<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.23.14</id>
	<title>HU/SB 4.23.14 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://vanipedia.org/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HU%2FSB_4.23.14"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.23.14&amp;action=history"/>
	<updated>2026-11-16T01:29:36Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.45.3</generator>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.23.14&amp;diff=502383&amp;oldid=prev</id>
		<title>Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.23.14&amp;diff=502383&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2020-09-06T15:29:57Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form&lt;/p&gt;
&lt;table style=&quot;background-color: #fff; color: #202122;&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 15:29, 6 September 2020&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l42&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 42:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E vers leírásából úgy tűnik, hogy Pṛthu Mahārāja nem vágyott rá, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe jusson. Azonnal haza akart térni, vissza Istenhez. Bár a Kṛṣṇa-tudat megvalósítása után minden misztikus yoga-gyakorlatot abbahagyott, hasznát vette, hogy valaha gyakorolta azokat, s azonnal a brahma-bhūta szintre emelkedett, hogy felgyorsítsa a visszatérését Istenhez. Ennek a bizonyos āsana rendszernek, amelyet a felszabadulás érdekében gyakorolt ülőhelyzetnek, azaz muktāsanának neveznek, az a célja, hogy sikert érjenek el a kuṇḍalinī-cakrában, és fokozatosan felemeljék az életet a mūlādhāra-cakrából a svādhiṣṭhāna-cakrába, aztán a maṇipūra-cakrába, az anāhata-cakrába, a viśuddha-cakrába és végül az ājñā-cakrába. Amikor a yogī eléri a két szemöldök közötti ājñā-cakrát, képes keresztülhatolni a brahma-randhrán, a koponyán lévő nyíláson, és eljuthat arra a bolygóra, amelyikre szeretne, akár még Vaikuṇṭha lelki birodalmába, Kṛṣṇalokára is. Az embernek tehát el kell jutnia a brahma-bhūta szintre ahhoz, hogy visszatérhessen Istenhez. Azonban azok, akik Kṛṣṇa-tudatosak, azaz akik a bhakti-yogát gyakorolják (&amp;#039;&amp;#039;śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam&amp;#039;&amp;#039;), anélkül is visszatérhetnek Istenhez, hogy a muktāsana folyamatot végeznék. A muktāsana gyakorlatnak az a célja, hogy az ember felemelkedjen a brahma-bhūta szintre, mert enélkül nem juthat be a lelki világba. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26|BG 14.26]]) írja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;E vers leírásából úgy tűnik, hogy Pṛthu Mahārāja nem vágyott rá, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe jusson. Azonnal haza akart térni, vissza Istenhez. Bár a Kṛṣṇa-tudat megvalósítása után minden misztikus yoga-gyakorlatot abbahagyott, hasznát vette, hogy valaha gyakorolta azokat, s azonnal a brahma-bhūta szintre emelkedett, hogy felgyorsítsa a visszatérését Istenhez. Ennek a bizonyos āsana rendszernek, amelyet a felszabadulás érdekében gyakorolt ülőhelyzetnek, azaz muktāsanának neveznek, az a célja, hogy sikert érjenek el a kuṇḍalinī-cakrában, és fokozatosan felemeljék az életet a mūlādhāra-cakrából a svādhiṣṭhāna-cakrába, aztán a maṇipūra-cakrába, az anāhata-cakrába, a viśuddha-cakrába és végül az ājñā-cakrába. Amikor a yogī eléri a két szemöldök közötti ājñā-cakrát, képes keresztülhatolni a brahma-randhrán, a koponyán lévő nyíláson, és eljuthat arra a bolygóra, amelyikre szeretne, akár még Vaikuṇṭha lelki birodalmába, Kṛṣṇalokára is. Az embernek tehát el kell jutnia a brahma-bhūta szintre ahhoz, hogy visszatérhessen Istenhez. Azonban azok, akik Kṛṣṇa-tudatosak, azaz akik a bhakti-yogát gyakorolják (&amp;#039;&amp;#039;śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam&amp;#039;&amp;#039;), anélkül is visszatérhetnek Istenhez, hogy a muktāsana folyamatot végeznék. A muktāsana gyakorlatnak az a célja, hogy az ember felemelkedjen a brahma-bhūta szintre, mert enélkül nem juthat be a lelki világba. