Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

2020-09-06T19:40:49Z

Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

← Older revision		Revision as of 19:40, 6 September 2020
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Ha a folyókat az ember nem szennyezi be, s hagyja, hogy természetes medrükben folyjanak, valamint engedi, hogy néha elárasszák a földeket, a föld rendkívül termékeny lesz, és minden zöldség, fa és kultúrnövény megterem rajta. A rasa szó jelentése „íz”. Valójában a rasák nem mások, mint a földben rejlő ízek, s amikor magokat ültetünk a földbe, fák hajtanak ki, hogy kielégítse vágyunkat a különféle ízekre. A cukornád azért adja a levét, hogy teljesítse az édes íz iránti vágyunkat, a narancs pedig azért, hogy a savanyú és édes íz keveréke iránti vágyunk csillapodjon. Ugyanígy van ez az ananásszal és a többi gyümölccsel is, de ott van például az erős paprika, ami a csípős íz iránti vágyunkat elégíti ki. A talaj ugyanaz, ám a különféle magokból különféle ízek jönnek létre. Kṛṣṇa elmondja a Bhagavad-gītāban ([[~~HUBG~~ 7.10\|BG 7.10]]): ''bījaṁ māṁ sarva-bhūtānām''. „Én vagyok minden lét eredeti magja.” Minden a helyén van tehát, s ahogy az Īśopaniṣad kijelenti: ''pūrṇam idam''. Mindent, ami az élethez szükséges, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes elrendezése hoz létre. Az embereknek ezért meg kell tanulniuk, hogyan tegyék elégedetté a yajña-puruṣát, az Úr Viṣṇut. Valójában az élőlény legfontosabb kötelessége az, hogy örömet okozzon az Úrnak, hiszen az Ő szerves része. A világ olyan rendszer szerint épül fel, hogy az élőlény örök helyzetének megfelelő kötelességét kell, hogy végezze. Ha nem ezt teszi, szenvedés vár rá. Ez a természet törvénye.		Ha a folyókat az ember nem szennyezi be, s hagyja, hogy természetes medrükben folyjanak, valamint engedi, hogy néha elárasszák a földeket, a föld rendkívül termékeny lesz, és minden zöldség, fa és kultúrnövény megterem rajta. A rasa szó jelentése „íz”. Valójában a rasák nem mások, mint a földben rejlő ízek, s amikor magokat ültetünk a földbe, fák hajtanak ki, hogy kielégítse vágyunkat a különféle ízekre. A cukornád azért adja a levét, hogy teljesítse az édes íz iránti vágyunkat, a narancs pedig azért, hogy a savanyú és édes íz keveréke iránti vágyunk csillapodjon. Ugyanígy van ez az ananásszal és a többi gyümölccsel is, de ott van például az erős paprika, ami a csípős íz iránti vágyunkat elégíti ki. A talaj ugyanaz, ám a különféle magokból különféle ízek jönnek létre. Kṛṣṇa elmondja a Bhagavad-gītāban ([[HU/BG 7.10\|BG 7.10]]): ''bījaṁ māṁ sarva-bhūtānām''. „Én vagyok minden lét eredeti magja.” Minden a helyén van tehát, s ahogy az Īśopaniṣad kijelenti: ''pūrṇam idam''. Mindent, ami az élethez szükséges, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes elrendezése hoz létre. Az embereknek ezért meg kell tanulniuk, hogyan tegyék elégedetté a yajña-puruṣát, az Úr Viṣṇut. Valójában az élőlény legfontosabb kötelessége az, hogy örömet okozzon az Úrnak, hiszen az Ő szerves része. A világ olyan rendszer szerint épül fel, hogy az élőlény örök helyzetének megfelelő kötelességét kell, hogy végezze. Ha nem ezt teszi, szenvedés vár rá. Ez a természet törvénye.

	A ''taravo bhūri-varṣmāṇaḥ'' szavak buja lombozatú, vastag törzsű fákra utalnak. E fák haszna az, hogy mézet és különféle gyümölcsöket teremnek. Az erdőnek is megvan tehát a maga feladata, mégpedig az, hogy mézzel, gyümölccsel és virágokkal lássa el az élőlényeket. Sajnos annak következtében, hogy az emberek nem végeznek yajñát, a Kali-yugában az erdőkben vannak ugyan hatalmas fák, ám nem hoznak elegendő gyümölcsöt, s nem adnak elegendő mézet. Minden a yajña bemutatásától függ. Ebben a korban a saṇkīrtana mozgalom világméretű terjesztése a legjobb módszer a yajña végzésére.		A ''taravo bhūri-varṣmāṇaḥ'' szavak buja lombozatú, vastag törzsű fákra utalnak. E fák haszna az, hogy mézet és különféle gyümölcsöket teremnek. Az erdőnek is megvan tehát a maga feladata, mégpedig az, hogy mézzel, gyümölccsel és virágokkal lássa el az élőlényeket. Sajnos annak következtében, hogy az emberek nem végeznek yajñát, a Kali-yugában az erdőkben vannak ugyan hatalmas fák, ám nem hoznak elegendő gyümölcsöt, s nem adnak elegendő mézet. Minden a yajña bemutatásától függ. Ebben a korban a saṇkīrtana mozgalom világméretű terjesztése a legjobb módszer a yajña végzésére.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-04-11T07:06:10Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 4. ének, 19. fejezet|H08]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 4|Negyedik Ének]] - [[HU/SB 4.19: Prthu király száz lóáldozata| TIZENKILENCEDIK FEJEZET: Pṛthu király száz lóáldozata]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.19.7| SB 4.19.7]] '''[[HU/SB 4.19.7|SB 4.19.7]] - [[HU/SB 4.19.9|SB 4.19.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.19.9| SB 4.19.9]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 4.19.8|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 8. VERS ====

