TattvaDarsana at 12:02, 18 March 2019

2019-03-18T12:02:11Z

← Older revision		Revision as of 12:02, 18 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H32]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H32]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: ~~Az univerzális~~ forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: ~~Az univerzális~~ forma teremtése]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: A kozmikus forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: A kozmikus forma teremtése]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.31\| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31\|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33\|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.33\| SB 3.6.33]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.31\| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31\|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33\|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.33\| SB 3.6.33]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 40:		Line 40:
	Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt.		Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt.

	Az efféle életforma egyik arculata az árucsere a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják.		Az efféle életforma egyik arculata az árucsere, a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják.

	Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában.		Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában.

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-12T09:31:19Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet|H32]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: Az univerzális forma teremtése| HATODIK FEJEZET: Az univerzális forma teremtése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.31| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.33| SB 3.6.33]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.6.32|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 32. VERS ====

<div class="verse">
:viśo ’vartanta tasyorvor
:loka-vṛttikarīr vibhoḥ
:vaiśyas tad-udbhavo vārtāṁ
:nṛṇāṁ yaḥ samavartayat
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''viśaḥ''–a termelés és elosztás biztosította megélhetés; ''avartanta''–létrehozott; ''tasya''–Övé (a gigantikus formáé); ''ūrvoḥ''–a combokból; ''loka-vṛttikarīḥ''–a kenyérkereset módjai; ''vibhoḥ''–az Úrnak; ''vaiśyaḥ''–a kereskedőközösség; ''tat''–övék; ''udbhavaḥ''–orientáció; ''vārtām''–az élet fenntartásának módja; ''nṛṇām''–minden embernek; ''yaḥ''–aki; ''samavartayat''–végezte.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Az Úr gigantikus formájának combjából jött létre minden ember megélhetésének módja, azaz a gabonatermesztés és a gabona szétosztása a prajāk között. Azokat a kereskedőket, akik ezt a feladatot végzik, vaiśyáknak hívják.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ebből a versből egyértelműen kiderül, hogy az emberi társadalom számára a megélhetést a viśa biztosítja, vagyis a mezőgazdaság és a mezőgazdasági termékek szétosztásának üzlete, amely magában foglalja a szállítást, a pénzügyek intézését stb. Az ipar jelentette megélhetési forma nem természetes, és különösen így van ez a nagyipar esetében, amely a társadalom összes problémájának forrása. A Bhagavad-gītā szintén kijelenti, hogy a viśával foglalkozó vaiśyák kötelessége a tehéntartás, a mezőgazdaság és a kereskedelem. Már beszéltünk róla, hogy az emberi lénynek a tehén és a mezőgazdasági termőföld biztos megélhetést nyújt.

Az efféle életforma egyik arculata az árucsere a pénzváltás és az áruszállítás révén. A vaiśyák számos alcsoportra oszthatók: kṣetrīk, vagyis földbirtokosok, kṛṣaṇák, földművelők, tila-vaṇikok, vagyis gabonakereskedők, gandha-vaṇikok, fűszerkereskedők és suvarṇa-vaṇikok, vagyis aranykereskedők és bankárok. A brāhmaṇák a tanítók és a lelki tanítómesterek, a kṣatriyák védik meg az embereket a tolvajoktól és a bűnözőktől, a vaiśyák pedig a termelésért és a termények elosztásáért felelősek. A śūdráknak, a kevésbé intelligens embereknek, akik nem cselekedhetnek függetlenül a fent említett feladatok egyikében sem, az a kötelességük, hogy megélhetésük érdekében a három rangosabb osztályt szolgálják.

Korábban a brāhmaṇák a kṣatriyáktól és a vaiśyáktól megkaptak mindent, amire életükhöz szükségük volt, mert nem volt idejük saját megélhetésükről gondoskodni. A kṣatriyák adót szedtek a vaiśyáktól és a śūdráktól, de a brāhmaṇák mentesültek a jövedelem- és terményadó fizetésétől. Az emberi társadalomnak ez a formája olyan jól működött, hogy sohasem voltak politikai, társadalmi vagy gazdasági zavarok. A különféle kasztok, azaz varṇák tehát fontos szerepet játszanak az emberi társadalom békéjének fenntartásában.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.31| SB 3.6.31]] '''[[HU/SB 3.6.31|SB 3.6.31]] - [[HU/SB 3.6.33|SB 3.6.33]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.33| SB 3.6.33]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.6.32 - Revision history

TattvaDarsana at 12:02, 18 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit