HU/SB 3.7.11 - Revision history

TattvaDarsana at 10:02, 20 March 2019

2019-03-20T10:02:35Z

← Older revision		Revision as of 10:02, 20 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A Legfelsőbb Lelket, az Istenség Személyiségét az égen ragyogó holdhoz hasonlítják, az élőlényeket pedig a hold vízen tükröződő képéhez. A hold az égen szilárd helyzetben van, és nem tűnik úgy, hogy remeg, ellentétben a vízen tükröződő holddal. Valójában a vízen tükröződő holdnak sem szabadna remegnie, mert nem remeg az eredeti hold sem az égen, de mivel a vízzel került kapcsolatba, a tükröződés remegni látszik, noha a valóságban a hold mozdulatlan. A víz mozog, de a hold nem. Hasonló módon úgy tűnik, hogy az élőlényeket olyan anyagi tulajdonságok fertőzték meg, mint az illúzió, a sajnálkozás és a szenvedés, noha a tiszta lélekből teljesen hiányoznak ezek a tulajdonságok. Fontos ebben a versben a pratīyate szó, amelynek jelentése „látszólagos” és „nem valóságos” (mint az a tapasztalat, ~~hogy~~ az ember fejét álmában ~~levágják~~). A hold tükröződése a vízen nem más, mint a hold elkülönült sugarai, s nem a valódi hold. Az Úr különálló szerves részei, akik az anyagi lét vizébe merülnek, rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy remegnek, ezzel szemben az Úr olyan, mint a valódi hold az égen, amely egyáltalán nem áll kapcsolatban a vízzel. Az anyagon tükröződő nap- és holdfény az anyagot ragyogóvá, csodálatossá varázsolja. Az élet tüneteit a nap és a hold fényéhez hasonlítják, amelyek olyan anyagi megnyilvánulásokat világítanak meg, mint a fák és a hegyek. A csekély intelligenciával megáldott emberek a nap vagy a hold visszatükröződését a valódi napnak vagy holdnak tekintik. Az efféle gondolatokból fejlődik ki a tiszta monizmus filozófiája. Valójában a nap és a hold fénye különbözik magától a naptól és a holdtól, noha mindig kapcsolatban állnak egymással. A hold fénye, amely az egész eget beragyogja, személytelennek tűnik, de a bolygó maga személy, és rajta az élőlények szintén személyek. A hold sugárzásában a különféle anyagi objektumok egymáshoz viszonyítva többé vagy kevésbé tűnnek fontosnak. A Taj Mahalon a hold fénye szebbnek látszik, mint ugyanez a fény a pusztaságon. A hold fénye mindenhol ugyanaz, de mivel mindenhol másképpen ~~értékelik~~, másmilyennek tűnik. Ugyanígy az Úr fénye is egyformán árad mindenhová, de mivel azt mindenhol másképp érzékelik, másnak tűnik. Az embernek ezért nem szabad a hold visszatükröződését a vízen valódinak elfogadnia, és a monista filozófián keresztül félreértenie ezt a helyzetet. A holdnak az a jellemzője, hogy remeg, szintén változó. Ha a víz nem mozdul, nincs remegés. Egy biztosabb alapokon álló feltételekhez kötött lélek kevésbé remeg, de az anyagi kapcsolatnak köszönhetően a remegés tulajdonsága többé-kevésbé mindenhol jellemző.		A Legfelsőbb Lelket, az Istenség Személyiségét az égen ragyogó holdhoz hasonlítják, az élőlényeket pedig a hold vízen tükröződő képéhez. A hold az égen szilárd helyzetben van, és nem tűnik úgy, hogy remeg, ellentétben a vízen tükröződő holddal. Valójában a vízen tükröződő holdnak sem szabadna remegnie, mert nem remeg az eredeti hold sem az égen, de mivel a vízzel került kapcsolatba, a tükröződés remegni látszik, noha a valóságban a hold mozdulatlan. A víz mozog, de a hold nem. Hasonló módon úgy tűnik, hogy az élőlényeket olyan anyagi tulajdonságok fertőzték meg, mint az illúzió, a sajnálkozás és a szenvedés, noha a tiszta lélekből teljesen hiányoznak ezek a tulajdonságok. Fontos ebben a versben a pratīyate szó, amelynek jelentése „látszólagos” és „nem valóságos” (mint az a tapasztalat, amikor levágják az ember fejét álmában). A hold tükröződése a vízen nem más, mint a hold elkülönült sugarai, s nem a valódi hold. Az Úr különálló szerves részei, akik az anyagi lét vizébe merülnek, rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy remegnek, ezzel szemben az Úr olyan, mint a valódi hold az égen, amely egyáltalán nem áll kapcsolatban a vízzel. Az anyagon tükröződő nap- és holdfény az anyagot ragyogóvá, csodálatossá varázsolja. Az élet tüneteit a nap és a hold fényéhez hasonlítják, amelyek olyan anyagi megnyilvánulásokat világítanak meg, mint a fák és a hegyek. A csekély intelligenciával megáldott emberek a nap vagy a hold visszatükröződését a valódi napnak vagy holdnak tekintik. Az efféle gondolatokból fejlődik ki a tiszta monizmus filozófiája. Valójában a nap és a hold fénye különbözik magától a naptól és a holdtól, noha mindig kapcsolatban állnak egymással. A hold fénye, amely az egész eget beragyogja, személytelennek tűnik, de a bolygó maga személy, és rajta az élőlények szintén személyek. A hold sugárzásában a különféle anyagi objektumok egymáshoz viszonyítva többé vagy kevésbé tűnnek fontosnak. A Taj Mahalon a hold fénye szebbnek látszik, mint ugyanez a fény a pusztaságon. A hold fénye mindenhol ugyanaz, de mivel mindenhol másképpen érzékelik, másmilyennek tűnik. Ugyanígy az Úr fénye is egyformán árad mindenhová, de mivel azt mindenhol másképp érzékelik, másnak tűnik. Az embernek ezért nem szabad a hold visszatükröződését a vízen valódinak elfogadnia, és a monista filozófián keresztül félreértenie ezt a helyzetet. A holdnak az a jellemzője, hogy remeg, szintén változó. Ha a víz nem mozdul, nincs remegés. Egy biztosabb alapokon álló feltételekhez kötött lélek kevésbé remeg, de az anyagi kapcsolatnak köszönhetően a remegés tulajdonsága többé-kevésbé mindenhol jellemző.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-13T08:16:09Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 7. fejezet|H11]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.7: Vidura további kérdései| HETEDIK FEJEZET: Vidura további kérdései]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.7.10| SB 3.7.10]] '''[[HU/SB 3.7.10|SB 3.7.10]] - [[HU/SB 3.7.12|SB 3.7.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.7.12| SB 3.7.12]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.7.11|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 11. VERS ====

<div class="verse">
:yathā jale candramasaḥ
:kampādis tat-kṛto guṇaḥ
:dṛśyate ’sann api draṣṭur
:ātmano ’nātmano guṇaḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yathā''–mint; ''jale''–a vízben; ''candramasaḥ''–a holdnak; ''kampa-ādiḥ''–remegés stb.; ''tat-kṛtaḥ''–a víz teszi; ''guṇaḥ''–tulajdonság; ''dṛśyate''–úgy látszik; ''asan api''–lét nélkül; ''draṣṭuḥ''–a látónak; ''ātmanaḥ''–az önvalónak; ''anātmanaḥ''–másnak, mint az önvaló; ''guṇaḥ''–tulajdonság.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ahogyan a vízen tükröződő hold remegni látszik a szemlélő számára, mert a víz tulajdonságával társul, úgy az anyaggal társuló önvaló is anyagi minőségűnek tűnik.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A Legfelsőbb Lelket, az Istenség Személyiségét az égen ragyogó holdhoz hasonlítják, az élőlényeket pedig a hold vízen tükröződő képéhez. A hold az égen szilárd helyzetben van, és nem tűnik úgy, hogy remeg, ellentétben a vízen tükröződő holddal. Valójában a vízen tükröződő holdnak sem szabadna remegnie, mert nem remeg az eredeti hold sem az égen, de mivel a vízzel került kapcsolatba, a tükröződés remegni látszik, noha a valóságban a hold mozdulatlan. A víz mozog, de a hold nem. Hasonló módon úgy tűnik, hogy az élőlényeket olyan anyagi tulajdonságok fertőzték meg, mint az illúzió, a sajnálkozás és a szenvedés, noha a tiszta lélekből teljesen hiányoznak ezek a tulajdonságok. Fontos ebben a versben a pratīyate szó, amelynek jelentése „látszólagos” és „nem valóságos” (mint az a tapasztalat, hogy az ember fejét álmában levágják). A hold tükröződése a vízen nem más, mint a hold elkülönült sugarai, s nem a valódi hold. Az Úr különálló szerves részei, akik az anyagi lét vizébe merülnek, rendelkeznek azzal a tulajdonsággal, hogy remegnek, ezzel szemben az Úr olyan, mint a valódi hold az égen, amely egyáltalán nem áll kapcsolatban a vízzel. Az anyagon tükröződő nap- és holdfény az anyagot ragyogóvá, csodálatossá varázsolja. Az élet tüneteit a nap és a hold fényéhez hasonlítják, amelyek olyan anyagi megnyilvánulásokat világítanak meg, mint a fák és a hegyek. A csekély intelligenciával megáldott emberek a nap vagy a hold visszatükröződését a valódi napnak vagy holdnak tekintik. Az efféle gondolatokból fejlődik ki a tiszta monizmus filozófiája. Valójában a nap és a hold fénye különbözik magától a naptól és a holdtól, noha mindig kapcsolatban állnak egymással. A hold fénye, amely az egész eget beragyogja, személytelennek tűnik, de a bolygó maga személy, és rajta az élőlények szintén személyek. A hold sugárzásában a különféle anyagi objektumok egymáshoz viszonyítva többé vagy kevésbé tűnnek fontosnak. A Taj Mahalon a hold fénye szebbnek látszik, mint ugyanez a fény a pusztaságon. A hold fénye mindenhol ugyanaz, de mivel mindenhol másképpen értékelik, másmilyennek tűnik. Ugyanígy az Úr fénye is egyformán árad mindenhová, de mivel azt mindenhol másképp érzékelik, másnak tűnik. Az embernek ezért nem szabad a hold visszatükröződését a vízen valódinak elfogadnia, és a monista filozófián keresztül félreértenie ezt a helyzetet. A holdnak az a jellemzője, hogy remeg, szintén változó. Ha a víz nem mozdul, nincs remegés. Egy biztosabb alapokon álló feltételekhez kötött lélek kevésbé remeg, de az anyagi kapcsolatnak köszönhetően a remegés tulajdonsága többé-kevésbé mindenhol jellemző.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.7.10| SB 3.7.10]] '''[[HU/SB 3.7.10|SB 3.7.10]] - [[HU/SB 3.7.12|SB 3.7.12]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.7.12| SB 3.7.12]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__