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26|BG 14.26]]) írja:&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&#039;&#039;&lt;/ins&gt;māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;bhakti-yogena sevate&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&#039;&#039;&lt;/ins&gt;bhakti-yogena sevate&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;sa guṇān samatītyaitān&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&#039;&#039;&lt;/ins&gt;sa guṇān samatītyaitān&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;−&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;brahma-bhūyāya kalpate&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot; data-marker=&quot;+&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;:&#039;&#039;&lt;/ins&gt;brahma-bhūyāya kalpate&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&#039;&#039;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;br&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bhakti-yogát gyakorló bhakti-yogī mindig a brahma-bhūta szinten áll (&amp;#039;&amp;#039;brahma-bhūyāya kalpate&amp;#039;&amp;#039;). Ha egy bhakta a brahma-bhūta szinten tud maradni, akkor halála után automatikusan bejut a lelki világba, és visszatér Istenhez. Éppen ezért egy bhaktának nem kell sajnálnia, hogy nem gyakorolta a kuṇḍalinī-cakrát, azaz nem hatolt át a hat cakrán egymás után. Ami Pṛthu Mahārāját illeti, ő már gyakorolta ezt a folyamatot, és mivel nem akarta megvárni, míg halála természetesen bekövetkezik, kihasználta a ṣaṭ-cakra áthatoló folyamatát. Testét így a saját szabad akarata szerint hagyta el, és azonnal belépett a lelki világba.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class=&quot;diff-marker&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;A bhakti-yogát gyakorló bhakti-yogī mindig a brahma-bhūta szinten áll (&amp;#039;&amp;#039;brahma-bhūyāya kalpate&amp;#039;&amp;#039;). Ha egy bhakta a brahma-bhūta szinten tud maradni, akkor halála után automatikusan bejut a lelki világba, és visszatér Istenhez. Éppen ezért egy bhaktának nem kell sajnálnia, hogy nem gyakorolta a kuṇḍalinī-cakrát, azaz nem hatolt át a hat cakrán egymás után. Ami Pṛthu Mahārāját illeti, ő már gyakorolta ezt a folyamatot, és mivel nem akarta megvárni, míg halála természetesen bekövetkezik, kihasználta a ṣaṭ-cakra áthatoló folyamatát. Testét így a saját szabad akarata szerint hagyta el, és azonnal belépett a lelki világba.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key vanipedia-vanipedia_:diff:1.41:old-440075:rev-502383:php=table --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Vanibot</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.23.14&amp;diff=440075&amp;oldid=prev</id>
		<title>Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://vanipedia.org/w/index.php?title=HU/SB_4.23.14&amp;diff=440075&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2019-04-18T11:04:52Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Srimad-Bhagavatam Compile Form edit&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;New page&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 23. fejezet|H14]]&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:left&amp;quot;&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.23: Prthu Maharaja hazatér| HUSZONHARMADIK FEJEZET: Pṛthu Mahārāja hazatér]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.23.13| SB 4.23.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.23.13|SB 4.23.13]] - [[HU/SB 4.23.15|SB 4.23.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.23.15| SB 4.23.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;clear:both;&amp;quot;&amp;gt;&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;center&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&amp;lt;big&amp;gt;[[Vanisource:SB 4.23.14|Click here for English]]&amp;lt;/big&amp;gt;&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
----&lt;br /&gt;
&amp;lt;!-- END VANISOURCE VERSION PAGE LINK--&amp;gt;&lt;br /&gt;
{{RandomImage|Hungarian}}&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== 14. VERS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;verse&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
:sampīḍya pāyuṁ pārṣṇibhyāṁ&lt;br /&gt;
:vāyum utsārayañ chanaiḥ&lt;br /&gt;
:nābhyāṁ koṣṭheṣv avasthāpya&lt;br /&gt;
:hṛd-uraḥ-kaṇṭha-śīrṣaṇi&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;synonyms&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
&amp;#039;&amp;#039;sampīḍya&amp;#039;&amp;#039;—elzárásával; &amp;#039;&amp;#039;pāyum&amp;#039;&amp;#039;—a végbélnyílás kapuja; &amp;#039;&amp;#039;pārṣṇibhyām&amp;#039;&amp;#039;—a lábikrákkal; &amp;#039;&amp;#039;vāyum&amp;#039;&amp;#039;—a levegő, ami felfelé áramlik; &amp;#039;&amp;#039;utsārayan&amp;#039;&amp;#039;—felfelé nyomva; &amp;#039;&amp;#039;śanaiḥ&amp;#039;&amp;#039;—fokozatosan; &amp;#039;&amp;#039;nābhyām&amp;#039;&amp;#039;—a köldökkel; &amp;#039;&amp;#039;koṣṭheṣu&amp;#039;&amp;#039;—a szívben és a torokban; &amp;#039;&amp;#039;avasthāpya&amp;#039;&amp;#039;—rögzítve; &amp;#039;&amp;#039;hṛt&amp;#039;&amp;#039;—a szívben; &amp;#039;&amp;#039;uraḥ&amp;#039;&amp;#039;—felfelé; &amp;#039;&amp;#039;kaṇṭha&amp;#039;&amp;#039;—torok; &amp;#039;&amp;#039;śīrṣaṇi&amp;#039;&amp;#039;—a két szemöldök között.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== FORDÍTÁS ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;translation&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Pṛthu Mahārāja egy különleges yoga ülőhelyzetet vett fel. Bokájával elzárta végbélnyílásának ajtait, jobb és bal lábikrájára nehezedett, és fokozatosan felemelte az életlevegőjét a köldök köréig, aztán a szívéig és a torkáig, végül pedig feltolta a két szemöldöke közötti pontig.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==== MAGYARÁZAT ====&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div class=&amp;quot;purport&amp;quot;&amp;gt;&lt;br /&gt;
Az itt leírt ülőhelyzetet muktāsanának nevezik. Ha valaki követi a yoga-folyamat szigorú elveit az alvás, az evés és a párzás szabályozására vonatkozóan, később gyakorolhatja a különféle ülőhelyzeteket is. A yoga végső célja az, hogy képessé tegye az embert saját szabad akarata szerint elhagyni a testét. Aki eljutott a yoga legfelső szintjére, az addig élhet a testében, ameddig akar, vagy    —    ha még nem érte el a teljes tökéletességet    —    el is hagyhatja a testét, s eljuthat az univerzumon belül vagy azon túl bárhová. Vannak yogīk, akik azért hagyják el a testüket, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe menjenek, és ott élvezzék az anyagi lehetőségeket. Az intelligens yogīk azonban egyáltalán nem akarják az anyagi világban vesztegetni az idejüket. Nem érdekli őket a felsőbb bolygórendszerek kínálta anyagi kényelem, csupán azzal törődnek, hogy közvetlenül a lelki világba kerüljenek, haza, vissza Istenhez.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
E vers leírásából úgy tűnik, hogy Pṛthu Mahārāja nem vágyott rá, hogy a felsőbb bolygórendszerekbe jusson. Azonnal haza akart térni, vissza Istenhez. Bár a Kṛṣṇa-tudat megvalósítása után minden misztikus yoga-gyakorlatot abbahagyott, hasznát vette, hogy valaha gyakorolta azokat, s azonnal a brahma-bhūta szintre emelkedett, hogy felgyorsítsa a visszatérését Istenhez. Ennek a bizonyos āsana rendszernek, amelyet a felszabadulás érdekében gyakorolt ülőhelyzetnek, azaz muktāsanának neveznek, az a célja, hogy sikert érjenek el a kuṇḍalinī-cakrában, és fokozatosan felemeljék az életet a mūlādhāra-cakrából a svādhiṣṭhāna-cakrába, aztán a maṇipūra-cakrába, az anāhata-cakrába, a viśuddha-cakrába és végül az ājñā-cakrába. Amikor a yogī eléri a két szemöldök közötti ājñā-cakrát, képes keresztülhatolni a brahma-randhrán, a koponyán lévő nyíláson, és eljuthat arra a bolygóra, amelyikre szeretne, akár még Vaikuṇṭha lelki birodalmába, Kṛṣṇalokára is. Az embernek tehát el kell jutnia a brahma-bhūta szintre ahhoz, hogy visszatérhessen Istenhez. Azonban azok, akik Kṛṣṇa-tudatosak, azaz akik a bhakti-yogát gyakorolják (&amp;#039;&amp;#039;śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ smaraṇaṁ pāda-sevanam&amp;#039;&amp;#039;), anélkül is visszatérhetnek Istenhez, hogy a muktāsana folyamatot végeznék. A muktāsana gyakorlatnak az a célja, hogy az ember felemelkedjen a brahma-bhūta szintre, mert enélkül nem juthat be a lelki világba. Ahogy a Bhagavad-gītā ([[HU/BG 14.26|BG 14.26]]) írja:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
māṁ ca yo ’vyabhicāreṇa&lt;br /&gt;
bhakti-yogena sevate&lt;br /&gt;
sa guṇān samatītyaitān&lt;br /&gt;
brahma-bhūyāya kalpate&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A bhakti-yogát gyakorló bhakti-yogī mindig a brahma-bhūta szinten áll (&amp;#039;&amp;#039;brahma-bhūyāya kalpate&amp;#039;&amp;#039;). Ha egy bhakta a brahma-bhūta szinten tud maradni, akkor halála után automatikusan bejut a lelki világba, és visszatér Istenhez. Éppen ezért egy bhaktának nem kell sajnálnia, hogy nem gyakorolta a kuṇḍalinī-cakrát, azaz nem hatolt át a hat cakrán egymás után. Ami Pṛthu Mahārāját illeti, ő már gyakorolta ezt a folyamatot, és mivel nem akarta megvárni, míg halála természetesen bekövetkezik, kihasználta a ṣaṭ-cakra áthatoló folyamatát. Testét így a saját szabad akarata szerint hagyta el, és azonnal belépett a lelki világba.&lt;br /&gt;
&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;div style=&amp;quot;float:right&amp;quot;&amp;gt;[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.23.13| SB 4.23.13]] &amp;#039;&amp;#039;&amp;#039;[[HU/SB 4.23.13|SB 4.23.13]] - [[HU/SB 4.23.15|SB 4.23.15]]&amp;#039;&amp;#039;&amp;#039; [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.23.15| SB 4.23.15]]&amp;lt;/div&amp;gt;&lt;br /&gt;
__NOTOC__&lt;br /&gt;
__NOEDITSECTION__&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Aditya</name></author>
	</entry>
</feed>