TattvaDarsana at 15:51, 17 March 2019

2019-03-17T15:51:31Z

← Older revision		Revision as of 15:51, 17 March 2019
Line 1:		Line 1:
	[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H03]]		[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet\|H03]]
	<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: ~~Az univerzális~~ forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: ~~Az univerzális~~ forma teremtése]]'''</div>		<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam\|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3\|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: A kozmikus forma teremtése\| HATODIK FEJEZET: A kozmikus forma teremtése]]'''</div>
	<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.2\| SB 3.6.2]] '''[[HU/SB 3.6.2\|SB 3.6.2]] - [[HU/SB 3.6.4\|SB 3.6.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.4\| SB 3.6.4]]</div>		<div style="float:right">[[File:Go-previous.png\|link=HU/SB 3.6.2\| SB 3.6.2]] '''[[HU/SB 3.6.2\|SB 3.6.2]] - [[HU/SB 3.6.4\|SB 3.6.4]]''' [[File:Go-next.png\|link=HU/SB 3.6.4\| SB 3.6.4]]</div>
	<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->		<!-- BEGIN VANISOURCE VERSION PAGE LINK-->
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	Az egyéni lelkek mind tudattalan állapotba kerülnek a teremtés megsemmisülése után, s így az Úr anyagi energiájával együtt az Úrba hatolnak. Ezek az egyéni élőlények örökké feltételekhez kötött lelkek, de minden egyes anyagi teremtésben lehetőséget kapnak, hogy megszabaduljanak és szabad lelkekké váljanak. Mindannyian megkapják az esélyt, hogy a védikus bölcsességet kihasználva megtudják, mi a kapcsolatuk a Legfelsőbb Úrral, hogyan érhetik el a felszabadulást és milyen áldást jelent az efféle felszabadulás. A Védák megfelelő tanulmányozásával az ember tudatára ébred helyzetének, az Úr transzcendentális odaadó szolgálatába kezd, majd fokozatosan a lelki égbe emelkedik. Az egyéni lelkek az anyagi világban különféle cselekedeteket végeznek múltbeli, beteljesületlen vágyaik szerint. Adott teste pusztulása után az egyéni lélek mindent elfelejt, de a végtelenül kegyes Úr, aki tanúként mint Felsőlélek jelen van mindenki szívében, felébreszti őt, és emlékezteti régi vágyaira, így következő életében azok szerint kezd el cselekedni. Ezt a láthatatlan irányítást sorsnak nevezik, s egy józan ember megérti, hogy beteljesületlen vágyai okozzák, hogy továbbra is anyagi börtönében marad a természet három kötőerejének hatása alatt.		Az egyéni lelkek mind tudattalan állapotba kerülnek a teremtés megsemmisülése után, s így az Úr anyagi energiájával együtt az Úrba hatolnak. Ezek az egyéni élőlények örökké feltételekhez kötött lelkek, de minden egyes anyagi teremtésben lehetőséget kapnak, hogy megszabaduljanak, és szabad lelkekké váljanak. Mindannyian megkapják az esélyt, hogy a védikus bölcsességet kihasználva megtudják, mi a kapcsolatuk a Legfelsőbb Úrral, hogyan érhetik el a felszabadulást és milyen áldást jelent az efféle felszabadulás. A Védák megfelelő tanulmányozásával az ember tudatára ébred helyzetének, az Úr transzcendentális odaadó szolgálatába kezd, majd fokozatosan a lelki égbe emelkedik. Az egyéni lelkek az anyagi világban különféle cselekedeteket végeznek múltbeli, beteljesületlen vágyaik szerint. Adott teste pusztulása után az egyéni lélek mindent elfelejt, de a végtelenül kegyes Úr, aki tanúként, mint Felsőlélek jelen van mindenki szívében, felébreszti őt, és emlékezteti régi vágyaira, így következő életében azok szerint kezd el cselekedni. Ezt a láthatatlan irányítást sorsnak nevezik, s egy józan ember megérti, hogy beteljesületlen vágyai okozzák, hogy továbbra is anyagi börtönében marad, a természet három kötőerejének hatása alatt.

	Néhány nem túlságosan intelligens filozófus az élőlény öntudatlan, alvó állapotát~~, amely~~ közvetlenül a teremtés részleges vagy teljes megsemmisülése után következik be, helytelenül az élet végső állapotának tekinti. A durva fizikai test megsemmisülése után az élőlény csak néhány hónapig marad öntudatlan állapotban, az anyagi teremtés teljes feloszlása után pedig évmilliókig ez az állapot jellemző rá. Amikor azonban a teremtés újra feléled, az Úr felébreszti, hogy cselekedjék. Az élőlény örök, természetes élethelyzete tudatának ébrenléti állapota, amely a cselekedeteken keresztül nyilvánul meg. Amikor ébren van, képtelen nem cselekedni, és különféle vágyai szerint cselekszik. Amikor ~~vágyaival~~ az Úr transzcendentális ~~szolgálata felé fordul~~, élete tökéletessé válik, s a lelki világba emelkedik, hogy az ~~örök,~~ éber ~~állapot életének élvezetében részesüljön~~.		Néhány nem túlságosan intelligens filozófus az élőlény öntudatlan, alvó állapotát – mely közvetlenül a teremtés részleges vagy teljes megsemmisülése után következik be –, helytelenül az élet végső állapotának tekinti. A durva fizikai test megsemmisülése után az élőlény csak néhány hónapig marad öntudatlan állapotban, az anyagi teremtés teljes feloszlása után pedig évmilliókig ez az állapot jellemző rá. Amikor azonban a teremtés újra feléled, az Úr felébreszti, hogy cselekedjék. Az élőlény örök, természetes élethelyzete, tudatának ébrenléti állapota, amely a cselekedeteken keresztül nyilvánul meg. Amikor ébren van, képtelen nem cselekedni, és különféle vágyai szerint cselekszik. Amikor vágyai az Úr transzcendentális szolgálatának köszönhetően megtisztulnak, élete tökéletessé válik, s a lelki világba emelkedik, hogy élvezhesse az örökké tartó éber életet.
	</div>		</div>

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-02-12T08:26:55Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 6. fejezet|H03]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.6: Az univerzális forma teremtése| HATODIK FEJEZET: Az univerzális forma teremtése]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.2| SB 3.6.2]] '''[[HU/SB 3.6.2|SB 3.6.2]] - [[HU/SB 3.6.4|SB 3.6.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.4| SB 3.6.4]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.6.3|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 3. VERS ====

<div class="verse">
:so ’nupraviṣṭo bhagavāṁś
:ceṣṭārūpeṇa taṁ gaṇam
:bhinnaṁ saṁyojayām āsa
:suptaṁ karma prabodhayan
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''saḥ''–az; ''anupraviṣṭaḥ''–később így behatol; ''bhagavān''–az Istenség Személyisége; ''ceṣṭā-rūpeṇa''–aktív energiája képviselőjével, Kālīval; ''tam''–őket; ''gaṇam''–minden élőlényt, beleértve a félisteneket is; ''bhinnam''–külön; ''saṁyojayām āsa''–cselekedve; ''suptam''–aludni; ''karma''–tett; ''prabodhayan''–felvilágosítva.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Amikor az Istenség Személyisége energiája segítségével behatolt az elemekbe, minden élőlény feléledt, s cselekedni kezdett, ahogyan álmából felébredve az ember munkájához lát.
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
Az egyéni lelkek mind tudattalan állapotba kerülnek a teremtés megsemmisülése után, s így az Úr anyagi energiájával együtt az Úrba hatolnak. Ezek az egyéni élőlények örökké feltételekhez kötött lelkek, de minden egyes anyagi teremtésben lehetőséget kapnak, hogy megszabaduljanak és szabad lelkekké váljanak. Mindannyian megkapják az esélyt, hogy a védikus bölcsességet kihasználva megtudják, mi a kapcsolatuk a Legfelsőbb Úrral, hogyan érhetik el a felszabadulást és milyen áldást jelent az efféle felszabadulás. A Védák megfelelő tanulmányozásával az ember tudatára ébred helyzetének, az Úr transzcendentális odaadó szolgálatába kezd, majd fokozatosan a lelki égbe emelkedik. Az egyéni lelkek az anyagi világban különféle cselekedeteket végeznek múltbeli, beteljesületlen vágyaik szerint. Adott teste pusztulása után az egyéni lélek mindent elfelejt, de a végtelenül kegyes Úr, aki tanúként mint Felsőlélek jelen van mindenki szívében, felébreszti őt, és emlékezteti régi vágyaira, így következő életében azok szerint kezd el cselekedni. Ezt a láthatatlan irányítást sorsnak nevezik, s egy józan ember megérti, hogy beteljesületlen vágyai okozzák, hogy továbbra is anyagi börtönében marad a természet három kötőerejének hatása alatt.

Néhány nem túlságosan intelligens filozófus az élőlény öntudatlan, alvó állapotát, amely közvetlenül a teremtés részleges vagy teljes megsemmisülése után következik be, helytelenül az élet végső állapotának tekinti. A durva fizikai test megsemmisülése után az élőlény csak néhány hónapig marad öntudatlan állapotban, az anyagi teremtés teljes feloszlása után pedig évmilliókig ez az állapot jellemző rá. Amikor azonban a teremtés újra feléled, az Úr felébreszti, hogy cselekedjék. Az élőlény örök, természetes élethelyzete tudatának ébrenléti állapota, amely a cselekedeteken keresztül nyilvánul meg. Amikor ébren van, képtelen nem cselekedni, és különféle vágyai szerint cselekszik. Amikor vágyaival az Úr transzcendentális szolgálata felé fordul, élete tökéletessé válik, s a lelki világba emelkedik, hogy az örök, éber állapot életének élvezetében részesüljön.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.6.2| SB 3.6.2]] '''[[HU/SB 3.6.2|SB 3.6.2]] - [[HU/SB 3.6.4|SB 3.6.4]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.6.4| SB 3.6.4]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__

HU/SB 3.6.3 - Revision history

TattvaDarsana at 15:51, 17 March 2019

Aditya: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit