;sarva-saundarya&amp;#039;&amp;#039; szavak arra utalnak, hogy az Úrban a szépségnek az anyagi és a lelki világban megnyilvánuló minden változata megtalálható. Mind a materialisták, mind a transzcendentalisták élvezhetik az Úr szépségét. A Legfelsőbb Úr mindenki számára vonzó, beleértve a démonokat és a bhaktákat, a materialistákat és a transzcendentalistákat is, ezért Kṛṣṇának hívják. Ugyanígy bhaktái is mindenkit vonzanak. Ahogy a Ṣaḍ-gosvāmī-stotra írja: &amp;#039;&amp;#039;dhīrādhīra-jana-priyau&amp;#039;&amp;#039;    —    a Gosvāmīk ugyanolyan kedvesek a dhīrának (a bhaktáknak), mint az adhīrának (a démonoknak). A démonok nem örültek túlságosan az Úr Kṛṣṇának, amikor jelen volt Vṛndāvanában, ám a hat Gosvāmīt még a démonok is kedvelték, amikor Vṛndāvanában éltek. Ez a csodálatos abban, ahogyan az Úr a bhaktáival bánik: néha nagyobb elismerést biztosít nekik, mint amennyit Ő Maga elfogad. A kurukṣetrai csatamezőn például úgy harcolt, hogy csupán utasításokat adott. Mégis Arjunáé volt minden érdem a harc után. &amp;#039;&amp;#039;Nimitta-mātraṁ bhava savyasācin&amp;#039;&amp;#039;: „Ó Savyasācī [Arjuna], te csupán eszköz lehetsz a harcban.” ([[HU/BG 11.33|BG 11.33]] Mindent az Úr rendezett el, de a győzelem dicsőségét Arjunának adta. Ugyanígy a Kṛṣṇa-tudatos mozgalomban minden az Úr Caitanya jóslatai szerint történik, ám az érdem az Úr Caitanya őszinte szolgáinak jár. Emiatt mondja ez a vers az Úrról: &amp;#039;&amp;#039;sarva-saundarya-saṅgraham&amp;#039;&amp;#039;.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.24.44| SB 4.24.44]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.24.44|SB 4.24.44]] - [[HU/SB 4.24.47-48|SB 4.24.47-48]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.24.47-48| SB 4.24.47-48]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>