HU/SB 3.5.49 - Revision history

TattvaDarsana at 10:49, 15 March 2019

2019-03-15T10:49:48Z

← Older revision		Revision as of 10:49, 15 March 2019
Line 38:		Line 38:

	<div class="purport">		<div class="purport">
	A fejlett tudat az emberi életformával kezdődik el, s a félistenek formáiban fejlődik tovább, akik a felsőbb bolygókon élnek. A Föld majdnem az univerzum közepén helyezkedik el, s az emberi életforma átmenetet jelent a félisteni és a démoni élet között. A Föld fölötti bolygórendszer főként a magas intellektussal rendelkezők számára van, akiket félisteneknek neveznek. Félisteneknek azért hívják őket, mert bár életszínvonaluk a kultúrát, az élvezeteket, a fényűzést, a szépséget, a műveltséget és az élet hosszát tekintve sokkal magasabb, mégis mindig teljesen Isten-tudatosak. Ezek a félistenek mindig készen állnak a Legfelsőbb Úr szolgálatára, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy minden élőlény eredetileg az Úr alárendelt, örök szolgája. Azt is tudják, hogy az Úr az egyetlen, aki el tud tartani minden élőlényt, s biztosítani tudja számukra az élet minden szükségletét. A védikus ~~himnuszok – eko~~ bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān, tā enam abruvann āyatanaṁ naḥ prajānīhi yasmin pratiṣṭhitā annam adāme stb. – megerősítik ezt az igazságot. A Bhagavad-gītā is bhūta-bhṛtként, minden élő teremtmény fenntartójaként említi az Urat.		A fejlett tudat az emberi életformával kezdődik el, s a félistenek formáiban fejlődik tovább, akik a felsőbb bolygókon élnek. A Föld majdnem az univerzum közepén helyezkedik el, s az emberi életforma átmenetet jelent a félisteni és a démoni élet között. A Föld fölötti bolygórendszer főként a magas intellektussal rendelkezők számára van, akiket félisteneknek neveznek. Félisteneknek azért hívják őket, mert bár életszínvonaluk a kultúrát, az élvezeteket, a fényűzést, a szépséget, a műveltséget és az élet hosszát tekintve sokkal magasabb, mégis mindig teljesen Isten-tudatosak. Ezek a félistenek mindig készen állnak a Legfelsőbb Úr szolgálatára, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy minden élőlény eredetileg az Úr alárendelt, örök szolgája. Azt is tudják, hogy az Úr az egyetlen, aki el tud tartani minden élőlényt, s biztosítani tudja számukra az élet minden szükségletét. A védikus himnuszok – ''eko bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān, tā enam abruvann āyatanaṁ naḥ prajānīhi yasmin pratiṣṭhitā annam adāme'' stb. – megerősítik ezt az igazságot. A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 9.5\|BG 9.5]]) is bhūta-bhṛtként, minden élő teremtmény fenntartójaként említi az Urat.

	A félistenek, az Úr bhaktái nem fogadják el azt a legújabb elméletet, hogy az éhezésnek a népesség növekedése az oka. A bhakták – a félistenek – tudatában vannak annak, hogy az Úr bármennyi élőlényt képes eltartani, feltéve, ha az élőlények tudják, hogyan kell enni. Ha közönséges állatokként akarnak enni, akiknek nincsen Isten-tudatuk, akkor éhezve, szegénységben és nélkülözve kell élniük, mint a vadállatoknak az erdőben. A dzsungel állatait szintén az Úr látja el a nekik való élelemmel, de nekik nincsen fejlett Isten-tudatuk. Éppen így az emberi lények az Úr kegyéből kapnak gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és tejet, ám kötelességük, hogy elismerjék: mindez az Úr kegye. Hálából lekötelezettnek kell érezniük magukat az Úr iránt, amiért ellátja őket élelemmel. Az ételt először áldozatként Neki kell felajánlaniuk, s azután elfogyaszthatják a maradékot.		A félistenek, az Úr bhaktái nem fogadják el azt a legújabb elméletet, hogy az éhezésnek a népesség növekedése az oka. A bhakták – a félistenek – tudatában vannak annak, hogy az Úr bármennyi élőlényt képes eltartani, feltéve, ha az élőlények tudják, hogyan kell enni. Ha közönséges állatokként akarnak enni, akiknek nincsen Isten-tudatuk, akkor éhezve, szegénységben és nélkülözve kell élniük, mint a vadállatoknak az erdőben. A dzsungel állatait szintén az Úr látja el a nekik való élelemmel, de nekik nincsen fejlett Isten-tudatuk. Éppen így az emberi lények az Úr kegyéből kapnak gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és tejet, ám kötelességük, hogy elismerjék: mindez az Úr kegye. Hálából lekötelezettnek kell érezniük magukat az Úr iránt, amiért ellátja őket élelemmel. Az ételt először áldozatként Neki kell felajánlaniuk, s azután elfogyaszthatják a maradékot.

	A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.13 \| BG 3.13]]) megerősíti, hogy aki az ételt az áldozat bemutatás után fogyasztja el, valódi ételt eszik, amely segíti a test és a lélek megfelelő fennmaradását, de az, aki magának főz, és nem mutat be áldozatot, csak bűnt eszik étel formájában. E bűnös evés sohasem teheti az embert boldoggá, s nem szabadítja meg a nélkülözéstől. Az éhezés nem a népesség szaporodásának a következménye, ahogy azt a csekély értelmű közgazdászok gondolják. Amikor az emberi társadalom hálás az Úrnak mindenért, amit az élet fenntartása érdekében ad, akkor egészen biztos, hogy nincs éhezés vagy ínség a társadalomban. Amikor azonban nincsenek tudatában az Úr ajándéka valódi értékének, akkor kétségtelenül nélkülözni fognak. Aki nem Isten-tudatos, egy ideig bőségben élhet a múltban elkövetett erényes tetteinek köszönhetően, de ha megfeledkezik az Úrhoz fűződő kapcsolatáról, a hatalmas anyagi természet törvényei miatt bizton számíthat rá, hogy éhezni fog. Az ember nem játszhatja ki a hatalmas anyagi természet éberségét, ha nem Isten-tudatos, azaz nem él odaadó életet.		A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.13\|BG 3.13]]) megerősíti, hogy aki az ételt az áldozat bemutatás után fogyasztja el, valódi ételt eszik, amely segíti a test és a lélek megfelelő fennmaradását, de az, aki magának főz, és nem mutat be áldozatot, csak bűnt eszik étel formájában. E bűnös evés sohasem teheti az embert boldoggá, s nem szabadítja meg a nélkülözéstől. Az éhezés nem a népesség szaporodásának a következménye, ahogy azt a csekély értelmű közgazdászok gondolják. Amikor az emberi társadalom hálás az Úrnak mindenért, amit az élet fenntartása érdekében ad, akkor egészen biztos, hogy nincs éhezés vagy ínség a társadalomban. Amikor azonban nincsenek tudatában az Úr ajándéka valódi értékének, akkor kétségtelenül nélkülözni fognak. Aki nem Isten-tudatos, egy ideig bőségben élhet a múltban elkövetett erényes tetteinek köszönhetően, de ha megfeledkezik az Úrhoz fűződő kapcsolatáról, a hatalmas anyagi természet törvényei miatt bizton számíthat rá, hogy éhezni fog. Az ember nem játszhatja ki a hatalmas anyagi természet éberségét, ha nem Isten-tudatos, azaz nem él odaadó életet.
	</div>		</div>

Gyorgyi: Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

2019-03-02T21:13:56Z

Srimad-Bhagavatam Compile Form edit

New page

[[Category:HU/Srímad-Bhágavatam - 3. ének, 5. fejezet|H49]]
<div style="float:left">'''[[Hungarian - Srimad-Bhagavatam|Śrīmad-Bhāgavatam]] - [[HU/SB 3|Harmadik Ének]] - [[HU/SB 3.5: Vidura és Maitreya beszélgetései | ÖTÖDIK FEJEZET: Vidura és Maitreya beszélgetései ]]'''</div>
<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.48| SB 3.5.48]] '''[[HU/SB 3.5.48|SB 3.5.48]] - [[HU/SB 3.5.50|SB 3.5.50]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.50| SB 3.5.50]]</div>

<div style="clear:both;"></div>
<div class="center">
'''<big>[[Vanisource:SB 3.5.49|Click here for English]]</big>'''
</div>
----

{{RandomImage|Hungarian}}

==== 49. VERS ====

<div class="verse">
:yāvad baliṁ te ’ja harāma kāle
:yathā vayaṁ cānnam adāma yatra
:yathobhayeṣāṁ ta ime hi lokā
:baliṁ haranto ’nnam adanty anūhāḥ
</div>

==== SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS ====

<div class="synonyms">
''yāvat''–ahogy lehet; ''balim''–felajánlások; ''te''–Tiéd; ''aja''–ó, születetlen; ''harāma''–fel fog ajánlani; ''kāle''–a megfelelő időben; ''yathā''–amennyi; ''vayam''–mi; ''ca''–szintén; ''annam''–gabona; ''adāma''–részt fog venni; ''yatra''–mire; ''yathā''–amennyi; ''ubhayeṣām''–Neked és nekünk is; ''te''–mind; ''ime''–ezek; ''hi''–kétségtelenül; ''lokāḥ''–élőlények; ''balim''–felajánlások; ''harantaḥ''–felajánlás közben; ''annam''–gabona; ''adanti''–enni; ''anūhāḥ''–zavartalanul.
</div>

==== FORDÍTÁS ====

<div class="translation">
Ó, megszületetlen! Kérlek, világosíts fel bennünket, hogyan ajánlhatunk fel Néked minden élvezhető gabonát és más terményeket, hogy mi és minden élőlény a világon zavartalanul fenntarthassuk létünket, s könnyedén beszerezhessük mindazt, ami az élethez szükséges, Neked és magunknak egyaránt!
</div>

==== MAGYARÁZAT ====

<div class="purport">
A fejlett tudat az emberi életformával kezdődik el, s a félistenek formáiban fejlődik tovább, akik a felsőbb bolygókon élnek. A Föld majdnem az univerzum közepén helyezkedik el, s az emberi életforma átmenetet jelent a félisteni és a démoni élet között. A Föld fölötti bolygórendszer főként a magas intellektussal rendelkezők számára van, akiket félisteneknek neveznek. Félisteneknek azért hívják őket, mert bár életszínvonaluk a kultúrát, az élvezeteket, a fényűzést, a szépséget, a műveltséget és az élet hosszát tekintve sokkal magasabb, mégis mindig teljesen Isten-tudatosak. Ezek a félistenek mindig készen állnak a Legfelsőbb Úr szolgálatára, mert tökéletesen tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy minden élőlény eredetileg az Úr alárendelt, örök szolgája. Azt is tudják, hogy az Úr az egyetlen, aki el tud tartani minden élőlényt, s biztosítani tudja számukra az élet minden szükségletét. A védikus himnuszok – eko bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān, tā enam abruvann āyatanaṁ naḥ prajānīhi yasmin pratiṣṭhitā annam adāme stb. – megerősítik ezt az igazságot. A Bhagavad-gītā is bhūta-bhṛtként, minden élő teremtmény fenntartójaként említi az Urat.

A félistenek, az Úr bhaktái nem fogadják el azt a legújabb elméletet, hogy az éhezésnek a népesség növekedése az oka. A bhakták – a félistenek – tudatában vannak annak, hogy az Úr bármennyi élőlényt képes eltartani, feltéve, ha az élőlények tudják, hogyan kell enni. Ha közönséges állatokként akarnak enni, akiknek nincsen Isten-tudatuk, akkor éhezve, szegénységben és nélkülözve kell élniük, mint a vadállatoknak az erdőben. A dzsungel állatait szintén az Úr látja el a nekik való élelemmel, de nekik nincsen fejlett Isten-tudatuk. Éppen így az emberi lények az Úr kegyéből kapnak gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és tejet, ám kötelességük, hogy elismerjék: mindez az Úr kegye. Hálából lekötelezettnek kell érezniük magukat az Úr iránt, amiért ellátja őket élelemmel. Az ételt először áldozatként Neki kell felajánlaniuk, s azután elfogyaszthatják a maradékot.

A Bhagavad-gītā ([[HU/BG 3.13 | BG 3.13]]) megerősíti, hogy aki az ételt az áldozat bemutatás után fogyasztja el, valódi ételt eszik, amely segíti a test és a lélek megfelelő fennmaradását, de az, aki magának főz, és nem mutat be áldozatot, csak bűnt eszik étel formájában. E bűnös evés sohasem teheti az embert boldoggá, s nem szabadítja meg a nélkülözéstől. Az éhezés nem a népesség szaporodásának a következménye, ahogy azt a csekély értelmű közgazdászok gondolják. Amikor az emberi társadalom hálás az Úrnak mindenért, amit az élet fenntartása érdekében ad, akkor egészen biztos, hogy nincs éhezés vagy ínség a társadalomban. Amikor azonban nincsenek tudatában az Úr ajándéka valódi értékének, akkor kétségtelenül nélkülözni fognak. Aki nem Isten-tudatos, egy ideig bőségben élhet a múltban elkövetett erényes tetteinek köszönhetően, de ha megfeledkezik az Úrhoz fűződő kapcsolatáról, a hatalmas anyagi természet törvényei miatt bizton számíthat rá, hogy éhezni fog. Az ember nem játszhatja ki a hatalmas anyagi természet éberségét, ha nem Isten-tudatos, azaz nem él odaadó életet.
</div>

<div style="float:right">[[File:Go-previous.png|link=HU/SB 3.5.48| SB 3.5.48]] '''[[HU/SB 3.5.48|SB 3.5.48]] - [[HU/SB 3.5.50|SB 3.5.50]]''' [[File:Go-next.png|link=HU/SB 3.5.50| SB 3.5.50]]</div>
__NOTOC__
__NOEDITSECTION__