HU/SB 3.6.31 - Revision history

TattvaDarsana at 11:57, 18 March 2019

2019-03-18T11:57:45Z

← Older revision		Revision as of 11:57, 18 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H31]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H31]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: ~~Az univerzális~~ forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: ~~Az univerzális~~ forma teremtése]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: A kozmikus forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: A kozmikus forma teremtése]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.30\| SB 3.6.30]] '''[[HU/SB 3.6.30\|SB 3.6.30]] - [[HU/SB 3.6.32\|SB 3.6.32]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.32\| SB 3.6.32]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.30\| SB 3.6.30]] '''[[HU/SB 3.6.30\|SB 3.6.30]] - [[HU/SB 3.6.32\|SB 3.6.32]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.32\| SB 3.6.32]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 40:		Line 40:
	Ahogy a brāhmaṇákat arról a tulajdonságukról lehet felismerni, hogy vonzódnak a védikus bölcsesség transzcendentális tudományához, úgy a kṣatriyákat arról, hogy képesek megvédeni a társadalmat a zavaró elemektől, a tolvajoktól és a bűnözőktől. A versben fontos az anuvrataḥ szó. Csak az nevezhető kṣatriyának, aki a kṣatriya elveket követve védelmezi a társadalmat a tolvajoktól és a bűnözőktől, nem pedig az, aki egyszerűen csak kṣatriyának született. A kasztrendszer alapját a tulajdonságok képezik, s nem a származás. A származás mellékes szempont; nem ez adja meg legfőképpen a rendek és osztályok jellegét. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.41\|BG 18.41–44]]) említést tesz a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és a śūdrák tulajdonságairól. Tudnunk kell, hogy mindezen tulajdonságokra szert kell tennünk, mielőtt egy bizonyos csoporthoz tartozónak tekinthetnénk magunkat.		Ahogy a brāhmaṇákat arról a tulajdonságukról lehet felismerni, hogy vonzódnak a védikus bölcsesség transzcendentális tudományához, úgy a kṣatriyákat arról, hogy képesek megvédeni a társadalmat a zavaró elemektől, a tolvajoktól és a bűnözőktől. A versben fontos az anuvrataḥ szó. Csak az nevezhető kṣatriyának, aki a kṣatriya elveket követve védelmezi a társadalmat a tolvajoktól és a bűnözőktől, nem pedig az, aki egyszerűen csak kṣatriyának született. A kasztrendszer alapját a tulajdonságok képezik, s nem a származás. A származás mellékes szempont; nem ez adja meg legfőképpen a rendek és osztályok jellegét. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.41\|BG 18.41–44]]) említést tesz a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és a śūdrák tulajdonságairól. Tudnunk kell, hogy mindezen tulajdonságokra szert kell tennünk, mielőtt egy bizonyos csoporthoz tartozónak tekinthetnénk magunkat.

	Az Úr Viṣṇut a védikus írások mindig puruṣaként említik. Néha az élőlényekről szintén mint puruṣákról írnak, noha azok lényegében a puruṣa-śaktihoz (parā-śaktihoz vagy parā-prakṛtihez), a puruṣa felsőbbrendű energiájához tartoznak. A puruṣa (az Úr) külső energiája hatására illúzióba kerülve az élőlények helytelenül önmagukat vélik puruṣának, pedig valójában nem rendelkeznek az ehhez szükséges tulajdonságokkal. Az Úr képes arra, hogy védelmet nyújtson. A három istenség, Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara közül az első rendelkezik a teremtés képességével, a második a védelmezés, a harmadik pedig a pusztítás erejével. Ebben a versben fontos a puruṣa szó, mert a kṣatriyáktól elvárhatjuk, hogy képviseljék a puruṣát, az Urat, s védelmezzék a prajākat, vagyis mindazokat, akik a szárazföldön és a vízben megszületnek. A védelem tehát az embereknek és az állatoknak egyaránt kijár. A modern társadalomban a prajākat senki sem védi meg a tolvajoktól és a bűnözőktől. A mai demokratikus államban, ahol nincsenek kṣatriyák, a vaiśyák és śūdrák kormánya irányít, nem pedig a brāhmaṇáké és a kṣatriyáké, mint hajdanán. Yudhiṣṭhira Mahārāja és unokája, Parīkṣit Mahārāja példás kṣatriya királyok voltak, mert megvédelmeztek minden embert és állatot. Amikor maga Kali meg akart ölni egy tehenet, Parīkṣit Mahārāja azonnal készen állt, hogy a gonosztevőt halálra sújtsa, s aztán száműzte királyságából. Ez jellemző a puruṣára, az Úr Viṣṇu képviselőjére. A védikus civilizáció szerint egy igazi kṣatriya uralkodónak meg kell adnunk ugyanazt a tiszteletet, mint az Úrnak, mert az Urat képviseli, amikor megvédi a prajākat. Manapság a választott elnökök még a lopás ellen sem tudnak védelmet nyújtani, ezért az embereknek a biztosítótársaságoknál kell védelmet keresniük. A mai emberi társadalom problémáit a képzett brāhmaṇák és kṣatriyák hiánya okozza, valamint az, hogy a vaiśyák és a śūdrák az úgynevezett általános választójog következtében túlzott befolyásra tettek szert.		Az Úr Viṣṇut a védikus írások mindig puruṣaként említik. Néha az élőlényekről szintén, mint puruṣákról írnak, noha azok lényegében a puruṣa-śaktihoz (parā-śaktihoz vagy parā-prakṛtihez), a puruṣa felsőbbrendű energiájához tartoznak. A puruṣa (az Úr) külső energiája hatására illúzióba kerülve az élőlények helytelenül önmagukat vélik puruṣának, pedig valójában nem rendelkeznek az ehhez szükséges tulajdonságokkal. Az Úr képes arra, hogy védelmet nyújtson. A három istenség, Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara közül az első rendelkezik a teremtés képességével, a második a védelmezés, a harmadik pedig a pusztítás erejével. Ebben a versben fontos a puruṣa szó, mert a kṣatriyáktól elvárhatjuk, hogy képviseljék a puruṣát, az Urat, s védelmezzék a prajākat, vagyis mindazokat, akik a szárazföldön és a vízben megszületnek. A védelem tehát az embereknek és az állatoknak egyaránt kijár. A modern társadalomban a prajākat senki sem védi meg a tolvajoktól és a bűnözőktől. A mai demokratikus államban, ahol nincsenek kṣatriyák, a vaiśyák és śūdrák kormánya irányít, nem pedig a brāhmaṇáké és a kṣatriyáké, mint hajdanán. Yudhiṣṭhira Mahārāja és unokája, Parīkṣit Mahārāja példás kṣatriya királyok voltak, mert megvédelmeztek minden embert és állatot. Amikor maga Kali meg akart ölni egy tehenet, Parīkṣit Mahārāja azonnal készen állt, hogy a gonosztevőt halálra sújtsa, s aztán száműzte királyságából. Ez jellemző a puruṣára, az Úr Viṣṇu képviselőjére. A védikus civilizáció szerint egy igazi kṣatriya uralkodónak meg kell adnunk ugyanazt a tiszteletet, mint az Úrnak, mert az Urat képviseli, amikor megvédi a prajākat. Manapság a választott elnökök még a lopás ellen sem tudnak védelmet nyújtani, ezért az embereknek a biztosítótársaságoknál kell védelmet keresniük. A mai emberi társadalom problémáit a képzett brāhmaṇák és kṣatriyák hiánya okozza, valamint az, hogy a vaiśyák és a śūdrák az úgynevezett általános választójog következtében túlzott befolyásra tettek szert.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-12T09:28:52Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet|H31]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: Az univerzális forma teremtése| HATODIK FEJEZET: Az univerzális forma teremtése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.30| SB 3.6.30]] '''[[HU/SB 3.6.30|SB 3.6.30]] - [[HU/SB 3.6.32|SB 3.6.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.32| SB 3.6.32]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.6.31|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 31. VERS ====

<div class="verse">
:bāhubhyo ’vartata kṣatraṁ
:kṣatriyas tad anuvrataḥ
:yo jātas trāyate varṇān
:pauruṣaḥ kaṇṭaka-kṣatāt
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''bāhubhyaḥ''–a karokból; ''avartata''–létrejött; ''kṣatram''–a védelem ereje; ''kṣatriyaḥ''–a védelem erejével kapcsolatban; ''tat''–az; ''anuvrataḥ''–követők; ''yaḥ''–aki; ''jātaḥ''–így válik; ''trāyate''–megszabadít; ''varṇān''–a többi elfoglaltság; ''pauruṣaḥ''–az Istenség Személyiségének képviselője; ''kaṇṭaka''–a zavaró elemeknek, a tolvajoknak és a korhelyeknek; ''kṣatāt''–a bajkeverőtől.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ezek után a gigantikus virāṭ-forma karjából kialakult a védelem ereje, és ehhez az erőhöz kapcsolódva létrejöttek a kṣatriyák is, követve azt a kṣatriya elvet, hogy megvédelmezik a társadalmat a tolvajok és gonosztevők háborításától.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Ahogy a brāhmaṇákat arról a tulajdonságukról lehet felismerni, hogy vonzódnak a védikus bölcsesség transzcendentális tudományához, úgy a kṣatriyákat arról, hogy képesek megvédeni a társadalmat a zavaró elemektől, a tolvajoktól és a bűnözőktől. A versben fontos az anuvrataḥ szó. Csak az nevezhető kṣatriyának, aki a kṣatriya elveket követve védelmezi a társadalmat a tolvajoktól és a bűnözőktől, nem pedig az, aki egyszerűen csak kṣatriyának született. A kasztrendszer alapját a tulajdonságok képezik, s nem a származás. A származás mellékes szempont; nem ez adja meg legfőképpen a rendek és osztályok jellegét. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 18.41|BG 18.41–44]]) említést tesz a brāhmaṇák, a kṣatriyák, a vaiśyák és a śūdrák tulajdonságairól. Tudnunk kell, hogy mindezen tulajdonságokra szert kell tennünk, mielőtt egy bizonyos csoporthoz tartozónak tekinthetnénk magunkat.

Az Úr Viṣṇut a védikus írások mindig puruṣaként említik. Néha az élőlényekről szintén mint puruṣákról írnak, noha azok lényegében a puruṣa-śaktihoz (parā-śaktihoz vagy parā-prakṛtihez), a puruṣa felsőbbrendű energiájához tartoznak. A puruṣa (az Úr) külső energiája hatására illúzióba kerülve az élőlények helytelenül önmagukat vélik puruṣának, pedig valójában nem rendelkeznek az ehhez szükséges tulajdonságokkal. Az Úr képes arra, hogy védelmet nyújtson. A három istenség, Brahmā, Viṣṇu és Maheśvara közül az első rendelkezik a teremtés képességével, a második a védelmezés, a harmadik pedig a pusztítás erejével. Ebben a versben fontos a puruṣa szó, mert a kṣatriyáktól elvárhatjuk, hogy képviseljék a puruṣát, az Urat, s védelmezzék a prajākat, vagyis mindazokat, akik a szárazföldön és a vízben megszületnek. A védelem tehát az embereknek és az állatoknak egyaránt kijár. A modern társadalomban a prajākat senki sem védi meg a tolvajoktól és a bűnözőktől. A mai demokratikus államban, ahol nincsenek kṣatriyák, a vaiśyák és śūdrák kormánya irányít, nem pedig a brāhmaṇáké és a kṣatriyáké, mint hajdanán. Yudhiṣṭhira Mahārāja és unokája, Parīkṣit Mahārāja példás kṣatriya királyok voltak, mert megvédelmeztek minden embert és állatot. Amikor maga Kali meg akart ölni egy tehenet, Parīkṣit Mahārāja azonnal készen állt, hogy a gonosztevőt halálra sújtsa, s aztán száműzte királyságából. Ez jellemző a puruṣára, az Úr Viṣṇu képviselőjére. A védikus civilizáció szerint egy igazi kṣatriya uralkodónak meg kell adnunk ugyanazt a tiszteletet, mint az Úrnak, mert az Urat képviseli, amikor megvédi a prajākat. Manapság a választott elnökök még a lopás ellen sem tudnak védelmet nyújtani, ezért az embereknek a biztosítótársaságoknál kell védelmet keresniük. A mai emberi társadalom problémáit a képzett brāhmaṇák és kṣatriyák hiánya okozza, valamint az, hogy a vaiśyák és a śūdrák az úgynevezett általános választójog következtében túlzott befolyásra tettek szert.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.30| SB 3.6.30]] '''[[HU/SB 3.6.30|SB 3.6.30]] - [[HU/SB 3.6.32|SB 3.6.32]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.32| SB 3.6.32]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__