<div class="verse">
:ūhuḥ sarva-rasān nadyaḥ
:kṣīra-dadhy-anna-go-rasān
:taravo bhūri-varṣmāṇaḥ
:prāsūyanta madhu-cyutaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''ūhuḥ''—hordtak; ''sarva-rasān''—mindenféle íz; ''nadyaḥ''—a folyók; ''kṣīra''—tej; ''dadhi''—túró; ''anna''—különféle ételek; ''go-rasān''—más tejtermékek; ''taravaḥ''—fák; ''bhūri''—nagy; ''varṣmāṇaḥ''—testűek; ''prāsūyanta''—gyümölcsöket hoztak; ''madhu-cyutaḥ''—csöpögő méz.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
A hömpölygő folyók a legkülönfélébb ízekkel szolgáltak — édessel, csípőssel, savanyúval stb. —, az óriási fák gyümölcstől és méztől roskadoztak. A tehenek zöld fűvel tömhették meg bendőjüket, s így bőségesen adtak tejet, túrót, tisztított vajat és más nélkülözhetetlen tejtermékeket.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ha a folyókat az ember nem szennyezi be, s hagyja, hogy természetes medrükben folyjanak, valamint engedi, hogy néha elárasszák a földeket, a föld rendkívül termékeny lesz, és minden zöldség, fa és kultúrnövény megterem rajta. A rasa szó jelentése „íz”. Valójában a rasák nem mások, mint a földben rejlő ízek, s amikor magokat ültetünk a földbe, fák hajtanak ki, hogy kielégítse vágyunkat a különféle ízekre. A cukornád azért adja a levét, hogy teljesítse az édes íz iránti vágyunkat, a narancs pedig azért, hogy a savanyú és édes íz keveréke iránti vágyunk csillapodjon. Ugyanígy van ez az ananásszal és a többi gyümölccsel is, de ott van például az erős paprika, ami a csípős íz iránti vágyunkat elégíti ki. A talaj ugyanaz, ám a különféle magokból különféle ízek jönnek létre. Kṛṣṇa elmondja a Bhagavad-gītāban ([[HUBG 7.10|BG 7.10]]): ''bījaṁ māṁ sarva-bhūtānām''. „Én vagyok minden lét eredeti magja.” Minden a helyén van tehát, s ahogy az Īśopaniṣad kijelenti: ''pūrṇam idam''. Mindent, ami az élethez szükséges, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének teljes elrendezése hoz létre. Az embereknek ezért meg kell tanulniuk, hogyan tegyék elégedetté a yajña-puruṣát, az Úr Viṣṇut. Valójában az élőlény legfontosabb kötelessége az, hogy örömet okozzon az Úrnak, hiszen az Ő szerves része. A világ olyan rendszer szerint épül fel, hogy az élőlény örök helyzetének megfelelő kötelességét kell, hogy végezze. Ha nem ezt teszi, szenvedés vár rá. Ez a természet törvénye.

A ''taravo bhūri-varṣmāṇaḥ'' szavak buja lombozatú, vastag törzsű fákra utalnak. E fák haszna az, hogy mézet és különféle gyümölcsöket teremnek. Az erdőnek is megvan tehát a maga feladata, mégpedig az, hogy mézzel, gyümölccsel és virágokkal lássa el az élőlényeket. Sajnos annak következtében, hogy az emberek nem végeznek yajñát, a Kali-yugában az erdőkben vannak ugyan hatalmas fák, ám nem hoznak elegendő gyümölcsöt, s nem adnak elegendő mézet. Minden a yajña bemutatásától függ. Ebben a korban a saṇkīrtana mozgalom világméretű terjesztése a legjobb módszer a yajña végzésére.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 4.19.7| SB 4.19.7]] '''[[HU/SB 4.19.7|SB 4.19.7]] - [[HU/SB 4.19.9|SB 4.19.9]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 4.19.9| SB 4.19.9]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 4.19.8 - Revision history

Vanibot: Vanibot #0035: BhagChapterDiac - change chapter link to no diacritics form

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit